Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1987. április 4., szombat Jobban — a jog biztosítékában Igazságszolgáltatás és tömegmozgalom Változik életünk — változnak szokásaink, szabálya­ink. Napjainkban különösképp igaz ez, hiszen a fel­gyorsult ritmus legjelentéktelenebbnek tűnő csele­kedeteink egyik motiválója is. Az újabb és újabb pa­ragrafusok leginkább a jogalkalmazóknak adnak mun- kát. Kétségtelen azonban, hogy egyre kevésbé hagy­hatók figyelmen kívül mindennapjaink rendezésében a jogalkalmazók, illetve az állampolgárok felismerései, szándékai. Mind fontosabb a szerepe a szűkén vett szakmai tevékenységnek és a széles körű jogpropagá­lásnak egyaránt. Az Egri Városi Bíróság elnökével folytatott beszélgetésünk során egyebek között erről az összefüggésről esett szó. Már csak azért is, mert dr. Kerekes Lajos hosszú idő óta a Hazafias Nép­front megyeszékhelyi bizottságának elnöki tisztét is betölti. — Az ön gazdag tapasz­talatai minden bizonnyal utat mutatnak, mennyire fontos része életünknek a jog. Remélhetően az el­múlt négy évtizedbe is bepillantást enged a meg­ítélést illetően. — Harmincnyolc éve dol­gozom a bíróságon, 1953- tól vezetőként, csaknem há­rom évtizede vagyok Eger­ben bírósági elnök. Ezalatt az idő alatt rajzolódott ki előttem: minden emberben törvényszerű az igény, hogy jobban akar élni! Ez a fej­lődés motorja, s ezt tisztelet­ben kell tartani. Nem' mind­egy viszont, hogy az emlí­tett törekvés saját becsüle­tes munkával válik-e való­ra vagy mások rovására. Az állam feladata, hogy biz­tosítsa ennek a vágynak az alkotó munkával történő megvalósulását. A jogsérté­sek megszüntetése, a bűn- cselekmények visszaszorítá­sa útján, éppenséggel a bí­róságok működtetésével. Persze illúzió lenne elvár­ni a bíróságtól, hogy egye­dül a büntetésekkel meg­szüntesse a bűnözést. Nem hanyagolhatok el természe­tesen a tömegszervezetek tennivalói sem. Például a népfront mozgósító ereje. Elengedhetetlen persze az emberközpontúság! A meg­győzés. A bírói ítélkezés bonyo­lult tevékenység. Megfele­lően képzett emberek kel­lenek hozzá. Az előrehaladás itt is az emberi tényező­kön múlik. Van-e és mi­lyen az utánpótlás? Eger­ben évtizedeken keresztül nem volt káderprobléma. Sőt, az általunk képzett fi­atal jogászok az ország leg­különbözőbb városaiba ke­rültek. s értek el tisztelet­re méltó sikereket. Pedig nálunk is lezajlott a nem­zedékváltás, méghozzá nem folyamatosan, mint máshol, hanem robbanásszerűen. Ma is jól látható a mint­egy 20 éves kiesés: az 50-es években alig akadt, aki jo­gásznak ment volna. Fő­ként bíróságra. A képzés tel­jesen . visszaesett. Itt ná­lunk én vagyok a legidősebb bíró. Az életkorban utánam következő húsz esztendővel fiatalabb! Mindezért a he­lyes jogalkalmazás bizto­sítása mellett mindig is fel­adatomnak tekintettem az utánpótlás nevelését. Az eredményt jelzi, hogy az el­múlt évtizedekben nem volt probléma ítélkezési gyakor­latunkkal. A vitatott esetek­ben is döntéseink találkoz­tak a közvélemény józa­nabbik részének igenlésével. — A bírósági munka hatalmi tevékenység, ami önmagában véve a halan­dó számára bizonyos kény­szert, megközelíthetetlen­séget jelez. Vajon mi ad­hat erre az érzésre enyhü­lést? — Miként szó volt róla, teendőnk az emberek bol­dog életének biztosítása. Közvetlenebb feladat: segí­teni az adott terület célki­tűzéseinek elérését. Elsősor­ban hosszú távon érvényes érdekek védelmében. Sajátos hatalmi tevékenység ez, az­zá teszi az indokolási kö­telezettség, mégpedig olyan érvek felsorakoztatása, ame­lyek társadalmilag elfo­gadhatók. Egyfajta infor­málás is: a bírónak meg kell győznie az állampolgárt, hogy a döntése helyes. Szol­gálat ás, az emberek szolgá­lata. A társadalmi értékek szolgálata, főképp a huma­nizmusé. Ama elvek terem­tik meg erre a lehetőséget, mint az ártatlanság vélelme, vagy az „et altera pars audiatur” — azaz, hallgat- tassék meg a másik fél ■ is. Meg kell említeni a méltá­nyosság, az igazságosság elvét. Nem elfelejthető kö­telessége a bírónak az egyé- niesítés. Sok vita éppen ab­ból ered, hogy az állampol­gárok nem ismerik egy- egy ügy valamennyi rész­letét, amelyeket a bíróság sokoldalú vizsgálat alapján felderít. Ezért is helytelen például az ítéletek összeha­sonlítása. — Az is igaz viszont, hogy a bíró is ember. S így nem feltétlenül mentes a té­vedés lehetőségétől,.. — Kétségtelen. Ám a té­vedés kiigazítására többszö­rösen megvan a mód. Nincs az életnek még egy területe, amely ennyi garanciát nyúj­tana a hibák kiküszöbölésé­re. Kezdve a társasbírásko- dástól a nyilvánosságon, a közvetlenségen át a jogor­voslatokig! Ugyanakikor bi­zonyos határokon belül kell is, hogy szubjektív (legyen a bíró! Igen is, háborodjon fel, ha a folyton részeg, garázda férj súlyosan megveri a fe­leségét! Persze, itt is meg kell tartani az emberi mér­téket, az objektivitást, a tár­gyilagosságot. — Eddig ,még /nem be­széltünk a társadalmi szer­vek, mindenekelőtt a nép­front szerepéről. Úgy vé­lem, szerencsés helyzet, hogy ön, a városi bíróság elnöke egyszersmind a he­lyi népfronttestület vezető­je. Hallhatnánk ennek elő­nyeiről? é — A bírói munka az em­beri élet egészét érinti. Ha a hagyatéki ügyekre gondo­lunk, akkor még a halál utánra is szól. Ez igazolja, hogy csak a bíróságtól várni gondjaink felszámolását, nem helyénvaló szemlélet. Akár a gyermek- és ifjúság- védelemről, akár a család­dal kapcsolatos kérdésekről legyen szó. Utóbbi törvény- tervezetének vitája nagysze­rű példa a népfront aktivis­táinak közreműködésére. A fórumokon igyekeztek meg­lelni a válások igazi okát. Azokat a motívumokat, amelyek rejtve maradtak a bíróságok előtt. Vagy: közép- iskolásokat hívunk meg tár­gyalásokra, melyek után kér- dezz-felelek formában kap­nak tájékoztatót, hogy bővít­hessék jogi ismereteiket. Huszonöt pedagógus jön el a nálunk folyó gyermek- elhelyezési perre. Kerecsend- ről, ahol sok a veszélyezte­tett, illetve hátrányos hely­zetű gyerek, például az egész tantestület. Hasznos volt a társadalmi polémia a Büntető Törvénykönyv, a Polgári perrendtartás módo­sítása vagy a Választójogi törény előtt is. A fiatalko­rúak pártfogói is jórészt népfrontaktívák közül ke­rülnek ki. Kapcsolatot te­remtettünk bírák és szülői munkaközösségek között, s ez jól szolgálja a jogi isme­retek terjesztését. — A korábbi tespedtség után tehát komoly elmoz-- dii Iás tapasztalható. De szintén az összefogás vá­lik jelentőssé az olyan kér­désekben, mint szerződéses fegyelem, fogyasztói ér­dekvédelem. — Ma a vállalkozói szel­lem kiteljesedése idején kü­lönösen fontos, hogy ponto­san és könyörtelenül megál­lapítsuk a felelősségét a szerződés pontjait be nem tartóknak. A népfront mel­lett működő fogyasztók ta­nácsa talán a legerősebben tevékenykedő munkabizott­ság. Rendre ebben a kerek­ben is vizsgáljuk a vállal­kozások tapasztalatait, s a jogsértések ellen határozot­tan fellépünk. Biztos vagyok benne, hosszú távon a jog­szabályok sorozatos áthágá­sával senki Sem biztosíthat magának „jobban élést”. — Vajon miként fogad­tatható el a büntető ügyek­ben napjaink ítélkezési gyakorlata? Hisz sokan meglehetősen enyhének tartják a kiszabott bünte­téseket. \ — Előadásokon is tudato­sítanunk kell: a büntetőjogi ítélkezésit jogpolitikai elvek határozzák meg. Az állam tudja eldönteni, mi ellen kí­ván erőteljesebben fellépni, s mi ellen 'kevésbé. A lényeg, hogy a cél eléréséhez szük­séges mértékű büntetés kell! Az erőszakos, szándékos bűncselekmények szigorúbb elbírálásban . részesülnek, mint a