Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. április 4., szombat Jobban — a jog biztosítékában Igazságszolgáltatás és tömegmozgalom Változik életünk — változnak szokásaink, szabályaink. Napjainkban különösképp igaz ez, hiszen a felgyorsult ritmus legjelentéktelenebbnek tűnő cselekedeteink egyik motiválója is. Az újabb és újabb paragrafusok leginkább a jogalkalmazóknak adnak mun- kát. Kétségtelen azonban, hogy egyre kevésbé hagyhatók figyelmen kívül mindennapjaink rendezésében a jogalkalmazók, illetve az állampolgárok felismerései, szándékai. Mind fontosabb a szerepe a szűkén vett szakmai tevékenységnek és a széles körű jogpropagálásnak egyaránt. Az Egri Városi Bíróság elnökével folytatott beszélgetésünk során egyebek között erről az összefüggésről esett szó. Már csak azért is, mert dr. Kerekes Lajos hosszú idő óta a Hazafias Népfront megyeszékhelyi bizottságának elnöki tisztét is betölti. — Az ön gazdag tapasztalatai minden bizonnyal utat mutatnak, mennyire fontos része életünknek a jog. Remélhetően az elmúlt négy évtizedbe is bepillantást enged a megítélést illetően. — Harmincnyolc éve dolgozom a bíróságon, 1953- tól vezetőként, csaknem három évtizede vagyok Egerben bírósági elnök. Ezalatt az idő alatt rajzolódott ki előttem: minden emberben törvényszerű az igény, hogy jobban akar élni! Ez a fejlődés motorja, s ezt tiszteletben kell tartani. Nem' mindegy viszont, hogy az említett törekvés saját becsületes munkával válik-e valóra vagy mások rovására. Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a vágynak az alkotó munkával történő megvalósulását. A jogsértések megszüntetése, a bűn- cselekmények visszaszorítása útján, éppenséggel a bíróságok működtetésével. Persze illúzió lenne elvárni a bíróságtól, hogy egyedül a büntetésekkel megszüntesse a bűnözést. Nem hanyagolhatok el természetesen a tömegszervezetek tennivalói sem. Például a népfront mozgósító ereje. Elengedhetetlen persze az emberközpontúság! A meggyőzés. A bírói ítélkezés bonyolult tevékenység. Megfelelően képzett emberek kellenek hozzá. Az előrehaladás itt is az emberi tényezőkön múlik. Van-e és milyen az utánpótlás? Egerben évtizedeken keresztül nem volt káderprobléma. Sőt, az általunk képzett fiatal jogászok az ország legkülönbözőbb városaiba kerültek. s értek el tiszteletre méltó sikereket. Pedig nálunk is lezajlott a nemzedékváltás, méghozzá nem folyamatosan, mint máshol, hanem robbanásszerűen. Ma is jól látható a mintegy 20 éves kiesés: az 50-es években alig akadt, aki jogásznak ment volna. Főként bíróságra. A képzés teljesen . visszaesett. Itt nálunk én vagyok a legidősebb bíró. Az életkorban utánam következő húsz esztendővel fiatalabb! Mindezért a helyes jogalkalmazás biztosítása mellett mindig is feladatomnak tekintettem az utánpótlás nevelését. Az eredményt jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt probléma ítélkezési gyakorlatunkkal. A vitatott esetekben is döntéseink találkoztak a közvélemény józanabbik részének igenlésével. — A bírósági munka hatalmi tevékenység, ami önmagában véve a halandó számára bizonyos kényszert, megközelíthetetlenséget jelez. Vajon mi adhat erre az érzésre enyhülést? — Miként szó volt róla, teendőnk az emberek boldog életének biztosítása. Közvetlenebb feladat: segíteni az adott terület célkitűzéseinek elérését. Elsősorban hosszú távon érvényes érdekek védelmében. Sajátos hatalmi tevékenység ez, azzá teszi az indokolási kötelezettség, mégpedig olyan érvek felsorakoztatása, amelyek társadalmilag elfogadhatók. Egyfajta informálás is: a bírónak meg kell győznie az állampolgárt, hogy a döntése helyes. Szolgálat ás, az emberek szolgálata. A társadalmi értékek