Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 1., szerda Modul a Mirhez Az űrrepülésben mérföld­követ jelentő új űrberen­dezést, a szovjet Mir űrál­lomáshoz csatlakoztatható modulok első egységét jut­tatták föld körüli pályára kedden a Szovjetunióban. Az asztrofizikai és más tudományos 1 kísérletek vég­rehajtására kifejlesztett Kvant elnevezésű kiegészí­tő egységet nagy teljesít­ményű Proton hordozóra­kétával küldték a világűr­be. A 11 tonna súlyú .mo­dult öt nap múlva kapcsol­ják a Mir űrállomáshoz. A szovjet űrállomást eleve úgy tervezték, hogy a vi­lágűrben tovább építhető az adott tudományos kuta­tások szükségletei szerint. A Mirhez egyidejűleg ösz- szesen hat különféle űrob­jektum — űrhajók, kiegé­szítő elemek — kapcsolha­tó. Az 5,8 méter hosszú és 4.1 méter átmérőjű modul fedélzetén található egy laboratórium, a tudomá­nyos berendezéseknek he­lyet adó kabin, valamint egy zsilipkamra. A labora­tórium és a zsilipkamra her­metikusan zárt. A modulon található tudományos be­rendezések kifejlesztésében részt vettek egyebek között Nagy-Britannia. Hollandia és az NSZK szakemberei is. Lengyel áremelés A vasárnap óta érvényes, illetve az április elsejei ha­tállyal érvénybe lépő köz­ponti áremeléseket a lengyel társadalom nem fogadta ugyan megelégedéssel, de keddig sehol sem voltak tiltakozóakciók, a munka valamennyi gyárban, üzem­ben normálisan folyik — mondotta Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője szokásos keddi sajtóértekez­letén Varsóban. Mint ismeretes, számos alapvető élelmiszer, vala­mint a benzin, a szén és néhány lakossági szolgálta­tás árát emelték, mégpedig a szakszervezetek javasla­tait figyelembe véve: a ter­vezett 13 százalék helyett összesen 9,6 százalékkal. Ezekkel összefüggésben Urban figyelmeztetett arra, hogy az előirányzottnál ki­sebb ár- és nagyobb bér­emelések miatt, a belpiaci egyensúly tervezett javítása érdekében, valószínűleg egyéb gazdasági intézkedé­sekre lesz szükség. Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher megbeszélései Elérhető közelségben egy kedvező döntés Margaret Thatcher, Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskor a Kremlben a közős szovjet— brit dokumentumok aláírása u,tán (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A fegyverkezési hajsza megszüntetésének lehetősé­ge — egy mondatban így foglalható össze Mihail Gor­bacsov és Margaret Thatcher hétfői megbeszéléseinek köz­ponti témája. Az SZKP ve­zetője és a brit kormány­fő találkozójukon mintegy négy órán keresztül tárgyal­tak a leszerelés, illetve a fegyverzetcsökkentés leg­fontosabb kérdéseiről. A találkozón Mihail Gor­bacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió nem szándéko­zik sem az Egyesült Álla­mok, sem Nagy-Britannia, sem egyetlen más ország el­len hadat viselni. Ez motiválja kezdeményezése­it és konkrét lépéseit, ame­lyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Az elmúlt két év során ugyan­az figyelhető meg: amint elérhető közelségbe kerül egy kedvező döntés, Wa­shingtonban, Londonban, Pá*• rizsban és Bonnban azon­nal aktív munkába kezde­nek, hogy a Szovjetunió „fö­lényére" hivatkozva lefé­kezzék a folyamatot. A szovjet vezető hangsú­lyozta: országa sok enged­ményt tett annak érdeké­ben, hogy lendületet adjon a fegyverzetcsökkentési tár­gyalásoknak. Kihagyta a számításokból Nagy-Britan­nia és Franciaország nuk­leáris ütőerejét, bár azo­kat továbbra is fejlesztik. Ezeket az eredményeket azon­ban gyorsan „elfelejtik". s további engedményeket vár­A Füzesabony és Vidéke Áfész ™ Textilfeldolgozó Üzem felvesz közép- vagy felsőfokú műszaki végzettséggel, 5 éves szakmai gyakorlattal műszaki üzemvezető-helyettest, közép- vagy felsőfokú textilipari végzettséggel, nemszőttkelme-gyártásban való jártassággal, 5 éves szakmai gyakorlattal termelési üzemvezető-helyettest, közép- vagy felsőfokú textilipari vagy műszaki végzettséggel, 5 éves szakmai gyakorlattal művezetőket. Bérezés megegyezés szerint. jelentkezni lehet az Áfész Áruforgalmi (főosztályán. Cím: 3390 Füzesabony, Rákóczi u. 69. Tel.: 122 nak a Szovjetuniótól. Mi­hail Gorbacsov elvetette azt, hogy a biztonság az erőpo­litikára épülhet. Margaret Thatcher szavai­ból kiderült, hogy a brit kor­mányfő a brit nukleáris fegyverzet fennmaradásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése hogy a Szov­jetunió rá akarja erőltetni a kommunista rendszert a világra, hogy továbbra is fennáll egy Nyugat-Európa elleni szovjet támadás fe­nyegetése. Ezzel szemben Mihail Gorbacsov rámutatott a szo­cialista társadalom tökéle­tesítése, az átalakítás és a Szovjetunió békeszerető po­litikája közötti objektív ösz- szefüggésre. A politikának a realitásokra kell épülnie. Különböző társadalmi rend­szerű országok léteznek, minden országnak joga van arra, hogy szabadon meg­válassza önálló fejlődésének útját, különösen a kiélező­dött nukleáris fenyegetett­ség körülményei közepette — mutatott rá. A főtitkár határozottan el­vetette azt a gondolatot, hogy a nukleáris fegyverek eu­rópai felszámolása nyomán a Szovjetunió döntő fölény­re tenne szert a hagyományos fegyverzet terén, amely poli­tikai fenyegetést jelen­szemben. Emlékeztetett arra, tene Nyugat-Európával hogy a szovjet javaslatok figyelembe veszik Nyugat- Európa és Nagy-Britannia aggodalmait, köztük a ha­gyományos fegyverekkel és a vegyi fegyverekkel kapcso­latos fenntartásokat. Mihail Gorbacsov részle­tes tájékoztatást adott Mar­garet Thatchernek a reyk- javíki tárgyalásokról, ki­tért nem sikerült kihasználni a tényleges nukleáris le­szerelés kezdetét jelentő történelmi lépés megtéte­lének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a felek ala­posan megvitatták a raké­taelhárító rendszerekről kö­tött szerződés fenntartásá­nak kérdéseit. Mihail Gor­bacsov megerősítette: a ha­dászati támadóf egyv erek csökkentése és a világűr fegyvermentességének meg­őrzése hadászatilag össze­függő kérdés. Ezt a csoma­got soha sem lehet felbon­tani. Elmondta, a Szovjet­uniónak megvannak az el­képzelései hogyan lehet semlegesíteni a „hadászati védelmi kezdemépyezést" anélkül, hogy erre az Egye­süld Államokhoz hasonlóan hatalmas összegeket költe- nének. A főtitkár rámutatot: a Szovjetunió benyomása egye­lőre, az. hogy Nagy-Britan- nia és annak miniszterelnö­ke nem tölti be azt a sze­repet, amelyet a jelenlegi döntő időszakban betölthet­ne. Margaret Thatcher ké­résére a szovjet vezető rész­letes tájékoztatást adott az országban végbemenő vál­tozások jellegéről, a még megoldandó problémákról A felek fontosnak és hasz­nosnak minősítették a lá­togatást és a megbeszélé­seket. amelyek bár nem vi­ta nélkül, de barátságos hangnemben folytak. az egymás jobb megértésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Mar­garet Thatcher a megbeszé­lések után úgy vélekedett, hogy a tartalmas vélemény- csere eredményeképpen lét­rejött bizonyos kölcsönös egyetértés, illetve közeledés az európai közepes ható- távolságú rakéták felszá­molását illetően. A két or­szág továbbra is partner marad a legfontosabb kér­dés, a háborús veszély csök­kentése megoldásának fel­kutatásában — állapították meg, s kifejezték a politi­kai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére, a két ország közötti szorosabb kapcsola­tok fejlesztésére irányuló szándékukat. Margaret Thatcher véle­ménye szerint ez év végéig tető alá lehet hozni az eu­rópai közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vo­natkozó különmegállapo- dást. A brit kormányfő ezt kedden Moszkvában tartott sajtóértekezletén jelentette ki. Margaret Thatcher tájé­koztatta a nemzetközi sajtó képviselőit moszkvai látoga­tásának eredményeiről és vá­laszolt az újságírók kérdé­seire. Külpolitikai kommentárunk Pápai vizit RÖVID MONTEVIDEÖI megállóval kezdte II. Já­nos Pál pápa kéthetesre tervezett újabb latin-ameri­kai utazását, amelynek további állomásai Chilében és Argentínában lesznek. A katolikus egyház feje az eltelt nyolc és fél év alatt immár harmincharma­dik lelkipásztori utazására vállalkozott. Programja ezúttal is rendkívül zsúfolt, több mint 36 ezer ki­lométernyi repülőutat tesz majd meg. 62 beszédet tart 16 városban. Az amerikai földrész déli csúcsa államainak meg­látogatása Hosszabb ideje szerepel már a Vatikán terveiben, lényegében azóta, hogy pápai közvetítés­sel sikerült Chile és Argentína évszázados vitájára pontot tenni a Beagle-csatorna hovatartozását ille­tően. Az egyezményt II. János Pál mostani kőrútjá­nak első állomáshelyén, Montevideóban írták alá. Miközben a Vatikán a katolikus dél-amerikai or­szágok lakossága körében teendő lelkipásztori tevé­kenységre helyezi a hangsúlyt, a pápát kőrútjára el­kísérő több mint hetven újságíró, csak úgy, mint általában is a nemzetközi sajtó, a vizit politikai ösz- szefüggéseire hívja fel a figyelmet. Argentínában és Uruguayban a többéves katonai rendszerek után a közelmúltban állították helyre a demokráciát, míg Chile — a latin-amerikai féltekén Paraguay mel­lett — a diktatúra utolsó oszlopaként maradt fenn. Igaz, Buenos Airesben és Montevideóban is vissza­maradtak fájó sebek, a külvilág most mégis elsősor­ban arra kíváncsi, hogy II. János Pál látogatása be- tölt-e „békemissziót"; áttételesen, következményeiben mérséklőén hat-e a Pinochet-diktatúrára, szolgálja-e a demokratikus kibontakozás ügyét. Ezek az elvárások nem alaptalanok, hiszen ez év eleje óta maga Pinochet diktátor is tett — nyilván­valóan a pápai látogatásra tekintettel — néhány el­lentmondásos gesztust. Engedélyezte a politikai szám- űzöttek egy részének hazatértét, igaz, e körből ki­zárta továbbra is a közismert baloldali személyisé­geket. Egy hete tért vissza illegálisan Chilébe Clo- domiro Almeyda, az 1973-as véres puccsal megdön­tött Allende-kormány volt ^külügyminisztere, a chi­lei Szocialista párt vezetője. Nyilatkozatában lépé­sét éppen a pápa útjával hozta összefüggésbe, hang­súlyozva, „ha van valami, amiben a^ szentszék állás­pontja világos, az a száműzetések, és általában is az emberi jogok megsértésének elítélése". A CHILEI katolikus egyház egyébként maga is az alkotmányos kibontakozást sürgető erők mellé állt. mégha megnyilatkozásai mérsékelt hangneműek is Az utóbbi hónapokban mindenesetre több püspök nyíltan kifogásolta a diktatúra elnyomó intézkedé­seit, a szabadságjogok korlátozását. Pinochet viszont szeretné a pápai látogatást felhasználni ingatag hely­zetének megerősítésére. Az elkövetkező napok ese­ményei adnak majd választ arra, hogy a diktatúra, avagy a demokratikus erők reményei igazolódnak be Ortulay L. Gyula Salvadori hazafiak támadása A Salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadj - tási Front mintegy nyolc­száz fegyverese kedden meg­támadta Salvador egyik legfontosabb katonai tá­maszpontját. A fővárostól 65 kilométerre északra le­vő El Paraiso támaszpont­tal az összeköttetés meg­szakadt. Pontos részletek nem ismeretesek«» de kato­nai források szerint a har­cokban egy amerikai'kato­nai tanácsadó is meghalt Az eddig érkezett nem hi­vatalos jelentések szerint mintegy 40 katona, illetve hazafi vesztette életét a salvadori szárazföldi erők egyik legjelentősebb kato­nai támaszpontjánál lezaj­lott összecsapásban. Varsóból Pekingbe Közvetlen légijárat indult Varsó és Peking között. A képen: a varsói repülőtéren elhelyezik ' az útbaigazító táblát (Népújság-telefotó — CAF — MTI — KS) Chilei letartóztatások Santiago utcáin a chilei rendőrség hétfőn vízágyúk­kal és könnygázbombákkal támadt tüntető diákokra. Húsz fiatalt letartóztattak. A diákok három baloldali ellenzéki társuk meggyilko­lásának második évforduló­ján tüntettek. A mészárlás körülményei máig tisztá­zatlanok. 'A chilei hatóságok á biz­tonsági erőknél fokozott ké­szültséget rendeltek él a közelgő pápai látogatás miatt Az ellenzék a chilei dikta­túra elleni fellépésre, til­takozásra akarja felhasznál ni ezt az alkalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents