Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 10., péntek Győri Imre 1924-1987 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a mun­kásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának tagja, április 9-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Győri Imre elvtárs temeté­se április 14-én, kedden, 14.00 órakor lesz a Mező Im­re úti temető Munkásmozgal­mi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Im­re úti temető fedett díszra­vatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, AZ MSZMP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA ★ Győri Imre 1924. április 21-én született Hódmezővá­sárhelyen, ötgyermekes mun­káscsaládban. 1938-ban a Gyomai KNER Nyomdába került tanoncnak. 1942-ben lépett be a Szociáldemokrata Pártba és a nyomdászszak­szervezetbe. A felszabadulás után Békés megyében járási párttitkár. 1946-tól a Ma­gyar Kommunista Párt Köz­ponti Vezetősége Ifjúsági Titkárságának munkatársa, majd az EPOSZ főtitkárhe­lyettese, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és pro­pagandaosztályának alosz­tályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskola hallgatója. 1957-től 1962-ig az MSZMP KB munkatársa, majd az agitációs és propagandaosz­tály helyettes vezetője, 1962- től 1974-ig az MSZMP Csong- rád Megyei Bizottságának el­ső titkári tisztjét töltötte be. Ezt követően 1980-ig az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára volt. 1980. és 1982. között az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője. 1986-ig, nyugdíjazásáig az Országos Közművelődési Tanács elnö­ke. Győri Imre 1966-tól 1985- ig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1985- ig az Országgyűlésben kép­viselte Csongrád megye la­kosságát. Munkásságát szá­mos kitüntetéssel, többek kö­zött a Szocialista Magyar- országért Érdemrenddel és a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével ismerték el. JAVASLAT a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok katonai kiadásainak moratóriumáról A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának március 24—25 -i moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO-országokhoz intézett javaslatát, a két katonai-politikai szövetség katonai kiadásainak moratóriumáról. A Román Szocialista Köz­társaság április 9-én juttatta el a javaslatot a címzettekhez. o A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan és következetesen síkraszéllnak határozott lépésekért és konkrét intézkedésekért a fegy­verkezési hajsza megfékezése terén, a tény­leges leszerelésre való áttérésért és a hábo­rús veszély felszámolásáért. A leszerelési kérdések áttekintésének komplex megköze­lítését tartják szükségesnek, hogy a nukleá­ris és más tömegpusztító fegyverek felszá­molását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenése kísérje, a katonai ki­adások megfelelő csökkenésével együtt. A katonai kiadások gyors növekedése fo­kozza a fegyverkezési hajszát, s ez komo­lyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot; súlyos tehertételt jelent minden ország népének, függetlenül azok gazdasági fejlettségétől, fékezi a gazdasági és társa­dalmi haladást. A Varsói Szerződés tagálla­mai efölötti mély aggodalmukat kifejezve úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökken­tése, mindenekelőtt az atomfegyverrel és a jelentős katonai potenciállal rendelkező ál­lamok részéről, hatékonyan hozzájárulna a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. A felszabaduló eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlődés — beleértve a fejlődő országokat — szükség­leteire kellene felhasználni. o Ezen megfontolásból kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület 1983. január 5-i, prágai ülésén el­fogadott politikai nyilatkozatban javaslatot tettek arra, hogy a Varsói Szerződés tagál­lamai és a NATO-országok kezdjenek köz­vetlen tárgyalásokat abból a célból, hogy gyakorlati megállapodást érjenek el a kato­nai kiadások befagyasztásáról, majd azt kö­vető — százalékos vagy abszolút mértékű — csökkentéséről. 'Ezt a kezdeményezést megerősítette és konkretizálta a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. július 28-i moszkvai találkozója. A tanácskozás résztvevői ismé­telten felhívással fordultak a NATO-orszá­gokhoz, hogy kezdődjenek tárgyalások, és jöjjön létre megállapodás a katonai kiadá­sok 1984. január 1-jétől kezdődő befagyasz­tásáról, és ezeknek az azt követő időszakban történő tényleges, kölcsönös csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedésekről. 1984. március 5-én a Varsói Szerződés tag­államai javaslatot juttattak el a NATO-or- szágoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Rámu­tattak az adott kérdés megoldásához vezető lehetséges lépésekre is. A Politikai Tanácskozó Testület 1985. ok­tóber 24-i. szófiai ülésének nyilatkozatában a Varsói Szerződés tagállamai megerősítet­ték a NATO-országoknak tett javaslatot a katonai kiadások befagyasztásáról és csök­kentéséről folytatandó tárgyalásokra. o A Politikai Tanácskozó Testület 1986. jú­nius 11-i. budapesti ülésén elfogadott, a NATO-országokhoz, valamennyi európai ál­lamhoz intézett, az európai iÉegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésé­nek programját tartalmazó felhívásban a Varsói Szerződés srkraszállt azért, hogy a nukleáris leszerelés terén hozott konkrét in­tézkedésekkel egyidejűleg csökkentsék a fegyveres erőket és hagyományos fegyver­zetet, az államok katonai kiadásaival együtt. A csökkentések eredményeként felszabaduló eszközöket nem lenne szabad új fegyverfaj­ták létrehozására vagy más katonai célra fordítani; azokat a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteire kell felhasználni. o A leszerelés problémájára irányuló elvi megközelítéstől vezérelve a Varsói Szerző­dés tagállamai felhívással fordulnak a NATO-országokhoz: a kölcsönösség alapján mindkét katonai szövetség államai hirdes­senek 1—2 évre moratóriumot katonai ki­adásaikra. Egy ilyen intézkedés előmozdítaná az euró­pai fegyveres erők és hagyományos fegyver­zet csökkentéséről folyó konkrét tárgyalások megkezdését, megteremtené a szükséges fel­tételeket ahhoz, hogy áttérjenek mindkét katonai-politikai szövetség tagállamai kato­nai kiadásainak tényleges csökkentésére. Hozzájárulna az államok közötti bizalom erő­södéséhez, a világban kialakult gazdasági és politikai helyzet javításához. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok a lehe­tő legrövidebb időn belül kedvezően vála­szolnak erre a javaslatra. Mihail Gorbacsov Csehszlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) Délután Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák elkezdte megbeszéléseit, amelyeken — mint Prágában előzetesen közölték — a kétoldalú kap­csolatokról, valamint az eu­rópai helyzetről és más vi­lágpolitikai kérdésekről ta­nácskoztak. Az első találko­zót négyszemközt tartották. Később a két pártfőtitkár kíséretével sétát tett Prága belvárosában. Az egész út­vonalon prágai járókelők és külföldi turisták ezrei vették körül és köszöntötték a sétá­ló vezetőket. Raisza Gorbacsova ugyan­ezekben az órákban külön programot bonyolított le. Az SZKP KB főtitkárának fele­sége felkereste a Szent Ág- nes-kolostor híres középkori műemlék épületét, s megte­kintette a XIX. századi cseh képzőművészet itt látható ál­landó kiállítását. A képtár­ból Gorbacsova asszony a Károly Egyetemre látogatott, megismerkedett az 1348-ban alapított intézmény múltjá­val és mai tevékenységével. Mihail Gorbacsov és Gus­táv Husák csütörtöki meg­beszélésén az elvtársi biza­lom és nyíltság légkörében eszmecserét folytatott az SZKP és a CSKP tevékeny­ségének, a két ország kap­csolatainak legfontosabb idő­szerű kérdéseiről, valamint nemzetközi problémákról. Mint az erről kiadott közle­ményben olvasható, Gustáv Husák részletesen tájékoz­tatta vendégét a XVII. párt­kongresszus határozatainak teljesítéséről és a CSKP KB márciusi ülésén elfogadott intézkedésekről. Mint el­mondta, a CSKP következe­tesen igyekszik gyorsítani az ország gazdasági és társa­dalmi fejlődését, s az ehhez vezető utat a tömegek akti­vizálásában, a szocialista po­litikai rendszer és a demok­ratikus intézmények további fejlesztésében látja. Hangoz­tatta: a csehszlovák kommu­nisták egyértelműen támo­gatják az SZKP KB januári ülésének határozatait és ösz­tönzést merítenek belőlük saját munkájukhoz. Mihail Gorbacsov a Szov­jetunióban végbemenő átala­kítási folyamatról szólva rá­mutatott annak fontosságá­ra, hogy ez a folyamat, a párt kezdeményezésére in­dult el, és jellegét a kommu­nisták, a pártszervezetek ha­tározzák meg. A szovjet ve­zető beszélt a gazdasági re­form lépéseiről és az egész közélet önigazgatási elemei­nek erősödéséről, majd meg­állapította: a gyorsítást és átalakítást az egész szovjet nép a maga ügyének tekin­ti, s tevékenyen támogatja. A pártfőtitkárok kedvező­en értékelték a két párt és ország együttműködésének helyzetét. Megállapították, hogy tovább kell mélyíteni az állami és társadalmi szer­vezetek közötti kapcsolatokat, gyorsítani a termelési sza­kosítás és kooperáció fejlő­dési ütemét, bővíteni a tu­dományos, kulturális és egyéb irányú együttműkö­dést. Mindkét fél hangoz­tatta, hogy kész előmozdíta­ni a csehszlovák—szovjet barátság erősítését, közösen munkálkodni a szocialista fejlődés új eredményeiért. A szovjet és a csehszlovák vezető nemzetközi kérdése­ket érintve különösen nagy figyelmet fordított a köze­pes hatótávolságú európai rakéták felszámolásával, az európai béke és együttmű­ködés szilárdításával össze­függő kérdésekre. A Mihail Gorbacsov kísé­retében Prágába érkezett Vagyim Medvegyev kb-tit- kár megbeszélést tartott Va- szil Bilakkal és Milos Ja- kessel, a CSKP KB titkárai­val az ideológiai és a gazda­sági együttműködésről. Gustáv Husák este a Prá­gai Várban díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov tisz­teletére. A vacsorán részt vett Lubomir Strougal mi­niszterelnök, a CSKP KB Elnökségének többi tagja, valamint számos más veze­tő. A vacsorán a két főtit­kár mondott pohárköszön­tőt. ★ A Mihail Gorbacsov pén­teki programjáról tartott sajtótájékoztatón elhangzott: o szovjet főtitkár délelőtt Gustáv Husák társaságában ellátogat a CKD Praha kompresszorgyárba, majd találkozik a CSKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai­val. Délután a csehszlovák— szovjet barátsági nagygyű­lésen mond beszédet. Este a főtitkár és felesége a Prá­gai Nemzeti Színházban megtekinti Smetana Eladott menyasszony című operáját. Mihail Gorbacsov szomba­ton Pozsonyba látogat, ahol a legmagasabb rangú párt­ós állami vezetőkkel folytat tárgyalásokat. Ezt követően megismerkedik a Mier elne­vezésű Pozsony melletti ter­melőszövetkezet munkájával. A szovjet vendég és kísére­te vasárnap Pozsonyból uta­zik vissza Moszkvába. rC Külpolitikai kommentárunk )—| Római felhívás EZEKBEN A NAPOKBAN nagy figyelemmel kíséri a világ a Rómából érkező hírügynökségi jelentéseket, s nemcsak az olasz kormányválság okán, hanem a Szocialista Internacionálé római értekezlete végett is. A Szocialista Internacionálé komoly szereplője a világpolitikának. Nem csupán azért, mert a Föld mintegy hatvan szocialista és szociáldemokrata párt­ját tömöríti, hanem inkább azért, mert az elmúlt másfél évtizedben sokat tett maga a szervezet és tet­tek vezető politikusai az enyhülésért, a fegyverke­zés korlátozásáért, a békésebb világért, az igazságo­sabb gazdasági rendért. Érthető, hogy a nemzetközi közvélemény odafigyel az SZÍ tanácskozásaira, s hall­gat politikai nyilatkozataira. A mostani tanácskozás mindjárt látványos és fon­tos kiáltvánnyal kezdődött: a szocialista pártok szö­vetsége felhívta a két nagyhatalmat, hogy ne kése- delmeskedjenek a közép-hatótávolságú európai fegy­verekről szóló szerződés megkötésével, s arra, hogy ne telepítsenek űrfegyvereket. NEM ÜJ ÁLLÁSPONTOKAT képviselt ezzel a nyi­latkozattel az SZÍ, de a jól ismert nézetét igen kényes időszakban tette ismét közzé. Hisz éppen ebben a két témában várja a világ az előrehaladást az Egye­sült Államoktól és a Szovjetuniótól. A szocialisták felhívásának hangvételéből is kitűnik, hogy inkább Washington a címzett: az amerikai kormány akadé­koskodásában látják a világ vezető szocialista poli­tikusai is a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tár­gyalások gátját. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Szocialista Interna- cionálé soraiban fontos tőkés országok kormánypárt­jai, de legalábbis nagy befolyású ellenzéki pártok szép számmal vannak, levonható a következtetés: a római felhívás segíti az előrehaladást korunk leg­égetőbb kérdéseinek megoldásában. A SZOCIALISTÁK nemzetközi szövetsége egyéb­ként — régi hagyományaihoz híven — ezúttal is élén­ken foglalkozik kényes és bonyolult nemzetközi prob­lémákkal, például a válsággócokkal. Itt, most, Rómá­ban a Közel-Kelet áll az előtérben, mégpedig látha­tóan egy békekonferencia lehetőségével a középpont­ban. Igen fontos fejleménynek látszik, hogy a ta­nácskozáson két palesztin képviselő mellett a Szov­jet Kommunista Párt két megbízottja is ott van meg­hívottként, s a két szovjet politikussal a tervezett békekonferenciáról már tárgyalt az izraeli kormány szocialista külügyminisztere, Peresz is. Avar Károly Értesítjük Vásárlóinkat, hogy áruházunk műszaki osztályán JÁCINT tip. televízió- - készülék ­26 100 Ft-ért 50 százalékos hitelre kapható ÁFÉSZ ÁRUHÁZ, HATVAN. vz] czn i—i i—i i--------1 R ómában tartotta kétnapos kongresszusát a Szocialista Internacionálé. A képen: Lionel Jospin, a Francia Szocia­lista Párt vezetője (balra) és Willy Brandt, a szervezet nyugatnémet elnöke (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents