Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
III. Ház meghitt pillanatai Belépni a kapun — már az is felemelő érzés. Lám, ezen a lépcsősoron jönnek fel a kormányfők, emitt meg az ország vezetőinek a dolgozószobáját közelítheti meg az ember. S amikor a lámpafüzérek hangulatos fényt árasztanak, úgy érzi a parlamenti tudósító, hogy az ország szívével együtt dobog a sajátja. A T. Ház pillanatai — a munka pillanatai. Hiszen, ahogy Aczél György, vagy Kapolyi László elgondolkodik, vagy Kádár János a tv-sek körében rágyújt egy cigarettára, s amint megyénk képviselői összejönnek egy röpke beszélgetésre, a „műhelymunkát” jelenti. Különös hangulata van annak, amikor „zsong” a ház, a folyosó, ahol — raajdhogy tíz esztendő után — mindig van újra és újra felfedezni való. Az ezernyi szépség, a termek csillogása, az ülésszak kezdetét jelző csengőszó, szinte elmondhatatlan érzéseket vált ki. Ám, aki ott dolgozik — legyen az fotóriporterünk, Perl Márton —, vagy bármelyik képviselő, tudja, hogy itt a szépség, a csodálatosság tulajdonképpen másodrangú. A képviselői döntés felelőssége az első, s a számadásé, amely akár így, akár úgy: összefügg az ország sorsának, életének alakulásával. Ezért is lobog a T. Ház előtt április 4. tiszteletére a Kossuth téren a nemzeti lobogónk ... Szilvás István
