Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1987. április 8., szerda

ÜNNEPI KONCERT A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN

Harmincéves az Egri Helyőrségi Zenekar

Jól emlékszem vissza; 1951 egyik nyári vasárnapi délelőttjén apámmal igyekeztünk az egri belváros felé. Egyszer csak pattogó ritmusú katonai indulókat sodort felénk az enyhe szellő. Apám meggyorsította lépteit, hiszen jómaga is zenész volt katonakorában, és a hang irányába siettünk. Kiderült aztán, a Líceummal szemben az árnyas fák alatt az Egri Honvéd Zenekar mostani nevén az Egri Helyőrségi Zenekar adott térzenét. Autb Henrik volt a tamburmajor. Körülöttük tömeg, előttük mikrofon. A rádió egyenesben adott közvetítést a nem mindennapi egri eseményről.

Az alapítók 1957-ben Auth Henrik karnaggyal az élen... (archív kép)

— Az az év volt az alakulás esztendeje — mondja Kovács László hadnagy, a zenekar mostani karnagya, parancsnoka, akivel abból az alkalomból ültünk le beszélgetni, emlékezni, hogy a zenekar áprilisban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. — Akkor 32 zenésszel indultunk, jelenleg többen vagyunk. Igaz. ez a létszám a hatvanas években jelentősen csökkent, mert 1961- ben a karnaggyal együtt több kiváló zenész is elköltözött. többségében Pestre, a központi zenekarba. Mindez kisebb-nagyobb törést okozott sorainkban. Az újjászervezést is lassan tudtuk megvalósítani, ezért 1960- tól 1984-ig nem is volt rádiófelvételünk.

— Ez hosszú időnek mondható. De hát a zenekar élt, dolgozott és fellépett, szerepelt különböző rendezvényeken.

— Ez így van. Nálunk, a zenészeknél viszont a rádió- felvétel a legnagyobb elismerés. A szalagokat ugyanis ötven évig megőrzik a stúdióban, és gyakran tűznek belőle műsorra egy-egy számot. Első ilyen felvételünk 1959-ben volt, két évvel a megalakulás, 1957. április 1. után.

— Mi indokolta, hogy Egerben alakuljon zenekar, amikor a világháború óta nem volt zenekara a városnak, sőt a magasabb egységet alkotó alakulatoknak sem?

— Dönt.ő fontosságúnak bizonyult a város megye- székhely jellege, idegenforgalma és történelmi szerepe, múltja. A helyiségproblémát is megoldotta a Dobó laktanya. amely azóta is állandó székhelyünk. A város varázsa nagyszerű zenészeket csábított hozzánk a megszűnt szolnoki zenekarból és Tatabányáról. Rájuk épült a zenekar, bővítve az egri

sor- és hivatásos állományból. Olyan alapító tagjaink voltak, mint Gergely Ferenc. Pusztai Mihály, Bikkes István. avagy Bruner István törzszászlós, aki még most is tagja közösségünknek; 17 éves korában került hozzánk.

— Hogyan lehet valaki katonai zenész? ön 43 éves és zenekarvezető, hogyan jutott idáig?

— Először is kell hozzá érzék és a zene nagyfokú szeretete. Az is jó, ha már úttörő korban zenekarban játszik az illető. Később jelentkezhet a központi zeneképző főiskolára, amelynek sikeres elvégzése után zenekari tag lehet. Jómagam is

ezt az utat jártam végig. Az iskolai fúvószenekarban

kezdtem, majd 15 éves koromban zenenövendék lettem Mezőtúron, illetve annak megszűntével az akkor alakult budapesti központi iskolán. 1962-ben végeztem, majd amikor letöltöttem sorkatonai szolgálatomat, Hódmezővásárhelyen hivatásos lettem és egy lakáscsere folytán 1963-ban Egerbe költöztem. Első trombitása voltam a zenekarnak 1978-ig. karnagyi kinevezésemig

— Az évforduló megkívánja, hogy felsoroljuk, kik voltak elődei?