gondatlanul elköve­tettek. Az ittas járműve­zetés például annyira elsza­porodott az utóbbi időben, hogy csak a kemény ítélet lehet hatásos. Minimum egy évre bevonjuk a jogosít­ványt, s a pénzbüntetés ál­talában meghaladja a 10 ezer forintot. A cél ez esetben kettős: az elkövető egyéni megnevelése és az általános megelőzés: másokat is visz- szatartsunk. Nos, nyilván a népfrontnak, de a közleke­désbiztonsági tanácsnak is jócskán vannak e téren teen­dői. A bírói ítéletek és a hoz­zá kapcsolódó társadalmi te­vékenység együtt hozhatja meg a hőn óhajtott ered­ményt. Csak a szigorú bün­tetések nem szüntetik meg a bűnözést. Hadd említsem példaként a halálbüntetést. Egyes országokban van, má­sokban nincs. Nos! A tapasz­talat azt igazolja, semmivel sem kevesebb az emberölés ott, ahol alkalmazzák, mint ahol eltörölték. Az számít ugyanis, hogy mennyire ne­velt, kulturált az állampol­gár, mennyire képes ural­kodni az indulatain. Ez pe­dig megint csak társadalmi kérdés. Az elmondottakért tartot­tam mindig szépnek a bírói munkát a legnehezebb kö­rülmények között is, ezért tartom szépnek ma is, Szalay Zoltán Veresegyházától a Tyimirjazev Akadémiáig .. A barátok ma is visszavárnak Munkáscsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja, édesanyja a Chi- noin gyógyszergyárban dolgozott. Az egy­kori kisfiú a veresegyházi tanulóévek után a budapesti Apáczai Csere 'János Gimnáziumban érettségizett. — Mindez 1955-ben volt, ám eleinte további utam nem tűnt oly simának, — kezdi az emlékezést dr. Ra‘- dics Lajos kandidátus, az egri tanárképző főiskola technika tanszékének vezető tanára. — Az érettségi után nem vettek fel azonnal az egyetemre, így egy év alatt két szakmát is elsajátítot­tam. A hivatásos gépkocsi- vezetőit és a faesztergályo- sit. A Fővárosi Műszáki Ke­fe- és Ecsetgyárban dolgoz­tam. Aztán sikerült fel­vételt nyernem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem­. re, mint ' Népköztársasági ösztöndíjas. Később öt évig termelőszövetkezetekben dol­goztam, voltam gyakornok, üzemegységvezető, majd fő- agronómus. — Aztán ismét tanulóévek következtek ... — Valóban, elvégeztem az agráregyetem növényvédő kiegészítő szakát, s tulajdon­képpen ez határozta meg későbbi hosszú tudományos munkásságomat is. A gödöl­lői tanszékvezetőm meghí­vott tanársegédnek az egye­temre, s ő javasolta később, hogy jelentkezzem Moszkvá­ba, a Tyimirjazev Akadémia növénykórtani tanszékére. A fiatalembernek koránt­sem volt könnyű dolga. Min­denekelőtt a nyelvtudást kellett elsajátítania, még­hozzá olyan magas fokon, hogy egy Szahaiin-félszigeti kutatóintézetben dolgozhas­son. Témája a növényi be­tegségek korai előrejelzése volt. A burgonyavész meg­akadályozásával foglalkozott. A tanár úr szívesen idézi fel az akkori éveket: — Témavezetőm M. Sz. Dunyin akadémikus, a nyolc­vanéves, elismert, nagy tudá­sú szaktekintély volt. A Tyi­mirjazev Akadémián 1970. január 15-én védtem meg disszertációmat, és a bioló­giai tudományok kandidátu­sa lettem. — Bizonyára sok barátot, ismerőst szerzett Moszkvá­ban. Milyennek véli a szov­jet embereket? — Nagyon sokát tudnék mesélni rólunk. Rendkívül segítőkészek, de nem elvte­lenül. Náluk természetes, hogy a szocialista országok­ból érkező kollégákat támo­gassák, ám nem maximális „kiszolgálást” kell ezen ér­teni. A tudományos munká­val összefüggő folyamatokat mindenkinek saját magának kell elvégeznie. És még egy: Azt tapasztaltam, hogy kü­lönösen szeretik a magya­rokat, tisztelnek minket. Ezt onnan is lemérhettem, hogy három évig nemcsak a ku­tatóintézetben dolgoztam, hanem az ösztöndíjas párt- alapszervezet szervezőtitká­ra is voltam. Moszkvában nagyon sok magyar hallgató tanult a Loráonaszov Egye­temen is, s, mintegy 150 as­(Fotó: Perl Márton) piráns különböző kutatóin­tézetekben .. . Hazaérkezése után a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskola tanszékvezetői poszt­ját választotta, s még otta­ni működése alatt megpá­lyázta a Szovjet Tudományos Akadémia Keldis-ösztöndí- ját. Méghozzá sikerrel. En­nek a jelentősége nemcsak azért volt ply nagy, mert Keldis — mint tudjuk — a szovjet űrkutatás egyik meg­teremtője volt, hanem azért is, mert eddig Heves megye történetében nem volt példa ilyenre. Időközben ugyanis, 1979 őszén az egri tanár­képző főiskola meghívta dr. Radics Lajost: vállalja el a mezőgazdasági tanszék ve­zetését. Majd 1981 nyarán ismét viszontláthattam kedves vá­rosomat, Moszkvát. Két évig dolgoztam a SZUTA immun- biológiai kutatóintézetében, amely a Központi Botanikus Kertben van. Andrejev aka­démikus javaslatára a gabo­narozsda ellenállóképessé­gének alapkutatásával fog­lalkoztam. — Tanár úr, hogyan lát­ja a szovjet és a magyar tudományos kutatás kapcso­latát? — Mindenekelőtt az a kö­zös vonás benne, hogy mind­kettő az emberiség békéjé­nek, építő jövőjének szol­gálatában áll. S ezt nagyon szép, mérhetetleúül fontos dolognak tartom. Másrészt jóleső érzés, ahogyan a szov­jet tudósok közreműködnek magyar kollegáik munkájá­ban,- továbblépésében. Jó­magam például olyan inté­zetben végeztem a kutatá­saimat, amelyben négy elekt­ronmikroszkóp is van, a leg­modernebbül felszerelt, kivá­ló műszerekkel rendelkezik. És a nemzetközi kutatógárda egyet akar. , — Az országban a felső- oktatási intézmények között elsőként Egerben alakult meg a technika tanszék, a mezőgazdasági jogutódja. Hogyan látja az általános iskolák politechnikai okta­tását napjainkban? — Jelenleg kétféle válto­zat érvényesül: az alsófokú tanintézetek 46 százalékában műszaki-technikai oktatási folytatnak, a többi tananya­gának megközelítően fele műszaki, másik pedig mező­gazdasági ismereteket tartal­maz. Az MTA Elnökségi- Köznevelési Bizottságának, valamint a technikát oktató tanárok többségének az a véleménye, hogy egyféle technika tantárgyat kellene a jövőben bevezetni. Magam is azt vallom, hogy a gye­rekeknek egyaránt meg kell tanulniuk a műszaki és a mezőgazdasági gyakorlatot is. Mert pillanatnyilag az a helyzet, hogy a falusi isko­lákban oktatják az utóbbit, ahol pedig a tanulók maguk is ilyen környezetben élnek Mint a Művelődési Minisz­térium technika szakbizott­ságának tagja, azon munkál­kodom, hogy egységessé vál­jék e szemlélet. Beszélgetésünk közben csöng a telefon: de. Radics Lajos épp egy közeli nem­zetközi szimpóziumon tart majd előadást Lengyelor­szágban, emiatt keresték,. De hívták már a Szovjetunió­ba, az NDK-ba, Csehszlo­vákiába is. Óhatatlanul el­gondolkodom: hány órából is áll egyetlen napja? — Nem mondom, hogy könnyű összeegyeztetni a családi életet és a munkát. Két nagy fiam van, az egyik főiskolás, másik már dolgozik. Mind a mai napig hajnali négykor kelek, ilyen­kor frissen, kipihenten tu­dok készülni az aznapi mun­kámra, egy-egy tudományos előadásomra. — Bizonyára sokfelé járt a Szovjetunióban, számos szép emléket őriz szívé­ben . . . — Megcsodálhattam Jere­ván rózsaszínű házait, Tas- kentet, Szocsit, voltam Tbi­lisziben, ahol az emberek határtalan vendégszeretetéi élveztem. Elrepültem a Bal­tikumra, Szibériába és lát­tam a Bajkál hihetetlenül tiszta, mélykék vizét. . . De leginkább a barátok húzná­nak vissza. Rájuk mindig szívesen gondolok . .. Mikes Márta Az OKISZ Labor divat- bemutatója A Budapesti Könnyűipari Szövetkezetek Szövetsége és az OKISZ Labor ren­dezésével a napokban, a fővárosban a Hotel Duna Intercontinentalban mutat­ták be a Budapesti Ru­házati Szövetkezetek tava­szi, nyári ruhakollekció­ját (MTI-fotó: Varga Lászlf) — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents