Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 30., csütörtök Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) terelnökkel, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével és más közéleti személyiségekkel; Beatrix királynőnek, a Holland Királyság uralkodójának, Richard von Weizsäckernek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének, Poul Schlü- ternek, a Dán Királyság miniszterelnökének magyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tárgyalásai Wilfried Martens belga miniszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni találkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések fontosságát, megerősítették a magyar állam és az egyház közötti rendezett viszony folyamatos fenntartását, kapcsolataink továbbépítését a Vatikánnal az eddigi szellemben. 4. A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt jól szolgálták Losonczi Pálnak, az Elnökii Tanács elnökének damaszkuszi megbeszélései Háfez Asszaddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, valamint Mir Hoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatása. o A Központi Bizottság áttekintette a múlt év novemberi határozata végrehajtásának és az idei első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatait. Megállapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és az idei feladatokról szóló novemberi határozatát, a közvélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek vezetői fokozott gondot fordítottak a határozatból adódó teendők kidolgozására és abban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termeléskiesés pótlására. 1. Az év első három hónapjában az ipari termelés ágazatonként egyenlőtlenül, ösz- szességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi .első negyedévhez képest. A mezőgazdaságban az idei hozamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvégezték, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlődést, és növelte a ráfordításokat. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A népgazdasági beruházások a negyedév végére megélénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszakának összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig eltelt időszakában a tervezett kereteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal, a tervezettet meghaladva emelkedett. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges fordulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több területen további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. Ezeknek arra kell irányulniok. hogy elősegítsék a tervezett konvertibilis áruforgalmi egyenleg megteremtését, a termelési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiányának jelentős mérséklését. Az intézkedések a gazdálkodás feltételeinek szigorításával egyidejűleg bővítsék a jövedelmező. jól működő gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit. A Központi Bizottság felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok elérését, az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítését. e A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági átalakulás eredményeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden keréső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfeltételek időről időre javultak, és több szempontból nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biztosítja. A nyugdíjasok anyagi-szociális körülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy részük jó körülmények között él, mások segítségre szorulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társadalmi megítélése ellentmondásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljeskörűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális biztonságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekédben több intézkedés történt. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a nyugdíjrendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságosabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonságot nyújtson az idős állampolgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munkában eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló kereseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyugdíj- rendszer megkívánja annak vizsgálatát, hogy hosszabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát a nyugdíjak értékmegőrzésének intézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősítem. A nyugdíjkülönbségeket indokolt csökkenteni, Űj, önkéntes biztosítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjas életre való egyéni felkészülés lehetőségét. A követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni és a társadalmi-szervezetek vezető testületéinek véleményét kikérve ismét a Központi Bizottság elé kell terjeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. o A Központi Bizottság áttekintette a gazdaság működésének eddigi tapasztalatait, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelemszabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a támogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális megítélését. A vállalati adórendszert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon áttekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata. csökkenjen a költségvetés szerepe a jövedelmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatások, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemszabályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem képes megakadályozni az indokolatlan jövedelmi egyenlőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadalmi közteherviselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést, és megfelelő költségvetési bevételt biztosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társadalmilag elfogadható jövedelemarányok kialakításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazságosabb odaítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A Központi Bizottság figyelembe véve a téma horderejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek széles körét, hogy véleményezzék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabályozás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron következő ülésére be kell terjeszteni. (MTI) Gorbacsov fogadta a frontállamok küldöttségét