Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 85. szám ÄRA: 1987. április 10., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jobban kihasználni idegenforgalmi lehetőségeinket Megyei szezonnyitó Egerben Az idegenforgalomban érdekelt vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői, képviselői csütörtökön szezonnyitó értekezleten találkoztak egymással az egri megyeházán. A résztvevőket Do- mán Imre, a MEBIB főtitkára köszöntötte, majd Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatta őket az elmúlt évi eredményekről, illetve az idei, s további tervekről, feladatokról. Szigorítás helyett... Úgy tűnik, a feldolgozóipar fejlesztése mindinkább a középpontba kerül. Noha nem kevés késéssel, mégis reményteljesen. A minap ugyanis a vállalati gazdálkodást érintő olyan pénzügyi szabályok jelentek meg, amelyek egy pillanatra talán meghökken- tőek. Azért, mert az eddigi gyakorlattól eltérően nem a gyenge teljesítményű vállalatokat támogatják, hanem a jónak adnak nagyobb esélyt a további kibontakozáshoz. Ezzel összhangban a párt Központi Bizottságának múlt évi novemberi határozatával az a régi óhaj teljesül, hogy a gazdaságirányítás nem a korábbi sorozatos szigorítást, hanem a jutalmazás módszerét alkalmazza. Ez persze egyelőre csak kísérlet, de mégis többlet- ráfordítást jelent a jóknak. Arról van szó ugyanis, hogy kérelem alapján nyereségadó-kedvezményt kapnak azok. a gép. és könnyű-, valamint vegyipari vállalatok — ez utóbbiaknál a kőolajfeldolgozók kivételével —, amelyek vagyonarányos idei nyeresége húsz százaléknál nagyobb. Ezt viszont az említett cégek csak fejlesztési, beruházási célra használhatják, mert a rendelkezés szigorúan erre nyújt lehetőséget. Tehát bérfejlesztésre vagy kereseti adó fizetésére nem fordíthatják. Számítások szerint az intézkedés várhatóan kétszáz vállalatnál, több mint másfél milliárd forint értékű többletbevételt jelent 1987-ben. A másik, idei évre szóló pénzügyi kedvezmény a népgazdaság bármely ágazatában dolgozó nyereséges cégeket ösztönzi a fejlett műszaki színvonalat képviselő technika beszerzésére. a gyorsított érték- csökkenési leírással. A vállalatok az eddigi előírás szerint a legkorszerűbbnek minősített állóeszközeiket öt-hat helyett, most három-négy év alatt „amortizálhatják”. fgy gyorsabban újratermelődhet az a szükséges összeg, amely az erkölcsileg elhasználódott berendezések pótlásához szükséges. Ez esetben a rendelet harminchétféle körbe sorolt, pontosan meghatározott termékekre szól. Főként robotokról, híradástechnikai és vákuumtechnikai, elektronikai és számítástechnikai eszközökről van szó, amelyek a fejlett technikát képviselik. Ezek az intézkedések, amelyek régi óhajt tükröznek a szabályozás felé bár jelentősek, de mint már említettük, ideiglenesek. és csak az idei esztendőre szólnak. 1988-ban ugyanis a gazdaságirányítási reform tervezett továbbfolytatásával az egész adórendszer gyökeresen megváltozik. Mindez bizonnyal elősegíti majd, hogy a jól gazdálkodó üzemek, vállalatok és szövetkezetek adóterhei mérséklődjenek, miközben várható, hogy a kedvezmények, támogatások köre csökken. Mentusz Károly Az előadó vitaindító előadásában beszámolt az országos helyzetről is. s ennek érzékeltetésére — többi között — elmondotta, hogy tavaly mintegy 16 millió külföldi vendéget fogadtunk hazánkban, a mostani esztendőben pedig csupán dollárból 400 milliós árbevételre számítunk a határainkon túlról érkezők látogatásaiból. Heves megye úgynevezett kereskedelmi szálláshelyein 1986-ban 293 ezer turista időzött, valamivel több. mint a korábbi időszakban. Ám miközben a vendégéjszakák száma nőtt. az átlagos tartózkodási idő valamelyest csökkent, s ez arra vall. hogy a látogatóinkat még mindig nem tudjuk eléggé marasztalni. S az sem éppen megnyugtató, hogy az érdeklő-- dés változatlanul inkább Eger iránt mutatkozik, nem sikerül egyenletesebben megosztani a forgalmat szép tájainkon, s a kirándulások továbbra is szezonális jellegűek. Pedig idegenforgalmi értékeink köre, betekintési lehetősége — ha szerényen is — de tovább bővült. Az egri várrekonstrukció során a Dobó-bástya mellett helyreállították a Kerek tornyot is, ugyancsak a megyeszékhelyen befejeződött a Bazilika csinosítása, a gyöngyösi Mátra Múzeumban ismét növelték a bemutatóteret. Gondjaink egyik forrása — többi között — a Felső- Máéra szálláshelyeinek hiánya, amely közismerten ösz- szefügg a megoldatlan csatornázással. Ugyanekkor sajnos ma is meglehetősen szűk körűek például a kulturális rendezvények, a legrégebbi „Agria”-programso- rozat sem nagyon tud még a városon túl figyelmet kelteni. Szinte üres a szépasz- szony-völgyi szabadtéri színpad, lassan kamatozik a hangulatos pincenegyedre költött sok pénz, s Szilvásvárad is egyre kevesebbet ad vissza a ráfordított anyagiakból. Sok problémát okoz a vízhiány is. Egerben hovatovább már a gyógyidegenfor- galomra alapozott tervek megvalósítását sem kíméli. Kétségtelen az igyekezet a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök előteremtésére és legésszerűbb felhasználására. Az Országos Idegen- forgalmi Hivatal, illetve elsősorban a MEBIB támogatásával sikerült megfelelőbbé „varázsolni” az egri, népkerti teniszpályákat, szabadstrandot létesíteni Kiskörén, hozzálátni végre a síkfőkúti turistaház „rendbetételéhez”, napirendre tűzni a felsőtár- kányi Sziklaforrás csárda bővítését, a füzesabonyi vadászbázis átalakítását. Üj vendéglővel gazdagodott Egeren kívül Hatvan is. Nem utolsósorban pedig Ké- kestetőn a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzletének felújításával, korszerűsítésével egyidejűleg melegbüfés fogadót i,s nyitott. Sokat lendít a pályázatokkal elérhető országos támogatás, ám előfordul, hogy még az ilyen pályázatok gondos elkészítésével sem törődnek kellően, s a megvalósított létesítmények legjobb hasznosításáról megfeledkeznek. Feltétlenül változtatni kell a helytelen szemléleten, s a további tervek valóra váltásakor — az egri. egerszalóki. bükkszék!, parádfürdői gyógyidegen- forgalom, a téli sportok fejlesztésénél, a sás-tói kirándulóközpont kialakításánál — szükséges levonni a tanulságot az eddigi hibákból. Adottságaink, lehetőségeink az eddiginél többre kötelezik a megyét. Nemcsak a további fejlesztésekkel, hanem a meglévő értékeinkkel való jobb sáfárkodással is még nagyobb kíváncsiságot kell ébresztenünk szűkebb hazánk iránt. S ne csupán idei nagy rendezvényeinkhez, a megpályázott „Szőlő és borok városa” cím elnyerését szolgáló gazdag egri programsorozathoz, a várvisszafoglalás 300. évfordulóját köszöntő játékokhoz, az ugyancsak megyeszékhelyi májusi pénzdíjas teniszversenyhez. az augusztusi Marlboro-fesz- tiválhoz. a Duna menti Országok Kempingtalálkozójához, a kiskörei napokhoz vagy a szeptemberi, szilvás- váradi négyesfogathajtó- verßenyhez. hanem szeré- nyébb eseményeinkhez is az eddiginél nívósabb üzleti kultúra kapcsolódjék. Törőd- jepek itt is, ott is jobban az idegenforgalmi szakemberképzéssel, a magasabb szintű, hatásosabb propagandák csak egyik eredménye legyen a nyáron megjelenő reprezentatív egri. megyei képes kiadvány. A kincseinkkel való sokkal jobb gazdálkodás fontosságára figyelmeztetett hozzászólásában Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Nyircsák Andrásné, a megyei pártbizottság munkatársa is. S többen be is számoltak ilyenféle igyekezetükről. de a törekvések sajnos most sem voltak egészen meggyőzőek. Ügy tűnt, hogy — legalábbis a szezonnyitó értekezletre — kevésbé elegendő az ötlet, a lelkesedés. Sokkal élénkebb cselekvésre van szükség! Gyóni Gyula Az OKISZ Mátraházán épülő új üdülője is újabb vonzereje lehet megyénknek (Fotó: Perl Márton) Mihail Gorbacsov Csehszlovákiában A szovjet párt vezetője Gustáv Husák társaságában köszönti a csehszlovák főváros lakóit (Népújság-telefotó: — CTK — AP — MTI — KS) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön délelőtt megkezdte hivatalos baráti látogatását Csehszlovákiában. Vele együtt érkezett a csehszlovák fővárosba felesége, továbbá Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több más vezető szovjet személyiség. A két ország zászlóival feldíszített Prága—Ruzyne repülőtéren Mihail Gorba- csovot és kíséretének tagjait Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Lubomir Strougal miniszterelnök, Vasil Bilak KB-titkár, valamint a csehszlovák párt-, állami és tár„ sadalmi élet nagyszámú más vezető képviselője üdvözölte. A repülőtérről a szovjet vezető, kísérete és vendéglátói a prágai várba hajtattak. A Hradzsin főterén sokezres tömeg jelenlétében a csehszlovák főváros legkedvesebb vendégeinek kijáró hagyományos fogadtatási ünnepség zajlott le. Ezután az SZKP KB főtitkára megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, Klement Gott- waldnak, a szocialista Csehszlovákia első államfőjének síremlékét és a szovjet hősi emlékművet. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Georgi Atanaszovval, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével folytatott tárgyalásáról. A kormány az ipari miniszter előterjesztése alapján megvitatta az ipari termelési szerkezet korszerűsítésére elhatározott program végrehajtásának helyzetét. Megállapította, hogy a felmutatható eredmények ellenére az előrehaladás üteme nem kielégítő. Ezért, valamint figyelembe véve az iparnak a népgazdaság intenzív fejlesztésében betöltött kiemelkedően fontos szerepét, további intézkedéseket tart szükégesnek a követelményekkel összhangban álló szerkezetátalakítás meggyorsítására. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együttműködését érintő kérdésekről. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Uj irányelv a tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, és Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára aláírta a Tanácsi Hivatal és a SZOT elnöksége együttes irányelvét a tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről. A dokumentum elöljáróban rögzíti, hogy a legutóbbi. 1982-ben kiadott együttes irányelv jól segítette a tanácsok és a szakszervezetek együttműködését, ebben az időszakban rendszeresebbé, tartalmasabbá vált a területi, illetve helyi tanácsok és a partner szakszervezeti szervök munkakapcsolata, érdemibb volt a területi. lakóhelyi érdekegyeztető információs tevékenység. A társadalmi, gazdasági élet változásai, az államigazgatás korszerűsítése azonban indokolttá tették az irányelvekben foglaltak megújítását. A tanácsok és a szakszervezeti szervek együttműködésének továbbra is az a célja, hogy a szakszervezetek sajátos eszközeikkel segítsék a tanácsi munka demokratizmusának kiszélesítését, a nagy társadalom- politikai programok végrehajtását, a hatósági munkát egyszerűsítő törekvések megvalósítását. Együttesen részt vesznek a társadalmi ellenőri hálózatok kialakításában és munkájában, a munkaidő- alap védelmében, a lakásépítés segélyezésében, az intézmények többcélú hasznosításában. A tanácsok előtt álló VII. ötéves tervi feladatok megvalósítása széles körű társadalmi összefogást, fegyelmezett, hatékony munkát követel. Mindezeknek a tanácsok csak a tömegszervezetekkel kialakított sokoldalú kapcsolatok révén tudnak megfelelni — rögzíti az irányelv.
