Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 4., szombat Emlékezés a hősökre Budapest a harcok után (Fotó: APN — KS) Szinte hihetetlen, de már 42 év telt el 1945. április 4-e óta, amikor a szovjet hadsereg befejezte Magyar- ország felszabadítását. Azok, akik akkor születtek, ma már érett emberek. Akik pedig 20—25 évesek, vagyis a fiatalok, már csak hallo­másból tudnak, ha tudnak valamit azokról az időkről. Eszembe jut egy beszélge­tés, melyet az azóta eLhunyt Ortutay Gyula akadémikus­sal folytattam. A tudós el­mondta, hogy a Budapestért folytatott harcok alatt a hit­leristák aláaknázták a Nép­rajzi Múzeurript, hogy az utolsó pillanatban felrob­bantsák. Az akadémikus hangsúlyozta: ,.Az, hogy eközben elpusztul a múzeum pincéjében menedéket talá­ló több száz ember, s hogy a magyar nép páratlan kul­turális értékei mennek ve­szendőbe, nem érdekelte a fasisztákat. A katasztrófát psak a szovjet katonák nagy véráldozatai árán sikerült megakadályozni. Az a fel­adatunk— folytatta a tudós —, hogy mindezt tudatosít­suk a mai fiatalokban. Ezt soha nem szabad elfelejte­ni." A háború utolsó évének januárjában, a fasiszták is­mét kísérletet tettek Buda­pesten körülzárt csapataik megmentése érdekében. Ko­márom irányából bevetették utolsó páncélos egységeiket. A fasiszták támadása ku­darcot vallott. Néhány né­met páncélos azonban át­tört vonalainkon. Igaz. nem jutottak el Budapestig. de elfoglalták Verebet. Az ott levő kis létszámú szovjet helyőrséget visszaszorították. Ebben tulajdonképpen nem VAlt semmi rendkívüli. A néhány fasiszta páncélos nem jelentett komoly veszélyt. A baj csak az volt, hogy a fasiszták fogságba ejtettek 39 szovjet katonát. Volt kö­zöttük néhány súlyos sebe­sült, s velük volt az egész­ségügyi nővér. Varja Iuolgi- na is. A fasiszták senkit nem kíméltek. Nem, nem lőtték agyon áldbzataikat. összeterelték a falu lakóit, foglyaikat egyenként beci­pelték a kovácsműheiybe. ahol kalapáccsal zúzták szét fejüket, bordájukat, végtagjaikat. Hogy miért? Az emberi elme erre nem tud felelni. Előrenyomuló csapataink másnap * megsemmisítették a fasisztákat. Katonáinkat egy tömegsírban temettük el. 1957-ben, a nagy októ­beri szocialista forradalom 40. évfordulóján, az elesett szovjet hősök tiszteletére a falu lakói vörös balatoni kő­ből emlékművet emeltek, amelyek köré 39 gesztenye­fát ültettek. Az emlékmű­vön magyarul és oroszul a következő olvasható: „A leg­drágábbat, életüket adták a magyar nép szabadságáért, a fasizmus ellen folytatott harcban.” E feliratról ismét a Ma­gyarország felszabadításáért folytatott, elkeseredett har­cok napjai jutnak eszembe. Emlékszem, az egyik napon egy magyar falu közelében egy kis dombon feküdtünk. készültünk a támadásra. A katonák cigarettáztak, be­szélgettek. Az egyik csoport közepén megláttam Pjotr Galusint, egy magas növé­sű, 20 év körüli fiúit. Szőke hajú, szeplős arcú, kék sze­mű, jellegzetes északi típus volt. TKöröskörül csehd volt, "sőt talán túlságosan is nagy csend, ami felkeltette ben­nünk a veszély érzését. Ha­marosan rájöttünk, mi a fasiszták szándéka. Elhatá­rozták, hogy a szárnyakról bekerítik a zászlóaljat. Ke­mény csata alakult ki. A fa­siszták tüzérsége és akna­vetői fergeteges tüzet zúdí­tottak zászlóaljunkra. A harcmezőn feltűntek a hit­lerista önjáró lövegek is. Katonáink a földre feküd­tek. Ütegünknek sikerült le­fogni néhány ellenséges tü­zelőállást, s kilőttünk né­hány önjáró löveget is. Két fasiszta önjáró löveg azon­ban keresztültört a tűzvona- lon, és a földön fekvő gya­logságunk hátába került. Kritikus helyzet alakult ki, amikor lényegében eldőlt az ütközet sorsa. Abban a pillanatban, amikor az első önjáró löveg fekete füstöt okádva felbő­gő motorral tört rá földön fekvő gyalogosainkra, — megláttam Pjotr Galusint. Derekán egy gránátköteggel az acélszörny alá vetette ma­gát. A robbanás megállította a harcjárművet. A másik önjáró löveg megfordult és visszatért a faluba. Katonáink, akiknek szeme előtt játszódott le a hősi tett. megdermedtek, majd a zászlóalj rohamra indult. Fél óra. múlva vége volt az ütközetnek. A fasiszták meg­futamodtak. Zászlóaljunk el­foglalta a falut. így halt hősi halóit Pjotr Galusin, ez a csendes, sze­rény fiú. Nemcsak az ország felsza­badításában vettem részt, hanem úgy alakult életem sora, hogy megfigyelhettem fejlődését a felszabadulás utáni években is. Ügy vé­lem, a szovjet katonák Ma­gyarországért hullatott vére nem volt hiábavaló. Az évek során szilárd ba­rátság alakult kj a két or­szág, a két nép között, amelynek nagyszerű példája volt annak idején a Cse,pel Művek és a moszkvai Mano- metr egyesülés szocialista munkaverseny kezdeménye­zése. A hagyomány folyta­tásaként a Ganz Mávag dol­gozói a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. év­fordulójának tiszteletére vállalták, hogy idén a ter­vezett 20 motorvonaton kí­vül még tízet készítenek a Szovjetuniónak. A testvéri kapcsolatok gyakorlati pél­dái említésekor ismét a Vereben. levő emlékmű kö­rüli gesztenyefák jutnak eszembe. A facsemeték az­óta gyökeret ‘ eresztettek, amelyeknek már nem tud ár­tani sem a szél, sém a vi­har, sem más természeti csapás. Nyikolaj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse VAN ELMOZDULÁS Az évindítás eredményei, gondjai ,NeWW kérdez - válaszol: dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára A párt Központi Bizottsága 1986. november 19—20-i ülésén határozatot hozott gazdasági építőmunkánk megjavítására. Egyben cselekvési prog­ramot adott a XIII. kongresszus határozatainak megvalósítására. Ezt figyelembe véVe a megyei pártbizottság tavaly, november £4-i ülésén a Központi Bizottság határozatával összhangban 'megjelölte .szőkébb ha­zánk gazdasági egységeinek idei évre szóló jobb tennivalóit. Az 1981- es esztendő indításának tapasztalairól, eredményeiről és gondjairól be­szélgettünk dr. Asztalos Miklóssal, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának titkárával. — Milyen Alapokkal kezd­ték az idei évet Heves me­gye üzemei, vállalatai, és szövetkezetei? — Megyénk gazdálkodó egységeinél 1987 előkészíté­se, a múlt esztendő utolsó hónapjaiban megkezdődött. Az elképzelések kialakításá­nál a termelők alapul vet­ték a tavalyi várható ered­ményeket, középtávú tervei­ket és a már ismertté vált idei közgazdasági szabályo­zókat. 1986-ban a megye gazdaságában az egyes te­rületeken az előrelépés mel­lett, az 1985-ös kedvezőtlen folyamatok is fellelhetők voltak. Az ipar termelése és termelékenysége — az előző évi visszaesés után — egy százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a bányászat, a villamosenergia-termelés és a könnyűipar teljesítménye jelentősen csökkent. Növeke-, dett viszont az élelmiszer- ipar, a kohászat és különö­sen az építőanyag-ipar ered­ménye. Örömmel mondha­tom, hogy 1986-ban sikerült túlteljesíteni a megyei la­kásépítési tervet és 2144 új otthon létesült. Gazdasági egységeink nem rubelelszá­molású exportja ugyan több mint egy százalékkal elma­radt az 1985. évitől, de a decemberi, nagyobb ütemű kiszállítások hatására két és fél százalékkal meghaladta az 1986-ra tervezettet. Külö­nösen az Qualitál Könnyű­fémöntöde, valamint a me­gye gépipari vállalatai jelen­tősen növelték kivitelüket. Termelőszövetkezeteink az átlagostól jóval kedvezőtle­nebb időjárás ellenére is a hatékonyság javításával, a költségek mérséklésével, az 1985- ös visszaesés után csak­nem 10 százalékkal nagyobb termelési értéket értek el 1986- ban. Túlteljesítették a 620 milliós nyereségtervü­ket. Fokozódott viszont a mezőgazdasági üzemek kö­zötti különbség. - öt gazda­ság: a tarnamérai, az isten­mezeje á nagyfügedi, a há­ton és a csányi együttesen 65 milliós veszteséggel zár­ta az esztendőt. Ennek ren­dezését az illetékes állami testületek bevonásával meg­kezdtük. — Mik a tapasztalatok 1987 első negyede végén? — Megyénk termelőüze­meiben komolyan vették a párt Központi Bizottságának múlt évi; novemberi határo­zatát. Az élénkítés feltéte­leit: mint a műszaki fejlesz­tést, a piaci igényekhez va­ló fokozottabb alkalmazko­dást, a minőségi termelést megfogalmazták az idei ter­vek véglegesítésénél. Az 1986-os évindításhoz képest a mostani első negyedév tapasztalatai alapján, ha szerényen is, de elmozdulás történt az üzemekben. Ez vonatkozik az említettek mellett a tőkés export fo­kozására, a munkaerő helyi átcsoportosítására és éssze­rűbb hasznosítására. Van törekvés a Központi Bizott­ság múlt évi decemberi ál­lásfoglalásának megvalósí­tására is, így a műszaki fejlesztés meggyorsítására, különösen a kevésbé forrás­igényes gyártási, technoló­giai korszerűsítésekre. Ez összefügg a termékek minő­ségének javításával és az exportképesség fokozásával. Érdemi intézkedések szület­tek a fegyelem megszilárdí­tására, a munkaidőalap vé­delmére. Az üzemek, válla­latok, szövetkezetek megszi­gorították a főmunkaidő alat­ti kilépéseket, ezáltal is csökkentve a kieséseket. A megyei pártbizottság múlt évi áprilisi felhívására in­tézkedéseket tettek a mun­kahelyi alkoholfogyasztás visszaszorítására. Így az idén, a január 1-jével életbe lépett erre vonaitkozó mi­nisztertanácsi határozat nem okozott meglepetést. Ennek megvalósítása már 1986-ban megkezdődött megyénkben. A fegyelem javítására vo­natkozó felhívást a gazda/ sági egységek vezetői ked­vezően fogadták, és intézke­déseikhez kellő politikai tá­mogatást is kaptak. Az év­indító munkásgyűlések, a januárban mintegy 200 he­lyen tartott gazdaságpoliti­kai pártnapok és a nemrég befejeződött beszámoló-tag­gyűlések arról tanúskodnak, hogy a dolgozók élénken ér­deklődnek a népgazdaság, és elsősorban a megélheté­süket biztosító munkahe­lyük tevékenysége, felada­tai iránt. A beszámolók töhbsége felelősséggel és őszintén vetette fel a meg­oldásra váró kérdéseket, gondokat, a tapasztalatokat. A véleményekben kifejezés­re juttatták, hogy a kollek­tívák a feladatok megoldá­sából tevékenyen részt kí­vánnak venni. — Melyek az eddigi konk­rét eredmények laz iparban és ta kereskedelemben? — A munkahelyeken nyu­godt légkörben kezdődött az idei termelés. A nagyob­bak közül a Mátraalji Szén­bányáknál az első kéthavi termelés a tervnek megfe­lelően, jelentősen meghalad­ta a tavalyi azonos idősza­két. A vállalatnak a januári hideg, valamint a februári hirtelen olvadás miatt, az úgynevezett meddő letakarí- tásában van lemaradása. Ezt folyamatosan, szeptember 30-ig pótolják. Az egercsehi üzemben. a tervezett 18 ezerhez képest. 19 ezer 400 tonna barnaszenet bányász­tak. Ennek a minősége is kedvezőbb a korábbitól. A visontai Gagarin Hőerőmű januárban a kemény tél miatt, kevesebb villamos energiát szolgáltatott a ter­vezettől. A hátrány nagy részét február végéig ledol­gozták. A múlt év júniusá­ban kezdődött rekonstruk­ciós program megvalósítása tervszerűen tart. Az apci Qualitál Könnyűfémöntö­de idei termelési előirány­zata 10 százalékkal megha­ladja a tavalyit, 50—80 fős létszámleépítés mellett. Az esztendő elején a termelés tervszerűen haladt. Piaci helyzetük alapján a tavalyi exportjukat 1987-ben 10—15 százalékkal túlszárnyalják. A gépipari ágazathoz tartó­zó egri Finamszerelvény- gyár az év elején 16,7 szá­zalékkal több árbevételt ért el. mint a múlt évben ilyen­kor. Tőkés kivitelét 6—10, a rubelelszámolásút 10 száza­lékkal növeli 1987-ben. A Mátravidéki Fémművekben a januári rendkívüli időjá­rás okozta kieséseket már pótolták. A vállalat szocia­lista országokba irányuló exportja meghaladja a ter­vezettet. A Mikroelektroni­kai Vállalat gyöngyösi gyá­váiban, az első két hónapban 26 millió félvezetőt, illetve 3 és fél millió integrált áramkört készítettek. Az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyák Gyöngyösovoszi térsé­gében, a leállított ólom- cink bánya termékszerkezet­váltási programjával össze­függésben megkezdte a hul­ladék akkumulátor feldolgo­zóüzem létesítésének előké­születeit. Az ólomhulladék teljes körű hazai hasznosí­tására irányuló fejlesztést, az ország devizahelyzetét ja­vítja és csaknem 300 bá­nyásznak biztosít további munkalehetőséget. A Vilati Egri Gyárában az idei ter­melés indítása kedvezőtle­nebb volt, mint a múlt év­ben. Ennek oka elsősorban az importanyagok hiányá­ban, illetve a hazai ellátás nehézségeiben keresendők. A könnyűipari üzemek kö­zül az Agria Bútorgyár év­kezdési eredményei szeré­nyebbek a tavalyitól. Idei termelésüket, illetve a nem rubelelszámolású , kivitelü­ket igyekeznek növelni. A Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat termelése az elmúlt időszakban zökkenő- mentes volt és meghaladja az 1986. év ©lejut. Ugyanez mondható el az Egri Ruha­ipari Szövetkezetről is. A Heves Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat a januári, 6 milliós kiesésének nagy ré­szét februárban pótolta. Ter­melését ebben az évben szin­ten kívánja tartani. A He­ves Megyei Állami Építő­ipari Vállalat év eleji 7 mil­lió forintos termeléskiesésé­nek pótlása biztosítottnak látszik. Az építés-szerelési tevékenységét növelni akar­ja. Mindkét vállalatnál gon­dot jelent, hogy a termelő- eszközök állapota romlik, és fejlesztésre kevés a lehető­ségük, Az élelmiszeriparban a januári termeléskiesést az év során különböző mun­kaszervezéssel igyekeznek behozni. Az Eger—Mátra Vi­déki Borgazdasági Kombi­nátnál a hideg és a vagon- hiány zavarta a kiszállítá­sok ütemességét. A kivitel­ben' nagyobb a palackos bo­rok részaránya. A Heves Megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat fokozta a vágások számát, a választék bővítésére pedig új termék­kel jelent meg a piacon. Ami pedig a lakosság áru­ellátását illeti, az év eleji rendkívüli időjárás miatt ebben kisebb átmeneti za­varok voltak. Az idén foly­tatódik a kistelepülések ke­reskedelmi hálózatának re- konstukcíója és a városok peremterületeinek ellátását is javítják. — Mire készül a mező- gazdaság? — Megyénk termelőszö­vetkezeteiben a zárszám­adások kedvező politikai hangulatban fejeződtek be. A Központi Bizottság múlt évi, novemberi határozatá­nak szellemében, mind a ve­zetőségi beszámolók, mind a tagság véleménye a tenni- akarást, a felelősségválla­lást, a munkafegyelem javí­tását tükrözte. Az állami gazdaságok és a szövetkeze­tek erre az évre előirány­zott 5—5,5 százalékos ter­melésbővüléssel szemben terveikben 4,5 százalékot fogalmaztak meg. Ez óvatos magatartásról tanúskodik, amely elsősorban az őszi ve­tések jelenlegi kedvezőtlen állapotával, a késői kitava­szodással és a szőlőültetvé­nyeket ért fagykárokkal magyarázható. Ez utóbbiak­ról szakvélemények ‘ szerint kedvező estben jó közepes termés is elérhető. A terve­zett termelésbővítést 1987- ben az említett gondok el­lenére fegyelmezett munká­val, pontos technológiával. (Fotó: Perl Márton) okszerű növényvédelemmel, tápanyag-gazdálkodással és öntözéssel a gazdaságok ké­pesek lesznék teljesíteni. Ehhez segítséget nyújtanak a megye politikai és állami testületéi. — Az esztendő hátralevő részében mi a fő teendő megyénk gazdálkodó egysé­geiben? — Mint már említettem, van kezdeti elmozdulás a tavalyi évindításhoz ké­pest, amely biztató! Az esz­tendő első negyedében ör­vendetesen felgyorsult a termelőegységek tevékeny­sége. Az elkészült tervek az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben megfe­lelnek a párt Központi Bi­zottsága múlt évi novembe­ri határozatában foglaltak­nak és összhangban vannak a népgazdasági tervvel. Di­namikus növekedést irá­nyoztak elő a szénbányá­szatban, valamint a gépipari üzemekben. Várható, hogy az átlagosnál jobban növek­szik az építőanyag, kisebb mértékben az élelmiszer- ipar teljesítménye. Minimá­lis előrehaladásra, illetve szinten tartásra számítunk a könnyűipari, illetve az építő­ipari vállalatoknál. A köz­ponti célkitűzéseknek megfe­lelően gazdálkodó egysége­ink az exvort 5, ezen belül a nem rubelelszámolású ki­vitel 3—5 százalékos növe­lését rögzítették. A' kerese­teket a teljesítményekkel arányosan emelik. A poli­tikai munkában a megyei pártbizottság az MSZMP Központi Bizottsága’ 1986. márciusi .káderpolitikai ha­tározatának megvalósítását kiemelt feladatának tekinti. Ez elsősorban a vezetők ki­választásában, szakmai és politikai rátermettségük mérlegelésében Heti. hogy megmutatkozzon. Azt vall­juk, hogy ahol rendben van a vezetés, felkészült káderek állnak az üzemek élén, ott nincsenek jelentős gazdasági gondok. Ez a jö­vőben sem lehet másként, hiszen a Központi Bizottság múlt évi, novemberi hatá­rozata és decemberi állás- foglalása nem valósítható meg magas színvonalú irá­nyító munka nélkül. A me­gye gazdasági vezetőinek döntő többségét pártbizott­ságunk alkalmasnak tart­ja a növekvő feladatok megvalósítására, ami nem jelenti ázt, hogy lemondha­tunk a kádermunka folya­matosságáról, az állomány cseréjéről. Ugyanez vonat­kozik a termelőüzemek po­litikai vezetőire: a párttit­károk kiválasztására, illet­ve a párttestü'letek összeté­telének kialakítására is. Ah­hoz, hogy érett, felkészült politikai vezetők legyenek mindenütt az élen, még sok a teendő, elsősorban a városi és az üzemi pártbizottsá­goknak. Azt hiszem, a ked­vező évindítás után me­gyénkben további erőfeszí­tésekkel jelentős eredmé­nyeket érhetnek el a gazdál­kodók 1987-ben. Erre a kol­lektívák képesek. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents