Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-16 / 90. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 16., csütörtök Mégis örüljünk ötvenmillió forintos keretösszeget hagyott jóvá a Minisztertanács környezet- védelmi beruházások elősegítésére. Ez a pénz nem pályázat útján elnyerhető egyszeri juttatások summája, nem kedvezményes hitel és nem bérpreferencia, hanem lehetséges adóelengedés. 1987- ben az ipari üzemek egészen addig részesülnek anyagi előnyben a környezetvédelmi beruházások megvalósításában, míg azok után leírható felhalmozás, adókedvezmény eléri az 50 millió forintot. Mióta ráébredtek a hivatalos szervek is a környezet- védelem fontosságára, azóta van központilag szervezett környezetvédelmi munka Magyarországon. Több szervezet foglalkozik vele, a Környezetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, a Meteorológiai Intézet, a Köjál és még mások. Munkájukat számos eredmény fémjelzi, de nem átütő a siker. A Balaton vízminősége az erőfeszítések eredményeként nem romlik tovább, de nem is javul látványosan; a levegő szilárdanyag-tartalma és kéndioxid-koncentráltsága nem nő, de nem is csökken stb. A környezetvédelem ügyét újabban — és részben — a tárcák is magukra vállalják. A Környezetvédelmi Tanács meggyőző tevékenységének eredményeként a legújabb beruházásokat ma már nemcsak a korábbi szempontok szerint értékelik, hanem a környezetvédelem szempontjából is. Egy fejlesztés már nem nélkülözheti a környezetvédelemmel kapcsolatos meggondolásokat, egy beruházás sem kap szabad utat, míg megnyugtatóan be nem bizonyosodik, hogy működésének szennyező melléktermékeivel képes megbirkózni, azok nem jutnak ki a szabad vizekre, a levegőbe, a földbe. A vállalatok is csatlakoznak a környezetvédelmi erőfeszítésekhez. Az Ipari Minisztérium 200 millió forinttal gazdálkodó tárcaprogramot indított, erre vállalatok tömege jelentkezett kutatás-fejlesztési ajánlásokkal. Több mint félezer témában indult, vagy indul a közeljövőben fejlesztőmunka, amelyek mindahányan az ipari szennyeződés mérséklését ígérik. Sok minden szolgálja tehát a jövő környezetvédelmének ügyét, a már létező környezetszennyezés visszaszorításának igényét viszont csupán a már említett felhasználásiadó-kedvezmény támogatja. De mennyi az az 50 millió. sok pénz a feladatok nagyságához képest, vagy kevés? Szakértők szerint a levegőnek nem mindentől, hanem csupán a kéndioxidszennyezéstől való teljes megóvásához is milliárdok kellenének. Tehát az 50 millió — mégha nem is beruházás; összeg, hanem csupán adókedvezmény — kevésnek látszik. Alighanem hamer elfogy. A vállalatok vezetői úgy fogalmaznak: a kormányzat mindenképpen büntette őket, és —, ha nem részesülnek az 50 milliós keretösszegből, akkor az idén is — bünteti őket. Ha szennyezik a környezetet, akkor valóban büntetéspénzt kell fizetniük,, ha meg akarják szüntetni a szennyezést, akkor pedig felhalmozási adót, ami az ő pénztárcájuk szempontjából több büntetéssel is felér. Akad vállalat, amely a VI. ötéves tervidőszakban környezetvédelmi beruházásokra szánta el magát. Tette ezt a hivatalok ajánlására, a lakosság és nem csekély részt saját dolgozóinak követelésére. A korszerűsítés számottevően mérsékelte a szennyezőanyag-kibocsátást, de abba a vállalat majdnem belerokkant. Nem a fejlesztés került elviselhetetlenül sokba, hanem a fejlesztés és az utána fizetendő adó együtt. A vállalat vagyonadója a kizárólagosan környezetvédő beruházás miatt az eredetileg számoknak jó egyharmadával, sok millióval megnőtt. Örömünk tehát az ötvenmillió okán igen korlátozott, olyannyira, hogy csekélységén el is keseredhetünk. Mégis örüljünk, mert ennek puszta léte elvi jelentőségű változásról tanúskodik a kormányzat meggondolásaiban. Vélhetőleg azt sejteti, hogy a v központi irányítószervek vezetői a szabályozók finomításának lehetőségeivel is élni kívánnak a környezet- védelem érdekében, más szavakkal : belátják, hogy csak büntetéssel a környezetvédelemre se lehet ösztönözni. M. M. Próbapályán az új metró Az új, energiatakarékos metrószerelvény első két kocsiját próbálják a BKV szakemberei a gyorsvasúti igazgatóság járműtelepén. A Ganz-Mávag és a Ganz Elektric kivitelezésében készült vasúti jármű hat kocsija 1116 utas szállítására alkalmas. Az új metró a sikeres próbafutásokat követően segíti majd a főváros tömegközlekedését. A II. vizsgáló csarnokban a Ganz- Mávag és a Ganz Elektric szakemberei mozgási próbákat végeznek. (MTl-fotó: Krista Gábor — KS) A szovjet—magyar vegyes vállalatokról A Magyar Kereskedelmi Kamara szovjet, valamint a Szovjetunió Kereskedelmi és Ipari Kamarájának magyar tagozata április 14. és 16-a között Miskolcon tartja együttes elnökségi ülését. Megtárgyalják a szovjet— magyar vegyes vállalatok alakításának lehetőségeit, a Szovjetunió x külgazdasági tevékenységében bekövetkezett változásokat, továbbá a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Mindezekről szerdán délelőtt Borsod megye székhelyén a kamara észak- magyarországi bizottságának szervezésében sajtótájékoztatón számoltak be. Felgyorsultak a munkálatok a füzesabonyi vasútállomáson (Tudósítónktól): Az időjárás kedvezőbbre fordulásával felgyorsultak azok a munkálatok, amelyeket a füzesabonyi vasútállomás területén végeznek. A vasúti aluljáró északi részén a napokban elkészült a két oldalirányú, valamint a MÁV szociális létesítményhez vezető le. és feljáró. Ezzel elnyerte végleges formáját a kettős feladatot — vasúti szerelvények balesetmentes megközelítését, a két községrész gyalogos közlekedésének a kedvezőbbé tételét — szolgáló aluljárórendszer. Az említett északi szakaszon jelenleg aszfaltozást, terep- rendezést és festési munkálatokat végeznek. Értesüléseink szerint május elsejére teljes hosszában hivatalosan is átadják rendeltetésének az aluljárót. A vágányok között lévő három peronszigetet kerítésekkel választották el, így a múlt héttől már csak az aluljárón keresztül lehet megközelíteni a személyszállító vonatokat. Hamarosan befejezik a forgalmi iroda és a MÁV-orvosi rendelő által határolt területen a kábelek csatornába helyezését, valamint az első számú vágány peronjának a végleges kialakítását. A közelmúltban birtokukba vehették az utozók az állomásépület csarnokrészét. amelyben a pénztárak is helyet kaptak. Az építőipari szakemberek jelenleg a patinás épület éttermi részén végeznek átalakítási és felújítási munkálatokat, méghozzá úgy, hogy a külső falazatokat eredeti állapotban állítják vissza. Ide kívánkozik még egy hír: jó ütemben folyik az állomás Budapest felőli oldalán a 33-as főútvonal új közúti felüljárójának az építése is. A MÁV füzesabonyi felsővezeték-szerelői elvégezték azt a kiszigetelési (áramtalanítási) munkát, ami lehetővé tette, hogy az előregyártott hídelemeket be emelhessék helyükre. ( szigetváry) ELLENŐRZIK AZ ÉPÍTKEZÉSEKET Felügyeleti csoport alakul megyénkben Az utóbbi időben sok gondot okozott, hogy sem az állami, sem a magánszektorban működő építőipar nem tudott kivitelezője lenni a leendő házak mintegy 50 százalékának. Ebből az okból az építési engedélyekkel foglalkozó április 1-jén törvénybe lépett új jogszabály leszögezi, hogy ezentúl az építtetők kötelesek felelős műszaki szakembert is alkalmazni. Ezzel párhuzamosan ebben az évben az Építési és Városfejlesztési Minisztérium határozata alapján minden megyében kiszélesítik az építésfelügyeleti rendszert is. Hevesben április 15-én kezdi meg munkáját a felügyeleti csoport. Ott Lászlótól, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának helyettes vezetőjétől és Gyökér Józseftől, a csoport vezetőjétől megtudtuk, hogy munkájukat négy magasan képzett munkatárssal kezdik meg. Az előkészítő munka már korábban megindult, rövidesen a végleges terveket is elkészítik. Feladataik között szerepel, hogy tudomást szerezzenek arról, kik kaptak építési engedélyt és kik nem szerezték meg ezt. Már a tervek készítésétől ellenőrzik a munkát, bepillantva a szintén kötelező építési naplóba is. ■ Ezt követően pedig többször látogatást tesznek a helyszínen. Szerződésük van az Építési Minőségvizsgáló Szervezettel, melynek értelmében az országos intézmény bármikor elvégzi a szükséges vizsgálatokat, s szabálysértés esetén ennek költsége az építtetőt terheli. Ha rendellenességet észlelnek, ezt jelzik az első fokú építésügyi hatóságnak, ám életveszély esetén kötelességük azonnal leállítani a kivitelezést. A felügyeleti csoport tagjait igazolvánnyal látják el, amelyet kérésre fel kell mutatniuk. Elöljáróság a lakótelepen Feléled a fertálymester? Érdekes kérdést feszegettek nemrégiben taggyűlésükön az egri XII. pártkörzet kommunistái, miközben arra próbáltak választ adni, hogy vannak-e, vagy sem, s kik lehetnének igazából lakótelepük, a Csebokszári városrész gazdái. Megyeszékhelyi vezetővel ugyanis mindaddig valahogy még nem volt alkalmuk találkozni összejöveteleiken — mondták — sem örömeiket, sem pedig a gondjaikat nem oszthatták meg velük közvetlenül jártukban-keltük- ben. Jóllehet, a helység népességének hozzávetőlegesen egyharmada él ezen a területen, s ennélfogva igazán elvárhatnák az élénkebb érdeklődést, akiket a sorsuk idekötött. Ahol a házak között olykor elveszik az utca, némely épületben falunyi ember van összezárva .. . Távol állt tőlük, hogy különösebb szemrehányással illessenek mindezeként bárkit is, sokkal inkább a megoldást keresték. S ennek során vetődött fel az izgalmas téma: ha az egészen kis településeknek is lehet ma már tanácsi elöljáróságuk — miért ne dolgozhatna ilyesféle még a nagyobb falvak tu— i sokszorosát is meghaladó népesség szolgálatára. A pártalapszervezet még a területen működő társaival, sőt a szintén itt tevékenykedő népfrontbizottságokkal együtt sem vállalhatja fel teljes felelősséggel a lakosság ügyeit. Hiszen nem ez a dolguk. Csupán osztozhatnak a feladatokon, segíthetnek ebben vagy abban. S szívesen is adják támogatásukat minden okos dologhoz, valamennyi nemes cél megvalósításához. Ez azon. oan — érzik, tudják — a legjobb igyekezetük mellett sem elegendő. Dehogy azért gondoltak az újabb testületre, hogy f ggyel több legyen a számuk - - ha csupán az üléseket akarnák szaporítani, eszükbe sem jutna az óhajtott cselekvés —. hanem sokkal reálisabb megfontolásból! Nyilvánvalónak találják, hogy igenis, elsősorban a tanács legyen itt is a képviselő. Jelenlétét pedig — ha nem is a legfontosabb tisztségviselőin, munkatársain keresztül mutatja — legalább idevalósi tanácstagjaival próbálja az eddiginél meggyőzőbben kifejezni. Ügy, hogy azok valóban érezzék megbízásuk súlyát, képesek legyenek mindenben és mindenkor megfelelni választóiknak. Újra meg újra érdemi munkát végezhessenek, hogy teljesítményeik adhassanak számukra igazán rangot szűkebb környezetükben — s természetesen az egész városban. Vagy akár azon túl is. A Csebokszáriban elhangzottak ma még talán különösnek tűnnek az államigazgatásban. Mi tagadás, kicsit Ilyennek tartja a felvetést, javaslatot dr. Gyula Zoltán, a városi tanács vb -.titkára is. Éppen elegendő már az a fórum, amelyeken Egerről tárgyalnak. Az említett párt- alapszervezeteken, népfrontbizottságokon, a meglévő 11 tanácstagon, illetve ugyanennyi póttanácstagon kívül éppen mostanában választják a lakóbizottságokat is az északi városrészben, s az utóbbiak további 13 testületet jelentenek. A sok „bába" cözött maholnap elvész a „gyerek”. Ám, ha azt tekintjük — fűzte mindjárt az iméntiekhez a végrehajtó bizottság titkára —, hogy az elöljáróság esetleg megpezs- díthetné a tanácstagi igyekezetét, nemcsak új színt, hanem nagyobb lendületet, alaposabb tájékozottságot, józanabb mérlegelést, több kedvet, okos kezdeményezést, sikert is vinne a munkába: az ötlet feltétlenül figyelmet érdemel. S még akkor is, ha jelenleg a jogszabályok nem szólnak városon elöljáróságról. Mert nevezhetnénk ezt akár tanácstagi csoportnak is, amelyhez hasonlóról tudunk megyei szinten csak úgy, mint például éppenséggel Eger körzetében. A környező tanácsok elnökeiből álló bizottságnak már négy „albizottsága” is van. részint a megyeszékhely térségében, másrészt pedig Bélapátfalván, Pétervásárán és Párádon. Valamennyi egy-egy kisebb terület eredményesebb szolgálatára született, munkájukat szerényebb, jelentősebb sikerek jelzik. Közös lehetőségeik jobb kihasználására. erőforrásaik koncentrálására törekszenek. A városi tanácstagok kü- lön-külön egy-egy kisebb kerületben sem tehetnek sokat, főleg pedig mindenki kedvére. Az sem vezetett többre, amikor „pénzt kaptak a kezükbe". Nos. ha ezt a pénzt ezután esetleg együtt bocsátanák a Csebokszáriban dolgozó tanácstagok rendelkezésére, hogy a helyszínen, széles körű közvéleménykutatás alapján, „több szem többet lát’’ alapon valóban a legjobb mérlegelés, rangsorolás után döntsenek fel- használásáról újra meg újra: elképzelhető, hogy szerencsésebb, a városrészben a legszerencsésebbnek ítélt célokra költenék az összeget. S persze, még sok mást is rá lehetne bízni erre a testületre, illetve később a hasonlókra, a kisebbekre is. A látványosabb önállóság önmagában is növelhetné a tanácstagság tekintélyét, az elevenebb iparkodás kétségkívül felvillanyozná a terület lakosságát is. Alighanem nagyobb lenne a bizalom a helyi képviselő iránt, köny- nyebb lenne a mozgósítás a kisebb-nagyobb cselekvésre. Ha közvetlenebbül éreznék a „gazdát", ki-ki tudná, hogy az elöljáróságot komolyan „jegyzik” a városházán, aligha levelezgetnének, szaladgálnának a tanácshoz úgy, mint most. Számos ügy a lehető legegyszerűbben megoldódna, s az információ- áramlás is meggyorsulna. Szóval, mint végtére is kiderült: a tanácstagi csoport megalakításának nincs különösebb akadálya a Csebokszáriban. Sőt, működéséhez előbb vagy utóbb feléleszthetnék. felhasználhatnák történetesen még az arra érdemes egykori fertálymester í hagyományokat is. S nyilvánvalóan nem puszta nosztalgiából, a múlt iránti divatos ragaszkodásból. Természetesen a kedves, szép emlékek egyszerű ápolása sem lenne utolsó. Hiszen abban a városban, ahol any- nyit áldoznak a nemes hagyatékok megmentésére, óvására, biztos, hogy már a ceremóniák, a lassan-lassan feledésbe merülő külsőségek felelevenítése sem számítana mindennapinak. Csakis az egriek jó hírét öregbítené. Most azonban többről van szó! Elsősorban a maga után ma még sajnos elég sok kívánnivalót hagyó tanácstagság jobbításáról, ha úgy tetszik, egy nemcsak valami újabbal, érdekesebbel, hanem hasznosabbal is kecsegtető kísérletről. Ami, ha beválik, talán követhető lesz a megyeszékhely más kerületeiben vagy egyéb városban is. S előbb-utóbb több lehet holmi egri szenzációnál. Így érdemes hát másoknak is odafigyelni arra, amiről abban a pártalapszervezet- ben beszélgettek. Gyóni Gyula