Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-21 / 118. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 21., csütörtök 3TTl Felelősséggel, önálló cselekvéssel Közéletformáló pártszervezetek BARÁTI VISZONYBAN A MUNKATÁRSAKKAL A tét: a jövőnk és a lignit Nemrégen hirdette meg a KISZ Központi Bizottsága a Jövőnk a tét! akciót. Természetesen a mozgalom tagjai csatlakoztak, ám a kezdeti tapasztalatok nem mindenhol kedvezőek. Jó példát azonban mindig találni, $ úgy hírlett, hogy a Mátraalji Szénbányák Vállalat a legkiválóbbak közé tartozik ezen a téren. Nosza, útra keltünk, hogy tudakozódjunk, mi történt náluk az eltelt idő alatt. Beszélgetőtársaim Kiss Balázs, a vállalat KlSZ-bizottsá- gának titkára, Vajkuj Sándor, a Thorez Bánya KISZ- vezetőségének titkára, Félegyházi Tamás, a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője és Kosztovics Attiláné KISZ-bizottsági tag. Kiss Balázs: — KISZ.es fiatalokra is bízták a vállalati zéptávú terv kialakítását köA XIII. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtása aligha képzelhető el a pártalapszerveze- tek önállóságának, öntevékenységének fejlődése. a párttagok cselekvő részvétele nélkül. A fejlődés, a pozitív irányú változás azon múlik, <hogy a pártszervezetek helyileg mennyire ismerik fel feladataikat, mit és hogyan cselekszenek, politizálásukért milyen felelősséget vállalnak. Mégis, ma úgy tűnik, a növekvő feladatok, a szaporodó gondok, feszültségek miatt előfordul — talán erőteljesebben. mint korábban —, hogy a helyi gondok. problémák megoldását ..felülről’’ várják, cselekvés helyett panaszkodnak. Mintha a politikai vezető szerepből következő felelősség- vállalásban kissé elbátorta- lanodtak volna a kommunisták. Gyakori hivatkozás történik ar.ra is. hogy nem elég a pártalapszervezeték „jogosítványa” az erőteljesebb, hatékonyabb politikai munkához. Mások úgy érzik, nincs elég önállóságuk a pártalapszervezeteknek a tőlük várt feladat megoldásában. A párttagok körében is tapasztalhatók helyenként kedvezőtlen hangsúlyeltolódások a kétkedés, a bizonytalanság irányába. Helytelenül a vgmk-kal is összefüggésbe hozzák, hogy egyesek nem használják ki megfelelően a fő munkaidőt, és reklamálják a végzett munka tekintélyének visszaállítását. a munkafegyelem megszilárdításál A mai nehezebb helyzetet nem lehet már többé újnak, kivételesnek tekinteni. Az elmúlt évek már komoly impulzusokat és lehetőségeket is adtak a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodáshoz, az ön- tevékenység kibontakoztatásához. az önálló cselekvéshez. Annál is inkább, mert társadalmi fejlődésünk növekvő követelményei, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése nyomán az utóbbi években felgyorsultak a társadalmi és gazdasági változások. Ennek meghatározó jellemzője: a gazdálkodóegységek, intézmények és az alsóbb állami szervek, szervezetek önállóságának növekedése. A megnövekedett önállóság, gazdasági hatáskör és mozgástér szükségképpen nagyobb önállóságot ad és több felelősséget, kezdeményezőkészségeket és határozottságot kíván a párt- szervezetektől működési területük politikai irányításában. befolyásolásában. a Központi Bizottságtól kezdve a megyei, városi pártbizottságokon át — már az eddigiekben is csökkentették a kötöttségeket, a kötelezően előírt napirendeket, új irányítási formákat vezettek be. A fokozatosan fejlődő demokratizmus, az irányításban is növekvő differenciáltság nyomán: szélesedett a helyi eszköztár, öntevékenyebb alapszervezeti munka alakul ki. bátrabb és sokoldalúbb együttműködés jön létre a szervek — szervezetek között. A párt- munka új tervezési rendjében a kiválasztott témák a pártalapszervezetektől a Központi Bizottságig jobban egymásra épülnék. Áz öntevékeny alapszerve- zeték megértették: a kongresszusi határozatok megvalósításáért találékonyabban, fegyelmezettebben és eredményre törőbben kell dolgozniuk. Felismerték, hogy az önállóság felelősséggel jár együtt. Fokozódó tömegkapcsolattal. kellő politikai nyitottsággal napirendre tűzik területük .jkényes” kérdéseit. Nem takargatják munkahelyük gyengeségeit, nem védik a „mundér” becsületét. Panaszkodások. magyarázkodások helyett: pártszervezetenként. alapszervezetenként. vállalatonként, szövetkezetenként, intézményenként. munkahelyenként mérlegelik, vizsgálják, hogy valójában melyek a külső kivédhetetlen okok. s melyek a saját gondjaik. A saját helyzetből indulnak ki, azt önkritikusan, felelősség- teljesen vizsgálják. Annak felismeréséig is eljutottak, hogy nem csak a népgazdaság egészének helyzetére hivatkoznak. elhelyezik benne önmagukat is. Olyan szemléletet alakítanak ki. amely a -helyzet reális értékelésével felismeri és őszintén bemutatja saját szervezetük gyengéit. hibáit, elszalasztott lehetőségeit. Egyre inkább felismerik. hogy nemcsak az a fontos, hogy ki képviseli a párt politikáját, hanem legalább annyira az. hogy miképpen. milyen módon. Nevén nevezik, kiit terhel felelősség az elmaradásért, az előrelátás hiányáért, a szükségessé vált kezdeményezés vagy a gyors reagálás elmulasztásáért. Így az okok alapos, hozzáértő elemzése és őszinte feltárása nyomán megteremtődik a reális lehetősége a korrekciónak, a hibák felszámolásának. A lehetőségek, az erőforrások gondos számbavételével, az előrelépés módozatainak kidolgozásával pedig az önmegújulásnak, a fejlődési ültem gyorsításának, az intenzitás növelésének. A helyi elképzeléseket, a megoldandó feladatokat a kommunista — szélesebben — a munkahelyi közösségek maguk állítják össze. Megértették. hogy az élet a politika gyakorlati módszereiben is változtatást kíván. A közös motiváció megtalálását. a közös gondolkodás és érdekeltség megteremtését igényli. Napjainkban az üzemekben, gazdálkodóegységekben megkülönböztetett figyelmet fordítanák az új vállalati irányításra történő áttérésre. Miközben helyesen pályázat útján meghirdetik az igazgatói munkakör betöltését. nem felejtik el a kommunistákkal sem a véleménycserét e fontos kérdésben. Felismerték a gazdálkodó- egységek egy részében, hogy a helyi vezetés fejlesztése, korszerűsítése nélkül nem juthatnak előbbre. Ezért a vállalat, üzem szervezetén, tervezési, irányítási rendszerén változtattak, korszerűsítettek. fokozatosan alkalmazkodva a piaci-szabályozási feltételekhez. Kialakították a vállalaton belüli támogatások és elvonások rendszerét, öntevékeny munkacsoportok. részlegek szer- vezését. az egyéni és—csoportos kezdeményezőkészség erősítését. Igyekeznek fejlesztőmérnökeik. konstruktőreik új törekvéseit, korszerű elképzeléseit. találékony ötleteit megvalósítani. Az öntevékeny alapszervezetek felismerték, hogy sorsdöntő kérdés ma a szemléleti gátak áttörése is. Miközben igénylik, kérik a kommunisták véleményét, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. fel is lépnék a mindent megkérdőjelező, pesz- szimista bizalmatlansággal szemben. Nem engednek teret az olyan felfogásnak, amely nem tesz különbséget a tisztességes munkával, a kiemelkedő teljesítményekkel, illetve az illegális úton. törvénytelen eszközökkel szerzett jövedelmek között, így a munkán alapuló jövedelemkülönbségek pozitív szerepe megértésre talál az elkerülhetetlen feszültségek ellenére is. Az öntevékeny pártalapszervezetek így alakítják az igazi közéletet, melyben az emberek érzik, lehet és érdemes a közös ügyért dolgozni, lehet, és érdemes beleszólni a közös dolgokba. Horváth Árpád az MSZMP KB munkatársa — Váralanul ért minket a felhívás, de azonnal csatlakoztunk, s a KISZ-tagok is rövid időn belül megismerhették az akció lényegét — kezdi a válaszadást Kiss Balázs. — Ezután mindenhol elkészültek a tervezetjavaslatok, s a Thorezben összevont vitakört is tartottunk a központból jött előadó részvételével. Mivel a mi jövőnk elsősorban a lignit, főként azon gondolkodtunk, hogy mit tehetnénk a hatékonyabb termelésért. Javaslatainkat kilenc témakörben dolgoztuk ki, melyet eljuttattunk a vállalat gazdasági vezetéséhez. A Gagarin Hőerőmű és a Thorez képviselőinek közös testületi ülésén alkotó javaslat hangzott el a számítógépes szénminőség-vizsgálattal kapcsolatban, s közös környeVajkuj Sándor: — A szénbányáknál mindig érzékenyek voltak a fiatalok a gazdasági változásokra zetvédelmj akciót is terveztünk. — Üzemi szinten is folytattunk beszélgetéseket — veszi át a szót Kosztovics Attiláné. — Ott elsősorban a napi nehézségekről esett szó. Sok ember nem meri nagyobb fórum elé vinni a véleményét, de itt, a KISZ- en kívüliek bevonásával, őszintén tudtak beszélni. Mivel nálunk egy alapszervezet egyben gazdálkodóegység ia. így az ő javaslataik összefoglalóját is eljuttattuk a vezetőséghez. — Mindezekre sor került volna a KISZ KB felhívása nélkül is? — A szénbányáknál mindig érzékenyek voltak a fiatalok a gazdasági változásokra — mondja Vajkuj Félegyházi Tamás: — Serkentésként kiírtuk az ötlettusa pályázatot Sándor. — Azt mondhatom, hogy így mi átlagon felüli felkészültséggel kaptuk meg a felhívást, ami, azt hiszem, nem is igazán nekünk szól. Természetesen a követelményeknek eleget tettünk, s elsősorban a saját berkeinken belüli gondok megoldására törekszünk. — Eddig a gazdasági munkáról beszélgettünk. Milyen hatása volt az akciónak a többi területen? — Tulajdonképpen még a felhívás ismerete nélkül indítottuk útjára kompex programunkat a 30 éves KISZ tiszteletére — válaszolja Kiss Balázs. — Tartottunk például nosztalgiabált az alapítók és a mostani tagok részvételével. Közben népszerűsítettük a „Jövőnk a tétV’-et és örömmel tapasztaltuk. hogy néhányan már ezeken a rendezvényeken is kifejtették az ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ennek a programnak a keretében tarKosztovics Attiláné: — Nálunk egy alapszervezet egyben gazdálkodóegység is (Fotó: Kőhidi Imre) tottuk a 30 órás focimecs- csünket is. — Tevékenységünk tulajdonképpen három részre oszlik — kapcsolódik be a beszélgetésbe Félegyházi Tamás. — A kultúrával. a sporttal és a gazdasággal egyaránt foglalkozunk. Meghirdettük a KISZ-kupát. a a „Tavaszi vidámságokat”, de nekem is vissza kell térnem a gazdasági munkához, mert ez a legfontosabb. Ezt kritikusan kell átnézni! Serkentésként kiírtuk az „ötlettusa’’ pályázatot. amelyen minden, 35 év alatti dolgozónk részt vesz. Kértünk a vállalat vezetőitől javaslatot, hogy miben tudnánk segíteni. Szeretnénk mihamarabb kiadni az „Alkotó” címeket, ehhez az anyagi fedezet már megvan, a részletes kidolgozásra van még szükség. — Ügy tűnik, a vállalat odafigyel a KISZ véleményére ... — Egyetlen tervünket sem vetették el, legfeljebb módosítást kértek — közli Kiss Balázs. — Komoly támogatást kaptunk viszont is, hiszen közös gondolkodásra van szükség. Nemrégen például KISZ-es fiatalokra is bízták a vállalati középtávú terv kialakítását. Nem biztos, hogy ezt fogadják el, de meghallgatják a véleményünket, és be is illesztik a koncepcióba. Jó a szellem a mi KISZ- ünkben — mondja végszóként Vajkuj Sándor. — A Thorez új kezdeményezése például, hogy juniálist szervez a dolgozóknak, akik 50 községből járnak a bányába, s a több műszak miatt alig találkoznak egymással. Szerintem a jó münka feltétele a baráti viszony és a KISZ egyik szerepe, hogy ezt megteremtse ... Kovács Attila HETVEN ÉVE TÖRTÉNT Gyöngyös feledteti a tüzet S zomorú eseményre emlékezünk: hetven esztendeje, hogy „leégett” Gyöngyös. A pusztítás, amelyet a tüzek között eddig legnagyobb végbevitt, akkora volt, hogy nemcsak az országban, hanem külföldön is széles körben ismertté tette a várost. Megtanulta a település nevét az is, aki mindaddig talán véletlenül sem hallott róla. Mert egyszerűen meg kellett jegyezni, ahol — mint írta a későbbi helyreállítást szervező egykori kormánybiztos, dr. Harrer Ferenc, akivel a félszázadik évfordulón e sorok írójának még volt alkalma személyesen beszélgetni — néhány nap alatt úgyszólván üszőkké vált 1400 lakóépület, a közkórház, a „nagytemplom”, s több más mellett három bank minden értékével együtt. A felmérhetetlen anyagi káron kívül megsebesült egy sereg polgár, kilenc az életét vesztette, nyolcezer ember hajlék nélkül maradt. A környékbeli falvakból vagy a messzebbről ide kíváncsiskodók még jóval a katasztrófa után is füstölgő romokkal, jajve- székelő lakosokkal találkozhattak. A legnagyobb akarat, erőfeszítés ellenére is igen hosszú idő kellett ahhoz, hogy a helység talpra álljon, feledni próbálja, tudja a szörnyűségeket. A „híressé” vált katasztrófa kétségkívül megtörte Gyöngyös fejlődését, ám megakadályozni semmiképpen sem tudta. Ami történt: a múlté. S talán nyoma sincs már a nagy városégésnek. Hogyha nem is a helyszínre akkor látogató utolsó uralkodó IV. Károly, hanem sokkal inkább a derék gyöngyösiek igyekezetével, valóra vált a királyi biztatás: megyénk második városa szebb lett, mint valaha. Nos, igen, mostani lakói Gyöngyöst már másról ismerik, s a helységet egyebekről emlegetik, ahol csak szóba kerül a neve. Az egykor húszezer lelket számláló városban napjainkban már több, mint 37 ezren élnek. Kicsinosított régi utcáit, tereit vonzó épületek szegélyezik, számtalan új létesítmény, több impozáns lakónegyed, sok modern üzem, értékes intézmény gazdagítja. Bár még olykor-olykor gondot okoz a hajdan olyannyira hiányzó víz, ma — talán nem untatnak ezek a számok —, közel másfél száz kiloEgy korabeli felvétel a tűzoltásról (A gyöngyösi Mátra Múzeum gyűjteményéből) méternyi vezetékeinek a hossza, 11 és fél ezernél több lakásban folyik a csapból, hogy féket vessen akár a legalattomosabban .támadó tűznek is. Kicserélődött, megfiatalodott a város, az itt élők nagyobb része már az iparban, építőiparban keresi a kenyerét. S a fejlődés további biztosítéka, hogy — jóllehet, bizonyára a bejárókat is hozzászámítják ehhez — Gyöngyös lakosságának felényi az aktiv foglalkoztatottak száma, s áki csak dolgozik, nem csupán a munkahelyéért, hanem a településért is tesz többet, kevesebbet. Aztán itt van az utánpótlás! Kilencezernél több diák járja az általános, a közép- és felsőszintű iskolákat, hogy felnőtté válva majd a szülők örökébe lépjen; a legkülönfélébb ismeretanyaggal felvértezve folytassa, amit az elődök elkezdtek, s tegye a szó nemesebb értelmében még híresebbé, nagyobbá a Mátra-vidék központját országvilág előtt. 1/ ísérje szüleikkel, nagyszülőikkel s majd saját utó- daikkal együtt további sok siker fáradozásukat! Gyóni Gyula
