Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 8., szerda í. A vonat meg csak zakatol tovább... Amiben szerkesztőségünk és a füzesabonyi középiskola kő zös: mindkét helyen kopognak a telexgépek (Fotó: Tóth Gizella) „Azért az igazi tavasz még várat magára" — han­goztatta elmúlt hétfőn egy emberként a rádió, a tele­vízió és az írott sajtó. Va­lóban borús, esős időben ro­bogtunk autónkkal a Füzes­abonyi Gimnázium és Pos­taforgalmi Szakközépiskola felé, hogy nekivágjunk a harmadik Népújság-hétnek. Az áprilisi november az­tán végigkísérte az öt na­pot, de ez egyáltalán nem zavarta a rendezvényeket. Egyetlen helyszínmódosításra volt szükség, a diák—újság­író focirangadót voltunk kénytelenek bevinni egy köl­csönkért tornaterembe. Más­nap sokan panaszkodtak, hogy a Népújság nem írta meg az eredményt. Erre most sem kerül sor, ugyanis annyi gól esett, hogy nem emlék­szem pontosan. De nem aka­rom kisebbíteni a füzesabo­nyiak érdemeit: legalább négy gól különbség volt a javukra. ★ A Népújság-hetek eddigi története során ez volt a legkisebb iskola, ahová lá­togattunk. Ennek ellenére még sehol nem vettek részt annyian egy-egy rendezvé­nyen, mint itt. Lőrincz Gab­riella tévébemondónő ven­dégeskedésekor még így is rengetegen kiszorultak az iskola könyvtárából. Lapunk fotórovatának vezetője, Kő- hidi Imre vörös-tengeri ex­pedíciójáról tartott diavetí­téses élménybeszámolót. Több mint százan tolongtak az egyik teremben. A kinn- rekedteket Eperjesi László is­kolaigazgató vigasztalta: „Ne búsuljatok. Holnap lesz orosz órátok, meg nyelvtan is. Oda majd befértek." ★ A „Hogy kik vannak" cí­mű vetélkedőn tette fel a játékvezető a kérdést: Ki az a diák, akinek egy hónap­ban három agyrázkódása is volt? A helyesen válaszoló újságíró Tolnai Levente ne­vét mondta. Ami az agyráz­kódásokat illeti, Levente nyu­godt szívvel pályázhatna a Rekordok könyvébe. A ba­jok fő okozója házuk udva­ra. amely betonozott, és fo­cizás közben gyakori a fej- reesés. De volt eset. hogy Levente állt a vízvezetéknek kiásott gödör szélén, s va­laki a nyíló ajtóval véletle­nül belelökte. A fiú egyébként harma­dikos és az iskolarádiónak is munkatársa. Az első na­pon megpróbált interjút ké­szíteni velem, s élő egyenes­ben továbbítani azt az éter hullámain. Én válaszolgat- tam is, ahogy illik, de a hangszóróból csak az ő hang­ját lehetett hallani. Szerel­hettük, üthettük-verhettük a mikrofont, ha én beszéltem, azt csak a stúdióban lévők hallották. Szerencsére azon­ban az öt nap alatt csak ez az egy program „esett lej­re . . ." ★ M'int az eddigi Népújság- hetek során mindig, most is mindennap megjelent egy hosszabb beharangozó irás az egyik aznapi résztvevő­ről. Illetve csütörtökön ez el­maradt. Maksa Zoltán hu- moránsról szerettünk volna írni, s mivel ő telefonon nem érhető el, levélben küldtük el a kérdéseket, és vártuk a választ. Ameddig várhat­tuk. Gsakhogy a posta jó­voltából — Maksa saját be­vallása szerint időben fel­adta a küldeményt — csü­törtökön érkezett meg szer­kesztőségünkbe a levél. amelynek sorai így már sem­miféle csoda folytán nem kerülhettek be az aznapi Népújságba. Így jutott a másnapi tudósításba néhány szó Maksa Zoltán nyilatko­zatából. ★ Pénteken discóval búcsúz­tunk Füzesabonytól. A lemez­lovasok időben megérkeztek, igy felsóhajthattunk: ezút­tal sem maradt el semmi, számottevő baki nélkül zaj­lott le a Népújság-hét. Tán­cos láb híján a zene dübör­gését már nem vártuk meg. Két bejáró tanárnővel kap­tuk el a Füzesabony—Eger személyvonatot. Az út nagy részén az elmúlt öt napról esik szó. („Óriási volt a Föl­des, többet ért, mint egy osztályfőnöki óra.” „Az egyik kislány milyen zavarban volt, mert alacsony fiú ült előtte és igy az előadó ál­landóan öt nézte.’’ „Azt mondják, á Demcsák nagyon jól beszélt." „Annak a leen­dő egri színésznek is nagy sikere Volt, alig akarták el­engedni a gyerekek.") Így ment ez Andornaktá- lyáig, amikor is egyikük meg­jegyezte: „Szóval én jól érez­tem magam végig." És a válasz: „Persze, jó volt ez. kellett!" A vonat meg csak zaka­tol tovább . . . Kovács Attila POPSAROK Véget ér a Modern Talking A történet 1983 február­jában kezdődött Hamburg­ban. amikor is Thomas An­ders megbízást kapott le­mezcégétől, hogy énekelje lemezre F. R. David „Vedd fel a telefont” című számá­nak német változatát. A stú­dióban megismerkedik a le­mez producerével, a szőke hajú Dieter Bohlennel, aki már öreg rókának számított a popszakmában, sokat ját­szott tánczenekarokban, leg­alább kétszáz dalt szerzett már. és mint producernek, a szimatja sem volt rossz. A két fiú gyorsan összeba­rátkozott és mivel zenei íz­lésük is nagyjából megegye­zett, elhatározták, hogy meg­próbálkoznak egy dal kiadá­sával. A döntés a Te vagy a szivem, te vagy a lelkem című számra esett, ami eg.v csapásra az európai sláger­listák élére került. A sikert meglovagolva még 1983 ta­vaszán kiadták az első nagylemezüket. Ez is teljes siker, szinte minden száma az akkori slágerlistán szere­pelt. 1983 nyarán stabilizá­lódik a „Modern Talking- hangzás", ami tulajdonkép­pen a zenéjük lényege. A kezdeti sikerek után az együttes elkészítette a má­sodik nagylemezét, amelytől még többet vártak, de jóval kisebb sikert értek el, en­nek fő oka az volt, hogy ez a lemez túl „moderntalkingos- ra” sikerült, a szerzemények nagy része közepes vagy lassú ritmusú, és így a disz­kóklubok nem szívesen for­gatták ezeket a lemezeket. A harmadik lemezük újra ritmusosabb számokat tartal­maz (Hey You, Doktor for my heart stb.). de a kulisz- szák mögött már gyülekez­nek a vészfelhők. Thomas szerelmes lesz a fotómodell Nórába, aki ki akarja sajá­títani a lányos hangú és lá­nyos arcú fiút. Elkíséri mindenhová, beleszól min­denbe, és ez nem nagyon tetszik a főnöknek, Bohlen- nek. A dolgok csak egyre mérgesednek, hisz a két fiú­nak már egész mások a céljai. Bohlen rutinos ze­nész-menedzser, tisztában van azzal, hogy ez a zenei stílus, amit csinálnak, már csak néhány évig van a csúcson. Vagy most robban­tanak a popszakmában, vagy soha. Az angol és amerikai piacot még nem tudták meg­hódítani, és ezt néhány év elteltével már nem is tud­ják. A naiv Thomas pedig meg van győződve, hogy a mostani sztárállapot időtlen időkig fenn fog állni és egy kicsit igazán lehet lazítani. Az együttes már-már fel­bomlik, s felvetődik az is, S.O.S.-POSTA Tanácstalan vagyok „Tudom, hogy a Népújság­ban nincs Veres Pál-rovat, és ha jól emlékszem, a fiata­loknak szóló oldalon sem foglalkoztak még hasonló jellegű problémával, mint az enyém. Amiért mégis ide cí­meztem a levelet: segítsé­get szeretnék kérni. Az If­júsági Magazin hasábjain keresztül javarészt elpufogta- tott, „bölcs" válaszokat kap­hatnak azok. akik tanácsra szorulnak Péterrel több éve járunk együtt. Terveztük, hogy ösz- szeházasodunk, amikar egy kellemetlen esemény jött közbe. Egyszer megláttam, hogy egy Imüsik lánnyal megy kézen fogva az úton. Hirtelen nem is tudtam, mit csináljak. Gyorsan elbújtam egy kapualjba, igy .nem vet­tek észre. 'Másnap Péter olyan kedvesen közeledett hozzam, mintha \mi sem tör­tént válna. Még \mindig sze­retem, és vele szeretném el­tölteni az életemet. Hagy­jam szó (nélkül, vállalva azt. hogy .nap mint nap „félre­léphet" vagy vonjam fele­lősségre. esetleg allitsam válaszút elé. Teljesen ta­nácstalan vagyok ...” Azzal, hogy itt, ezen az oldalon helyt adtunk ennek a levélnek, szándékunkat is je­leztük: várjuk mindazok hoz­zászólását, akik ötletekkel, ta­nácsokkal tudnak szolgálni. hogy Thomas helyére a har­madik Modern Talking-tag. C. C. Catch kerül majd. 1986-ra elkészül a negyedik album is. Ekkor már Thomas rájön, hogy nem megy olyan jól a szekér, és a Mo­dern Talking jócskán vissza­esett a népszerűségi listán. Most már mindent elkövet, hogy visszaállítsa az együt­tes régi sikereinek fényét, de úgy látszik, ezt végleg lekésték. 1986 őszén ugyan még felkerül a „Brother Lui" című számuk az angol lis­tákra. de nem a zenei eré­nyei miatt, hanem a Spa­nyolországban nyaraló an­gol turisták, mint zenei szu­venírt vitték haza a „zenei kontinensre". 1983-tól mindössze négy év telt el, és a Modern Tal­king meséje a végéhez köze­ledik. Most már nemcsak azok legyintenek rájuk, akik sohasem szerették a zené­jüket, hanem azok is, akik az együttes fénykorában a legfanatikusabb rajongóik voltak, pedig zenéjük sem­mit sem lett másabb, mint az elején volt, csak éppen a világ változott meg és a ze­nei divat. Amely pedig újat akar, és a régit könyörtele­nül elfelejti. Zsibi N. Zoltán Várjuk a leveleket! Ciki Üj rovatot indítunk Ciki névvel. Ehhez kérjük olva­sóink segítségét. Írják meg. hogy szűkebb és tágabb kör­nyezetükben milyen visz- szatetsző dolgokkal találkoz­nak. amelyek a fiatalok éle­tével kapcsolatosak. Minden olyan jelenségről, esemény­ről, személyről várjuk sorai­kat, amelyekre ráillik a jel­ző: ciki. A legérdekesebb levelekből rendszeresen összeállítunk egy csokorra valót. Címünk: Népújság Szerkesztősége, Eger. Beloiannisz utca 3. pf. 23. 3300. A borítékra kér­jük írják rá: Ciki. Sorozás előtt... A MEGYEI ÚTTÖRŐELNÖKSÉG ÉS A NÉPÚJSÁG KISZ-ALAPSZERVEZETÉNEK KÖZÖS PÁLYÁZATÁN Diák-újságíró tábor a legjobbaknak A Magyar Úttörők Szövetsége Heves Megyei Elnöksége és lapunk Rózsa Ferenc KISZ-alapszervezete pályázatot írt ki az újságírás iránt érdeklődő általános iskolai tanulóknak. Erre összesen negyvenhárom pályamunka ér­kezett a megyéből. A meghirdető szervek közös díjában ölen részesültek: Dá- nyi Péter (Hatvan), Farkas Nándor (Sirok), Kámán Bea (Eger), Korponay Be- reniké (Eger) és Juhász Attila (Füzesabony). Az említettek írásait az elkö­vetkező hetekben közli is a Népújság. Díjukat az április 10—-12. között, a Fel- sőtárkányban rendezendő diák—újságíró táborban vehetik át, s ott a szak­mával is ismerkedhetnek további tizennyolc társukkal együtt. Bűntudat Fekszem a kórházi ágyon és töprengek. Mi történne, ha a kutyám beszélni tud­na? Elmondaná-e miért ha­rapott az arcomba? Sikerül- ne-e megmagyaráznia tet­tét? Igen, biztos jobban meg­értenék mások, ha bevalla- ná az igazat, s én megvéde­ném őt. Egyelőre azonban az is­merőseim. s mindenki ha­ragja olyan nagy a szeren­csétlen kis jószág iránt, hogy ez nekem jobban fáj, mint a veszettség elleni védőol­tás, amit a hasfalamon ke­resztül adnak be. Én pedig, aki nagyon is tudna beszélni, hallgatok. Egv történetet már el­mondtam. Először a szüle­imnek. majd a baleseti se­bésznek, utána pedig a Kö­jál orvosának. Közben az egész városban elterjedt a hír. Jegyzőkönyvet is készí­tettek az esetemről, ahogy szépen elmondtam: A tacskó aludt a szőnye­gen. én megbotlottam, s vé­letlenül ráestem. A kutya ijedtében belém harapott. Azt hittem, ezzel az egy­szerű. hihető mesével eny­hítem a kutya bűnét és a sajátomat is. Milyen ítélet vár ránk, ha kiderül az igazság? A közvélemény most egyönte­tűen az állat elpusztítását javasolja. Szerencsére egy ideig haladékot nyertünk, mert az állatorvos megfigye­lés alá helyezte a kutyát. Ha visszafordíthatnám az eseményeket, mint a film­kockákat, akkor azt a részt feltétlenül kivágnám, ahol elmondom balesetem körül­ményeit. Valahogy így módosíta­nám : Nagyon-nagy izgalomban voltam február 28-án. va­sárnap. Másnap háromhetes üdülésre indultam volna Pa- rádsasvárra. Már mindent becsomagultunk az utazás­hoz. Én nem bírtam ma­gammal, igen rendetlen vol­tam. Édesanyám meg is je­gyezte, hogy úgy viselkedek, mint aki a vesztét érzi. Dél­után bementem a kutyával abba a szobába, ahol az úti­csomagok voltak. Nagyon rossz volt arra gondolni, hogy sokáig nem találko­zom kedvenc pajtásommal. Topsyval. Valahogy ő is megérezte különleges hangulatomat, nyugtalanabb Volt, mint máskor. Elképzeltem, mi lenne, ha magammal vin­ném valahogyan. Próbakép­pen belegyömöszöltem egy nagy táskába, s akkor meg­történt a baj... Nemsokára kezdődik a lá­togatási idő a kórházban. Megkérdezem majd anyu- éktól. hogy mit csinál Topsy. s hiányzom-e neki. A doktor bácsi így írta a jegyzőkönyvbe: A kutyának „bűntudata" van. — Nekem is. Vajon melyikünknek ne­hezebb ? Dányi Péter Hatvan, II. sz. iskola 7. osztályos Mint az lapunk számai­ból is kiderül, folyamatos és sokrétű munkát végeznek a Heves Megyei Hadkiegészí­tési és Területvédelmi Pa­rancsnokság munkatársai. Emlékeztetőül: nemrég vo­nultak be az újoncok, mi­nap kapták meg az obsitot az 55—60. életévüket betöl­tött férfiak, s máris új fel­adat következik; azoknak a fiataloknak nyilvántartásba vétele, sorozása következik, akik elérték a hadkötelesség évét. Erről kértünk rövid tá­jékoztatást az egyik illeté­kestől Sebestyén Csaba szá­zadostól : mit kell tudni ez­zel kapcsolatosan a sorozás előtt álló katonajelölteknek? — A vonatkozó miniszter- tanácsi rendelet értelmében az állampolgárokat a hadkö­teles korba lépésük évében katonai nyilvántartásba kell venni — mondotta. Ez első­sorban ebben az évben, az 1969-ben született férfiakat érinti. A megyében állandó lakhellyel rendelkező fiata­lok katonai nyilvántartását megyei parancsnokságunk végzi a sorozási feladatok végrehajtásával együtt. Ez utóbbinak célja, a fiatal ka­tonai szolgálatra való alkal­masságának megállapítása és a fegyvernemi, szolgálati ághoz történő előzetes be­osztása. — Mikor kerül sor a so­rozásra? — Megyénkben két he­lyen kerül végrehajtásra. Egerben a Megyei Művelő­dési Központban április 13- tól június 1-ig, Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Köz­pontban pedig április 13-tól május 29-ig tart. Az érdekel­tek a parancsnokságtól egyébként névre szóló felhí­vást kapnak, de a sorozás helye és időpontja az úgy­nevezett ,,Hirdetmény" út­ján is kiplakátolásra kerül. Itt jegyzem meg, a hadkö­teles fiatal akkor is köteles megjelenni, ha a személyre szóló felhívást nem kapta meg. Az is fontos, hogy ha valaki bármilyen okból nem tud eleget tenni kötelességé­nek, azt írásban és szóban jelentenie kell, és termé­szetesen igazolni a távolma­radás okát. Idetartozik még az is, hogy a sorozás az írásbeli és felvételi vizsgák — május 11—19. között — ideje alatt szünetel. — Milyen fontosabb tud­nivalókat mondhatunk még el? — A hadköteleseknek a sorozás alkalmával maguk kai kell hozniuk a hirdet­mény által megjelölt okmá­nyokat: személyi igazolvány, útlevél, iskolai bizonyítvány, gépjárművezetői engedély, kórházi zárójelentés stb. Az orvosi vizsgálat után a so­rozóbizottság minden fia­tallal elbeszélget, amelynek keretében tájékozódnak a hadkötelesek felkészültségé­ről, és végül a bizottság el­nöke ismerteti a döntést . . (fazekas)

Next

/
Thumbnails
Contents