Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÍXXVIII. évfolyam, 101. szám ARA: 1981. április 30., csütörtök 1,80 FORINT Szókereső Nehezen lehet illő kör szöntő szavakat találni. Hogyan beszéljünk arról, amiről szinte lehetetlen: mindarról szólni kéne, ami az élethez fűz bennünket. Ám annyiféleképpen lehetne magyarázni, hogy létünk hogyan kapcsolódik ezer szállal a környező világhoz: hozzá sem kezdünk ehhez az elemzéshez. Pedig még arra sem hivatkozhatunk, hogy nincsenek fogalmaink, melyekkel ki tudnánk fejezni az anyaságot, hiszen már első szótöredékeink is a legkedvesebbhez, a legszebbhez, a hozzánk legközelebb állókhoz fűződtek. Ezekkel panaszkodtuk el fájdalmunkat, próbáltuk visszaadni örömünket, amikor még a mindenséget egyetlen asszony jelentette számunkra. Akiből kisarjadtunk, s akihez mindennél erősebb kapocs fűzött ben_ nünket. Pontosan utal a lényegre ez az összetett szó: anyanyelv. S első, kezdő leckénk: mama... A kezdetek kezdetén még mindent el tudtunk mondani ezzel a két szótaggal, nem tűnt ilyen bonyolultnak, szinte áttekinthetetlennek, ami körülvesz bennünket. Gyermekként menekültünk az óvó ölelésbe, menedéket találtunk -minden fenyegetés elől. De fel kellett nőni, egyre nehezebb és nehezebb terheket véve a vállunkra. S ahogy ez a folyamat mind erősebben elragadott bennünket, úgy szakadtunk el a szülői háztól. Természetes ez is. Már kiskorunkban jöttek az úgynevezett dackorszakok, amikor a szinte megbont- hatatlannak látszó kapcsolat oldódni kezdett, igyekeztünk kivívni a világban saját helyünket. Ezt az édesanyák egy része elfogadta, mások próbáltak nem tudomást venni az elkerülhetetlenről. Felnőttek lettünk, leszünk jóvátehetetlenül. Igaz, a valamikori gyermek is bennünk él, de kapcsolatainkat érzelmeink, tudásunk, lehetőségeink formálják. Nem mindig úgy alakul viszonyunk szüléinkkel sem. ahogy szeretnénk. Több időt kellene mellettük töltenünk, de a rohanó élet tempója nem engedi. Lassan ők szorulnának támogatásra, de még családos emberként is gyakran szégyellő- sen pénzt csúsztatnak a kezünkbe, hogy vegyünk valamit a gyerekeknek. Ez az ezerárcú kötődés végül is egylényegű. marad. Akitől az életet kaptuk, az mindig meghatározza létünket, mozdulatainkat, szemünk színében az ő tekintete villan, szófordulatainkban visszatérnek megfogalmazásai: S anyák napján, ilyenkor, virágcsokorral, gyűrt szavakkal próbáljuk mégis elmondani, amit igazából mégiscsak azzal tudunk: mama... Gábor László Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. április 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Fővárosi Tanács elnöke, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Brutyó János és Győri Imre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; Maróthy László elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a Központi Bizottság 1986. novemberi határozata végrehajtásának és az első' negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatairól ; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nyugdíjrendszer módosításának, az új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszernek az elveiről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy a világpolitikában ugyan változatlanul hatnak a tartós feszültségek, mellettük azonban megerősödtek a kedvező irányú tendenciák, elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatokban. Ezeket a folyamatokat mindenekelőtt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete, a szocialista országok külpolitikai kezdeményezései, megnövekedett nemzetközi aktivitása lendítették mozgásba. 1. Pártunk és népünk élénk figyelemmel, egyetértéssel követi a Szovjetunióban végbemenő változásokat. Nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez év januári plénumán a társadalmi-gazdasági élet átalakítása, a szocialista demokrácia gazdagítása érdekében elhatározott újabb fontos lépéseit. Mindez a XXVII. kongresszuson elfogadott program továbbfejlesztését jelenti, és eredményes gyakorlati megvalósítására irányul. A Szovjetunióban elkezdődött változások a belső fejlődést, a szovjet nép boldogulását szolgálják, s növelik a szocializmus vonzerejét, közös békepolitikánk nemzetközi hitelét és hatékonyságát. Ezeket a változásokat világszerte kedvezően fogadják a haladó erők és mindazon felelősen gondolkodó, józan politikai tényezők, amelyek érdekeltek a béke megőrzésében, a nemzetközi biztonság megszilárdításában, az államok közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok elmélyítésében. A Szovjetunió újabb fegyverzetcsökkentési javaslatai további ösztönzést adhatnak a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének, nagymértékben hozzájárulhatnak kontinensünk atomfegyvermentesítéséhez, jó irányban befolyásolhatják a nemzetközi viszonyokat. A Központi Bizottság üdvözli és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának törekvéseit, újabb leszerelési kezdeményezéseit, s megelégedéssel állapítja meg, hogy tovább erősödik pártjaink egysége, országaink és népeink barátsága. Sokoldalú együttműködésünk fejlesztését jól szolgálták Lázár György elvtárs moszkvai tárgyalásai Nyikolaj Rizskov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, s legutóbb Jegor Ligacsov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának látogatása Magyarországon, megbeszélései Kádár János elvitárssal, pártunk más vezetőivel, találkozói ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóival. 2. Az elmúlt időszakban tovább ápoltuk a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat is. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár János elvtárs budapesti találkozóját Gustáv Husák elvtárssal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A találkozó tanúsította pártjaink, országaink baráti, jószomszédi viszonyát, előmozdította a kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló együttműködésünk továbbfejlesztését. Eredményesen fejlődnek sokrétű, baráti kapcsolataink déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. Ezt jól szolgálta Milanko Renovica elvtárs, nak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének magyarországi látogatása és tárgyalásai pártunk főtitkárával. E tanácskozáson is kitűnt, hogy mindkét fél közös törekvése a kapcsolatok továbbfejlesztése, a megfelelő fellépés a béke és biztonság érdekében. Lázár György elvtárs budapesti megbeszélései Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével, berlini tárgyalásai Willi Stoph elvtárssal, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökével, budapesti találkozója Georgi Atanaszov elvtárssal. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével, elősegítették országain együttműködésének bővítését, az új lehetőségek feltárását, közös feladataink meghatározását és megoldását. Az utóbbi időben eredményesen fejlődtek a Magyar Népköztársaság és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatai, bővült együttműködésünk. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy pártunk és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok rendeződtek. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a magyar—román viszony alakulásáról, s egyetértett a magyar vezető szervek állásfoglalásaival. Megerősítette, hogy kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a felmerült problémák rendezése, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése érdekében. 3. A Központi Bizottság megerősítette érdekeltségünket a helsinki folyamat eredményeinek megőrzésében és továbbfejlesztésében. A bécsi utótalálkozón hazánk képviselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány elveinek és ajánlásainak kiegyensúlyozott megvalósítá. sát előmozdító megállapodások szülessenek. A Magyar Népköztársaság lehetőségei szerint a jövőben is hozzájárul az enyhülést szolgáló és a kölcsönös előnyökre épülő két- és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez. A magyar külpolitika az elmúlt időszakban is lépéseket tett a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének érdekében. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez járult hozzá: Kádár János svédországi látogatása, tárgyalása Ingvar Carlsson svéd minisz- (Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter Ausztriában Várkonyi Péter Bécsben tárgyalt. A képen: a magyar külügyminiszter vendéglátójával, Alois Mock-kal (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Várkonyi Péter külügyminiszter, aki kedden este érkezett hivatalos látogatásra Ausztriába, szerdán megkezdte kétnapos programját. A külügyminiszter délelőtt Leopold Gratz-cal, a nemzetgyűlés elnökével és a parlamenti frakciók képviselőivel folytatott megbeszélést. Ezt követően hivatalos tárgyalások folytak házigazdájával, Alois Mock alkancel- lárral, külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól, illetve a nemzetközi helyzetről. Tárgyalásaikat követően Mock ebédet adott tiszteletére. Várkonyi Péter a délutánt órákban látogatást tett Franz Vranitzky kancellárnál, majd Kurt Waldheim államelnöknél. Külügyminiszterünk, akinek látogatását érdeklődéssel kíséri az osztrák sajtó, a rádió is, csütörtökön sajtóértekezletet tart, majd részt vesz az Osztrák—Magyar Egyesület fogadásán. Várkonyi Péter délután a diplomáciai akadémián tart előadást és este hazautazik. Fejlődés a fogyasztási szövetkezeteknél Megyei küldöttközgyűlés a Mészövben A fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlést tartottak szerdán Egerben, a Mészövnél. Dr. Sumi András, a szövetség elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket — közöttük Szállási Józsefet, a Szövosz elnökségének tagját, s a megyei vezető szervek több képviselőjét —, majd Za- char Gábor elnök előterjesztésében a tavalyi területi gazdasági, mozgalmi munkát értékelték, további feladatokról tárgyaltak. Mint a Mészöv elnöke szóbeli kiegészítőjében is hangsúlyozta: 1986-ban mindhárom szövetkezeti ágazatban tovább folytatódott a tag- szervezetek előző tervidőszakban tapasztalt fejlődése. Az áfészek árbevétele 12 százalékkal nőtt, a forgalom elsősorban az alaptevékenységekben élénkült s csupán a vendéglátásban volt mérsékeltebb az ütem. A nagykereskedelemmel is foglalkozók többre jutottak, szembetűnően kamatoztak az együttműködések — de így a differenciálódás sem maradt el. A gazdálkodási különbségek tompításán kell fáradozni s szükséges, hogy az új üzemelési formák lehetőségeit az eddiginél jobban kihasználják. Ugyanekkor a felvásárlás dinamizmusának fokozása is elengedhetetlen, s az ipari területen az egyszerűbb, kevésbé tőkeigényes lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlesztésnél. A beruházásokat érintve az előadó a gazdaságos, a gyors megtérülést biztosító befektetésekre hívta fel a figyelmet, s a külső forrásokra való túlzott támaszkodás veszélyeire emlékeztetett. t A takarékszövetkezeti munkáról szólva jólesően nyugtázta a pozíciók erősödését — amelyhez a hitel- politikai elvek megfelelő érvényesítése, nem utolsósorban a pozitív technikai változások is hozzájárultak — s azon reményének adott hangot, hogy a kiegészítő tevékenységek erősítésével, változatosabbá tételével még inkább gyarapíthatók a sikerek. A lakásépítő és fenntartó szövetkezetek helytállása is kétségtelen, noha igen nehéz körülmények között kell megfelelniük hivatásuknak. Megélénkült a mozgalmi munka is — mondotta végül a Mészöv elnöke —, s az lenne kívánatos, ha ez nemcsak a kongresszusi évet jellemezné, később sem esne vissza. Az előterjesztést a felügyelő, illetve a küldött- közgyűlési bizottságok beszámolóival együtt bocsátották ezután vitára. A felszólalók eredményeiken kívül számos gondot is előadtak. Több más mellett kifogásolták a hatóságok olykor pac- kázásnak is nevezhető fellépéseit, jó példák sorával bizonygatták, hogy az ipari tevékenység fejlesztése sokat segíthet a kereskedelmi hálózat korszerűsítésében is, hangot adtak számos, kezdeményezésnek, amelyekkel a körzetek ellátását javítják. Nyircsák Andrásáé, a megyei pártbizottság munkatársa — más vezető szervek véleményét is tolmácsolva — elismeréssel szólt a szövetkezetek igyekezeteiről, teljesítményeiről s az együttműködés fokozására, a még nagyobb helyi erőfeszítésekre buzdított' a küldötteken keresztül. Szőllősi József, a Szövosz elnökségének tagja a szocialista munkaverseny erősítését kérte — dicsérő szavai mellett — a jövő tennivalóinak elvégzéséhez. A küldöttközgyűlés befejezéseként a résztvevők jóváhagyták a megyei szövetség költségvetését, s az 1987—1991. évekre tervet fogadtak el a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa határozatainak végrehajtására.
