Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-13 / 61. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 13., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM pjjgjl I. Hulladékból - hasznosat Európában is páratlan új kisüzem Füzesabonyban A szövetkezeti szektorban jó tapasztalatok egész sora bizonyítja az ipari tevékenység hasznosságát. Ilyen meggondolásból jutott a füzesabonyi áfész is arra az elhatározásra, hogy új üzem létesítésével teszi gyümölcsözőbbé mindennapi munkáját. S amit kitalált igen meglepő, mivel nemcsak a városi jogú nagyközség körzetében, hanem országosan is szokatlan, sőt, egyedülálló. Ugyanis arról van szó, hogy a füzesabonyiak most textilhulladék feldolgozására, sokirányú hasznosítására vállalkoznak. Méghozzá úgy. hogy mások régi gondját is megoldják, hiszen, mint ismert: hazánkban évente legalább ötezer tonna szabá- szati nyíradék gyűlik össze a varrodákból, gyárakból, s ebből legfeljebb törlőrongy lesz — ha ugyan el nem égetik. Különösen a kisebb helyeken kevés a mód a tárolásra. nincs lehetőség a bálázásra, s a fáradságot, a szállítási költséget is sajnálják attól, hogy a sok kacat jobb sorsra jusson. A világ más részén már elfelejtették ezt a problémát, a „tengeren túl” pedig különösen ügyesen túljutottak rajta. Mielőtt azonban az áfész ez utóbbit közelebbről is tanulmányozta volna — segítséget keresett törekvéseihez. Banki hitelre, fejlesztési alapjuttatásra nyújtott be pályázatot, s vállalkozásából exportot is ígért. Mint Simon Aladár elnök, s a leendő üzem már kinevezett fiatal vezetője, _ Révész Zoltán mérnök mondja, most már megkönnyebbülten : szerencsére megkapták a remélt, várt támogatást s az előkészületek nagy részét is hátrahagyták. Esztendeje, hogy az Egyesült Államokban a Hun- garotex képviselőjével megtekintették a vásárlandó gépeket, s az alkalmazott technológiát, a tavalyi decemberben módjuk nyílt a berendezés kipróbálására, s közben idehaza, a település szélén a szükséges építkezés is előrehaladt. Egy régi terményraktár helyén, s telekvásárlással megnövelt területen születik a korszerű kisüzem, könnyűszerkezetes kivitelben. A Polgári Építőipari Szövetkezet által gyártott vasváz tető alatt van, s január végétől a nyílászárók elhelyezésén dolgoznak. Amint az idő engedi, hozzálátnak az aljzatbetonozáshoz is, mert március utolján, április elején érkeznek a megrendelt gépek. „Lízinges” a felszerelés, s a 2,6 millió dolláros árat öt év alatt kell a szövetkezetnek kifizetnie. Maga a teljes beruházás 91,3 millió forintba kerül, amiből 12 a saját erő. A lényegében három részre tagolódó, de egybekapcsolt gépsor európai viszonylatban is páratlan technológiát jelent. Munkájával — amelyhez három műszakban ösz- szesen száz dolgozó szükséges — szövetlen textíliák készülhetnek három iparág számára is. A 30—40 féle termék az asztallapkemény- ségűtől a vattalágyságúig változik 1—15 centiméteres vastagságban, s például bútorkárpit alá — a jelenlegi import polyuretán helyettesítésére —, építmények hővagy hangszigetelésére, járművek rezgéscsillapítására, műszerek ágyazására egyaránt alkalmas. Lehet belőlük a közlekedési eszközök üléseit bélelni vagy akár matracokat is gyártani —, hogy csak néhányat említsünk az igazán széles körű alkalmazásból. S, hogy ne legyen baj az indulással, illetve az értékesítéssel — természetesen a piackutatás jelentős részét is elvégezték már. A termeléshez szükséges évi mintegy háromezer tonna hulladékanyagból ezret szerződéssel is biztosítottak. Tartós szállítónak mutatkoznak a legnagyobb textilüzemek, így a váci Senior vagy a Zalaegerszegi Ruhagyár, s ha ezektől lényegesen szerényebb ígérettel is. de számíthatnak a füzesabonyiak szűkebb hazánkra is. Főleg a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalatra, a füzesabonyi EKISZ-re, a Mátra Ruhaipari Szövetkezetre, az ERISZ-re. az Egri Háziipari Szövetkezetre. A forgalmazáshoz két országos hatáskörű intézet segítségét kérték, s közvetlenül is felkerestek egy sereg várható megrendelőt, leginkább a bútoros szakmában. A Szat- már, a Zala, a Kanizsa Bútorgyár, a Bubiv vagy a Szék- és Kárpitosipari Vállalat egyaránt kedvezően fogadta az ajánlatot, hiszen az általuk eddig használt importanyag szűkössége, s a füzesabonyinál lényegesen magasabb ára jelenleg meglehetősen nehezíti termelésüket. Ami egyébként a füzesabonyiak termelését illeti: a közel 3500 négyzetméter alapterületű üzemben előreláthatóan az idei nyár végén, az ősz elején kezdik a munkát. Ez az év persze, még csak a próbáé — ám már ennél sem szeretnének veszteséget. Jövőre pedig „rendes”, üzemszerű termelést akarnak, 80 millió forintos árbevétellel, 15 milliós nyereséggel — fele részben az exportból. Elképzeléseik szerint két-három esztendő kell a teljes „felfutáshoz”, a meggyőződésük, hogy ennek nem lesz semmi akadálya. Már válogatják a „csapatot” is. Hozzávetőlegesen ugyanannyi nő és férfi dolgozik majd, s mintegy 15—20 szakembert alkalmaznak. Nem érzik szükségét a különösebb toborzásnak, hiszen a nagyközségből meglehetősen sok az eljáró, így valószínűleg maguktól is kopogtatnak a jelentkezők, akik végre helyben akarnak számukra megfelelő munkát találni. A „szűrés” — persze: komoly, mert sem az értékes berendezést, sem pedig a sokak által várt új termékeket nem akarják felelőtlen kezekre bízni. S amikor már a leendő kisüzem becsületére ügyelnek — mint vallják a szövetkezetben — Füzesabony jó hírét is vigyázzák. Speciális géppel, több atmoszféra nyomással tömörítik lXl méteres bálákba a főváros utcáin elhagyott, illetve a gépkocsibontókban már tovább nem használható személyautókat, és feldarabolt autóbuszokat. A KOKÖV Kohászati Alapanyag-ellátó Közös Vállalat rákoskeresztúri telepén az ösz- szezúzott autókat újra felhasználják az öntödék. A képen: Daruval emelik a présbe a roncsautót Gyóni Gyula (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter — KS) Bérlök -1987... A NEGYEDIK ÉV UTÁN - 72 EZER JAVÍTÁST VÉGEZTEK - FELÜLVIZSGÁLJÁK A COLOR STAR TÉVÉKÉSZÜLÉKEKET Az és a szolgáltatások A negyedik évet zárta jó közepes eredménnyel 1986- ban az egri Elektromos Karbantartó Vállalat. Tavaly a költségek erőteljes növekedése ellenére sem emelték az árakat. Ezt nem hárították át a fogyasztókra, mert akkor hátrányosabb helyzetbe ikerültek volna a „kontárokkal” szemben. 1986-ban változatlanul a híradástechnikai eszközök javítása volt a legeredményesebb a vállalatnál. Mint Dósa Imre igazgatótól és Macz István termelésvezetőtől megtudtuk a megyeszékhelyen, a volt egri és füzesabonyi járás területén 72 ezer javítást végeztek. Négy községben: Péter - vásárán, Recsken, Verpelé- ten és Füzesabonyban van szervizük, de ezeken túlmenően, 68 települést látnak el szolgáltatásaikkal. Az elmúlt évben kevés volt a reklamáció munkájukra. Falugyűlésekről, a községi tanácsoktól nem kaptak elmarasztaló véleményeket. Az ügyfélszolgálat kiterjesztésére az utóbbi időszakban a címfelvevőhelyek számát bővítették. Az említett szervizhelyek mellett a falvakban működő takarék - szövetkezeteknél is bejelenthetik a meghibásodott háztartási gépeket, készülékeket. Ez utóbbiak egyébként az átalánydíjas javítási szerződések ügyintézését is végzik az Elko megbízása alapján. 1987-ben bizonyos készülékeknél, főleg háztartási gépeknél a vállalat kényszerből megszüntette az átalánydíjas javításokat. Ennek oka. hogy nincs megfelelő alkatrészellátás, és így nem tudják vállalni a szerződésben foglaltak alapján a javításokat. A Videoton gyár megbízásából működési körzetükben megkezdték a Color Star típusú színes televíziók felülvizsgálatát. A szakvélemények alapján lehetőség nyílik arra, hogy ha a fogyasztó igényli, a készülékeket kicseréljék olyan tévékre, amelyeket a Videoton ajánl. Ez utóbbit egyébként a Vasvill Kereskedelmi Vállalat bonyolítja le. A felülvizsgálatkor a szerelő írásos tájékoztatót ad a csere lehetőségeiről és annak pénzügyi feltételeiről. Az OTP a gyárral való megállapodás alapján 18 ezer forint hitelt nyújt a vásárlóknak az új típusú készülékhez, 24 havi részletfizetésre. A 3500 forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek 36 havi törlesztést biztosítanak. A vállalatnál a szolgáltatások bővítésére január I-től szerződést kötöttek a Selekt- ronic Híradástechnikai Termékeket Gyártó és Forgalmazó KFT-vel, amely az amerikai ITT nyugat-európai leányvállalatával van kapcsolatban ötféle színes tévé és képmagnó összeszerelésére. Ezek garanciális és garancián túli javítását az Elko végzi. Képződő nyereségük azonban nem elegendő ahhoz, hogy a nagyütemben fejlődő technikával lépést tartsanak. Ehhez korszerű műszereket, eszközöket kell beszerezniük. Ezt viszont önerőből nem tudják finanszírozni. így az illetékesek támogatására is számítanak. Manapság semmit sem adnak ingyen, a lakást meg főleg nem. Aki OTP-sben él, részletet fizet, aki tanácsiban. az lakbért. Ez így igen természetesnek hat. A valóság azonban ennél ösz- szetettebb. Míg 1982-ben 475 ezer forint volt az IKLV kintlévősége Egerben — tehát ennyi lakbérrel tartoztak nekik — addig ez a szám 84-re egymillió 300 ezerre ugrott. Tavaly ez az összeg 890 ezerre csökkent, ez azonban nem a fizetési fegyelem javulásából adódik, inkább abból, hogy mostanában sokkal szigorúbban járnak el az adósokkal szemben. ★ Ebben persze szerepet játszanak a díjbeszedők is, akik egy jó fél éve személyesen keresik fel hó elején a bérlőket. (Addig csekken fizettek az ügyfelek.) Egyiküket „kőrútjára” én is elkísértem. Sohasem mondom meg pontosan előre azt, hogy mikor jövök — mondja. — Egyrészt így biztonságosabb, másrészt nem mindig jó. ha tudják mikor érkezem. Esetleg „éppen akkor’’ lennének házon kívül. Az első lépcsőházban egy férfi nagy hanggal fogad bennünket: — Túl korán jöttek, még nem jött meg a pénz. Mit gondolnak maguk, ebben a házban csupa milliomos él? