Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-03 / 79. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 3., péntek Nemim hét Hobó Üvöltése (Fotó: Koncz János) („Mohácson meleg volt, Világoson sötét, 'Aradon úgy féltem, megléptem mielőbb. A Balaton 1 mellé stoppal jártam .sokat, Szárszón nem nyaraltam, jön a .tehervonat.”) Kis klubok zenekaraként alakult meg annak idején a Hobo Blues Band. Elsősorban a példaképnek tekintett nagy előadók számait tolmácsolták magyar nyelven, amely addig szinte példátlan volt a magyar rockzenében. Saját dalaikon érződött a kor áramlata, a háttérbe- szorítottság, a „kopaszku- tyaság” érzése, s ehhez párosult a „főnök”, Földes László — közismert nevén Hobó — irodalmi-történelmi érdeklődése, amely szintén meghatározta a zenekar szellemiségét. A rajongótábor növekedésével egyre inkább a „szakadt” életforma vállalása került előtérbe. Hobóék tízezrek előtt léptek fel, többék között a legendás Fekete Bárány koncerten is. („Illatos út, illatszerbolt, illatos nője kinek nem volt? Rózsit -imádtam, de kirúgott, azt mondta, neki büdös vagyok”) Azóta a szakadtak szétszaladtak, a Beatrice, a P. Mobil feloszlott és a régi HBB-ből is csak Póka Egon zenél együtt Földessel. Megjelent a rocktörténeti eseményt jelentő Vadászat című dupla album, s ekkor látszott leginkább, hogy Hobó — mert ő a meghatározó — a „csápolós” fesztiváloktól végleg áttért a csendesebb bulikra. Földes László megítélése nem sokat változott az idők során. Né- hányan ütik-vágják szóban és írásban, mások nemzedéke egyik legjelesebb képviselőjének tartják. Ez utóbbi véleményt erősíti meg a legutóbbi HBB-lemez, az Esztrád, amely felfogható önéletrajzi indíttatású korképsorozatnak. („Munkaversenyt hirdet a Szedlacsek Jutka, így hatott egymásra a .sport és a 'munka. Túl a Don-kanyaron, Isonzón, Mohácson, büszke most a magyar, zengik a világon: 4—2 a félidőben, a végén 6—3.”) Jelenlegi tevékenységéről, terveiről Földes László számolt be telefonon. — Mostanában adtunk egy emlékezetes koncertet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. John Mayall és a Climax Blues Band előtt léptünk fel hatalmas sikerrel. Előreláthatóan április 7-én kerül boltokba az Üvöltés című megzenésített Allen Gins- berp.verseket tartalmazó nagylemez. Ebben a hónapban sor kerül a nem a mi hibánkból elmaradt egri hangversenyünkre is. Elkészültek a Jim Morrison dupla koncertlemez felvételei is, amelyen Do,ors-nóták szerepelnek magyar nyelven. Saját dalainkkal is készülünk egy lemezre, amely mostani helyzetünket tükrözné. E munka címe egyelőre: Csavargók könyve. E- mellett játszunk szerte az országban, a sorban nagyon izgalmas dolgok várhatók, például tervezünk egy bajai koncertet. Szerencsére két éve nincsenek személyi változások a zenekarban. Sikerült végre olyan emberekkel ösz- szekerülni, akik tudnak közösen, egy célért dolgozni. („Lehettem volna vadász vagy hajtó, én a kiátkozott megrögzött csavargó, ki azt hitte, ha úton van, szabad. El- tapds a világ, ha útjában vagy. így lettem bolond, élni kell és lehet. Bocsáss meg nekem. Isten veled-”) (kovács) ★ A Népújság-hét mai vendége Földes László délután 16 órakor látogat Füzesabonyba. A HBB frontemberével Hajnal Gábor beszélget a közönség előtt. FALUSI KÖZMŰVELŐDÉS A kisközösségekre építve Dormándon Heves megye 117 településéből 113 a község, s csak nem negyven az alig több mint ezres lélekszámú. Helyzetüket meghatározza a földrajzi környezet, a gazdasági lehetőség, s a közigazgatási státus. A közművelődés terén azonban gondjaik nagyjából közösek: nagy többségükben jól-rosszul működő, hagyományos nagytermes művelődési házat örököltek. S emellett a kultúra terjesztésének mindenkori bázisa az iskola és á könyvtár. A többnyire tiszteletdíjas népművelők szűkös anyagiakra támaszkodva, nehéz körülmények között dolgoznak. Milyen lehetőségek és eredmények jellemzik a mai falu közművelődését? Ezúttal Dormándon tudakozódtunk erről. A Füzesabony felől érkező vendéget a Dózsa György úton az egykori kastély, ma művelődési ház komoran fogadja. Hétköznap délelőtt van, nem is várhatunk mást. A mozit, s a klubhelyiségeket zárva találjuk. Az épület egyik végében a körzeti orvos rendel. A váró most is zsúfolásig megtelt betegekkel. Hátul a büfében észlelünk némi mozgást. Megtudjuk, hogy egy hónappal ezelőtt itt tűz pusztított. Azóta már a helyiséget rendbehozták, de a vendégek, szórakozni vágyók kulturált fogadására még nem alkalmas. A falu központjában, az iskolában keressük fel Hordós Tibornét. Ö a közösség elöljárója, az alsósokat fogadó tagiskola vezetője, s 1984-től a „klubkönyvtár’' tiszteletdíjas igazgatója is. Bár korábban is magára vette a kultúra helyi gondját, de hivatalos megbízása csak három éve van. — Sajátos helyzetben vagyunk — feleli érdeklődésünkre. — A hetvenes évektől fogva, mióta a tanácsi irányítás és a munkahelyek nagy többsége Füzesabonyhoz köti az itt élők sorsát, nagyon nehéz olyan programot szervezni, aminek igazán közönsége van. Napközben a településen csak az idősek, gyerekek maradnak, ■ s néhányon a szolgáltatásban dolgozók. A múlt esztendőben például kétszer szerveztünk „nagy” szórakoztató műsort. Az operett- és nótaest előtt is tájékozódtunk, megkérdeztük a helyieket. Az előadások mégis a száz férőhelyes nagyteremben félházzal mentek. Nagyjából ez a helyzet a gyerekműsorokkal is. Az egész iskolát mozgósítjuk egy-egy mese-, vagy bábelőadásra, de hát összesen hatvan gyerekünk van. Igaz, ilyenkor a felsősök is szívesen bekapcsolódnak. E rendezvényeknél inkább tartalmi kifogásaim vannak. Általában a fővárosból érkező alkalmi színtársulatok sokszor igen költséges és színvonaltalan produkciókkal jönnek. A részletes műsorajánlat ellenére is gyakran veszünk zsákbamacskát. — A mozinak van-e közönsége? — Hetente kétszer vetítünk vasárnap és hétfőn, s néha délutánonként egy gyermekmatiné. A mozigé- pészüink helybeli, ő a népfronttitkárunk, a falu postása. Játékos délután a gyermekklubban Simon Istvánné tanítónő vezetésével (Fotó: Tóth Gizella) Hordós Tiborné: Nehéz felmérni a valós igényeket Nagy előny, hogy az utóbbi két évben mi is használhatjuk a nagytermet. Korábban a moziüzemi vállalat elzárkózott ettől. Most már községi, iskolai ünnepségeket, óvodai évzárókat is ott tartunk. Mivel az iskolától távol van, a fűtése télen igen költséges, így napközben többnyire üresen áll. Az elmúlt évek gyakorlatai és tapasztalatai azt mutatják, hogy az igényeket számba vevő ismeretterjesztő fórumokra, előadásokra, s a kisközösségei: munkájára kell energiát fordítani. — A TIT-előadásaink legtöbbje családi, pedagógiai vagy egészségügyi témájú — folytatja beszélgetőtársunk. Néha bizony ravaszkodunk: szülői értekezlet után szervezzük azokat, így van közönség. Sok segítséget kapunk e rendezvényekhez a közművelődési felügyelőnktől, s az orvosunk is készségesen vállalkozik ilyesmikre. Tartott már előadást a magas vérnyomásról, vagy tanácsokat adott a kismamáknak. Legutóbb a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóján volt két TIT-programunk, a ház-/ táji termelésről, a gyümölcsfák metszéséről. Ehhez kapcsolva könyvvásárt is tartottunk. Régi hagyománya van a citeraegyüttesünknek. Évtizedekig működött Kiss Kálmán vezetésével. Az ő halála után tavaly Rózsa Csaba vette át az irányítást, ö a füzesabonyi tsz-ben dolgozik, s mivel a többiek is eljárók, csak hétvégenként jut idő próbára. A többszörösen kiválóra minősített zenekar nehéz esztendőt élt meg. Most a felnőtt és a két „utánpótlás”-csapattal újabb fellépésekre készülnek. Jól megy a nőklubunk, melyet Kiss Istvánné tanácsi dolgozó vezet. Praktikus ismeretekkel, például kötéssel, kézimunkával foglalkoznak, de gyakran járnak együtt kirándulni. A családi klub is ebből a közösségből alakult ki. Az újdonság, hogy ide a kicsiket is elhozzák Népszerű a gyerekklubunk. Hogy a fiatalok hol és hogyan szórakoznak, már csak a látogatás végén kerül szóba. Mint megtudjuk, o helyi KISZ-esek gyakran összejönnek beszélgetni, pingpongozni a művelődési házban. Nemrégiben akadt egy vállalkozó lemezlovas, így havonta diszkót is rendeznek. S mivel a zene jó, ilyenkor a környékről is ide- sereglik a fiatalság. A könyvtár, melyet az iskola másik helyben élő tanítónője vezet közel négyezer kötettel rendelkezik. A száznegyven olvasóból, mindössze negyven a felnőtt, akiknek gyakran a gyerekeik hozzák-viszik az olvasnivalót. Hogy pénzről még mindeddig nem esett szó? Dor- mánd közművelődése sem rosszabb, sem jobb helyzetben nincs az átlagnál. Most nem is panaszkodhatnak. Csaknem kétszázezer forintot szán a tanács a művelődési ház tető felújítására. Egyébként a kultúrára az idén évi harmincezret fordíthatnak. A citera- együttes nyári tiszakécskei zenei táborára mindig futja. Propagandára viszont nincs keret, sem plakátra, se a hangosbemondó javítása nem érné meg azt az összeget, amennyibe kerülne. Mindemellett a hallottakból úgy tűnik, a művelődés nem csak pénzkérdés. Ami jó és tovább folytatható? Az az erő, ami a kisközösségek összetartásában van. Jámbor Ildikó K/$$ DÉNES A GAUlilIIV III 3. — Jó, apu, akkor megmondom, mi az az inerciarendszer. Fogd a könyvet, és ellenőrizd, hogy jól mondom-e! — Jó, ellenőrzőm... — fogta a könyvet, olvasta a bekeretezett sorokat, de nem vette őket igazán tudomásul: „A Galilei-féle relativitási elv az, hogy az inerciarendszerhez képest állandó sebességgel haladó vonatkozási rendszer is inerciarendszer ..Lánya ránézett. — Még nincs vége, mjon- dom tovább. — Mondd!. .. „Az olyan vonatkozási rendszert, amelyhez viszonyított mozgások mindegyike más test hatásának tulajdonítható, inerciarendszetrnek nevezzük.” — Ugráltak a betűk a szeme előtt. Miféle rendszer dolgozik az agyban, a lélekben? Feledni kell, hogy megbocsássunk — hallotta a telefonban. — Paprikás csirke galuskával. Az én kis mukucs Gizikém úgy tudja elkészíteni, ahogy senki! Kitett magáért az én kis mukucsom ...” Ekkor csapta le Danai a kagylót. Csak állt. Nemsokára újra megszólalt a telefon, de mintha recsegett-kattogott volna. Hagyta csengeni... — Apa, leírtam. — Anna cetlije mészfehéren világított a szobában. — Köszönöm ... — forgatta, olvasta. A testek hatása, viszonya . . A telefon újra ' csengett. Hagyta. — Apa, nem hallod, cseng a telefon! — Hallom... — fejét lánya felé kapta. — Vedd fel, és mondd, hogy téves kapcsolás ... — aztán hirtelen mégis maga kapta föl a kagylót. Meg se várta, amíg a hívó beleszól, azonnal mondani kezdte: „Itt Andi. Varga András . . . Andiii!. .. Nem emlékszel rám, te lü- le mukucs?! ... — Hallotta a kagylóban a másik lélegzését, de senki se szólt bele. Hosszú pillanatok után kattanás hallatszott. A hívó letette a telefont. (Vége) magunknak, emlékeinknek? A fájdalmasakat el kell tüntetnünk? . . . — Érted, apu? — Értem ... — lekonyult kezében a gimnáziumok második osztálya számára írt fizikakönyv. — Értem hát... — ismételte .. . Azon a forró szombati napon, a déli órákban alig volt forgalom a főváros irányába. Vadul hajtott... És Dome éppen Andi húgát vette feleségül! Miféle rendszer működik Dömében?... „A másik test hatásának tulajdonítható...?’1 Megvalósulhat-e akár legszebb emberi eszme is, ha az ember maga önző és törtető marad ? . . . A lélek is a Galilei-elv szerint működik? ... Az emberi viszonyok is .. . — Apa, uoye tudom? — Igen, ötös ... — mondta halkan, és megsimogatta kislánya fejét. — Ej!... Tudod apu, a tanároknak nemcsak tanítani, kérdezni is tudni kéne. Segítve. Hiszen én tudtam! Csak azt nem, hogy mit kérdez. — Ez is az ineciarendszer. hez tartozik! — mondta hirtelen, és odaadta a könyvet Annának. — Mit mondasz? — Semmit, semmit... Menj tanulni! Nem, várj csak! Írd le nekem a Gali- lei-elvet, jó? — Jó! Tényleg érdekel? — Hát persze... — Anna elindult a kis szoba felé. .. A ti mozgásotok abban a csöpp szobában, az enyém a világban, s Döméé!... Gondol-e arra Döme, ami Andival történt? Fölfogta-e. hogy ő volt az oka Andi halálának? ... A telefonban Danai azt hazudta kurtán, hogy családi ügy miatt rohantak el. Döme, mintha nem is haragudna, zavartalanul beszélt, hogy majd pótoljuk ... önmagára sem haragszik Döme? Danai a homlokát gyűrogatta. Ott a benzinkútnál ölelgették egymást, szevasz, szevasz! örültek egymásnak. S hányszor van ez így az életben, amikor nem tudunk a másik dolgairól. „Még azt sem tudjátok, mi volt az dbéd BŐVÜL A KÍNÁLAT Filmek a videotékából Egyre nő a videotulajdo- nosok tábora. Ez a „házimozi” jó lehetőséget kínál arra, hogy érdeklődése, ízlése szerint válasszon látnivalót maga számára a néző. A moziüzemi vállalatok igyekeznek lépést tartani ezzel a fejlődéssel: videotékáikban kölcsönöznek különböző alkotásokat. A Heves Megyei Moziüzemi Vállalat is alapított Egerben egy ilyet, amelynek kínálatát ebben az esztendőben meg akarják kétszerezni. Az idén Hatvanban és Gyöngyösön is. lehetőséget biztosítanak a kölcsönzésre. Más változások is akadnak: elsejétől új nyitva tartásban üzemel az egri videotéka. Hétfőtől csütörtökig délelőtt 10-től fél 6-ig, pénteken 5-ig várja az érdeklődőket. Itt a kazettákon kívül hangfelvételeket és közművelődési témakörű filmeket is kaphatnak a betérők. A feltételek is mások: csökkent a díj, amennyiben otthoni vetítésre igénylik a műveket, illetve nőtt, ha nyilvánosság — presszó, diszkó — közönsége előtt mutatják be azokat. Szeretnék elérni a moziüzemi vállalat szakemberei, hogy egyre inkább megismerjék a gazdagodó kínálatot, s inkább ebből válasszanak a feketepiac gyakran kétes értékű „áruja” helyett.
