Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 4., szombat 7 GENNADIJ AJGI A világlíra csuvas reprezentánsa 1934. augusztus 21-én született Gennadij Ajgi a csuvas Batirjevi járás Saj- murzino nevű kis falujában. 1949 és 1953 között Ba- tirjevben alapfokú pedagógiai képzőt végez. Itt ismerkedik meg a csuvas forradalmárköltő, Mihail Szesz- pel és Vaszlej Mitta. valamint Majakovszkij költészetével. Ekkor érik meg benne az elhatározás, hogy irodalmi tanulmányokat folytat. Beiratkozik a Gorkij nevét viselő moszkvai Irodalmi Intézetbe, ahol 1953-tól 1959-ig Mihail Szvetlov tanítványa lesz. 1961 és 1971 között az Állami Majakovszkij Múzeum munkatársa. Szoros baráti kapcsolat fűzi a moszkvai alkotó értelmiséghez, különösen a fiatal költőkhöz. Nyelvészek, filológus sok, képzőművészek között gazdagítja a költői látás és gondolkodás eszköztárát. Űj távlatok nyílnak meg számára a lírai ábrázolás és önkifejezés területén. Eközben intenzíven foglalkozik műfordítással is. . Költészetében sokféle kulturális tradíciót ötvöz. Ennek egyik összetevője Vasz- lej Mitta kristálytiszta-etikus költő magatartása, a forradalmas orosz századelő költői tapasztalata és a francia líra elsajátított öröksége. Első verskötete 1958-ban jelent meg csuvas nyelven, amelyet később öt másik — csuvas és orosz nyelvű — verskötet és öt fordításkötet követett. Kiemelkedő munkát végez a szovjet—orosz és a csuvas irodalom népszerűsítésében. A. Tvardovszkij művét, a Álmodik az erdő V. Szilvesztrovnak felragyog széle mint ama végső Testámentumi Nap s enyészni kezd a fájdalom (bentebb ... — egyre . fénylőbb) lassú sajgásában az elmúlás tüze parázslik (s „Égi Szózat”-tá lényegülten lesz csupán jelen) 1971. Vaszilij Tyorkint, Majakovszkij Poloska című művét is ő tolmácsolta anyanyelvén. Költőtársaival együtt csuvasra fordította és Csebokszáriban kiadta a Franciaország költői című versantológiát, amely Villontól Pierre Emmanuelig reprezentálja a francia líra kincsesházát. Ennek elismeréseképpen ítélték oda Ajgi- nak a Francia Akadémia Desfeuilles-díját (1972). Aj- ginak és költőtársainak köszönhetően csuvasul is olvashatók nemcsak a francia költészet reprezentatív antológiája, de Dante, Lorca és Whitman verskötetei is. Magyarország költői címen adták ki Csebokszáriban csuvas nyelven a magyar líra fő vonulatát megszólaltató költői válogatást és fordítását, amely Bornemisza Pétertől Juhász Ferencig tekinti át a magyar lírafejlődést. Gennadij Ajgi 1978-ban az Artis- jus-díját kapta meg „a magyar és szovjet kulturális kapcsolatok fejlesztésében elért kimagasló eredményeiért”, majd pedig méltán ítélték oda neki a magyar Művelődési Minisztéri,um „Ady Endre Emlékérem” kitüntetését. Az sem titok, hogy Ajgi segítségével állítottam ösz- sze, fordíttattam le Cseh Károllyal a Csuvas szó című antológia anyagát, amely 1985-ben jelent meg a Heves Megyei Művelődési Osztály támogatásával, a Heves Megyei Könyvtár kiadásában. Ennek az egri antológiának — annak ellenére, hogy csák a megye- székhelyen lehetett hozzájutni. mert máshol nem került könyvárusforgalomba — igen elismerő hazai és szovjet kritikai visszhangja volt. A rendkívül megbecsülő magyar és szovjet (orosz és csuvas nyelvű) kritikai fogadtatást bizonyítják a Népszabadság, a Napjaink, az Észak-Magyarország. az Űj Forrás stb., valamint a Lityeratumaja Gazeta, a Szovjetszkaja Csuvasija részletes ismertetései és értékelései. Vitathatatlan, hogy ez aíz egri vállalkozás a magyar és szovjet testvérkapcsolatok jelentős kulturális eseménye volt. Főképpen az utóbbi időben fordít Gennadij Ajgi nagy figyelmet a legkiemelkedőbb csuvas költők külföldi népszerűsítésére. Többek közt az UNESCO segítségével is szorgalmazza műveik európai nyelvekre való fordítását. Megjelenés előtt áll francia és angol nyelven is A csuvas Ura antológiája, amely a csuvas népköltészet legjellegzetesebb műfajait, valamint a 18. századtól kezdve a csuvas líra legkiemelkedőbb eredményeit foglalja magában. A tervezett csuvas költői antológia anyagából angol, francia, német, lengyel és szerbhorvát nyelven jelentek már meg kiisebb- nagyobb összeállítások. A csuvas líra antológiája 1986- ban Rómában olasz nyelven jelent meg, de ezt a kiadást is megelőzte az 1985-ös egri ikiadású Csuvas szó, amely a maga nemében Európában a csuvas költészetről körképet adó első vállalkozás volt. Csodálatra méltó az a tudatosság, amellyel Gennadij Ajgi vállalja a másfél milliós lélekszámú csuvas nép kulturális misszióját szerte Európában. Már régóta nem önmaga elismertetéséért dolgozik, hiszen 1967-ben cseh és szlovák nyelven, majd 1971-ben németül, aztán pedig 1973-ban lengyelül is jelent meg Ajgitól verses- kötet. Franciául eddig négy Ajgi-kötet látott napvilágot, 1976-ban, 19.78-ban. majd pedig 1984-ben egyszerre kettő is megjelent. Szerbhorvát nyelven 1985-ben adták ki szép Ajgi-kötetet. Magyarul már régen, 1973-ban jelent meg A sámán fia címen Ajgi-kötet Rab Zsuzsa és Oravecz Imre kitűnő fordításában. Olvasóink figyelmét szeretnénk felhívni ezzel a kis Ajgi- verscsokorral is jelenkorunk világlírájának egyik legjelesebb alkotójára. Cs. Varga István Nyárfa-lenyomat ó Fa — mágiák kora is csak sejtette léted Tudat Előtti ősi homályban s Isten is csupán megálmodott horda és gyülekezet zaja olvad egybe benned ikét álom határán: Teremtőd emlékét susogják leveleid 1969. február 1. Ismeretlen virág a mezőn Artyem fiamnak ó reggeli mező fény-virága kiben a tündöklés társa lel (adatna meg/bár nekem is!) fordulsz a kelő nap felé s ragyogtok együtt gyönyörűen mint két egymást fénylő értelem 1980. A verseket Cseh Károly fordította Guas M. Roginszkijnak , Újságokkal teleszórt mező, lapjait összekavarja a szél, (elmosódnak kointúrjai). Kószálok egész nap, ízlelgetem a szót: feledés. Eljátszogatok vele, s hozzászokok. Közben múlik az idő; hirtelen rádöbbenek: jaj, emlékezni sem tudok már! Ha felvillan egy-egy arc, 'visszahull rögtön a semmibe. Hol vagyok, hová térhetek vissza? Járhatatlan úton mindenfelé, amerre nézek; mindenütt papírzizegés. Újságlapok borítják a földet, meg árvaság és sötét. 1979. Jegyzetlap a fenyőkről lombjuk közt az átszikrázó sugár Isten aranyló metaforája szerénysége a Naphoz és a lélek fényéhez hasonlatos 1979 Egy egri történelmi helynévtípus életútja Nevezetes jubileumi alkalomból írunk a címben megjelölt témáról. Az egri vár és Eger város 1687-es török uralom alóli felszabadulásának emlékét megidéző történelmi helynévtípus a a visszavívási harcokban vitézlő harcosok nevét és emlékezetét eleveníti fel a mai egriek számára. Ezek az egri helynevek a következők: Koháry-völgy, Koháry kútja, Koháry sánca, Koháry utca; Vécsey-völgy, Vécsey utca, Vécsey-völgy utca. A nevek önmagukban nemcsak a „török-éheztető" ostromban harcoló vitéz kapitányok neveit idézik meg, hanem a törököket körbezáró vísszavívó csapatok táborhelyeit is. Hogy a ma már sajátosan népi helynévi hagyomány milyen régóta él az egri nép emlékezetében, arról beszédesen bizonykodnak a helynevek életútjának történései is. A névadó Koháry István, 1687-ben súlyosan megsebesült az Eger felszabadításáért vívott harcokban. Erről maga a vitéz kapitány is vall egyik kevésbé ismert versében: „az egri töröknek romlását kívántam, 'Más többekkel együtt, hogy abban fáradtam, /Én balszerencsémnek horgára akadtam, /'Nehéz sebbe esve, markába jutottam, 'Ha éltem marad is, igen forog kockán, Nem leszek-é holtig jobb kezemre csonkán” (Koháry: A mostoha szeren- csérül). Kesernyés humorral (emlékezik egri megsebesüléséről ezekben a verssorokban is: „Törökül nyert sebe, /tett kívül balogot, /Nyerte királyátul örökbe Balogot”. 1687-iben, tehát 300 évvel ezelőtt a törököt körülzáró magyar sereg ezer katonájával a Hatvani kaputól az Egerszalók felé nyíló völgyet vigyázta Koháry István, s a nép, a hálás emlékezet máig e területet Koháry-völ- gyének, s az ott levő kutat Koháry kútjának nevezi. Hogy ezek a történelmi helynevek milyen régen élnek, s töltik be megnevező, hely-, jelölő szerepüket, arról is vallanak adataink. Az 1690- es évektől kezdve emlegetik a levéltári adatok a Koháry sánca, Koháry kútja, Koháry völgye helyneveket, ezzel a nagyon jellemző minősítéssel: vulgo, vocatum; a népi megnevezés szerint. Koháry István életrajzának és vitézkedő tetteinek írói és megörökítői közül ki kell emelnünk Kazi Ferencnek, 1732-ben megjelent írását (Memoria Stephani Ko- hári, Tyrnaviae, 1732.), annál is inkább, mert az egri történelmi helynevek élet- útjához is szolgáltat értékes adatokat. Amikor arról szól, hogy Koháry az 1687-es harcokban azon a területen rendezte be táborhelyét, amely a Havani kaputól völggyé szélesedik, megemlíti, hogy „in ea valle, quem hodique Koharianum inco- lae appellant”, tehát abban a völgyben, amelyet a nép ma is, 1732-ben a Koháry jelzővel minősít és emleget. Az 1700-as években a levéltári adatok emlegetik a Vécsey-völgy helynevet, amely azt a területet nevezi meg, mely „az egri vár mögé esett, ahol a Vécsey féle ostromló hadosztály állott” (1749). Az 1687-es harcokban vitézkedő Vécsey Sándor kapitányra is emlékeztetik a jubileumot tartó egrieket ezek a ma is élő helynevek: Vécsey-völgy, Vécsey-völgy utca, Vécsey utca. Az egri vár és Eger város visszafoglalásának 300. évfordulójára emlékező egriek hagyományaiban, szó- és szóláskészletében sok színes emlékanyag halmozódott fel az évszázadok folyamán, -s ez a jubileumi megemlékezés alkalmat ad arra is, hogy ezt az emlékanyagot is számon tartsuk, és felidézzük, mint ahogy tettük ebben a közleményünkben is. Dr. Bakos József World Press Photo *86 iIÜÍ 1954-ben három holland fotóriporter alapítványt létesített abból a célból, hogy felhívja a világ figyelmét a sajtófotó fontosságára. Ebből az alapítványból lett a World Press Photo, a fotóriporterek legnagyobb megméretése. A Versenyre beküldött képekből évente kiállítást rendeznek. (Ezt a kiállítást több orsziágban — többek között az USA-ban, (Japánban, Indiában —- mutatják be. Magyarországon idén harmadik alkalommal s— a Tavaszi .Fesztivál keretén belül tekinthetjük meg a World Press Photo anyagát a Kongresszusi Központban. Képeinken a Kádár Jánosról a Time magazinban megjelent, a kolumbiai iszapárban vergődő kislányt, egy ejtőernyős produkciót, Desmond Tutu püspököt. Szántó György reprodukcióit Busófej - lopótökből Zalaegerszegen, a Megyei /Művelődési és Ifjúsági Központban Szabó Gyuláné kaposvári bábtervező munkáiból, terményből készített bábok /kiállítását tekinthetik meg a nép- művészeti alkotások iránt érdeklődők. A bábok természetes alapanyagból, kukoricacsuhéból, tobozból, rafiából, lopótökből készültek. (MTI-fotó: Czika László — KS)