— Az alapító Auth Henrik ezredes volt, aki már nyugdíjas, érdemes művész.

A Magyar Néphadsereg főkarmestere címig vitte, öt 1961-től 64-ig K Nagy Sándor követte, aki addig a zenekar oboistája volt. Négy évig aztán Markó József őrnagy dirigálta a zenekart, majd 1968-tól 1973-ig Korb József százados következett, aki most a szolnoki zenekar főnöke. Az én elődöm Róth Béla őrnagy 1973-tól 78-ig állt a zenekar élén.

— A katonai zenekaroknak hivatásuknál fogva alapvető rendeltetése a hadsereg kiszolgálása, a szemlék és más katonai rendezvények, ünnepségek zenei biztosítása. Mire futotta és futja még erejükből, idejükből?

— Büszkén újságolhatom, zenekarunk állandó közreműködője a fővárosi katonai díszszemlének és a különböző katonai zenekari fesztiváloknak is, így a debreceni nemzetközi vetélkedőnek, ahol a" zenekari alaki versenyen kétszer is elnyertük a közönség díját. Nagyon sok koncertet rendeztünk a megye jelentősebb helyiségeiben és a magasabb egység katonáinak, hozzátartozóinak énekesek részvételével. önálló, nagy sikerű koncertet bonyolítottunk le az egri vár romkertjében és

a gyöngyösi művelődési házban. Állandó résztvevői vagyunk önálló műsorunkkal a szilvásváradi lovasrendezvényeknek, versenyeknek. Ott vagyunk minden fontosabb társadalmi ünnepségen, így az egri, gyöngyösi, kékestetői és kápolnai megemlékezéseken. Minden évben meghívást kapunk a halászbástyái koncertre

Óriási tömeg, turisták és hozzáértők előtt muzsikálunk nagy elismerés közepette. Az idén július 27-én lépünk fel Budapesten. Most már három éve, hogy az Agria-rendezvény eken minden előadás előtt, azaz tízszer adunk térzenét a főiskola előtt. Üjdonság: ettől

az évtől kezdve a városi tanács felkérésére tíz esetben a Dobó téren, illetve a Cse- bokszári- és a lajosvárosi lakótelepen is rendezünk térzenét.

— A felsorolásból is kitűnik. az Egri Helyőrségi Zenekar igyekszik kivenni részét a szocialista kultúra terjesztéséből, a zene megszerettetéséből. Színes foltja a megye, a város zenei életének. Nem véletlenül kapták meg 1973-ban és az idén is a megyei tanács művészeti díját, elismeréséi, 1982-ben pedig a katonai zenekarok történetében elsőként a művelődési minisztertől a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Hogyan ün- neplik meg fennállásuk 30 évfordulóját?

— Az ünnepségre április 9-én kerül sor Egerben. A Helyőrségi Művelődési Otthonban ünnepélyes ál- lcmánygyűlésen emlékezünk meg az évfordulóról, a zenekar harmincéves történetéről. Este 7 órától ünnepi koncertet rendezünk a Gárdonyi Géza Színházban. A zenekart volt karnagyai vezénylik. A másfél órás műsorban közreműködnek az Operaház szólistái is Pászthy Júlia és Ötvös Csaba. Reméljük .telt ház lesz kíváncsi produkcióinkra . .

Fazekas István

.és a mostaniak az egri Dobó téren. Zenekarvezető: Kovács László hadnagy

(Fotó: Köhidi Imre)

MÁRCIUSBAN RAJTOLT ...

Hatvan és a gerontológia

Első értesülésünk dr. Zeke Gábor kórházigazgatófőorvostól származik:

— A szép, eredményes hevesi példa nyomán Hatvanban szintén beindítottuk az idősek megelőző vizsgálatait, a gerontológiai gondozást. Az orvosi munka e téren voltaképpen találkozik a szociális problémák felderítésével vagy éppen a jogorvoslattal. Ezért olyan kis csapatot szervezünk, mely a kórház laboratóriumát, egyéb műszerparkját is bevonva a szolgálatba, hatékonyan dolgozhat. Élén dr. Szevera Margit csoportvezető belgyógyász főorvos áll, szociálpolitikai ügyekben Juhász Gáborné van segítségére, a jogi esetekkel összefüggő felvilágosítást dr. Hargitai Rezső végzi, s hármójukat külön asszisztens, illetve orvosírnok napi munkája egészíti ki . ..

Egyén és intézmény- rendszer

Dr. Szevera Margitot, a gerontológiai gondozó csoportvezetőjét a rendelőintézetben kerestük meg, hogy munkájukat pontosabban körvonalazza, s a rászorulókat széleskörűen tájékoztathassuk. Előbb céljaik körülhatárolására kértük a főorvosnőt.

— Elsősorban arról van szó, hogy a nyugdíj előtt állók megelőző vizsgálatát végezzük el, tehát felfedjük a meglevő vagy éppen kialakuló betegségeket, s ennek ismeretében javaslatot tegyünk a szükséges gyógykezelésre. Olyan feladat ez, amely több szempontból szolgálja az egyént, illetve

az egészségügyi intézmény- rendszert. Miközben ugyanis rendezettebbek, kellemesebbek lesznek gondozottaink nyugdíjas évei, sok kórházi ágyat tudunk megtakarítani, s mind kevesebb magára maradott szorul majd szociális otthonba. Mikor és milyen módon indult ez a tevékenység? Egyelőre az én jelenlegi rendelőmben, itt a Kossuth téren. Az új intézet átadása után abban jutunk végleges otthonhoz. Úgy döntöttünk továbbá, hogy először a kórházi nyugdíjasokat szűrjük ki, majd levélben hívjuk fel munkálkodásunkra a város és környéke nyugdíj előtt álló vagy már nyugdíjas egyéneinek a figyelmét.

Emberséges keretek között

Beszélgetésünk továbbiakban sok egyebet tisztázott még. így például a gerontológiai szolgálat munkatársai — az egészségügyi felderítés mellett — nem csupán szociális vagy jogorvoslati kérdésekben állnak az idősek rendelkezésére. Mert miközben a gyermeke által magára hagyott apa vagy anya keresetét terelik jogi útra. próbálják azt emberséges keretek között rendezni, s közbenjárnak nyugdíjügyek, kártérítési igények tisztázásában : fontos tisztük egy- egy gondozott lelki egyensúlyának lehető talpraálli- tdsa is! Ez különben ugyancsak megelőzés . . . Olyan egészségügyi, idegrendszeri betegségek lehetőségének kizárása, amelyek az egyén pszichés állapotából eredez- hetnek... És a csoport

(Fotó: Perl Márton)

ténykedése még ezzel sem lezárt. Ugyanis a szűrést követő öt esztendő múltán, de közben is, bárkit visszavárnak, kíváncsian arra, hogy miként alakult a sorsuk.

Szigorú önkéntesség

Befejezésként a következőket mondotta dr. Szevera Margit:

— Vizsgálódásunk egyébként minden esetben egy általános jellegű kérdőív kitöltésével kezdődik, amelyet a levél útján behívott, illetve önként jelentkező idősebbek meghallgatása nyomán fektetünk fel. Ezen akad például olyan rubrika is, amely azt tudakolja: az illető nyugdíj után akar-e tovább dolgozni... ? De amit mindehhez nyomatékkai hozzáfűzök, az annak a kinyilvánítása, miszerint a gerontológiai megelőző szolgálat igénybevétele senkire nézve nem kötelező, továbbá teljesen ingyenes. Vagyis, az látja hasznát, akiben ilyen irányú megfontolás, jövendőjének nyugalma és biztonsága iránti igény munkál.

Moldvay Győző

Szerencse fel?

ui í.)

Péntek van! — dörzsöli a kezét M., majd bekapcsolja asztalán a dobókockát imitáló rádiót. A lottószelvényeket úgy teszi maga elé, mintha időzített bombákat hatástalanítana. óvatos lassú- I sággal helyezi egymás mellé valamennyit, miközben csendre int. Elhangzik az öl szám, szeme ide-oda cikázik az ikszek között, arca mind fájdalmasabb, lemon- dóbb. A szertartásnak hamar vége, ismét egy álommal kevesebb. Pedig hányszor elképzelte már, hogyan ugrik fel asztala mellől, jár indiántáncot. majd rohan haza — fizetés nélküli szabadságra. Most legszívesebben betegállományba menne. Eddig nem hittem, hogy komolyan foglalkoztatták illuzórikus tervei — komótosan osztotta el: mit kezdene a milliókkal. Először kicserélné a lakását, aztán a kocsit, „végül a feleségét" — sütötte el százszor viccét, amin ; ugyan nevetni nem tudtam, de abban bizonyos voltam: ő nevet magán.

Ismerősömnek ragyogó két és fél szobás lakása, Lada 1200-asa és csinos felesége van, akivel tudtommal jól élnek. Vágyakozása a nyeremény után valamiféle földöntúli hevület, hetenkénti ópium. M. nem pénzéhes. Azt sem hiszem, hogy ha nyerne, rögvest hátat fordítana a munkának, és végre hobbijának élve, kanárikat festene a brazil őserdőben. M. szerencséjére vár kitartó konoksággal. Minduntalan fölemlegeti barátját.

akinek gépkocsinyeremény- betétkönyve már a második autót hozza a családba. Neki élete legnagyobb eredménye háromszáz forint volt, hármas találattal. Így mondja: eredmény, — peches fickó vagyok — sóhajt. —Évek óta húsz szelvénnyel játszom. és semmi sem sikerül . . .

Nincs kedvem vigasztalni.

A szerencse és a szerencsétlenség határai viszonylagosak, beállítottság kérdése. hogy ki melyik birodalomban érzi magát. Van, aki úgy véli, hogy egész életében bal lábbal kelt fel. s akad ember, akit a sorscsapások sorozata sem tud meggyőzni arról: nem Fortuna kegyeltje. Ismerősöm peches embernek tartja magát. Fura fejtegetéseiben mindig arra lyukad ki, hogy bár egzisztenciálisan, érzelmi és értelmi síkon megtalálta számítását, az azért mégis csak disznóság, hogy még az iskolai tombolán sem

húzták ki a számát, pedig — emlékszik, mintha ma lenne — tíz jegyet vett egyszerre. A számítás tehát bevált, a szám azonban nem jött be. . . Melyik a fontosabb? A költői kérdés M esetében prózaivá válik — válaszolni kell rá, mert egymaga képtelen eldönteni. Tudniillik: ő mindenért

megküzdött. Ügy lett mérnök. hogy anyjával bedolgozója volt egy szövetkezetnek; úgy talált feleséget, hogy az a bőröndön kívül semmit sem hozott a házasságba; úgy jutott a társasházi lakáshoz, hogy nem volt se éjjele, se nappala — és a kocsit is a részletek nyűge alatt vette. Márpedig a szerencse ingyenes, és nincs nagyobb öröm a váratlanul jött ajándéknál.

Nem bocsátkozom vele filozófiai fejtegetésekbe, mert tudom: a számok embere. Ehelyett sorra veszem élete sorsfordulóit. — Mi lett volna akkor, ha az egyetemi felvételin rossz tételt húzol? — Ezt kipipálhatod, biztosra mentem, minden tételt tudtam! — feleli határozottan. Irónia nincs a hangjában. ami jelzi, hogy nem vette észre az enyémben sem, azaz végig kell csinálnom vele ezt az együgyű játékot. Válaszol valamennyi kérdésemre. Megfontoltan, gyakran időt kérve. Kifacsarom magamból az utolsó adut: — Hányán buktak bele társasházépítésbe. mert vagy a terv volt rossz, vagy a kivitelező csapta be őket? Na?!

(Folytatjuk) Tamás Ervin