Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 22., péntek CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÖK Új szabályok — kevesebb gond A családiház-építők jól teszik, ha a munkájukhoz szükséges engedélyeket, okmányokat, rendeleteket nem darabonként, hanem kilóra számolják. Amire egy-egy ház fölépül, tetemes meny- nyiséget tesz ki annak dokumentuma is. Az építési és használatbavételi engedélyezési eljárás új rendje, amely április elsejétől érvényes, épp azt a célt szolgálja, hogy egyszerűsítse az építtetők dolgát. A két eljárást egységes keretbe foglalja és kiemeli a tervezőknek azt a felelősségét, hogy nekik kell a dokumentációkat engedélyeztetni, amivel gyakran „elfelejtenek” élni, további terheket róva az általában laikus házépítőkre. Nem szakadhat a fejükre A korábban is érvényes rendelet módosítása áttekinthetőbbé teszi az építésügyi hatóságok, a tanácsok feladatait és kötelességeit, valamint az építtetők dolgát. Ezeknek a köröknek az elhatárolása annak érdekében történik, hogy az új otthonok szakszerűen épüljenek meg, műszaki jellemzőik feleljenek meg a legkorszerűbb szabványoknak, és természetesen az élet-, és vagyon védelemnek. Ez a jogos kívánság furcsának tűnhet, hiszen ki kívánja, hogy frissen vakolt háza összeomoljék? Mégis, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakembereinek ellenőrző vizsgálatai arról a szomorú tényről tanúskodnak, hogy a magánkivitelezésű lakóházak több mint egynegyedénél súlyos állékonysági hibák vannak. Funkciójára alkalmatlan áthidalókat építenek be, az üreges téglákat vízszintesen rákják, és hosszan lehetne ' sorolni még a szabálytalanságokat. Mivel a ház nemcsak az építkező családnak, hanem az országnak is nagy érték, ezért már a munka megkezdésekor kötelező helyszíni szemlét tartania az elsőfokú építésügyi hatóságnak, hogy ellenőrizze az építkezéshez szükséges feltételek mindegyikének meglétét. Mert ha ezek már rendelkezésre állnak, ak'kor az építkezés teljes folyamatának szakszerű ellenőrzésével elejét lehet venni a súlyosabb kivitelezési hibáknak. Nevét adja a munkához A magánépítkezéseknél kötelező felelős műszaki vezetőt foglalkoztatni, aki az építési napló vezetésével is nevét adja a munkához. A statikailag fontos munkafázisok dokumentálásával bármikor előkereshető lesz az építkezésben részt vevők köre, amiben nyilván nem szívesen szerepelnek az engedély és szakértelem nélkül, de annál nagyobb kedvvel dolgozó kontárok. Ezzel persze nem csökken még az építkezéshez begyűjtendő papírok száma, de a szakszerűség követelménye talán beláthatóan fontosabb szempont. Akik viszont lakásuknak csak a felújítására vállalkoznék, áprilistól nem kell engedélyt kérniük rá, abban az esetben, ha a változtatás nem jár együtt az épületszerkezet jelentős megváltoztatásával, bővítésével vagy egy részének lebontásával. Ezzel együtt pontosan meghatározták az engedélyhez kötött munkák körét is, amelyeket a Magyar Közlöny 1986. évi december 30-i száma közölt teljes terjedelmében. Ugyancsak nem az építkező hátát nyomják az ellenőrzés gondjai, hanem az elsőfokú építésügyi hatóságét. A tanácsoknak éppen ezért kell bejelenteni az élet-, és vagyonvédelem szemportt- jából jelentős munkaszakaszok megkezdésének időpontját, hogy szakembereik ezt a helyszínen ellenőrizhessék. A tanácsok a használatbavételi engedély kiadásának feltételeként is megjelölhetik ellenőrző szerepüket, de ezt minden helységben maguk döntik el a szakigazgatási szakembered Pénz és felelősség Nyilván azokon a településeken lesz a legtöbb feladatuk, ahol új parcellákat nyitnak az építkezők számára, és nemcsak új, hanem egyúttal megnövekedett feladataikat is meg kell tanulniuk. De éppen az építési minőség javítása érdekében feltétlenül szükség volt arra, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok feladatait és jogait bővítsék ki a módosított rendelettel, mert ezek azok a szervezetek, amelyek a legközelebb állnak az élethez, közvetlenül ismerhetik az építkezők gondját, baját, és folyamatos jelenlétükkel az építkezéseken őrködhetnek a kivitelezés szakszerűségén. Ez majdnem egyet jelent a kontármunka visszaszorításával, és nemcsak mint az adózatlan haszonszerzéssel, hanem mint a felelősségre vonhatatlan nyerészkedőkkel" szemben is. Persze ez csak abban az esetben lesz így, ha az építkezőknek van lehetőségük rá, hogy mással, méghozzá munkájáért felelősséget vállaló szakemberekkel építtessék föl a házukat. Ez viszont már nem építésigazgatási kérdés, hanem magáé az építési piacé. Ám hogy ezen rend legyen, annak alapvető feltétele az egységes, mindenkire egyformán kötelező szabályozás. Ezt szolgálja az építési és használatbavételi engedélyezés módosítása: a piac minden résztvevőjét érdekeltté és felelőssé tegye a magánépítkezésekben. Sz. K. Kisebb telfesítmeny, nagyobb nyereség TÖBB ESETBEN EGYEDI MENTESSÉG ÉS TÁMOGATÁS Márciusban befejeződött az 1986. évi vállalati és szövetkezeti mérlegbeszámolók adatainak feldolgozása. A Heves megyei székhelyű gazdálkodószervezetek nettó árbevétele az országos átlagot (4,4 százalékot) meghaladóan 6 százalékkal nőtt. Ezen belül az egyes nép- gazdasági ágazatok között jelentős szóródás van. Az ipar bevétele csak 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a termelés mennyisége csökkent. A bányászat teljesítménye az új üzemek — Egercsehi és Bükkábrány — belépésével meghaladta az előző évit. A Gagarin Hőerőmű a rekonstrukciós munkák miatt kevesebb villamos energiái állított elő mint 1985-ben. A gépipar nettó árbevételét 9,7 százalékkal növelte. A háztartási hűtőgépkompresszorokból, pneumatikus elemekből, orvosi bútorokból, csontsebészeti eszközökből többet értékesítettek az előző évinél. A Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet által gyártott csomagológépek iránti kereslet csökkenése 15 millió forint árbevétel-kiesést okozott. A könnyűiparon belül az Agria Bútorgyár által gyártott termékek iránti belföldi kereslet nagy csökkenése 80 millió forintos bevételcsökkenést eredményezett. Ezt a konvertibilis export növekedése csak részben tudta ellensúlyozni. Az építőipar nettó árbevétele több mint 5 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. E növekedés több mint az országos átlag (4 százalék), de elsősorban az árak emeléséből származik. A KSH adatai szerint az építési-szerelési tevékenység nagysága kevesebb volt, mint 1985-ben. A mező- és erdőgazdaság bevétele 11 százalékkal nőtt (az országos átlag is hasonló). Ebben az erdőgazdaságnál a tűzifa termelői árának emelése, az exportárak emelkedése és a forint leértékelése játszott lényeges szerepet. A mezőgazdaságban döntően az elmúlt évi időjárás miatt, a szőlőtermelő gazdaságok árbevétele dinamikusan nőtt, a gabonafélék termesztésével foglalkozóké stagnált, esetenként csökkent. A kereskedelem nettó árbevétele közel 11 százalékkal nőtt, ami több mint az országos átlag (mintegy 6—7 százalék). E növekedés szinte kizárólag a fogyasztási cikkek és a vendéglátóipari szolgáltatások árának emeléséből származik. A beruházások visszafogottsága miatt az állóeszközök bruttó értékének növekedése alig haladta meg a 3 százalékot. Ez alacsonyabb, mint az 5 százalékos országos átlag. Az 1986-os évben ténylegesen üzembe helyezett állóeszközök értéke ennél nagyobb, mert a vállalatok és szövetkezetek az előző évinél több gépet, berendezést vettek bérbe. Ezenkívül a kötvények kibocsátása is egyre nagyobb szerepet játszik a beruházások finanszírozásánál. A Mátra Volán gépjárműparkját ilyen módon 50 millió forinttal növelte. A szocialista szektor mérleg szerinti nyeresége több mint 17 százalékkal emelkedett. Ez az országos átlagnak közel a négyszerese. A Heves megyei gazdálkodók nyereségének jelentős része a költségvetési támogatások nagymértékű (40 százalékos) növekedéséből származik. (Országos átlag 16 százalék.) A költségvetési befizetések összege 9 százalékkal (országosan valamivel több mint 1 százalékkal) haladta meg az előző évit. A támogatások növekedése az iparban 59 százalékos volt. Csökkent az építőipar és az ingatlankezelő vállalatoknak (2—2 százalékkal) adott juttatás. A nyereség változását mérsékelte az anyagköltség (az árváltozások miatt) és a bérköltség emelkedése. A költségek közül leggyorsabban a fel nem osztott költségek növekedtek, aminek nagy részét a lízingdíjak képezik. Például az Egri Ruhaipari Szövetkezet 18 millió, a Hatvani Konzervgyár 51 millió forint értékű gépet vett bérbe. 1986-ban, megyénkben, 6 gazdálkodónál, összesen 71 millió forint veszteség volt. Ezek közül öt mezőgazdasági termelőszövetkezet (a bátori. a tarnamérai, a csányi, az istenmezeji és a nagyfügedi). Az Eger—Tarna-völgyi Vízgazdálkodási Társulat vesztesége 6 millió forint volt, ami döntően az előző időszak vezetési hibáiból ered. összefoglalóan megállapítható, hogy a megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek gazdálkodása nem teljesen a népgazdasági tervben megfogalmazottaknak megfelelően alakult. A gazdálkodók pénzügyi helyzete, a számos, szigorító központi intézkedés ellenére — igaz, differenciáltan — javult. Kedvezőtlen, hogy a teljesítmények stagnálása, csökkenése ellenére, a nyereség és a keresetek összege (6 százalék) jelentősen nőtt. Mindezt egyre nagyobb hányadában a költségvetési támogatás — több esetben egyedi mentesség és támogatás — biztosította. Dr. Kovács Sándor, a PM Ellenőrzési Igazgatóság Heves megyei igazgatója A KSH HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE Gazdasági jelzőtábla A megye gazdaságának 1987 első háromhavi teljesítménye alapján tapasztalható kedvező változások mellett egyes, az elmúlt két évre jellemző, kedvezőtlen tendenciák folytatódása is megfigyelhető. A szocialista ipar 1987 első negyedévi termelése 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés az állami iparban gyorsabb. A jelentősebb ága- zatók közül csak az élelmiszeripar termelése nem emelkedett. A villamosenergiaipar (az egy évvel korábbi visszaesés után) és különösen az építőanyag-ipar teljesítménye a Bélapátfalvi Cementgyár és a Mátra Gáz- betongyár termelésének jelentős felfutása következtében az átlagosnál jobban nőtt. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek — folyóáron — belföldre többet. exportcélra kevesebbet értékesítettek, mint 1986 első három hónapjában. A külkereskedelmi célú értékesítésen belül a nem rubelelszámolású átadásuk számottevően emelkedett. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 900 személlyel. 1,8 százalékkal csökkent, az építőanyag- és a könnyűiparban az átlagosnál jobban. A foglalkoztatottak havi átlagbére 7,6 százalékkal emelkedett, mérsékeltebben. mint 1986. első negyedévében. A kivitelező építőipar saját építőipari termelése — összehasonlítható áron — 4,6 százalékkal kevesebb, mint az előző év első negyedévében. A csökkenés a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban az átlagosnál nagyobb. A kivitelezők tevékenységét az év eleji hideg időjárás, valamint a folyamatos munkák nem megfelelő előkészítettsége kedvezőtlenül befolyásolta. A lemaradást az építőipari szervezetek többsége áprilisban, májusban a napi munkaidő meghosszabbításával szándékozik pótolni. A foglalkoztatottak száma közel 300 személlyel, négy százalékkal tovább fogyott. A foglalkoztatottak havi átlagbére 11,8 százalékkal nőtt, jobban. mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdasági nagyüzemek az időszerű munkákkal — a kedvezőtlen időjárás miatt — hátrább tartanak, mint egy évvel korábban. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében hozott ösztönző rendelkezések hatása az állatállomány első negyedévi alakulásában még csak részben érzékelhető. Az év első három hónapjában a központi árualapba — ösz- szehasonlítható árakon — 28 százalékkal több terméket értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés a növényi termékekből lényegesen gyorsabb, de minden vágóállat felvásárlása is emelkedett, legjobban a vágóbaromfié. Tejből négy százalékkal többet, tojásból viszont 13 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A felvásárolt bor menynyisége — a tavalyi jobb termés következtében — csaknem háromszorosa az 1986. első negyedévinek. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 8 százalékkal, összehasonlítható áron 3,4 százalékkal emelkedett. Csak a vegyes iparcikkek eladási mennyisége haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ellátás ösz- szességében kielégítő volt. A ruházati termékek többségéből javult a kínálat. A vegyes iparcikkeken belül a ttartós fogyasztási cikkek értékesítése dinamikusan emelkedett. Például színes televízióból 76. centrifugából 77. porszívóból 31 százalékkal többet adtak el. Az építőanyagok többségéből továbbra is megfelelő volt az ellátás. A szilárd tüzelőanyagok értékesítése meghaladta az egy évvel korábbit. A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei 5 százalékkal emelkedtek. jóval mérsékeltebben, mint 1986. első negyedévében. Az átlagosnál lényegesen jobban nőtt a mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevétel, a sertés, a baromfi, valamint a primőrök felvásárlásának fokozásával. Műszakváltásra készül a szállítók Vágó Béla szocialista brigádja. A dolgozókat ezekkel a gépjárművekkel viszik ki a munkahelyekre Dóra Mihály munkavédelmi vezető a nyugati bánya meddőjénél Szocialista brigádok a széntermelésért Fontos feladat hárul az idén is arra a kétezer-ötszáz bányászt tömörítő 141 szocialista brigádra, amelyek az 1987-es szénkitermelési terv teljesítéséért felelősek visontán, a Thorez Külfejtéses Bányaüzemben. A bányászoknak ötmillió 700 ezer tonna lignitet kell kitermelniük az idén (Szabó Sándor képriportja) Óriásgépek