A Szovjetuniónak nincsenek semmiféle érdekei Afrika déli részén, kizárólag az a kívánsága, hogy a térség népei és országai lehetőséget kapjanak fejlődési kérdéseik, bel- és külügyeik szuverén meghatározására a béke és a stabilitás körülményei között — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP* KB főtitkára, aki szerdán Moszkvában fogadta az afrikai frontállamok miniszteri szintű küldöttségét. A szovjet vezető kijelentette: Afrika déli része népeinek ügyét igazságosnak ítéljük, az ő pártjukon állunk, segítjük és támogatjuk őket. A szovjet vezetés kedvezően értékeli a frontállamoknak azt a kezdeményezését, hogy a szocialista országokba küldött magas szintű képviselőik útján véleményt cseréljenek az Afrika déli részén kialakult helyzetről. Véget kell vetni az iráni-iraki háborúnak Az Arab Liga küldöttsége Moszkvában Az iráni—iraki háborúnak haladéktalanul véget kell vetni — ez a Szovjetunió álláspontja, a két harcoló félnek késedelem nélkül el kell hallgattatnia a fegyvereket, s le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz — jelentette ki Andrej Gromiko. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán a moszkvai Kremlben fogadta az Arab Liga küldöttségét. Az iraki—iráni konfliktus rendezésére alakult, úgynevezett „hetek” bizottsága az Arab Liga tuniszi ülését követően küldöttséget menesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagországainak fővárosába azzal a céllal, hogy fokozza a nemzetközi erőfeszítéseket a háború mielőbbi beszüntetése érdekében. A küldöttségekben magas rangú diplomaták kaptak helyet: a Moszkvába érkezett delegációt Ab- dellatif Pilali marokkói külügyminiszter vezeti, s tagjai között van többek között Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter is. Andrej . Gromiko kitért arra, hogy a Szovjetunió jó kapcsolatok kialakítására, illetve azok fejlesztésére törekszik mindkét országgal, Iránnal és Irakkal is. Különösen vonatkozik ez Iránra, amellyel a Szovjetuniónak közös határa van. Andrej Gromiko a találkozón végezetül — az Arab Liga küldöttsége tagjainak állásfoglalásai kapcsán — érintett néhány más, a Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcsolatos kérdést is. I-C Külpolitikai kommentárunk J—| II lisszaboni döntés FURCSA — ám nyilvánvalóan véletlen — egybeesést produkáltak a politikai események: ugyanazon a napon jelentették be a parlament feloszlatását Portugáliában és Olaszországban. Néhány órával később már közzé is tették az előrehozott választások időpontját; az ibériai országban július közepén szólítják urnákhoz a szavazópolgárokat, Itáliában pedig még ennél is hamarabb, június közepén tartják az idő előtti voksolást. A római fejlemények aligha keltettek meglepetést, hiszen hosszú hetek óta folytak a különböző pártvezetők közvetítő tárgyalásai egy új koalíciós kabinet összekovácsolásáról — mindeddig sikertelenül Ám, ha nem is ennyire látványosan, jó ideje politikai kötéltáncot mutatott be a lisszaboni kormány is, hiszen az 1985 októbere óta hatalmon lévő szociáldemokrata — bár politikájában inkább jobboldali — vezetésű csapat az utóbbi hónapokban enyhén szólva ingatag helyzetbe került. Nemcsak hogy abszolút vagy relatív többséggel, de még a mandátumok egyharmadával sem rendelkezett a lisszaboni törvényhozásban. A legutóbbi politikai válság e hónap elején robbant ki, amikor a szociáldemokrata kormányzatnak nem sikerült elkerülnie a már jó néhányszor fenyegető fordulatot és alulmaradt egy bizalmatlansági szavazáskor. Ettől fogva a szakértők többsége egybehangzóan vallotta, hogy a lisszaboni kabinet napjai meg vannak számlálva. Az előrehozott választás kiírásának megakadályozására csupán az a lehetőség jöhetett volna számításba, ha sikerül a pillanatnyi erőviszonyok alapján, a jelenlegi törvényhozás pártjaiból egy új kormányzati formációt kialakítani. Ehhez viszont, úgy tűnik, túl nagyok voltak már a pártok között feszülő ellentétek. A több mint egy évtizede, egymást váltó különböző polgári kormányzatok gazdasági és politikai következetlenségei, a csökkenő életszínvonal miatt kiélesedett társadalmi feszültség és az állandósult belpolitikai bizonytalanság a jelek szerint a választások előrehozására szorította valamennyi pártot. ARRA A KÉRDÉSRE azonban, hogy a rendkívüli választások egyben változást is jelentenek-e majd, egyelőre aligha lehet választ adni- A Cavaco Silva csapatát megbuktató pártok képviselői ugyanis — a kommunista párton kívül — eddig kevésbé foglalkoztak az alternatív programtervezetek népszerűsítésével, inkább a parlamenti belharcra összpontosítottak. A döntés tehát Lisszabonban csak nyár közepére várható. Szegő Gábor Fiiiöp-szigeteki gyilkosságok Szerdán a Fülöp-szigetek fővárosának közelében agyonlőttek egy vidéki rendőrfőnököt. Ugyanaznap a mani- lai rendőrség közölte: választási kortesek holttestére bukkant. (Május 11-én törvényhozási választások lesz. nek a délkelet-ázsiai országban.) A munkahelyére tartó rendőralezredes gépkocsijára a hatóságok szerint néhány fegyveres tüzet nyitott. A támadásban sofőrje is meghalt. Idén a főváros környékén több mint harminc hasonló merényletet hajtottak végre katona-, illetve rendőrtisztek ellen: Ezeket a hatóságok az Űj Népi Hadsereg (NPA) elnevezésű baloldali szervezet számlájára írják. A baloldali Fülöp-szigeteki néppárt három kortesét vasárnap éjjel rabolták el. Lefejezett holttestükre hétfőn egy főváros környéki szeméttelepen bukkantak rá. A manilai rendőrség szerint a választási hadjárat kezdete óta harminchét, a választásokkal összefüggésbe hozható gyilkosság történt. Razzia Johannesburgban Aliig felfegyverzett rendőrök tartottak razziát szerdán a Dél-afrikai Szakszervezeti Kongresszus (COSA- TU) johannesburgi székházában, röviddel azután, hogy a fekete dolgozók legnagyobb szakszervezete a jövő hétre kétnapos tiltakozó akciót hirdetett. A COSATU, melynek felhívását támogatásáról biztosította a legnagyobb legális apartheid-ellenes szervezet, az Egyesült Demokratikus Front (UDF) is. Sajtótájékoztató az üdülőhajón Sajtótájékoztatót tartottak szerdán a bolgár idegenforgalom helyzetéről, az idei tervekről és üdülési lehetőségekről. A tájékoztatót a bolgár flotta büszkeségén, a Rusze luxus-üdülőhajón rendezték (Hauer Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS)