Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-27 / 98. szám

i. NÉPÚJSÁG, 1987. április 27., hétfő Pillantás a hétre Elutazott Jegor Ligacsov Jegor Ligacsovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát szombaton fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára (Népújság-telefotó — MTI — KS) HÉTFŐ: Brüsszelben a Közös Piac országainak belügyminisz. terei a terrorizmus kérdé­seiről kezdenek tanácsko­zást. Luxemburgban ugyanekkor a külügy- és hadügyminiszterek talál­koznak — várhatóan azért, hogy megvitassák az Euró­pa atomfegyvermentessé tételét célzó, új szovjet ja­vaslatokra adandó választ. KEDD: Belgrádban ülést tart a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A jugoszláviai belső nehézségek lassan el­húzódó válsággá értek, s most nagy várakozás elő­zi meg a kommunisták vá­laszát a szaporodó kérdé­sekre. A gazdasági hely­zet mellett leginkább a nacionalista tendenciák felerősödése okoz gondot a szövetségi államban. SZERDA: Az Egyesült Államokba ér­kezik Nakaszone Jaszuhi- ro japán miniszterelnök. Az egyhetes látogatás vár­hatóan bővelkedik majd éles vitákban, mivel a két szövetséges kereskedelmi háborúja komolyan meg­terhelte a politikai kap­csolatokat is. CSÜTÖRTÖK: II. János Pál pápa az NSZK-ba utazik. A nem­zetközi életben igen aktív katolikus egyházfő talál­kozik a nyugatnémet poli­tikai pártok vezető szemé­lyiségeivel és várhatóan véleményt nyilvánít egyes vitás vallási-erkölcsi kér­désekben is. PÉNTEK: Duisburgban megkezdődik a zöldek háromnapos kongresszusa. A nyugatné­met poLitikai életben nö­vekvő szerepet játszó és egyre több szavazatot szer­ző mozgalom előtt válto­zatlanul a párttá szervező­dés dilemmája áll: jelen­legi formájában ugyanis nem képes tartósan egysé­ges álláspontot kifejteni a kulcskérdésekben. SZOMBAT: Az előzetes elképzelések szerint ezen a napon fe­jezi be munkáját az In­terparlamentáris Unió 77. konferenciája. A Managuá- ban sorra kerülő értekez­let elsősorban Latin-Ame- rika problémáival foglalko­zik majd. A helyszín ki­választása a nicaraguai diplomácia egyik komoly sikere. VASÁRNAP: Kínába látogat Jean-Ber- nard Raimond francia kül­ügyminiszter. Tárgyalásai során a gazdasági és re­gionális politikai kérdések mellett minden bizonnyal szó lesz a csendes-óceáni atomfegyvermentes övezet problémájáról. Kína ugyan­is támogatja az erről szó­ló szerződést, míg Fran­ciaország folytatja kísérle­teit a térségben (Folytatás az 1. oldalról) a demokrácia és a társa­dalmi nyilvánosság erősíté­sének fő feladatait. Sajtóértekezlet A magyar—szovjet együtt­működés. s általában a szo­cialista országok kapcsola­tainak új vonásairól be­szélt, valamint a Szovjet­unióban zajló nagyszabású átalakítás legfontosabb vo­násait vázolta fel budapesti sajtóértekezletén Jegor Li­gacsov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az Atrium Hyatt Szállóban tartott nemzetközi sajtókon­ferencián, amelyet Barabás János, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese nyitott meg, Jegor Ligacsov rövid bevezető nyilatkozatát kö­vetően a program szabta szűk, egyórás időkeretet maximálisan kihasználva igyekezett kielégíteni a sajtó képviselőinek érdek­lődését: tizenhat kérdésre válaszolt. Elöljáróban kiemelte, hogy hosszú, tartalmas és érde­kes beszélgetést folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával. A találkozón ismét megerősítették a két párt teljes nézetazonosságát a megvitatott kérdésekben. Mint mondotta, látogatása, a magyar vendéglátókkal folytatott tárgyalásai során mindvégig megnyilvánult a két párt, a két nép érdek- azonossága; az, hogy orszá­gaink azonos irányban ha­ladnak a szocializmus épí­tése útján. Tanulságos és eredményes megbeszélések voltak ezek — tette hozzá. Külön szólt arról, hogy örömmel tapasztalta: Ma­gyarországon járván minde­nütt — üzemekben, dolgozó kollektívák körében — nagy megelégedéssel fogadták a Szovjetunióban megkezdett változásokat. „Ez is megerő­sít minket abban, hogy jó úton járunk" — hangoztatta. A Szovjetunióban folyó át­alakításról, a társadalmi és a gazdasági fejlődés meg­gyorsításának programjá­ról szólva rámutatott, hogy azit mindenekelőtt a terme­lőerők fejlődéséből, eddig elért szintjéből fakadó ob­jektív szükségletek teszik elengedhetetlenné Külpolitikai kérdéseket érintve kiemelte, hogy a Szovjetunió a szocialista or­szágokkal kialakított kap­csolatok fejlesztését tekinti elsőrendű fontosságúnak. E kapcsolatrendszerben új szakasz kezdődik, együttmű­ködésünket új szintre kell emelni. Külön szólt a Szov­jetunió közelmúltban tett leszerelési kezdeményezései­ről. Kiemelte: ezek célja az, hogy Európát minél előbb megszabadíthassák az atom­fegyverektől. Ennek érdeké­ben vette ki a Szovjetunió a közepes hatótávolságú ra­kéták problémáját a nuk­leáris leszerelés egész kér­désköréből. Több, a sajtótájékoztatón elhangzott kérdés érintette a magyar—szovjet együtt­működés fejlesztésének le­hetőségeit. Jegor Ligacsov felhívta a figyelmet arra, hogy Kádár János és Mihail Gorbacsov tavaly három íz­ben találkozott; mint mon­dotta, ilyen intenzív kap­csolattartásra korábban nem volt példa. Emlékeztetett arra, hogy a két pártvezető tavalyi budapesti megbeszé­lései határozták meg a to­vábblépés fő feladatait. A nemzetközi / helyzettel kapcsolatos kérdésekre 'vá­laszolva Jegor Ligacsov ki­fejtette: a Szovjetunió min­den állammal egyenjogú és jó kapcsolatokra törekszik. Leszögezte. hogy készek megállapodni az Egyesült Államokkal mindazokban a kérdésekben, melyekről je­lenleg tárgyalások folynak a két ország között. Meg­erősítette, hogy a Szovjet­unió kész messzemenő komprofnisszumokat elfo­gadni egészen addig, amig azok nem sértik az új poli­tikai gondolkodás alapelvét: az egyenlő és kölcsönös biztonságot. A sajtóértekezlet után Je­gor Ligacsov városnézésre indult, amely a Gellért­hegyen fejeződött be, ahol virágot helyezett el a fel- szabadulási emlékműnél, majd a főváros panorámá­jában gyönyörködött. Az MSZMP Központi Bi­zottsága este díszvacsorát adott Jegor Ligacsov tisz­teletére. (MTI) í i i Tavaszi engedményes ruházati vásár ÁPRILIS 27-30-IG EGRI, GYÖNGYÖSI, HATVANI, HEVESI és PETÖFIBÁNYAI RUHÁZATI BOLTJAINKBAN! Férfi-, női és gyermekpulóverek, -kardigánok, szövetkabátok, férfiballonkabátok, dzsekik, színes, mintás dzsörzék és selymek, női körömcipők, férfi- női és gyermekfélcipők és még sok más tavaszi holmi 30-40% ENGEDMÉNNYEL! I Új finn kormányfő A konzervatív Harri Hol- kerit — a finn központi bank eddigi igazgatóját — kérte fel hivatalosan is az új koalíciós kormány meg­alakítására Mauno Koivisto, Finnország köztársasági el­nöke. Holkeri, aki korábban a konzervatív nemzeti koalí­ciós párt elnöki tisztét is be­töltötte, a március 15—16- án tartott parlamenti vá­lasztások óta próbálkozik olyan kabinet összeállításá­val. amely szilárd parlamen­ti többséget tudhat maga mögött. Tárgyalásait a hét végiére — a jelek szerint — siker koronázta: négy olyan pártot tudott megnyerni a kormányalakításhoz, amelyek összesen 131 hellyel rendel­keznek a 200 fős törvényho­zásban! Holkeri vezérlete alatt a konzervatívok huszonegy év­űién első ízben jutottak is­mét a hatalomra, de szo­ciáldemokrata—konzervatív koalícióra eddig még nem volt példa Finnország törté­netében Strougal Pekingben Nincsenek érdékellentétek Kína és Csehszlovákia kö­zött. A két ország kapcso­lata jó és a jövőben még jobb lesz — jelentette ki Li Hszien-nien, a Kínai Nép- köztársaság elnöke a hiva­talos baráti látogatáson Pe­kingben tartózkodó Lubo- tr.ir Strcugal csehszlovák miniszterelnökkel találkoz­va. Li Hszien-nien, aki tag­ja a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága Ál­landó Bizottságának is, rá­mutatott. hogy nagyon elé­gedett azzal a fejlődéssel, amely az utóbbi években kö­vetkezett be Kína és a kelet­európai szocialista országok viszonyában. Li Hszien-njen megjegyez­te, hogy Kína nagy várako­zással tekint Gustáv Husák csehszlovák pártfőtitkár és köztársasági elnök pekingi látogatása elé. —( Külpolitikai kommentárunk )— A válságból kivezető út A SZÁMÍTÁS MÓDJÁTÓL FÜGG csak, hogy húsz­vagy negyvenévesnek minősítjük a közel-keleti vál­ságot. ‘Akárhogy is, mindenképpen korunk egyik leg­súlyosabb és leghosszabb kríziséről van szó, amely sok millió ember életét keserítette meg már eddig is — nem is szólva a halálos áldozatok számáról. Hafez Asszad szíriai államfőnek a múlt hét máso­dik felében, Moszkvában tett látogatása egyértelmű­en a válságból kivezető út keresésének jegyében telt el. Mihail Gorbacsov és Asszad elnök, valamint a két külügyminiszter, Eduard Sevardnadze és Faruk As- Saara megbeszélésein egyetértett abban, hogy elsőd­leges feladat egy olyan nemzetközi konferencia ösz- szehívása, amelyen minden érdekelt fél és a nagy­hatalmak képviselői vennének részt. Csakis egy ilyen értekezletnek lenne esélye arra, hogy politikai meg­oldást találjon a közel-keleti problémák sokaságára. NEM LEHET FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI, hogy az Egyesült Államok és Izrael ellenkezésén kívül, az arab országók közti ellentétek is hátráltatják egy ilyen nemzetközi fórum összehívásának esélyeit. Ezek a nézeteltérések nem új keletűek, sok esetben év­százados hagyományok és nagyon is konkrét gazda­sági-politikai érdekek húzódnak meg mögöttük. Még­is, ha az arab országok el akarják foglalni a világ­ban az őket népességüknél és valós gazdasági ere­jüknél fogva megillető helyet, mindenekelőtt saját soraikban kell egységre jutniuk. Ez a szükségszerű­ség nagy hangsúlyt kapott a legfelső szintű szovjet —szír tárgyalásokon éppúgy, mint a két vezető po­litikus pohár köszöntőjében. Szíria a Közel-Keleten a Szovjetunió legfontosabb szövetségese, s egyszersmind a válság egyik kulcs­országa. Ezért különösen nagy nemzetközi figyelmet váltottak ki azok az utalások, amelyek a szír hon­védelmi képesség fenntartásához nyújtott szovjet se­gítségről szóltak a kiadott dokumentumokban és saj­tóközleményekben. Moszkvában komoly figyelmet szenteltek azoknak a pozitív változásoknak is, amelyek a palesztin moz­galmon belül mentek végbe — éppen Asszad láto­gatásának előestéjén. A PFSZ egységének helyreál­lítása szintén egyik előfeltétele a következő felada­tok sikeres megoldásának. MA MÉG NEHÉZ FELMÉRNI, hogy Asszad moszk­vai tárgyalásai milyen változásokat hoznak a közel- keleti helyzetben. A szíriai elnök két év óta most első ízben utazott a szovjet fővárosba, s az elmúlt időszak bizony éppen elég viharos volt. Remélhető­leg most békésebb hónapok következnek — talán né­mi haladással a cél. a béke felé. Horváth Gábor ÜDVÖZLETEK A VILÁGNAPON Városok — testvérek Bizonyára sok képeslapot, üdvözlőkártyát továbbított vagy továbbit mostanában a posta Bajáról Zomborba, Kaposvárról a mongóliai Darhanba, a skóciai Midlothiá- ból Tatabányára, Szegedről Ogyesszába, Debrecenből Su- menbe és a finnországi Tamperéből Miskolcra.. Magam is írtam egy lapot Klaipedába, ottani ismerőseimet üd­vözölve a testvérvárosok világnapja alkalmából. Az eg­riek is bizonyára így tettek, hiszen számos testvérváro­suk van. így a szovjetunióbeli Csebokszári, a bulgáriai Targoviste, a finnországi Pori vagy a franciaországi Macon. Hiszen ennek a mozgalomnak köszönhetem, hogy eljutottam a litvániai kikötővárosba, ahol azóta egy új lakótelepi utca szülővárosom, Debrecen nevét viseli, mint ahogy a Hajdúság fővárosában is található Klaipeda utca.- Április utolsó vasárnapján a testvérvárosok világnap­járól emlékezett meg a világ. Hol hivatalos ünnepségek­kel, hol testvérvárosi delegációk, művészeti csoportok fo­gadtatásával, hol pedig csak úgy, hogy a Vas megyei pol­gárnak eszébe jutott a burgenlandi szomszéd, salgótar­jáninak Kemerovo, a nyíregyházinak Uzsgorod, a pécsinek Lahti, a kecskemétinek Szimferopol, a szolnokinak Tal­linn— és fordítva. A népi diplomácia e sajátos formá­ját hivatalból ápolók — polgármesterek és tanácselnökök — távirataikban ilyenkor kitérnek arra is, hogy mióta él, terebélyesedik ez a mozgalom. Az ötlet, hogy a hasonló sorsú városok létesítsenek szorosabb kapcsolatot egymással, s éljenek — még ha egymástól távol is — testvérként a világban, a Szovjet­unióban született: a második világháborúban legtöbbet szenvedett nép városlakói az ötvenes években egy fran­cia városnak „kezet nyújtva’’ teremtették meg a testvér­városi kapcsolat fogalmát. Kerek harminc esztendővel ezelőtt. 1957. április 28-án, a franciaországi Aixles-Bains- ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége. A szer. vezet, amelybe azóta öt világrész országának sok száz városa kérte felvételét, a népek közötti megértés, a bé­kés egymás mellett élés, a kölcsönösen hasznos kapcso­latteremtés aktív szószólója lett. Mi, magyarok, a hatvanas évek elején csatlakoztunk a világszövetséghez. Elsőként Dunaújváros, Kecskemét, Győr, Pécs, Szeged és Debrecen mutatott példát arra. miként mozgósíthatók tíz- és százezrek egymás békés, boldog éleiének megismerése és megőrzése érdekében. Azóta a Tekirdaggal barátkozó Sáróspataktól a Rovanie- mivel kapcsolatban álló Veszprémig, csaknem valameny- nyi városunk partnerre talált, bizonyítva azt is: a más­más társadalmi berendezkedés sem lehet akadálya an­nak, hogy az URBS-diplomácia, a városok közötti együtt­működés végső soron egész országok párbeszédét gazda­gítsa. j. i. Koszovo Poljen fl békés együttélésért Mintegy 20 ezer szerb és crnogorac nemzetiségű ko­szovói lakos gyűlt össze a Koszovo Polje-i kultúrott­hon előtt, hogy találkozzon jugoszláv politikusokkal. Ne­héz volt fenntartani a ren­det, megőrizni a nyugalmat. A rendőrök is közbeavat­koztak, kénytelenek voltak gumibotjukat használni, amire a tömeg kőzáporral válaszolt. Az egybegyűltek ezután a helyszínen kiválasztották azt a néhány száz embert, aki képviseletükben eszme­cserét folytatott a politikai vezetőkkel. A találkozó Mi­losevics zárszavával ért véget. „Ez a gyűlés nem nacionalista összejövetel volt — hangoztatta —, részt­vevőinek döntő többsége tudatában van annak, hogy Koszovo lakóinak békésen együtt kell élniük. Az albán nacionalistáknak azonban tudomásul kell venniük, hogy nem zsarnokoskodhat­nak." Washingtoni tüntetés Még a hivatalos becslés szerint is legalább 75 ezer ember vett részt szombaton azon a nagyszabású — a vietnami háború elleni em­lékezetes akciók óta szinte a legnagyobb — washingtoni tüntetésen, amelyet az Egye­sült Államok közép-amerikai beavatkozása, közép-ameri­kai politikája, a dél-afrikai fajüldöző rezsim iránt ta­núsított elnéző magatartása elleni tiltakozásul rendeztek:

Next

/
Thumbnails
Contents