Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 8., szerda ■ Vonzóbb pártéletet! KÖZÉPPONTBAN: A MINŐSÉG A nemzeti cselekvés rangján A hatékonyabb munka, a minőség javítása fontos társadalmi érdek. Minden kongresszusunk, párt- és kormányhatározatok, középtávú, és éves terveink, a KGST- jrszágok felső szintű tanácskozásai kiemelt jelentőségének megfelelően foglalkoznak ezzel. Nem véletlenül, hiszen a termékek es általában a munka minőségi színvonala meghatározó feltétele gazdasági fejlődésünknek. Sokéves törekvésünk a párt politikai-mozgalmi jellegének erősítése. Ezért érdemes megkísérelnünk választ keresni arra a kérdésre, mit is jelent a pártmunka politikai-mozgalmi jellege a pártszervezetekben, hogyan nyilvánul meg ez a párttagság és a pártonkívü- liek számára? Ügy gondolom, hogy nem lehet erre a kérdésre örökérvényű, tételes választ adni. Ugyanakkor mégis kutatnunk kell a választ, hiszen csak így változtathatunk saját gyakorlatunkon, csak ezen a módon találhatjuk meg a saját teendőinket. Az alábbiakban a pártmunka politikai-mozgalmi jellegével összefüggő néhány, kiemelten fontosnak tartott — és ezért végiggondolásra ajánlott — összetevőjével szeretnénk foglalkozni. A párt politikai szervezet, politikai célok megvalósítása érdekében mozgósítja tagjait, politikai cselekvések révén fejti ki tevékenységét. A politika azonban nemcsak a „nagypolitikával" azonos, sőt a nagypolitika el sem képzelhető az egymással ösz- szekapcsolódó, helyi politikai mozgások, tevékenységek nélkül. Más szóval: a helyi politika közvetíti a párt legfelső vezető szerveihez a párt legkisebb sejtjeinek a törekvéseit, tapasztalatait, illetve a vezető szervekben kiformálódó politikai irányvonalat a helyi szervekhez, szervezetekhez, a párttagokhoz. Amelyik pártszervezet nem képes saját környezete mozgásait, állapotát politikailag minősíteni és ennek megfelelő helyi politikát kialakítani, az nem tudja betölteni szerepét, sem a központi szervekben elhatározónak megvalósításában, sem pedig a párt egész politikája alakításában való alkotó közreműködésben. A párt tagjai számára — ds a pártonkívüliek szemében is — a pártot közvetlenül érzékelhetően a saját pártszervezetük jelenti. Ebben a szervezetben olyan belső légkör, mindennapi tevékenység kialakulása kívánatos, amely lehetőséget ad az alkotó együttgondolkodásra. amely az azonos eszmei alapon álló, cselekvőkész emberek önmegvalósító közössége is. A párt tevékenységének politikai-mozgalmi jellege ezért elsősorban azon múlik, mennyire képes a pártszervezet valóságos politikai szerepet betölteni, s e szerep formálásában, érvényesítésében milyen széles körnek teszi lehetővé az alkotó közreműködést, a közös cselekvésben való részvételt. A politika végső soron emberi magatartásokban, az emberi gondolkodásban és cselekvésben fejeződik ki, valósul meg. Ezért a politika számára, a párt számára minden egyes ember fontos. Csak így válhatnak az egyéni cselekvések egy irányba mutató politikai folyamatok részévé, csak így érezheti minden párttag a közös cselekvés örömét, a kollektíva erejét, védelmét, támogatását. A pártszerveze- zetekben ezért rendkívül fontos, hogy a tagság és a vezetők emberközelségbe kerülve megismerjék egymást. Nemcsak a megismerés politikai értelmében, hanem a mindennapi élet gondjainak, örömeinek értelmében is. A párt egészének, mint politikai közösségnek az összetartó erőit csak a pártcsoport, az alapszervezet képes megteremteni. Ezért a pártmunka mozgalmi jellege, a helyi politizálás minősége szempontjából kulcskérdés, hogy a pártszervezet belső felépítése, a pártcsoportok száma, létszáma, összetétele kedvező kereteket és feltételeket teremt-e a kommunista közösség létrejötte szempontjából, vagy éppen azt nehezíti, gátolja. Minden pártszervezetnek érdemes rendszeresen megvizsgálnia e kérdést és igazítani, ha indokolt. A jól dolgozó pártszervezetben, minden párttag számára világos, hogy ki miért felelős, kinek mi a dolga. Ez megnyilvánul a szervezet felépítésében, belső működésében, a pártmunka folyamataiban egyaránt. A párt azonban nem mechanikusan működő gépezet, amelyben fogaskerekek kapcsolódnak össze. A párt olyan elkötelezett emberek szövetsége, akik egy közösen vallott eszmétől vezérelve cselekszenek. A rend, a szervezeti működés fegyelme nem vakfegyelem, hanem a hatékony közös cselekvés feltétele. Ez nem zárja ki — sőt feltételezi — a vitát, a gondolkodást, az emberi kapcsolatokat és érzelmeket. A pártmunka mozgalmi jellegét nem erősítik a kapkodó rögtönzések, azok a „formaruhák", amelyeket a pártélet egyes eseményei az elmúlt évtizedekben magukra öltöttek. A taggyűlések, választások stb. részletesen is szabályozott rendje elsősorban azt szolgálta, hogy megtanítson mindannyiunkat a párton belüli demokrácia' játékszabályaira, hogy szervezeti kényszerpályát teremtsen az egymásra figyeléshez, a közös vélemény formálásához, s nem utolsósorban segítsen az idővel is jól gazdálkodni. Pártunk azonban sok tekintetben kinőtte már e formaruhát, s a legszínvonalasabb munkát végző pártszervezetek gyakorlata igazolja, hogy a formai megoldások szélesebb választékával, a rugalmasabb és helyenként egyszerűbb megoldásokkal eredményesebben lehet politizálni, és az ezt szolgáló közösségi viszonyokat is fejleszteni. Pl. ma sem tiltja semmilyen párthatározat, hogy közös gondolkodást, és politikai választ kereső taggyűléseinket ne a hagyományos elnökség—hallgatóság ülésrendben tartsuk, mintegy szembeállítva egymással a javaslattevőket és kritikusaikat. Vagy lehet úgy is megvitatni fontos kérdéseket. hogy nem döntjük el előre a lehetséges választ minden esetleges kérdésre, hanem teret engedünk a kollektív mérlegelésnek. Párttagnak lenni azonban nemcsak tudati azonosulást, egy helyesnek tartott politika megvalósításában és alkotó továbbfejlesztésében való közreműködést jelent. A párttagság érzelmi azonosulás is közösséghez tartozás, emberi kapcsolatok együttese is. Ne hanyagoljuk el ezt sem, ha áldozatvállalást, fegyelmet követelünk közös céljaink valóra váltása érdekében. Az érzelmi és tudati azonosulás kiegészítői egymásnak, csak együtt jelenthetik azt. hogy egész életvitelünket. munkánkat, barátaink megválasztását stb. összhangba hozzuk világnézetünkkel és ennek megfelelően élünk, cselekszünk. Talán sok helyen ma még nem látják ezt elég világosan. Ennek egyik jele például ahogy ünnepeinket béillesztjük a mozgalom mindennapjaiba. Az unalmas beszédek, gyengécske műsor, sivár környezet együttes hatásaként maga a „megünnepelt" esemény, évforduló veszít rangjából, s kimondatlanul is azt sugallja. nem igazán fontos számunkra Vagy csupán azt nem látjuk ilyenkor, hogy saját történelmünkhöz való viszonyunk nem csupán — s talán nem is elsősorban —tudati kérdés, hanem érzelmi viszonyulás is? A párt vonzóereje eszméiben gyökerezik. A gyökér azonban csak kiindulópontja a növény szárba szökkenésének, virágzásának. Alapszervezeteink vonzóerejét ezért az értelmes cselekvési lehetőség vonzása, a tenniakarásra épülő közösség vonzása, a szervezett és ezért eredményes munka örömének vonzása jelenti, így hat egymásra a tartalom és a forma: a környezet életében meghatározó politikai szerepet csak a mozgalmi jellegét is kiteljesítő párt- szervezet képes betölteni. Kápolnai György MSZMP KB munkatársa Az ember szerepe A minőség átfogó fogalom, nem csupán termelési, illetve értékkategória. Hogy mégis ezzel foglalkozunk kissé részletesebben az indokolja, hogy termékeink minősége nem javult kielégítően. Nem sikerült érzékelhetően előrelépni ebben, így veszteségeink az iparban meghaladják a vállalati eredmények tíz százalékát. A konvertibilis elszámolású exportban minőségi hibák miatt visszaszállított áruk mennyisége az elmúlt öt évben háromszorosára emelkedett. Piaci pozícióink egyik gátjává vált termékeink minőségének romlása. Emiatt növekszik a veszteség is. A hazai fogyasztók is egyre érzékenyebbek a minőségre és okkal. A minőség javítása a nemzeti jövedelem növelésének egyik lehetősége is. Ha az javul, a termék kielégíti a felhasználó igényeit, hozzájárul a használati érték javításához, és mennyiségének és összetételének változásához. így növelhető a lakosság szükségleteinek kielégítése és a nemzeti jövedelem forintban mért értéke. Ami jó az több is. Ha valamiből jobbat állítanak elő üzemeink, mint eddig, akkor abból azonos szükséglet kielégítésére, kevesebb kell. A mennyiség helyére a minőség lép. Az igényeknek megfelelő minőségű termékek elégedettséget és jó közhangulatot eredményeznek. javítják életmódunkat. A jó minőségű termék a vállalat hírnevét is fokozza, emeli a termékei iránti keresletet, amely az árbevétel növeléséhez vezet. A minőség javítása igen bonyolult és sokrétű munkát igénylő feladat. Az ember szerepe ebben meghatározó. A foglalkoztatottak száma, ami a szükségeset meghaladja, szakmai és ál talános műveltsége, ami nemzetközi összehasonlítás alapján az átlag alatti, akaItt éjjel-nappal dolgoznak. Az egész sort kitevő hosszú munkapad mögött asszonyok ülnek állandóan mozgó kezekkel. Az egri Finomszerelvénygyár kompresszorgyáregységében vagyunk, ahonnan a kész szerkezetek a világ sok táján megtalálható hűtőszekrényekbe „vándorolnak". Bari Győzőné — aki otthon Lehel hűtőgépbe teszi a másnapi reggelit — szintén itt dolgozik, s keze munkájának hatását több ezer család élvezi a világ más részein is. ö ezen talán nem is gondolkodik, bejön a műszak kezdetére, elvégzi a napi tennivalóit, és aztán siet haza Felsőtárkányba. Szüleivel lakik a két és félszobás házban. Férje nem várja otthon, miután nemrég elváltak. Házasságából két kislány született, a nagyobbik negyedikes általános iskolás, a kicsi még oviba jár. A szimpatikus asszonyka a nyolc általános elvégzése után úgy döntött: nem tanul tovább. Az Agria Bútorgyárba ment dolgozni, ám fizetését kevésnek találta, s eljött. A férje mellé szegődött segítségnek, aki Putno- kon a Borsodi Erdőgazdaságnál volt feszénégető. Ez a vállalkozás sem bizonyult hosszú életűnek. így édesrata, öntudata, szép iránti érzéke, ami sokaknál megkérdőjelezhető, befolyásolja a minőséget. Ezért szükséges és fontos a teljes folyamatban: a tervezéstől az értékesítésig részt vevő dolgozók kiválasztása, betanítása, és rendszeres továbbképzésük biztosítása. Szükséges továbbá az egymással összefüggő anyagi és erkölcsi ösztönzők hatékonyságának javítása is. Olyan alapelveket kellene széles körben érvényesíteni, hogy a dolgozók százszázalékos bért csak minőségileg kifogástalan munka elvégzése esetén kapjanak. Minőség- romláskor arányosan kevesebbet, selejtgyártás esetén a dolgozók nem kapnának bért. ha a minőségromlás és a selejt azok hanyag munkájának eredménye. A bővített újratermelést jelenti A technológia helyes megválasztása befolyásolja a termék minőségét, a költségek csökkentését. Azok egyes elemeinek kicserélése, a mérőműszerek beszerelése, tapogatók, érzékelők elhelyezése, itt-ott kisebb számítógép alkalmazása, javíthatja a minőséget. Jelenlegi helyzetünkben, a gazdasági növekedés lelassult üteme mellett kevesebb pénz jut korszerűsítésre. így arra van lehetőség, hogy gyorsan, nem túl nagy ráfordítással megvalósuló fejlesztéssel javítsuk a minőséget. Ebben jelentős a gépek és egyéb berendezések műszaki állapota, korszerűsége. Az üzem közbeni karbantartási hibák csökkenthetők, a megfelelő szakképzettsé- gűek kiválasztásával, továbbképzésével, a Dolgozz Hibátlanul mozgalomból ismert megelőző módszerek alkalmazásával is. A minőség javítása csökkenti a beruházások nagyságát, így növelheti a nemzeti jövedelmen belül a fogyasztási anyja munkahelyét választotta. A Finomszerelvény- gyárba került 1983 augusztusában. ahol a szereidében valamennyi munkaterületen megfordult idáig. Meséli, hogy egy hónap kellett, amíg elsajátította a szakma csínját-bínját. Ma már betanított munkásként három műszakban dolgozik, s nyolc óra alatt 150—160 kompresszort készít. Mondja, hogy ezt az időszakot képtelenség egy helyben végigülni, így 20—25 elkészítése után megállnak a munkatársnőkkel egy-egy csésze kávéra vagy cigarettára. Jó a társaság, előfordul, hogy a napi tennivaló után is együtt maradnak beszélgetni, olykor szórakozni is. Nem hiányzik a szakmunkás-bizonyítványa, elégedett 6 ezer forintos fizetésével, s mivel nincs testvére, szülei is támogatják. Kapott például tőlük egy Skodát, ami nagy segítséget jelent. Az autóba beülteti a gyerekeket, s rövidebb-hosszabb utat tesz meg velük. A szabadság ideje alatt leggyakrabban az Ózd melletti rokonokat keresi fel, ott talál kikapcsolódást. A „plusz jövedelem" is megvan; hiszen Bari Győzőné a hűtőgépek alsó burkolatát is készíti gmk-ban. A alap részarányát. Vagyis, a minőség javítása önmagában is bővített újratermelést jelent. A minőség fokozása nem egyszerűen a vállalati okos, megfontolt, előretekintő gondoskodástól, intézkedéstől, hanem a külső gazdasági környezethez fűződő kapcsolatoktól is függ. Szállítók és vevők állnak egymással szemben, különböző érdekekkel, minél nagyobb nyereségre törekedve még a minőség rovására is. Mindenki előtt ismertek a beszerzés nehézségei. Mégis indokolt az átvételi ellenőrzés annak érdekében, hogy a hibás alkatrészek, anyagok kedvezőtlen hatását csökkenteni lehessen. A kivitelezés minősége szintén döntő. Az szükséges, hogy a dolgozók megfeleljenek a minőségi követelményeknek. Sajnos, vannak vállalatok, szövetkezetek, kisvállalkozások, amelyek olyan munkát is végeznek, amelyre nincsenek megfelelően felkészülve, viszont, dolgozóiknak tevékenységet biztosítanak és a vállalatnak nyereséget hoznak. Mivel nem sikerül a minőségi követelményeknek, a megrendelő kívánságának megfelelően dolgozniuk, ezért pótlólagos munkával, javítgatással próbálják rendbe tenni a hibát. Közben fogy az anyag, a munkabér, kopik az eszköz, és veszteséggel zárul az ügylet. A minőségellenőrzés formái : bemeneti, gyártásközi, kimeneti, tárolási, csomagolási, igen sokrétűek. A megvalósításuk nehézségei ismertek. Ha a vállalati meó túl szigorúan ellenőriz, ez akadályozza a terv teljesítését, ugyanakkor saját prémiuma is veszélybe kerül. El kellene érni, hogy csak magasan képzett szakemberek ellenőrizzék a minőséget. Azok, akik nemcsak felfedik a hibát, hanem ellenőrzik a technológiai előírások betartását, és ha szükséges, intézkednek a termelés menetének megváltoztatásáról. jégszekrényeknek ezen részébe kerülnek a főmunkaidőben gyártott kompresz- szorok. Prémiumosztáskor, nyereségrészesedéskor sem panaszkodhat. Tavaly május 1-jén jó munkájáért vezér- igazgatói dicséretet is kapott. Nemrégen az egri Finom- szerelvénygyárba látogatott Czinege Lajos. A szereidén végighaladva éppen Bari Győzőné mellett állt meg tréfálkozni. — Miért bántja azt az anyagot? — kérdezte a miniszterelnök-helyettes. Ha ismerik, hogy mitől jo. vagy mitől rossz a minőség, meghatározhatják a javításához szükséges feladatokat is. Magasabb színvonalon A vezetés, irányítás, valamint a szervezettség színvonala meghatározza az általuk irányított dolgozók munkájának minőségét. Sikert csak több felelős egyi- idejű, összehangolt tevékenysége hozhat, s az, ha minden érdekelt: vezető, vezetett felismeri, hogy csak kiváló minőségű, magas igényeket is kielégítő termékekkel lehetünk versenyképesek. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a minőségi hibák több mint 80 százaléka vezetési és irányítási gyengeségek következményei. A vállalatoknál nem általában a munkamorál akadályozza a minőségi követelmények betartását, hanem a vezetési kultúra hiánya. A nyereség kell legyen az a végső tényező, ami a jó minőség forrása. Ez tükrözi a munka eredményességét, s ez kényszerít a hibák kiküszöbölésére. Az említett néhány dologból is érzékelhető a minőség magasabb szintre emelésének lehetősége. Politikai kérdés, hogy a jelenlegi technikai, szellemi adottságainkra építve, hogyan leszünk képesek magasabb minőségi színvonalon termelni. Bár a vállalati vezető testületek többsége tárgyalja a minőség helyzetét, azonban az intézkedések nagy része egyedi Főleg konkrét hibák, a minőségi reklamációk adatainak feltárására és megszüntetésére irányulnak. Mindez alkalmas egy-egy hiba kiküszöbölésére, de nem biztosítja az adott termék állandó minőségét. Nem lehel „csak” a végellenőrzéssel, bár, több üzemben ez is elmarad, elérni a minőség javítását. A fő figyelmet a termék tervezésére, a technológia kialakítására és a gyártásközi ellenőrzés fokozására kell fordítani. A munka minőségének megjavítása nemcsak a vezetők feladata — bár ők felelősek elsődlegesen ezért —, hanem a munkapadokig mindenkinek ki kell vennie a részét ebből. Ezt is a nemzeti cselekvés rangjára kell emelni. Szemléletváltozásra, kezdeményező szerepvállalásra van szükség, hogy minden munkakörben — az irányítástól a végrehajtásig — megteremtsük a feladatok jó minőségű ellátásának feltételeit. — Nem bántom én! — válaszolta. A magas rangú vendég csak kötötte az ebet a karóhoz : — Akkor miért üti any- nyira a kalapáccsal? — S tovább érdeklődött a gyár munkájáról. A fiatalasszonynak ez a vidám adalék is hozzá tartozik a Bervavölgyben eddig eltöltött négy évéhez. Végezetül azt is elmondta, hogy jól érzi magát ezen a munkahelyen. Nem szívesen menne el innen. Kovács Attila Kiss Géza tanszékvezető lire a kompresszorok között (Fotó. Tóth Gizella)
