Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 95. szám ÄRA: 1987. április 23.. csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÁDÁR JÁNOS SVÉDORSZÁGI LÁTOGATÁSA Eredményes tárgyalások A Külügyminisztérium sajtótermében megrendezett nemzetközi sajtóértekezlettel kezdődött Kádár János szerdai stockholmi programja. Karvalics Lászlónak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének megnyitó szavai után a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára röviden összegezte hivatalos svédországi látogatásának tapasztalatait, kiemelve vendéglátójával, Ingvar Carlssonnal, a Svéd Királyság miniszterelnökével folytatott megbeszélésének eredményeit, majd válaszolt a svéd és a nemzetközi sajtó jelen lévő tudósítóinak kérdéseire. Az MSZMP tőtitkára sajtóértekezleten összegezte látogatásának tapasztalatait (Népújság-telefotó — MTI — Balogh László felvétele) Törödés Az öregember ott feküdt a járda szélén. Feje lelógott a szegélyről, teste egészen ernyedt volt. A délutáni forgalomban rövid idő alatt legalább tízen kerülték ki nagy ívben, mintha egyszerre mindenkinek sietőssé vált volna a dolga. Végül aztán egy fiatal nő leguggolt melléje, s mivel látta, hogy eszméletlen, megnézte a tarkóját: nem sérült-e. Addigra két taxis is odaért, s a CB-n hívták a mentőket. Amikor megérkezett a piros zászlós fehér kocsi, s a bajtársak hordágyra emelték az idős embert —, egyszerre „ráért az utca”. A boltba, a munkából hazatartóknak hirtelen lett idejük, percek alatt nagy tömeg nézelődött, bámészkodott, mintha valami nagy szenzációban lenne része Persze, akkor már nem kellett a segítség, már nem volt szükség arra, hogy cselekedjenek, hiszen az arra hivatottak már megtették azt. Lehet. Mint ahogyan annak is fennállt a lehetősége, hogy bizony rosszul lett. De miért nem segítettek? Közönyből, félelemből, a „nem rám tartozik", „mi közöm hozzá" oly elterjedt indítékából? A buszra várakozók arra lesznek figyelmesek, hogy egy kisfiú vadul veszi a kanyart kerékpárjával. Megcsúszik a kerék, hatalmas zuhanás, egy pillanatig néma csend, aztán iszonyú, fájdalmas kiált'.s. A fiú a földön. Többen szaladnak segíteni, köztük egy férfi is. de felesége karjánál fogva visszahúzza: „Minek rohansz, nem tudsz tenni semmit, nem vagy te orvos!" És a férj lefékez. .. Szólni kellene az asz- szonyságnak, ha nem is gorombán, de odamondani neki. Csak hát mire menne vele az ember? Ismeretlenül. röpke percek alatt kirángatni valakit süppedt közönyéből — naiv idea. Vitát szítani, esetleg kitenni magunkat durva válasznak, gúnyos megjegyzésnek? Jobb ettől óvakodni . . . De jó ebbe belenyugodni?! Hiszen minden jó érzésű embert felbőszít a közömbösség, a nemtörődömség, az igazságtalanság. Sajnos, életünk minden színterén, szinte minden hétköznapján módunk van ebbe ütközni. Ügy tűnik. közös létünkben még nem találták fel ellene a gyógyírt, nincs kezünkben a megfelelő recept. Pedig nem kellene hozzá diploma. csak együttérzés, szándék. cselekvés, hogy mégis orvosolni tudjuk... Mihamarabb. Mikes Márta Kádár János bevezetőben emlékeztetett arra, hogy Budapesten volt alkalma tárgyalni a néhai Olof Palme miniszterelnökkel, és akkor megállapodtak a párbeszéd folytatásában. Most szívesen tett eleget Carlsson miniszterelnök meghívásának, hogy mélyíthessék, erősíthessék a magyar—svéd kapcsolatokat és hozzájáruljanak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének bővítéséhez. A magyar közvélemény Svédországot vívmányai és a békét, az enyhülést szolgáló külpolitikája alapján tiszteli, nagyra értékeli — mondotta Kádár János. — Itt is szeretném tiszteletünket és jókívánságainkat kifejezni Svédország népének és vezetőinek. Sikereket kívánunk, hogy munkájuk gyümölcseit békében élvezhessék. Magyarországról szólva hangsúlyozta: a Varsói Szerződés és,, a KGST tagállamaként járja a szocialista társadalom építésének útját. Az országunk iránti nemzetközi érdeklődésnek valószínűleg az az oka — mondotta —, hogy saját ügyeink rendezése során reformokat kezdeményeztünk, amelyekkel a realitásokhoz akarjuk igazítani tevékenységünket. Adottságainknál fogva és szándékaink szerint bizonyos értelemben nyitott ország vagyunk. Mindez tartós irányzat Magyarországon. Ezek a körülmények jó feltételeket biztosítanak a mostani politikai eszmecseréhez — állapította meg Kádár János, majd hangsúlyozta: — A megbeszélések nagyon jó, mondhatni baráti légkörben folynak. A lehetőségekből és a két ország érdekeiből kiindulva mindkét részről közös a törekvés a kapcsolatok további bővítésére. Egyetértés van abban is, hogy mindkét fél lehetőség szerint mindent megtesz az eny- hültebb világ, a nagyobb biztonság és a szilárdabb béke érdekében. A tárgyalások eddigi alakulásával igen elégedett vagyok — mondotta végezetül. majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ennek során több bel- és külpolitikai kérdést érintett. Magyarország és Svédország egyaránt támogatja azokat a törekvéseket, hogy Európát mentesítsék a nukleáris fegyverektől — emelte ki a TASZSZ tudósítójának érdeklődésére. — Ahogyan tárgyalásainkon tapasztaltam. svéd partnereink is értékelik az e célt szolgáló szovjet kezdeményezéseket, amelyek közeli lehetőséget nyújtanak bizonyos megegyezések elérésére. A reykjaviki találkozó eredményei, Mihail Gorbacsov javaslatai nyomán és az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása után az a benyomásunk, hogy reális lehetőség van az Európába telepített közép-hatótávolságú rakéták és a taktikai atomfegyverek felszámolására. Ehhez a mostani szovjet javaslatok jó feltételeket teremtenek. Ügy tűnik, mintha az Egyesült Államok és a NATO bizonyos országai önmagukkal kerülnének ellentétbe: korábban ők szorgalmazták az úgynevezett nullamegoldást, s most, amikor az ott fekszik a tárgyalóasztalon, megtorpanni látszanak — jegyezte meg Kádár János, majd hozzátette: mostani tárgyalásainkon úgy értékeltük, hogy lehetséges és kívánatos is a megegyezés ebben az egész Európa számára oly fontos kérdésben. A Magyar Népköztársaság — ismert álláspontjának megfelelően — a közös cél felé vezető részmegoldásokat is üdvözli. Ezért támogatja például az NDK-nak és Csehszlovákiának az atomfegyvermentes folyosó megteremtésére vonatkozó indítványát, illetve a skandináv államok vagy a balkáni országok hasonló kezdeményezéseit. Nagyra értékeli Svédország külpolitikai állásfoglalásait, aktivitását — hangsúlyozta. Egy kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon ismerik és értékelik, hogy Raoul Wallenberg a háború alatt sokat tett az üldözöttek megmentéséért. Ezt fejezi ki. hogy Budapesten utcát neveztek el róla, s most szobrát is felállítják. A Dagens Nyheter című svéd napilap tudósítója a Szovjetunióban végbemenő átalakulásról kérdezte Kádár János véleményét. A párt főtitkára hangsúlyozta: a szovjet vezetés jelenlegi irányvonalát fenntartás nélkül üdvözöljük, teljes sikert kívánunk az átalakítás politikájának, s a nemzetközi közvéleményben is immár glasznoszty néven megismert törekvéseknek. Mély meggyőződésünk, hogy mindez a Szovjetunió népeinek, szélesebb hatását tekintve pedig Európa és a világ valamennyi népének javára szolgál. Ez a Szovjetunió említett külpolitikai kezdeményezéseiben, a kölcsönös biztonság elvére épülő és megegyezésre törekvő politikájában kézzel foghatóan is érzékelhető. A jelenlegi szovjet törekvések célja hasonló azokéhoz. amelyeket — mint mondotta — nem tegnap kezdtünk Magyarországon. Az ottani folyamatok számunkra is kedvezőek. Nem lehet pontosan ugyanazt cselekedni két országban, hiszen az adottságok, a méretek, a tör. ténelmi tapasztalatok eltérőek, bár bizonyos kölcsönös hatások természetesen léteznek. Valamennyi szocialista ország építőmunká- jának tapasztalatai közös kincset alkotnak, s ebből a tárházból mindegyik állam (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett JegorUgacsov Jegor Ligacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tegnap este hazánkba érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Petrovszki István, a KB párt. és tömegszervezetek osztályának vezetője és Őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Tovább bővülnek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok Jegyzőkönyv aláírásával szerdán a Parlamentben befejeződött a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 36. ülésszaka. A tárgyalások eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság munkájában részt vettek a két ország illetékes minisztériumainak képviselői és szakértői. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ülésszak munkájának középpontjában az MSZMP és az SZKP főtitkárai 1986 júniusi és novemberi találkozóján, és az 1986 decemberi kormányfői találkozón a két ország közötti együttműködés további bővítéséről és elmélyítéséről létrejött megállapodások megvalósításának áttekintése, a további teendők meghatározása állt. A felső szintű megállapodások végrehajtása terén már jelentkező eredményeket pozitívan értékelték. Rögzítették, hogy a munkát intenzíven tovább kell folytatni. A kitűzött célok elérése, a magyar—szovjet gaz(Folytatás a 2. oldalon) MEGYEI PROPAGANDISTÁKAT TÜNTETTEK KI Leninre emlékeztek Egerben Vlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyi, ségének budapesti szobránál, a Dózsa György úti felvonulási téren. Ugyancsak tegnap Egerben is megemlékeztek az évfordulóról az MSZMP Heves Megyei Bizottságán. Az ünnepségen részt vett Dudás József, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Jakus Jenőné, az MSZMP KB politikai munkatársa, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Dr. Vasas Joachim, az oktatási igazgatóság igazgatója, Varga István, a Kossuth Könyvkiadó Heves megyei kirendeltségének vezetője, valamint Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára. A megjelenteket dr. Vasas Joachim köszöntötte, majd Kaposi Levente, a Népújság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Korunk nagy forradalmárára emlékezve méltatta annak elméleti és szervező tevékenységét. Ezt követően kitért a Szovjetunióban ma zajló változásokra. Kiemelte, hogy a szocializmus fejlődésének felgyorsítása. a nyitottság politikája, a következetes békeharc, az emberek problémáira való gyorsreagálás, a sablonoktól mentes gondolkodás, az alkotó szellem kibontakoztatása is a lenini eszmék alapján valósul meg. A propagandistáknak. a propagandamunkának Lenin egész élete során nagy figyelmet szentelt. Tudta, hogy csakis az összefüggések és kölcsönhatások feltárásával, azok megértésével lehet ha(Folytatás a 2. oldalon) A Szocialista Kultúráért kitüntetést Nagygyör Csaba veszi át Kiss Sándortól Köszöntjük a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulóját!
