Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-03 / 79. szám
SZOKATLAN DÖNTÉS Adócsökkentés — visszamenőleg Az utóbbi években egyre gyakrabban kerül sor közvetlen eszmecserére, az ipar- vállalatok és az irányítás között. Közös tanácskozás, kerekasztal-beszélgetés, vagy éppen elméleti előadások kapcsán vitatják meg a problémákat. Kissé hivatalosan szólva, ismerkednek egymás álláspontjával, problémáival. Az egyre inkább önállósuló, s e lehetősséggel élő vállalatok saját üzleti'-érdekei- ket tartják szem előtt egy- egy döntésnél, míg az irányítás a népgazdasági célokat juttatja érvényre, elsősorban közvetett eszközökkel és szabályozáson keresztül. Megtört a spirál A jól fejlődő, nagy nyereséggel gazdálkodó cégek joggal vetik föl, légyen az zártkörű tanácskozás, vagy egy parlamenti bizottság ülése, hogy az egyre szoron- gatóbb gazdasági helyzetben a növekvő adók miatt előbb- utóbb kiszorulnak a piacról. A pénzügyi irányítás pedig ezzel szembeállítja azt a megdönthetetlen érvet, hogy a költségvetésből évről évre egyre nagyobb összegeket emészt föl az alacsony hatékonysággal, vagy éppen veszteséggel dolgozók támogatása. Ehhez a pénzt a jobbaktól kell elvonni. Sokáig úgy tűnt, ezt a furcsa spirált — a növekvő támogatás miatt emelkedő adóelvonást — nem leFiet megállítani. Csak a jövő évi adócsomagterv révén tettek ígéretet eddig az elvonás mérséklésére. Ám néhány hete egy új rendelet látott napvilágot. Eszerint négy ágazatban, a gépiparban, a textiliparban, a finomkerámia- és a vegyiparban a magas hatékonysággal működő vállalatok nyereségadóját mérsékelték. A mentességet a vagyonarányos nyereség mutatójához kapcsolták, ha ennek a mértéke meghaladja a 20 százalékot, akkor lehet a nyereségadó csökkentését kérni. A mérséklés 5 százaléktól 20 százalékig terjed. Mégsem kényszerpálya Miután a rendelkezés visszamenőleges hatállyal ez év január 1-től módosítja a gazdálkodás feltételeit, joggal nevezhetjük legalábbis szokatlannak. Hiszen általában egyes módosításokat hosszú hónapos vita előz meg, s a bejelentés még az év utolsó hónapjaiban megtörténik. A visszamenőle- g,esség viszont mutatja azt a megváltozott álláspontot, amelynek alapvető része, hogy segítse a legjobban gazdálkodókat. Még ákkor is, ha ez az adómérséklés csak néhány millió forinttal hagy többet majd jövőre — miután az ez évben megtermelt nyereségből kell majd kevesebbet fizetni — a vállalati kasszákba. Oj üzemek építésére, nagyobb beszerzésre, jelentős termelésnövelésre nem futja ebből az összegből. De talán segíthet a legégetőbb gondok megoldásában úgy, hogy eközben nem mérséklődnek jelentősen a költségvetés bevételei. Akármennyi is' legyen ez az összeg tehát, a legfontosabb, hogy szemléletváltozást tükröz. Azt a szándékot, amely el akarja hagyni a már említett kényszerpályát, ahol a veszteséges vállalatok nemhogy tönkremennek, hanem éppen a jók által fizetett adókból hosszabbítják meg létüket. Nem csak szigorítás A vállalati vélemények is tükrözik, észrevették e szemléletváltozást, s ez már azért is fontos, mert a gazdasági siker záloga, hogy ne állandó, az adózás körüli vita jellemezze az irányítás és a vállalatok kapcsolatát! Ha itt sikerül jövőre köz- megegyezéssel megállapodásra jutni, akkor minden bizonnyal a vállalatok megértőbbek lesznek az irányítás problémái iránt, s az irányítás is nagyobb bizalommal tekint a vállalati szférára. A gazdaság dinamizálása közös érdek, csakhogy e célhoz számtalan út vezet. S ma már bizonyosnak látszik, hogy alapvetően új pénzügyi-gazdasági környezetben lehet csak e feladatoknak eleget tenni. Gazdasági helyzetünk jelenlegi korlátái nem nagyon teszik lehetővé, hogy jelentős kedvezményeket kapjanak a vállalatok. Ám az ehhez hasonló rendeletek legalább részben megkönnyíthetik gazdálkodásukat. S talán megváltozik az az elterjedt vélemény is: minden új, vállalatokra vonatkozó rendelet csak szigorítást hoz, s egyre több pénzt von el a vállalati kasszákból. L. M. A Rex-keksz és társai Eredmények és gondok a sütőiparnál Mint évek óta mindig, a tavalyi esztendőt is jó nyereséggel zárta a Heves Megyei Sütőipari Vállalat. A tervezett 44 millió forint helyett az év végi elszámolásnál 65 milliót profitálhattak. Szipszer Imre igazgatótól megtudtuk, hogy ez az eredmény főleg a célirányos munkának, az összehangolt tevékenységeknek köszönhető. Törekszenek a dolgozók megfelelő anyagi ösztönzésére, azonban gondot okoz, hogy a magas adók miatt az elmúlt évben mindössze hatszázalékos bérfejlesztést engedtek meg a lehetőségeik. A vállalat négy gyáregységében és 12 üzemében tavaly több sikeres termékkel rukkoltak elő. Ilyen például a házi jelleggel készült kenyér, a gumicukorka és a közkedvelt Diszkó nápolyi szelet. A hevesi termékcsalád — a kenyér, a zsemle és a kifli — a BNV-n nagydíjat nyert. Az elkövetkezendő időszakban számos újdonsággal gazdagítják kínálatukat. Rövidesen a boltokba kerül a háromféle 90 dekagrammos kenyér, s új morzsa is megjelenik a piacon. Édesipari termékeik közül sokat várnak a már népszerű gumicukorka mézízű változatától, valamint a Halmajugrán készülő Rex-keksztől és Tere- fere linzertől. Maxi sajtos keksz előállítására is készül a Heves Megyei Sütőipari Vállalat. Pályázati felhívás A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1987 88-as oktatási évre. 1. Középfokú pártiskolai tanfolyamra. (Egyéves bentlakásos nappali tagozat.) 2. Pártiskolai speciális továbbképző tanfolyamokra, amelyek a pártmunkához közvetlenül kapcsolódó továbbképzések. (Egyéves, esti tagozat.) Politikai vezetés — pártmunka (reszortosképzéssel) a) párttitkárok b) szervezőtitkárok c) agitációsfelelősök d) információfelelősök e) ifjúsági felelősök f) nőfelelősök Politikai szociológia és közvélemény-kutatás Nemzetközi kérdések A politikai oktatás pedagógiája Retorika MSZMP honvédelmi politikája 3. Marxista—Leninista Esti Egyetem általános tagozatára (3 éves esti) szakosított tagozataira (2 éves esti) (filozófia, politikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története, nemzetközi munkásmozgalom története szakra.) 4. Marxista—Leninista Esti Egyetem speciális továbbképző tanfolyamaira. (Egyéves, esti.) Politikai rendszerünk időszerű kérdései Szociológia Művelődéspolitika Társadalmunk és az erkölcs Esztétika Bevezetés a marxista valláselméletbe Gazdaságpolitika Világgazdaság Nemzetközi politika Vezetési ismeretek Politikai nevelés Politikai retorika Jelentkezhetnek azok, akiket a pártszervezetek vezetősége, munkahelyek gazdasági vezetője javasol. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a területileg illetékes pártbizottságnál, illetve pártalapszervezetnél lehet beszerezni. A jelentkezési lapokat 1987. április 25-ig a városi, illetve városi jogú pártbizottságokra kell eljuttatni. A felvétel feltételeire vonatkozó részletes információt a városi pártbizottságok, illetve az oktatási igazgatóság ad. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A tandíj mértéke tanévenként: MLEE 3 éves általános tagozatán 300, 2 éves szakosított tagozatán 500, 1 éves speciális tagozatán 600 Ft A pártiskolai tanfolyamok tandíjmentesek. A résztvevők tanulmányi szabadságát a mindenkor érvényben lévő állami rendelkezés szabályozza. MSZMP Heves 'Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága A RAMONA ERDŐTELKEN Egy üzem, ahol egyszerűen dolgoznak mondják, örülnek neki, mert ebben a faluban már csak ilyen igyekvőek laknak,. Pörögnek a varroda gépei. Modernek, japánok, kényelmesek, halkak. — Meg is bolondulnánk különben — véli Balázs Istvánná az egyik élenjáró. Kísérőm hozzáteszi ő a maga részéről, ha otthon leül a varrógép elé, ezek után a gumipapucsos, hangszigetelt csodamasinák után úgy érzi, mintha traktorra szállt volna. A 2-es számú varroda a kismamáké. Itt majdnem általános az egy műszak. Kivételezés a munkaidőben, de szigor az ellenőrzésben. Viz- keleti Miklósné gyártásközi meós épp „visszadob” egy kis fiúnadrágot. — Megállás nélkül sétálok. figyelek, az ő érdekükben — állítja. Hiszen nekik jó, ha a félig készet fejtik föl, varrják újra, s nem a befejezettet. A minőségi követelmények ugyanis igen szigorúak. A fiatalasszony otthonos a pedagógiában, hiszen egyedül neveli szintén szabásvarrást tanuló leányát. — Tudok neki segíteni. de jobb szeretem, ha maga jön rá arra, hogy mi a probléma. Gondolkodik. Aztán még hozzáteszi: — erős négyes. Remélem továbbtanulhat.. . Hídvégi Józsefné a vasalóban sántikal. Kéretlen tanácsadóként javaslom a fűzős cipőt, ha dagad a lába, de csak legyint: — Itt van az asztal alatt, de hiába, abban is dagad. Orvoshoz menni meg luxus. És különben is, a pára talán még kellemetlenebb .. . Mínusz tizenöt fok, de tényleg: az ablak nyitva. A helyiségben hárman szívják a gőzt, remélhetőleg már nem sokáig, hiszen a többi műhely korszerűsítése után ez következik. Egy sorson vannak a szomszéddal, a meósokkal. Kovácsné beletúr egy selejtes zacskóba, aztán kicsit pironkodva szól Ferenczi József nénak: — Mondd már meg, miért raktátok ki, én nem látom mi a hiba. A megszólított parányi gumiszál szakadását mutatja, aztán nekem magyarázza: — Ilyen apróságokat kiszűrve is háromezer párból legföljebb tíz párat dobunk vissza ... Véget ért a sétánk, igaz, kissé befejezetlenül, mert a nem sokára kiürítendő falubéli központi épületet, raktárát már nem látogatjuk meg. Fölöslegesnek tűnik, hisz elbeszélgetve, körüljárva a fő telephelyet tényleg bebizonyosodott: itt egyszerűen DOLGOZNAK! Németi Zsuzsa Kovács Gyuláné helyettes részlegvezető egy hónap múlva — amikor bejelentés nélkül érkezem — izgatottan fogad: — A főnökasszony most van oda megbeszélni pontosan, hogy mennyi neccha- risnya is kell exportra. Borzasztó fontos ez számunkra, hiszen tavaly azért csökkent valamelyest a termelési értékünk, mert nem kaptunk igazán jól fiéető munkát. Pedig ezek az asszonyok bírják! — teszi hozzá nagy meggyőződéssel, majd megmegakadva adatokat sorol. — A Ramona Finomkötött- áruipari Szövetkezethez a gödiekkel, az abasáriakkal és a fővárosi Bosnyák tériekkel négyen tartozunk. Itt. Erdőtelken bő 15 éve kezdett a cég. A létszámot mára 170-re fejlesztették. A dolgozók egy-két kivétellel helybéliek, két műszakba járnak. A termékek száma rengeteg. Most pólók, trikók, kisnadrágok is vannak. Máskor más. Az átlagbér 45 600 forint évente — tükre az eredményeknek. Hisz idén megpályázzuk a Kiváló Szövetkezet címet, s a hozzáértő főkönyvelőnk azt mondta. nem csekély eséllyel. Ránk kopognak, megérkezik hatalmas teherautójával János bácsi, aki kocsikísérő nyugdíjasként afféle összekötője a négy részlegnek. — 1300 kilogramm zsáknak való anyag . . ., két darab „bevizsgáló láb” . . ., két doboz cérna ..., 38 doboz harisnyakelme .. ., sorolja a tételeket Gyarmati úr. S Kovácsné okkal kér elnézést a félbeszakadt beszélgetés miatt. Hiszen, mint mondja, neki két-három nappal hamarébbra kell gondolnia, kinek milyen feladatot adjon, nehogy leálljon a munka. Az ám, a munka! Elsőre a szabászatra irányítanak. Hatalmas asztalokon fekszik általában a vágandó anyag. Most azonban a legsürgősebb határidőseken; a necc- zoknikon dolgoznak. Nagy Katalin második hete fordítja a termékeket egyik oldaláról a másikra. — Nem unalmas? — Meg lehet szokni, mint bármi mást. Tíz éve vagyok itt, betanított munkás, hol ez, hol az a feladatom. — Például? — Dolgoztam a szabászaton. két évig voltam varrónő .. . Az a fontos, hogy jó a kollektíva. Katalin, mint kiderül, egyike a bejáróknak, ö Alat- káról indul nap mint nap, s kiváltsága a délelőtti műszak. — Jó is így, mert hazatérve még megfőzök, mosok, takarítok, megyek a kertbe, a földre. Hatan vannak testvérek, de csak ő az, aki még nem szánta rá magát a kiröppe- nésre; válogat. Nővérénél alszik Hevesen, ha szórakozásra vágyik a városban. Erdőtelken sincs már egyedül, harmadik hete a Kálba férj- hezment húga látja el délelőtt, délután friss kávéval a ramónásokat. Vadnai Ferencné csoport- vezető csak hívásra, s csak egy szusszanásra lép közelebb a vendéghez. Hajtja a dolog. Itt is, mint otthon, hiszen nemrég építkeztek, van mit törleszteni. Csak legyint, hogy társánál a vállalt földről hall: nekik nem jött be ... Inkább a négyéves kisfiával tölti kevés szabadidejét. Míg átballagunk a következő egységbe, megtudom, Vadnainé mellett Forgács Sándorné vezet még csoportot. Míg a dolgozók hetente, ők kéthetente váltanak, nehogy „protekciózásra” legyen mód. Ez nem valami ügynek a következménye, hanem megelőzés. Bár ki tudja, kialakulhatna-e egyáltalán kivételezés itt, hiszen szerencsére nyakig vannak az asszonyok a munkában. Mint Vadnai Ferencné és Balázs Istvánné (Fotó: Szántó György) Ez a második látogatásom itt. Erdőtelken a Ramónánál. Az elsőt azért követte oly gyorsan a második, mert amikor Nagy Istvánné részlegvezetőnél rákérdeztem mi a titka az oly kiváló eredményeinek. tűnődve így szólt: nem is tudom, egyszerűen dolgozunk. Kovács Gyuláné Nagy Katalin