szolgálata, főképp a humanizmusé. Ama elvek teremtik meg erre a lehetőséget, mint az ártatlanság vélelme, vagy az „et altera pars audiatur” — azaz, hallgat- tassék meg a másik fél ■ is. Meg kell említeni a méltányosság, az igazságosság elvét. Nem elfelejthető kötelessége a bírónak az egyé- niesítés. Sok vita éppen abból ered, hogy az állampolgárok nem ismerik egy- egy ügy valamennyi részletét, amelyeket a bíróság sokoldalú vizsgálat alapján felderít. Ezért is helytelen például az ítéletek összehasonlítása. — Az is igaz viszont, hogy a bíró is ember. S így nem feltétlenül mentes a tévedés lehetőségétől,.. — Kétségtelen. Ám a tévedés kiigazítására többszörösen megvan a mód. Nincs az életnek még egy területe, amely ennyi garanciát nyújtana a hibák kiküszöbölésére. Kezdve a társasbírásko- dástól a nyilvánosságon, a közvetlenségen át a jogorvoslatokig! Ugyanakikor bizonyos határokon belül kell is, hogy szubjektív (legyen a bíró! Igen is, háborodjon fel, ha a folyton részeg, garázda férj súlyosan megveri a feleségét! Persze, itt is meg kell tartani az emberi mértéket, az objektivitást, a tárgyilagosságot. — Eddig ,még /nem beszéltünk a társadalmi szervek, mindenekelőtt a népfront szerepéről. Úgy vélem, szerencsés helyzet, hogy ön, a városi bíróság elnöke egyszersmind a helyi népfronttestület vezetője. Hallhatnánk ennek előnyeiről? é — A bírói munka az emberi élet egészét érinti. Ha a hagyatéki ügyekre gondolunk, akkor még a halál utánra is szól. Ez igazolja, hogy csak a bíróságtól várni gondjaink felszámolását, nem helyénvaló szemlélet. Akár a gyermek- és ifjúság- védelemről, akár a családdal kapcsolatos kérdésekről legyen szó. Utóbbi törvény- tervezetének vitája nagyszerű példa a népfront aktivistáinak közreműködésére. A fórumokon igyekeztek meglelni a válások igazi okát. Azokat a motívumokat, amelyek rejtve maradtak a bíróságok előtt. Vagy: közép- iskolásokat hívunk meg tárgyalásokra, melyek után kér- dezz-felelek formában kapnak tájékoztatót, hogy bővíthessék jogi ismereteiket. Huszonöt pedagógus jön el a nálunk folyó gyermek- elhelyezési perre. Kerecsend- ről, ahol sok a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyerek, például az egész tantestület. Hasznos volt a társadalmi polémia a Büntető Törvénykönyv, a Polgári perrendtartás módosítása vagy a Választójogi törény előtt is. A fiatalkorúak pártfogói is jórészt népfrontaktívák közül kerülnek ki. Kapcsolatot teremtettünk bírák és szülői munkaközösségek között, s ez jól szolgálja a jogi ismeretek terjesztését. — A korábbi tespedtség után tehát komoly elmoz-- dii Iás tapasztalható. De szintén az összefogás válik jelentőssé az olyan kérdésekben, mint szerződéses fegyelem, fogyasztói érdekvédelem. — Ma a vállalkozói szellem kiteljesedése idején különösen fontos, hogy pontosan és könyörtelenül megállapítsuk a felelősségét a szerződés pontjait be nem tartóknak. A népfront mellett működő fogyasztók tanácsa talán a legerősebben tevékenykedő munkabizottság. Rendre ebben a kerekben is vizsgáljuk a vállalkozások tapasztalatait, s a jogsértések ellen határozottan fellépünk. Biztos vagyok benne, hosszú távon a jogszabályok sorozatos áthágásával senki Sem biztosíthat magának „jobban élést”. — Vajon miként fogadtatható el a büntető ügyekben napjaink ítélkezési gyakorlata? Hisz sokan meglehetősen enyhének tartják a kiszabott büntetéseket. \ — Előadásokon is tudatosítanunk kell: a büntetőjogi ítélkezésit jogpolitikai elvek határozzák meg. Az állam tudja eldönteni, mi ellen kíván erőteljesebben fellépni, s mi ellen 'kevésbé. A lényeg, hogy a cél eléréséhez szükséges mértékű büntetés kell! Az erőszakos, szándékos bűncselekmények szigorúbb elbírálásban . részesülnek, mint a gondatlanul elkövetettek. Az ittas járművezetés például annyira elszaporodott az utóbbi időben, hogy csak a kemény ítélet lehet hatásos. Minimum egy évre bevonjuk a jogosítványt, s a pénzbüntetés általában meghaladja a 10 ezer forintot. A cél ez esetben kettős: az elkövető egyéni megnevelése és az általános megelőzés: másokat is visz- szatartsunk. Nos, nyilván a népfrontnak, de a közlekedésbiztonsági tanácsnak is jócskán vannak e téren teendői. A bírói ítéletek és a hozzá kapcsolódó társadalmi tevékenység együtt hozhatja meg a hőn óhajtott eredményt. Csak a szigorú büntetések nem szüntetik meg a bűnözést. Hadd említsem példaként a halálbüntetést. Egyes országokban van, másokban nincs. Nos! A tapasztalat azt igazolja, semmivel sem kevesebb az emberölés ott, ahol alkalmazzák, mint ahol eltörölték. Az számít ugyanis, hogy mennyire nevelt, kulturált az állampolgár, mennyire képes uralkodni az indulatain. Ez pedig megint csak társadalmi kérdés. Az elmondottakért tartottam mindig szépnek a bírói munkát a legnehezebb körülmények között is, ezért tartom szépnek ma is, Szalay Zoltán Veresegyházától a Tyimirjazev Akadémiáig .. A barátok ma is visszavárnak Munkáscsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja, édesanyja a Chi- noin gyógyszergyárban dolgozott. Az egykori kisfiú a veresegyházi tanulóévek után a budapesti Apáczai Csere 'János Gimnáziumban érettségizett. — Mindez 1955-ben volt, ám eleinte további utam nem tűnt oly simának, — kezdi az emlékezést dr. Ra‘- dics Lajos kandidátus, az egri tanárképző főiskola technika tanszékének vezető tanára. — Az érettségi után nem vettek fel azonnal az egyetemre, így egy év alatt két szakmát is elsajátítottam. A hivatásos gépkocsi- vezetőit és a faesztergályo- sit. A Fővárosi Műszáki Kefe- és Ecsetgyárban dolgoztam. Aztán sikerült felvételt nyernem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. re, mint ' Népköztársasági ösztöndíjas. Később öt évig termelőszövetkezetekben dolgoztam, voltam gyakornok, üzemegységvezető, majd fő- agronómus. — Aztán ismét tanulóévek következtek ... — Valóban, elvégeztem az agráregyetem növényvédő kiegészítő szakát, s tulajdonképpen ez határozta meg későbbi hosszú tudományos munkásságomat is. A gödöllői tanszékvezetőm meghívott tanársegédnek az egyetemre, s ő javasolta később, hogy jelentkezzem Moszkvába, a Tyimirjazev Akadémia növénykórtani tanszékére. A fiatalembernek korántsem volt könnyű dolga. Mindenekelőtt a nyelvtudást kellett elsajátítania, méghozzá olyan magas fokon, hogy egy Szahaiin-félszigeti kutatóintézetben dolgozhasson. Témája a növényi betegségek korai előrejelzése volt. A burgonyavész megakadályozásával foglalkozott. A tanár úr szívesen idézi fel az akkori éveket: — Témavezetőm M. Sz. Dunyin akadémikus, a nyolcvanéves, elismert, nagy tudású szaktekintély volt. A Tyimirjazev Akadémián 1970. január 15-én védtem meg disszertációmat, és a biológiai tudományok kandidátusa lettem. — Bizonyára sok barátot, ismerőst szerzett Moszkvában. Milyennek véli a szovjet embereket? — Nagyon sokát tudnék mesélni rólunk. Rendkívül segítőkészek, de nem elvtelenül. Náluk természetes, hogy a szocialista országokból érkező kollégákat támogassák, ám nem maximális „kiszolgálást” kell ezen érteni. A tudományos munkával összefüggő folyamatokat mindenkinek saját magának kell elvégeznie. És még egy: Azt tapasztaltam, hogy különösen szeretik a magyarokat, tisztelnek minket. Ezt onnan is lemérhettem, hogy három évig nemcsak a kutatóintézetben dolgoztam, hanem az ösztöndíjas párt- alapszervezet szervezőtitkára is voltam. Moszkvában nagyon sok magyar hallgató tanult a Loráonaszov Egyetemen is, s, mintegy 150 as(Fotó: Perl Márton) piráns különböző kutatóintézetekben .. . Hazaérkezése után a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezetői posztját választotta, s még ottani működése alatt megpályázta a Szovjet Tudományos Akadémia Keldis-ösztöndí- ját. Méghozzá sikerrel. Ennek a jelentősége nemcsak azért volt ply nagy, mert Keldis — mint tudjuk — a szovjet űrkutatás egyik megteremtője volt, hanem azért is, mert eddig Heves megye történetében nem volt példa ilyenre. Időközben ugyanis, 1979 őszén az egri tanárképző főiskola meghívta dr. Radics Lajost: vállalja el a mezőgazdasági tanszék vezetését. Majd 1981 nyarán ismét viszontláthattam kedves városomat, Moszkvát. Két évig dolgoztam a SZUTA immun- biológiai kutatóintézetében, amely a Központi Botanikus Kertben van. Andrejev akadémikus javaslatára a gabonarozsda ellenállóképességének alapkutatásával foglalkoztam. — Tanár úr, hogyan látja a szovjet és a magyar tudományos kutatás kapcsolatát? — Mindenekelőtt az a közös vonás benne, hogy mindkettő az emberiség békéjének, építő jövőjének szolgálatában áll. S ezt nagyon szép, mérhetetleúül fontos dolognak tartom. Másrészt jóleső érzés, ahogyan a szovjet tudósok közreműködnek magyar kollegáik munkájában,- továbblépésében. Jómagam például olyan intézetben végeztem a kutatásaimat, amelyben négy elektronmikroszkóp is van, a legmodernebbül felszerelt, kiváló műszerekkel rendelkezik. És a nemzetközi kutatógárda egyet akar. , — Az országban a felső- oktatási intézmények között elsőként Egerben alakult meg a technika tanszék, a mezőgazdasági jogutódja. Hogyan látja az általános iskolák politechnikai oktatását napjainkban? — Jelenleg kétféle változat érvényesül: az alsófokú tanintézetek 46 százalékában műszaki-technikai oktatási folytatnak, a többi tananyagának megközelítően fele műszaki, másik pedig mezőgazdasági ismereteket tartalmaz. Az MTA Elnökségi- Köznevelési Bizottságának, valamint a technikát oktató tanárok többségének az a véleménye, hogy egyféle technika tantárgyat kellene a jövőben bevezetni. Magam is azt vallom, hogy a gyerekeknek egyaránt meg kell tanulniuk a műszaki és a mezőgazdasági gyakorlatot is. Mert pillanatnyilag az a helyzet, hogy a falusi iskolákban oktatják az utóbbit, ahol pedig a tanulók maguk is ilyen környezetben élnek Mint a Művelődési Minisztérium technika szakbizottságának tagja, azon munkálkodom, hogy egységessé váljék e szemlélet. Beszélgetésünk közben csöng a telefon: de. Radics Lajos épp egy közeli nemzetközi szimpóziumon tart majd előadást Lengyelországban, emiatt keresték,. De hívták már a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába is. Óhatatlanul elgondolkodom: hány órából is áll egyetlen napja? — Nem mondom, hogy könnyű összeegyeztetni a családi életet és a munkát. Két nagy fiam van, az egyik főiskolás, másik már dolgozik. Mind a mai napig hajnali négykor kelek, ilyenkor frissen, kipihenten tudok készülni az aznapi munkámra, egy-egy tudományos előadásomra. — Bizonyára sokfelé járt a Szovjetunióban, számos szép emléket őriz szívében . . . — Megcsodálhattam Jereván rózsaszínű házait, Tas- kentet, Szocsit, voltam Tbilisziben, ahol az emberek határtalan vendégszeretetéi élveztem. Elrepültem a Baltikumra, Szibériába és láttam a Bajkál hihetetlenül tiszta, mélykék vizét. . . De leginkább a barátok húznának vissza. Rájuk mindig szívesen gondolok . .. Mikes Márta Az OKISZ Labor divat- bemutatója A Budapesti Könnyűipari Szövetkezetek Szövetsége és az OKISZ Labor rendezésével a napokban, a fővárosban a Hotel Duna Intercontinentalban mutatták be a Budapesti Ruházati Szövetkezetek tavaszi, nyári ruhakollekcióját (MTI-fotó: Varga Lászlf) — KS)
