Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 16., szombat 7 ISMERŐSÖK, HA TALÁLKOZNAK Mátrafürediek és hevesiek — barátságban JíáJ A tr* ^.*1 Aerobik kalapban és miniszoknyában. Bemutatják a mátrafiiredi nyolcadikosok — Hajrá. Mátrafüred! — kiabálják a szurkolók az egyik oldalon, lepedőből készült zászlókat lengetve. — Hajrá, Heves! — kiáltozzák a másikon a bordásfal tetejéről. Mert ez ugyan egy barátságos focimeccs a két település diákjai között, de azért mégsem mindegy, ki lesz a győztes... □ X, A kemény csata döntetlenre végződött — Tizenhárom éves hagyományt követve találkoztunk az idén ismét — tájékoztat Bartus Tibor, a Mát- rafüredi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója. — 1974-ben, a körzetesítések idején egyszerre alakultak meg hevesi társintézményünkkel, és kezdettől fogva kapcsolatban vagyunk. Ennek legfontosabb formája, hogy évente egyszer vendégül látják egymást a gyerekek és tanáraik. Hol a fürediek mennek az alföldi városba, hol meg a hevesiek jönnek el egy kis mátrai levegőt szívni, mint most ]s. Bár ez nem sikerült úgy, mint tervezték: kint ugyanis orkánszerű szél fújt és zuhogott az eső, így erdei kirándulásra gondolni sem lehetett. Maradnak hát a benti programok. Szerencsére van tornaterem és így sem a kulturális műsornak, sem a sportrendezvényeknek nincs akadálya. Színre lép hát a fürediek énekkara és furulyazenekara, majd két népi táncos fiú is bemutatja tudását. Ami igencsak magas színvonalú, de ezen nincs mit csodálkozni: Keil Robi és Petrovics Zoli a gyöngyösi Vidróczkiban tanulják a „szakmát”. Az ae- robik-bemutatók közül a nyolcadikos füredi lányoké a legkimunkáltabb. Jelmezeket is készítettek a fellépéshez: nagy kalapban, festett — rojtozott miniruhában táncolnak a parketten. Vezetőjük, Tresó Erika már hatodikos kora óta „űzi” a műfajt, és nem titkolja, hogy szívesen megpróbálná később hivatásszerűen is a táncot. A hevesiek szintén egy ae- robik számmal köszönik meg a vendéglátók műsorát, majd megkezdődnek a sportversenyek. Barátság ide, barátság oda: itt bizony elszántan küzdenek a csapatok, és a pedagógusok is a pálya szélén szurkolnak. A fociban döntetlen a végeredmény, a sorversenyt és az asztaliteniszt a házigazdák nyerik. Igaz, a legjobb „ütősnek” járó oklevelet a hevesi Bárány Tibi kapja. A tornacsarnok zaja nem hallatszik be a fizikai előadóba, így a sakkozók elmélyült küzdelmét semmi sem zavarja. Szimultánt játszanak itt a vállalkozó szelleműek Tóth Mihállyal, a hevesi városi tanács művelődési osztályának szaktanács- adójával és lányával. A hatodikos Adrienn aranyjelvényes ifjúsági versenyző ebben a komoly szellemi erőfeszítést igénylő sportágban. Nem is akad a teremben legyőzőre ... Míg a bábuk csatája folyik, végigsétálunk az intézményben Bartus Tiborral. Ami leginkább szembetűnik, az a tantermek felszereltsége, otthonossága. Min- « den szakelőadóban van televízió, dia- és írásvetítő, rengeteg szemléltetőeszköz segíti a tanulást. A földrajz- teremben egy hatalmas csillagtérkép függ a mennyezetről, máshol a gyerekek rajzai borítják a falakat és sok-sok szobanövény teszi még barátságosabbá a helyiségeket. Az igazgató szobája valóságos dzsungel, tele óriási páfrányokkal. — Biológia szakos vagyok, ezeket én nevelgetem — mondja büszkén. — Kezdettől fogva törekszünk erre az otthonosságra. Hiszen a tanulók hétfőtől péntekig itt laknak, és bizony főleg kezdetben hiányzik nekik a család. Ez a környezet segít a beilleszkedésbe és kellemesebbé teszi 66 diákunknak a hétköznapokat. Ehhez később Faragó József, a Hevesi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója azt teszi még hozzá, hogy egyre nagyobb szerep hárul az ilyen intézményekre a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában. Biztosítani tudják a tanulás feltételeit, a szabadidő kulturált eltöltését és sok esetben az otthonnál jobb körülményeket. Sétánk közben benyitunk az egyik szobába is, ahol a füredi lányok beszélgetnek hevesi barátnőikkel. Mint megtudom, sokan már a korábbi találkozókról ismerik egymást, néhányan leveleznek is. Az egyik tanteremben Gottschalk Róbertné tanárnő épp egy tojásból készült békafigurát rajzol. — Nagyon ügyes kis játék, ajándéknak is megfelel — mondja. — Én is el fogom készíteni Hevesen a szákköröseimmel. Míg a gyerekek játszanak, mi az ilyen találkozókon kicseréljük a tapasztalatainkat, ötleteket gyűjtünk. Ebéd után videovetítés és diszkó következik. Minél a fiúk szinte mindannyian a filmet nézik, a lányok egymással »kénytelenek táncolni. A végére azért a bátrabb fiatalemberek is parkettre lépnek, ám amikor már jó a hangulat, jön az utasítás: haza kell menni, a busz nem várhat tovább. Kölcsönös búcsúzkodás, ajándék, és címcserék, aztán lassan elindul az Ikarus és a motorzaj elnyomja a bent- ülők hangját. De a szájukról le lehet olvasni, hogy azt kiabálják: viszontlátásra Hevesen! Mit lehet erre válaszolni? Viszontlátásra: jövő ilyenkor, immár tizennegyedszer! Koncz János Tóth Adrienn ezúttal minden táblán győzött ■ Készülő televíziós produkciók A magyar és a világirodalom jeles alkotásaiból készülnek televízióváltozatok ezekben a napokban, hetekben a televízió és a MAFILM stúdióiban. Illyés Gyula Malom a Séden című művét Léner Péter rendezi képernyőre. A történet 1945-ben, a németek megszállta helyszínen, egy dunántúli malomban játszódik: ide menekül egy család katonaszökevény tagja, magával hozva egy illegalitásban lévő kommunistát. A kiélezett helyzet a polgári családot megosztja, ugyanakkor szembesíti saját problémáival. A lélektanilag is izgalmas dráma szerepeit Mensáros László, Hegedűs D. Géza, Horváth Sándor, Bárány Frigyes, és Orosz Helga alakítja. Bródy Sándor regényéből, A nap lovagjából Málnay Levente készít tévéfilmet. A regény főhőse Asztalos Aurél — alakját Mácsai Pál formálja meg — cinikus, bármire kapható újságíró, aki mindent elkövet, hogy Habsburg-Magyarország társadalmának legfelsőbb köreibe bekerüljön. Az ő történetén keresztül mond az író kegyetlen ítéletet a korról, s e társadalmi rétegről. Száraz György írásából forgatják a Megoldás című tévéjátékot. Az öreg Tolsztoj életének utolsó szakaszát felelevenítő film azt járja körül, hogy mitől vált az idős filozófus író keserűvé, s meghasonlottá és mi késztette a menekülésre. Tolsztojt Szabó Sándor, a főbb szerepeket: Bániki Zsuzsa, Kovács Nóra, Káldy Nóra, Balkay Géza. Káló Flórián alakítja. Thomas Mann klasszikus novellájához, a Mario és a varázslóhoz Vajda János — Barabbás című nagy sikerű tévéopera komponistája — írt zenét. Az olasz fasizmus és az ember megszégyenítése, megnyomorítása ellen írt humanista mű a Zenés Tv- Színház legújabb bemutatója lesz. A műsorban Polgár László, Rudolf Péter, Sudlik Mária és Korcsmáros Péter, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT énekkara működik közre. Céhtörténeti kiállítás Tihanyban A céhes ipar Veszprém megyében gímmel kiállítás nyílt a tihanyi múzeumban. A régmúlt idők iparos világát bemutató kiállításokon céhlevelek, cégérek, mesterremekek, korsók céhládák láthatók. Képünkön: lakatoscégér (MTI-fotó: Arany Gábor — KS) Az élőbeszéd fordulatai új szerepkörben Éppen napjainkban tapasztalhatja az újságolvasók széles körű tábora, hogy a mondanivaló megfogalmazásának folyamatát olyan lazábban közbevetett közlésformák, nyelvi fordulatok szakítják meg, amelyek az élőbeszéd és előadási mód árnyalásának és élénkítésének stiláris eszköztárába sorolhatók. Általában a figyelemfelkeltés szándékával és erősen személyes jellegű megnyilatkozásként ma már az írásos közleményekben is egyre gyakrabban olvashatók olyan szövegrészietek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a meglepetés, a megdöbbenés. vagy éppen a szörnyülködés felerősítése céljából a tipikusan élőbeszédbeli fordulatok vállalják a kiemelt szerepkört. Erről bizonykodik példatárunk is: „Te, jó isten! — én szeretem ezeket az embereket” (Élet és Irodalom, 1984, aug. 24.). — „Uramisten, milyen bágyatag lehet az a társulat, amelyet (ilyen bárgyú videofelvételekkel) lehet zabáltatni!” (És, 1987. ápr. 3.). — „Uramisten, mennyi bennünket ért bírói sérelemtől menekülhettünk volna meg!” (Népsport, 1987. márc. 8.). „Uramisten, hát miféle titokzatos dolgokat művelünk mi?” (Magyar Nemzet, 1987. márc. 13.). Az élőbeszédhez közelítő nyelvhasználati formák különösen elszaporodnak, szinte közhelyszólamként újságjaink vezércikkeiben, riportjaiban, az ironikus. a günyoroskodó beszédhelyzetre utalással is fűszerezve, vagy csak az előzetes mentegetőzés felerősítésére ezek az állandósult szókapcsolatok: uram bocsá’, uramfia,, hát istenem, ne adj isten! stb. Hogy milyen szövegösszefüggésekben jelentkeznek, arról ezek a példák tanúskodnak: „Megeshet még az orvosnál is, hogy voltaképpen csak felcser, vagy — uram bocsá’ — pancser!” (Népújság, 1987. ápr. 6.). — „ön szerint az lenne a célravezető, ha az MLSZ minden kiállítás után, uram bocsá’, akasztást rendezne?!” (Magyar Hírlap, 1987. ápr. 17.) — „Arra nem is gondol, hogy mi történne, ha, ne adj isten, megbetegedne!” (Magyar Nemzet, 1987. ápr. 16.). — „Jobb szeretem a magányos klarinétost, aki Baohot és Vivaldit játszik, mint a harsány rockmuzsikát, de istenem... Ez már ízlés dolga” (Nők Lapja, 1987. 14. sz.). Bizonyos tartalmas szövegrészietekre való figyelemfelkeltés szerepét vállaló sajátosan élőszóbeli nyelvi formák jelentkezésének példáit nincs terünk most felsorakoztatni, csak az indulatot, a zavart lelkiállapotot, a rejtett kötekedést és szitkozódást magukba sűrítő nyelvi alakulatokat sorakoztatjuk fel: Atyaisten!. Isten, az atyám, istenuccse!, irgalmas isten!. Istenem, uram!, édes jó Istenem (Uram, teremtem) stb. Szívesen olvassuk azokat az élőbeszédből átvett nyelvi fordulatokat, amelyek a derűs, humoros beszédhelyzetek és szövegösszefüggések megteremtésére is alkalmasak : „Atyavilág.... semmilyen nyelven sem tudom, mi az az idegenlégiós?!” (Élet és Irodalom. 1986. okt. 31.). — „És istókuccse, nem irigyelném a kiemelkedőt alkotó mérnököt, ha az át- lagösnál jobban élne” (Népszava, 1987. ápr. 6.). A humorba oltott szókimondó kritika felerősítését is vállalhatja a beszéd és az írás folyamatát megszakító nyelvi forma. Csak egy példát ennek bizonyítására: „Ami a kereskedelmi tisztességet illeti ? Hát. édes istenem ... ! (Magyar Nemzet. 1987. jan. 12.). A folytatást az olvasóra bízza a szövegrészlet megfogalmazója. Dr. Bakos József s
