Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 13., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Óriási érdeklődés előzi meg George Shultz moszkvai látogatását. Az amerikai külügyminiszter számos kérdésről fog tárgyalni szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval, ám a legfontosabb ezek közül a leszerelési tárgyalások további menetével kapcsolatos elképzelések jövője. KEDD: A szovjet—kínai konzultá. ciók tizedik fordulója kezdődik Moszkvában. A tárgyalások légkörét mindenképpen javítja, hogy szombaton megkezdődött az ideiglenesen Mongóliában állomásozó szovjet csapatok egy részének kivonása. SZERDA: A szovjet fővárosban megkezdődik a Komszomol XX. kongresszusa. Az ifjúsági szervezetet a közelmúltban számos bírálat érte, s a mostani fórum lehetőséget ad a szovjet belpolitikai élet legújabb fejleményeinek lemérésére is. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai külügyminiszter találkozik NATO-beli kollégáival, s beszámol moszkvai látogatásának eredményeiről. Shultz az utazás előtt is megbeszéléseket folytatott nyugateurópai partnereivel, s előzetesen egyeztették álláspontjaikat. SZOMBAT: Kétnapos látogatásra Fran- cia-Guayanába utazik Chirac francia miniszterelnök. A kicsiny, latin-amerikai gyarmat az egyik utolsó, ilyen státusú ország. Dél- Amerikában és az egész világon. Párizs elsősorban presztízsokokból, no meg természeti kincsei és latin-amerikai „hídfőszerepe” miatt ragaszkodik megtartásához. VASÁRNAP: Délkelet-ázsiai körútra indul Sir Geoffrey Howe, brit külügyminiszter. Thai. földön, Ausztráliában és Űj-Zélandon elsősorban a térség helyzetével és gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd a kollégáival folytatandó tárgyalásokon. Ausztrália és Űj-Zéland a nemzetközösség tagjaként, különösen szoros szálakkal kötődik Nagy-Britan- niához. A POZSONYI LÁTOGATÁS UTÁN Mihail Gorbacsov hazaérkezett Moszkvába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, valamint kíséretének tagjai szombaton Pozsonyból hazautaztak Moszkvába. A főtitkár, aki Gustáv Husák és más csehszlovák vezetők társaságában érkezett Prágából a szlovák fővárosba, elbeszélgetett a fogadására összegyűlt és őt üdvözlő pozsonyi lakosokkal, felidézve, hogy először 1969- ben járt Pozsonyban. A szlovák főváros lakóival való találkozó után a szovjet vezető koszorút helyezett el a szlovák nemzeti felkelés, valamint a szovjet hősök emlékművénél. Mihail Gorbacsov és Gustav Husák Pozsonyban megtartott zárómegbeszélésükön kifejezték elégedettségüket a szovjet főtitkár csehszlovákiai látogatásának eredményeivel. Hangoztatták, hogy az jelentős mérföldkő a két ország sokoldalú együttműködésének elmélyítésében, barátságának megszilárdításában. Gustáv Husák teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió újító bel- és külpolitikáját, békekezdeményezéseit. ★ Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatásának nemzetközi vonatkozásairól szólva a Pravda rámutat: a Szovjetunió javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat az európai kontinensen telepített 500—100 kilométeres hatótávolságú rakéták számának csökkentéséről és felszámolásukról. s a tárgyalások idejére a felek vállaljanak kötelezettséget. hogy nem növelik ilyen rakétáik számát. A Szovjetunió síkraszáll a közepes hatótávolságú rakéták problémájának haladéktalan megoldásáért. Meggyőződése, hogy ennek az első. valóban jelentős leszerelési lépésnek nemcsak hatalmas katonai és politikai jelentősége lenne, de elősegítené egy a Kelet és Nyugat közötti kölcsönös megértés elviekben új légkörének kialakítását, a jószomszédság és bizalom, az egymás mellett élés és az együttműködés érvényesülését Európában és az egész világon — hangsúlyozza végezetül a Pravda. ja, hogy — az SZKP KB főtitkárával folytatott megbeszéléseinek brit értelmezése alapján — Reagan elnök „derűlátóan” tekint külügyminiszterének hétfőn kezdődő moszkvai tárgyalásai elé. Mindazonáltal a The Sunday Times is elismeri, hogy a nyugat-európai NATO-tagál- lamok .,aggodalommal” várják Shultz amerikai külügyminiszter jövő csütörtökön esedékes tájékoztatóját moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. A brit kormányhoz közel álló vasárnapi újság szerint azonban különösképpen Nyugat-Né- metországot aggasztja az, hogy a közép-hatótávolságú rakétákról szóló megállapodás „veszedelmesen kiszolgáltatná a szovjet fölénynek. Mir—Kvant teljes összekapcsolása Munkával ünnepeltek az űrhajósok A világűr meghódításának történelmi jelentőségű eseménye volt Jurij Gagarin űrutazása: a világ első űrhajósa 1961. április 12-én, a Vosztok—1 űrhajó fedélzetén hajtotta végre az első, Föld körüli űrrepülést. A mérföldkőnek számító esemény emlékére a Szovjetunióban április 12-ét az űrhajózás napjává nyilvánították. Jurij Romanyenko - és Alekszandr Lavejkin, a Mir űrállomás két utasa az első az űrhajózás történetében, akit a nyílt világűrben talált a szakmai ünnep, az űrhajósok napja. Kevéssel a moszkvai idő szerinti éjfél előtt, elhagyták a Mirt és mintegy húszméteres út megtétele után, a Kvant modul és az űrállomás dokkolórendszeréhez érkeztek. A Csillagvárosban. víz alatti szimulátorkamrában két ember pontosan utánozta mozgásukat, hogy a földi irányítóknak akkor is fogalmuk legyen az űrhajósok lehetséges helyzetéről, amikor rádióárnyékban van az űregység. A dokkolórendszerek szemrevételezése során megállapították, hogy a teljes összeszorítást a dokkolófelületek közé került idegen tárgy akadályozza. Földi távirányítással ezt eltávolították, majd folytatódott a dokkolóberendezések összeszorítása. Az űrhajósok mindvégig figyelték a folyamatot. Közlésük és az automatika telemetrikus adatai szerint, a folyamat rendben lezajlott, a Kvant asztrofizikai modul és a Mir űrállomás teljes összekapcsolódásával végződött. Jurij Romanyenko és Alekszandr La- vejkin 3 óra 40 percig tartózkodott az űrállomáson kívül. Az űrsétát követő ellenőrzés során megállapították: a kozmonauták egészségi állapota, közérzete kifogástalan. Az űrhajózás napján együtt kering a Mir—Kvant—Szojuz TM—2 űregység, amelynek együttes hossza 35 mé- . tér, tömege 51 tonna. rC Külpolitikai kommentárunk j—| Össz-európai ház VILÁGSZERTE nagy várakozás előzte meg Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatását. A nyugati sajtó már hetekkel korábban találgatásokba bocsátkozott a szovjet vezető esetleges javaslatait illetően. Most, amikor e javaslatok valóban elhangzottak, megállapítható: a legtöbb megfigyelő erősen alábecsülte azok jelentőségét. Az SZKP KB főtitkára ugyanis korántsem szorítkozott a közép-európai térség problémáira. Olyan, össz-európai indítványokat terjesztett elő, amelyek végső soron az egész világon éreztetnék hatásukat. A Szovjetunió ismét egy lépést tett a kompromisz- szum, a korábbi nyugati álláspont megértése és részleges elfogadása felé, amikor a harcászati-hadműveleti atomfegyverekről és a hagyományos európai fegyverzetről ajánlott külön tárgyalásokat. A nyugat-európai kormányok egy része ugyanis azért nem nézte jó szemmel a közepes hatótávolságú atomfegyverek földrészünkről való kitiltásának lehetőségét, mert a Varsói Szerződés fölényétől tartott, a többi fegyverfajta terén. Mihail Gorbacsov most éppen ezeknek a pusztítóeszközöknek a csökkentéséről javasolt megbeszéléseket, anélkül, hogy azt szoros összefüggésbe, netán függőségbe hozta volna a közepes hatótávolságú atomrakétákról folyó tárgyalásokkal. Az új szovjet javaslatok kiegészítik a korábban a stratégiai atomfegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről tett javaslatot és kijelölik azt az utat, amely elvezethet az atomfegyvermentes Európához, s végső soron az egész emberiséget megszabadíthatja a nukleáris pusztulás rémképétől. Mihail Gorbacsov prágai szavai szerint, a tárgyalásokat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmincöt résztvevőjének Bécsben kellene elkezdeni, legalábbis itt kellene összeülnie annak a külügyminiszteri szintű konferenciának, amely döntene a megbeszélésekről. Mihail Gorbacsov Prágában bejelentette, hogy a Szovjetunió leállította a vegyi fegyverek gyártását, s felkészül azok megsemmisítésére is. A szovjet javaslatok első visszhangja alapján meg korai lenne ítélni a nyugati fogadtatásról. Annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy egyes amerikai és nyugat-európai politikusok igencsak nehéz helyzetbe kerülnek, ha továbbra is mereven elzárkóznak a megegyezés lehetőségétől. PRÁGÁBAN egy olyan „össz-európai házról” beszélt Gorbacsov, amelyben minden ellentéteikkel és különböző felfogásukkal együtt, egymás szomszédságában élnek a szocialista és a tőkés országok, a Varsói Szerződés és a NATO tagjai csakúgy, mint a semlegesek és el nem kötelezettek csoportjába tartozók A ház lakóinak közös érdeke, hogy a tető ne ázzon be, a lift ne romoljon el. Európa népeinek számos, ilyenfajta közös gondja van, amelyre csak együtt lehet keresni a megoldásokat is. Ilyen gondolkodás szükséges a javaslatok megtételéhez — és azok józan megfontolásához is. Horváth Gábor BUDAPEST-KOPPENHÁGA Folytatódik a párbeszéd Lázár György 1981-ben járt Koppenhágában — akkori vendéglátója Anker Jörgensen volt A dán főváros — madártávlatból (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) Egyenletesen fejlődő, zavartalan és sokoldalú kapcsolatokat ápol egymással hazánk és Dánia. Annak ellenére, hogy alapjaiban eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedésű két országról van szó, amely ráadásul más-más katonai szövetségnek és gazdasági csoportosulásnak tagja, a rendszeresnek mondható felső szintű párbeszéddel is kifejezésre jut: őrködnek Helsinki vívmányain. Kezdeményezéseivel Budapest is, Koppenhága is törekszik az enyhülési folyamat továbbvitelére, az atomfegyverektől mentes Európa megteremtésére. E kiemelt külpolitikai célok szem előtt tartásával sikerült mind ez ideig megtalálni a Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság számos érdektalálkozási pontját. Csupán a legfontosabbakat fölsorolva: cselekvő részvétel a kelet-nyugati dialógusban (ebbe illik mindenekelőtt Lázár György és Poul Schlüter budapesti eszmecseréje!), közvetlen vagy közvetett hozzájárulás a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok legfelső szintű párbeszédéhez, építő közreműködés a fegyverzetek korlátozását, a leszerelést, a kölcsönös ellenőrzés megvalósítását előmozdító tárgyalásokon. Külön nagy figyelmet érdemel az az értékes tevékenység, amelyet Dánia a többi északi országgal együtt folytat a térség atomfegyverektől mentes státusáért. Ez egyébként újabb találkozási pont Dánia és Magyar- ország között, miután a Varsót Szerződés államai az európai békerendszer fontos pillérének tartanák az északi atomfegyvermentes zóna kialakítását. Kölcsönösen és tisztelettel figyelünk egymás eredményeire; elismeréssel nyugtázzuk a földrész egyik legkisebb országának jó ütemű gazdasági haladását. Vezető dán gazdasági szakemberek is nagy figyelmet szentelnek a magyarországi reformfolyamatnak ; az ország sajtója aránylag rendszeresen és rokonszenves módon tájékoztat törekvéseinkről. Ott is, itt is egybehangzóan vallják politikusok, gazdasági szakértők, hogy társadalmi berendezkedésünktől függetlenül, a kis és közepes országok példát mutató szerepet vállalhatnak — és kell is vállalniuk — a sokoldalú együttműködésben. Hazánk és Dánia például 1976-ban tízéves gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködést írt alá; a megállapodást tavaly újabb évtizedre meghosszabbították. Dánia fontos kereskedelmi partnere és piaca Magyarországnak, miként a világ élvonalába tartozó speciális termékeivel hagyományos szállítónk is. Igaz, a kölcsönös áruforgalom értéke — tavaly megközelítette a 70 millió dollárt — minden bizonnyal több is lehetne, ha a magyar ipar és mezőgazdaság az eddiginél több korszerű készterméket ajánlana föl dániai értékesítésre. Kölcsönösen hasznos lenne az eddiginél szorosabb együtt munkálkodás a műszaki fejlesztésben. örvendetesen élénk kulturális-tudományos kapcsolatokat ápol egymással Magyarország és Dánia az 1971 - ben kötött egyezmény szellemében. A legfrissebb munkatervet tavaly decemberben írták alá Koppenhágában; műszaki, természet- és orvostudományi, mezőgazdasági ösztöndíjasainkat szívesen fogadják. Az Aár- husi Egyetemen magyarul, a budapesti tudományegyetemen dánul tanulhatnak a hallgatók. Szó van róla, hogy ősszel magyar filmhetet rendeznek az északi országban. A sport-, a rádió- és tévékapcsolatok erősítését, szélesítését szolgálják A kétoldalú együttműködési megállapodások. A Dániában élő néhány ezer magyar — elsősorban a Magyarok Világszövetsége révén — ugyancsak hozzájárul a két nép közötti kapcsolatok erősítéséhez, bővítéséhez. Annak a célnak az eléréséhez, amelyért most újabb kormányfői tárgyalás kezdődik Budapesten. Kulcsár László Ellentmondó jelentések az irak—iráni , frontról Bagdadban azt állítják, hogy visszaverték a legutóbbi iráni offenzívát. Teheránban viszont cáfolják az iraki sikerek hírét. Az iraki katonai főparancsnok közleményben jelentette be, hogy egy szombat hajnali nagyszabású ellentámadás során — amelyben az iraki elnöki elitalakulatok egységei is részt vettek — „felszabadították” az irániak által a front déli szakaszán elfoglalt iraki területeket. A „Kerbala 8” fedőnevű, április 6-án indított offenzíva során az iráni csapatok — saját állításuk szerint — két kilométerre közelítették meg a térség legnagyobb iraki városát, a milliós Bászrát. Az ÍRNA iráni hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy meghiúsították az elfoglalt területek visszaszerzésére irányuló iraki kísérleteket. A teheráni jelentés szerint az iraki ellentámadást maga Adnan Hairallah. az iraki hadügyminiszter irányította, aki Szaddam Husz- szein elnök közvetlen parancsait követve felügyelt a hadműveletekre. Az iráni közlemény szerint az iráni haderők lelőttek egy iraki repülőgépet. megsemmisítettek 70 korszerű iraki harckocsit Zavarban a Nyugat Mértékadó londoni megfigyelők szerint a Thatcher- kormány zavaráról árulkodik az a rendkívülien tartózkodó magatartás, amellyel . a brit külügyminisztérium Mihail Gorbacsov legújabb tárgyalási javaslatára reagált. David Owen, a szociáldemokrata párt vezére szombaton „túlságosan negatívnak” minősítette, a külügyminisztérium első megnyilatkozását. A The Observer diplomáciai munkatársa rámutat: Ronald Reagan amerikai elnök üdvözölte a szovjet javaslatot. ezzel szemben London és Bonn „rendkívül óvatosan” nyilatkozott. ‘ A konzervatív The Sunday Times viszont Thatcher asz- szony érdemének tulajdonít-
