Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

I 2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 23., csütörtök Leninre emlékeztek Egerben Koszorúzás az egri Lcnin-szobornál Tovább bővülnek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) tékonyan képviselni a párt politikáját. E gondolatok je­gyében köszöntötte a fő- szerkesztő a propagandistá­kat. és újabb sikereket kí­vánt mindennapos tevékeny­ségükhöz. Az ünnepség további ré­szében kitüntetéseket adtak át az agitációs és propagan­damunkában kiemelkedők­nek. A kedden Budapesten megrendezett ünnepségen a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta dr. Dráviczki Imre, a GATE üzemszerve­zője, a gyöngyösi üzemmér­nöki tagozat mb. igazgatója. Lenin Emíékplakettet vett át Pethes István nyugdíjas, az oktatási igazgatóság tiszte­letdíjas tanára, dr. Tajti Ist­ván, az oktatási igazgatóság nyugalmazott tanszékveze­tője, dr. Koncsos Ferenc, a Ho Sí Minh Tanárképző Fő­iskola adjunktusa, Matúz László, a Csepel Autógyár dolgozója. Kocsis István, az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Rézércművei recski vezető propagandistája, Szá­lai István, a Poroszlói Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz főmezőgazdásza és Veres Ist­vánná, a Tarnamenti Ipari Szövetkezet személyzeti ve­zetője. A Szocialista Kultú­ráért kitüntetést Kiss Sán­dortól Nagygyör Csaba, a Mezőgép Horti Gyáregységé­nek igazgatója. Király Gá­bor, a Pétervásári Általános Iskola igazgatója. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Tóth József, a tiszanánai termelőszövetkezet elnökhe­lyettese. A SZOT elnöke a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntető jelvény arany foko­zatában részesítette Garam- völgyi Lajost, az SZMT fő­munkatársát, aki a kitünte­tést kedden a SZOT szék­házában vette át. Az ered­(Folytatás az 1. oldalról) meríthet, miközben egyikük gyakorlata sem lehet köte­lező mások számára — han­goztatta. A magyar—román vi­szonyról s a nemzeti ki­sebbségek szerepével kap­csolatos magyar álláspont­ról szólva a svéd rádió tu­dósítójának kérdésére el­mondotta: — A Román Szocialista Köz­társasághoz fűződő alapvető viszonyunk világos: mindkét ország hasonló társadalmi berendezkedésű, szomszédok vagyunk, a Varsói Szerző­dés és a KGST tagjai. Ezt a viszonyt kívánjuk a jö­vőben is fenntartani, és a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztésére törek­szünk. Ugyanakkor — s eb­ben nincs semmi rendkívü­li — bizonyos kérdésekben vannak véleményeltérések. Ilyen a nemzetiségi kérdés, amelyet valóban nem egy­formán ítélünk meg. — Azt valljuk: a Romá­niában élő jelentős számú magyar kisebbség akkor cse­lekszik helyesen, ha tisztes­séges állampolgárként a ro­mánokkal együtt dolgozik boldogulásáért. Joga van azonban arra, hogy anya~ nyelvét, kultúráját megőriz­hesse, ápolja. Optimista va­gyok, bízom abban, hogy közös nevezőre jutunk majd ebben a kérdésben, amely­nek nagyon felelős kezelé­sére van szükség. A meg­oldást közösen kell megta* lálnunk. s döntőbírókat eh­hez mi‘ nem keresünk. A párt vezető testületéi­nek a gazdasági gondok megoldására tett erőfeszí­téseiről érdeklődött a UPI tudósítója, aki azt is meg­kérdezte, várhatók-e szemé­lyi változások a vezetésben. Kádár János mindenek­előtt rámutatott, hogy napjainkban a magyar gaz­daság központi kérdése a szerkezetváltás. Mint mon­dotta, ezzel továbbra is na­gyon komolyan kell foglal­ményes agitációs és propa­gandamunkáért Kiss Sándor­tól hatvanon vehettek át el­ismerő oklevelet, jutalom­ban részesült további tizen­hét propagandista. A politikai irodalom és a pártfolyóiratok terjesztési versenyében a következők értek el első helyezést: a vá­rosi jogú pártbizottságok kö­zötti versenyben az MSZMP Heves Városi Bizottsága nyerte el a vándorzászlót és az ezzel járó jutalmat, ame­lyet Juhász Lajos első tit­kár vett át. Az ipari jellegű pártalapszervezetek közötti versenyben a Gagarin Hő­erőmű Vállalat bizonyult a kozni. Problémaként emlí­tette, hogy — miként a Központi Bizottság tavaly novemberben is megállapí­totta — különböző okoknál fogva nálunk éveken át töb­bet fogyasztott az ország, mint amennyit megtermelt. Nem alkalmazkodunk elég gyorsan a nemzetközi gaz­dasági viszonyokhoz. Mind­ezen változtatni kell, amihez megfelelő intézkedésekre van szükség. Ami a kérdés második ré­szét illeti: természetes, hogy amikor új módon kell dol­gozni, akkor személyi váltó~ zások is szükségesek. Olyan friss erőkre van szükség, amelyek képesek túllépni a régi, megszokott sablonokon. Tudom — tette hozzá —, hogy az én személyemmel kapcsolatban is elhangza­nak mindenféle kombináci­ók, ami bizonyára összefügg életkorommal is. De annak ellenére, hogy lassan tizenöt éve nyugdíjjogosult vagyok, úgy tűnik, ezt a nyugdíjat egyelőre megtakarítják raj­tam — fejezte be a kérdé­sekre adott válaszait Kádár János. Nagy érdeklődéssel foga­dott sajtóértekezlete után Kádár János a Stockholm belvárosában levő Grand Hotelben a Svéd Exportta­nács, a Svéd Nagykereske­dők és Importőrök Szövet­sége vezető képviselőivel találkozott. Az MSZMP főtitkárát Hans Stahle, az Alfa-Laval iparvállalat igazgató taná­csának elnöke, a Svéd Nagy- kereskedők és Importőrök Szövetsége Igazgató Taná­csának az elnöke üdvözölte. Az üzletember hangsúlyozta, hogy Svédország gazdasági életének vezetői szeretnék továbbfejleszteni a Magyar- országhoz fűződő kapcsola­tokat. Országaink együttmű­ködése már eddig is ered­ményesen fejlődött, különö­sen az ipar területén. 30 svéd vállalatnak vannak komoly kapcsolatai magyar partnerekkel és 6 cég ala­legeredményesebbnek. A vándorzászlót Rajki Sándor- né, a pártbizottság titkára vette át. A mezőgazdasági jellegű pártalapszervezetek közül a Besenyőtelki Lenin Tsz lett az első. A hivatali­intézményi jellegű párt­alapszervezetek közötti ver­senyt a Heves Megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat egri pártalapszervezete nyerte. A besenyőtelkiek el­ismerését Homonnai Kálmán alapszervezeti párttitkár, az egriekét Szabó József párt­titkár vehette át. Ijúságért Érdemérem kitüntetést ka­pott Papp Tibor ezredes, Ki­váló Propagandista Plaket­pított közös vállalatot Ma­gyarországon. Svéd részről különösen nagy reményeket fűznek az üzleti kapcsola­tok további alakulásához, és szeretnék megduplázni az országaink közötti kereske­delmi forgalmat. Az üdvözlő szavakat meg­köszönve Kádár János ki­fejtette: érdekeinknek is megfelel a Svédországhoz fűződő gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztése, s az ezzel összefüggő kérdések alkotják Stockholmban meg­kezdett tárgyalásainak egyik központi témáját. Szólt a magyarországi gazdasági re­form továbbfejlesztéséről s leszögezte: hazánkban tör­vények biztosítják, hogy a velünk együttműködők nyu­godt körülmények között dolgozhassanak. Az MSZMP főtitkára vá­laszolt a magyarországi ide­genforgalom bevételeinek felhasználását, exportunk növelését érintő kérdésekre. A találkozó végén szűkebb körben megbeszélést folyta­tott a legnagyobb svéd ipar- vállalatok vezetőivel. Az eszmecserén többek közt részt vett az IKEA fa- és bútoripari konszern, az elektronikai berendezése­ket gyártó Ericsson cég, a Volvo gépkocsigyár és a Skanska kereskedelmi vál­lalat képviselője. A svéd üzletemberekkel folytatott tárgyalás után Ká­dár János a svéd királyi pa­lotába hajtatott. Az MSZMP főtitkára tiszteletére XVI. Károly Gusztáv uralkodó és Szilvia királyné díszebédet adott. Kádár Jánost szerdán dél­után szálláshelyén felkeres­te L ars Werner, a svéd Baloldali Párt-Kommunis­ták elnöke. Az MSZMP fő­titkára tájékoztatta a svéd párt elnökét stockholmi tárgyalásairól, látogatá­sának eddigi tapasztalatai­ról, valamint a magyar- svéd kapcsolatokról. Lars Werner elsősorban a Bal­oldali Párt-Kommunisták (Fotó: Sván tó György) tét érdemelt ki Szilasi And­rás, Babnik Gyuláné, Tóth András, Németh István és Szikra István. Aranyjelvényt húszán kaptak. Az elismerések átadása után a Lenin-emlékműnél a hála és a megemlékezés vi­rágait helyezte el az MSZMP Heves Megyei Bizottságá­nak nevében Kiss Sándor a megyei és Pócs János a vá­rosi pártbizottság titkára. A Szakszervezetek Heves Me­gyei Tanácsa képviseletében Farkas Sándor vezető titkár, a KISZ megyei bizottsága nevében Sós Tamás első tit­kár koszorúzott. Az ünnep­ség az Internacionáléval ért véget. május végén sorra kerülő kongresszusa és a párt meg­alakulásának 70. évforduló­ja alkalmából rendezendő ünnepség előkészületeiről adott tájékoztatást. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom néhány fontosabb kér­dését. Kádár János és Lars Werner megelégedéssel szólt a pártközi kapcsolatokról, és kifejezték az MSZMP és a svéd Baloldali Párt-Kom­munisták készségét az együttműködés további el­mélyítésére. Kádár János szerdai hi­vatalos stockholmi prog­ramja a magyar nagykövet­ség rezidenciáján fejeződött be. Az MSZMP főtitkárát Szigeti Károly nagykövet köszöntötte és tájékoztatta a stockholmi magyar koló­nia életéről. Kádár János a szívélyes fogadtatást meg­köszönve röviden beszámolt a jelenlevőknek a Svédor­szág vezetőivel megkezdett tárgyalásairól. Szerdán délután Kádár János kíséretének tagjai megbeszéléseket folytattak svéd partnereikkel. Vár- konyi Péter külügyminisz­ter Anita Gradin külkeres­kedelmi és ügyvezető kül­ügyminiszterrel, Melega Ti­bor külkereskedelmi minisz­terhelyettes Carl Johan Aaberg külkereskedelmi ál­lamtitkárral, Patkó András pénzügyminiszter-helyettes pedig Erik Asbrink pénz­ügyminisztériumi államtit­kárral és Ingvar Kampradd- dal az IKEA konszern tu­lajdonosával tárgyalt. ★ Az éjszakát Kádár János a svéd miniszterelnök Stockholm közelében levő magánrezidenciáján töltötte. Az MSZMP főtitkára és kí­sérete ma Svédország má­sodik legnagyobb városába. Göteborgba utazik. dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés bőví­tése növekvő mértékben hoz­zá fog járulni a két népgaz­daság előtt álló összetett fel­adatok teljesítéséhez. Az ülésszakon egyetértés volt abban, hogy megkülönbözte­tett fontosságú kérdésként kell kezelni a már 1987-ben kidolgozható és megvalósít­ható megoldásokat. A bizottság a kormányfői találkozón kijelölt felada­tok végrehajtásának vizsgá­lata során jóváhagyta töb­bek között a kétoldalú együttműködés tökéletesíté­se érdekében az év végéig kidolgozandó javaslatok te­matikáját. Tudomásul vet­te azokat a beszámolókat és javaslatokat, amelyeket a két ország illetékes szervei terjesztettek elő a magyar termelési kapacitások telje­sebb kihasználására szovjet nyers- és alapanyagok, vala­mint alkatrészek és komp- lettáló termékek beszállítá­sa révén. A bizottság tájé­koztatót hallgatott meg a magyar üzemek szovjet rész­vétellel és szovjet üzemek magyar közreműködéssel tör­ténő rekonstrukciójára irá­nyuló munkáról, s a magyar és szovjet vállalatok közöt­ti együttműködés lehetősé­gedről harmadik országokbe- li objektumok létesítésében. A bizottság kedvezőnek ér­tékelte, hogy a két ország tervezőszervei megállapod­tak a hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezményben elő­irányzott árucsere-forga­lom 1987—1990. évi bővíté­séről csaknem 1 milliárd ru­bel értékben, és megerősí­tette, hogy folytatják a mun­kát újabb árualapok fel­tárására, a kölcsönös áru- szállítások további bővíté­sére. A bizottság áttekintette az egyesülések, vállalatok és szervezetek közötti közvet­len kapcsolatok fejlesztésé­re és a közös vállalatok, nemzetközi egyesülések és szervezetek létrehozására irányuló munka eddigi ered­ményeit. Megállapította, hogy a két ország vállalatai­nak ez irányú tevékenysége is felgyorsult és kiszélese­dett: közvetlen kapcsolat jött létre mintegy 100—100 ma­gyar és szovjet vállalat kö­zött, melyek közül 72 vál­lalatpár az együttműködést már megfelelő okmányok­ban rögzítette. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy a két ország érintett minisztériumai és főhatóságai nyújtsanak to­vábbi támogatást országaik vállalatainak és szervezetei­nek a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében és közös vál­lalatok létrehozásában. Meg­erősítették, hogy az új együttműködési formáknak az érintett vállalatok érde­keltségén kell alapulniuk: működőképes, önálló, ered­ményesen gazdálkodó közös vállalatok létrehozása tá­mogatható. Az ülésszak ide­je alatt az alapító vállalatok vezetői aláírták a két új magyar—szovjet közös vál­lalat és egy közös tervező- iroda létesítéséről szóló ok­mányokat. A Volánpack és a Littara Vállalat vilniuszi székhellyel csomagolóanya­gok gyártására és termékek csomagolására hoz létre kö­zös vállalatot. A másik kö­zös gazdálkodó szervezet székhelye Budapesten lesz, nagy integráltságú áram­körök fejlesztését, gyártását fogja végezni, alapítói ma­gyar részről a Mikroelekt­ronikai Vállalat és a Hír­adástechnika Szövetkezet, szovjet részről a Naucsnij Centr Egyesülés és az Elekt- ronzagranposztavka Válla­lat. A közös tervezőiroda fényforrásgyártó berendezé­sek fejlesztésére alakul, részt vevői a Tungsram Rt. és a Ívovi Iszkra Egyesülés. Beszámoló hangzott el az új típusú ZAZ személygép­kocsik gyártásában való együttműködés kialakításá­ra 'irányuló vizsgálatokról. Az együttműködés lehetősé­géről szovjet, magyar és bol­gár vállalatok tárgyalnak Egyetértettek abban, hogy folytatják a tervezett együtt­működés műszaki-gazdasági kérdéseinek tisztázására irá­nyuló tárgyalásokat. A bizottság két nagy hord­erejű magyar—szovjet vegy­ipari egyezmény teljesítésé­nek a menetét is megvizs­gálta. Áttekintette az olefi­nek és feldolgozási termé­keik gyártása és kölcsö­nös szállítás terén folyó kooperációról kötött kor­mányközi egyezmény telje­sítésének alakulását, és meg­bízásokat adott a további munkára. Behatóan foglal­kozott a növényvédő szerek és műtrágyák gyártásáról és kölcsönös szállításáról kö­tött kormányközi egyezmény végrehajtásával, az e téren jelentkező tennivalókkal. A bizottság megállapítot­ta. hogy kedvező eredmé­nyek születtek az agráripari komplexum területén foly­tatott együttműködésben. 32 témában — köztük olyan fontos területeken, mint az új növény- és állatfajták szelekciója és kitenyésztése, modern élelmiszeripari gyár­tástechnológiák létrehozása — írtak alá 1990-ig szóló műszaki-tudományos tárca­közi megállapodást; közvet­len kapcsolatok létesültek magyar és szovjet gazda­ságok között a kukorica­termesztésben, a húsbarom- fi-tenyésztésben; vizsgálták közös vállalatok létrehozá­sának lehetőségét a vetőmag- gazdálkodás, a zöldség- és gyümölcstermesztés és -fel­dolgozás, a virágtermesztés területén. A bizottság fel­adatul adta az érintett szer­veknek az 1986 januárjában aláírt agráripari együttmű­ködési, fejlesztési egyez­ményben foglaltak megvaló­sításának gyorsítását, az élel­miszer-gazdasági együttmű­ködés területén még kihasz­nálatlan lehetőségek feltá­rását. Az ülésszakon egyetértet­tek abban, hogy az árufor­galom kölcsönös bővítésé­nek szükségességére, elsőren­dű feladat a kölcsönös piac­kutatás kiszélesítése, a ma­gyar és szovjet vállalatok tevékenységének aktvizálá- sára a két országban gyár­tott termékek célirányos rek­lámja, a kölcsönös szállítás­ra ajánlott termékek be­vizsgálásának gyorsítása, a megrendelő által támasztott követelmények rugalmas fi­gyelembevétele, a leszállí­tott gépek pótalkatrész-ellá­tásának javítása, a műszaki kiszolgálás bővítése. Vizsgálták a KGST-orszá- gok tudományos-műszaki ha­ladásának komplex prog­ramjához kapcsolódó szer­ződések megkötésének hely­zetét. Pozitívan értékelték, hogy a magyar és szovjet minisztériumok, illetve fő­hatóságok a komplex prog­ram öt fő irányához kap­csolódó 102 téma megvaló­sítása érdekében a jelenleg folyó ötéves tervre már több egyezményt és szerző­dést aláírtak. A két ország közötti áruforgalom kereté­ben kölcsönösen szállított termékek műszaki színvona­lának emelésével, a minőség javításával kapcsolatos in­tézkedések kidolgozásáról is véleménycserére került sor. A felek egyetértettek azzal, hogy a műszaki-tudományos együttműködés terén folyó munkát aktívabbá kell ten­ni, a közös kutatásnak és fejlesztésnek új, minden te­kintetben korszerű termé­kek. anyagok gyártásba vé­telét kell eredményeznie. A bizottság előzetesen jó­váhagyta a soron következő, Moszkvában megtartandó 37 ülésszak napirendjét. Alekszej Antonovot fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Ha­vasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. A szovjet miniszterelnök­helyettes budapesti tartóz­kodása során ellátogatott a BHG Híradástechnikai Vál­lalathoz. Kádár János svédországi látogatása

Next

/
Thumbnails
Contents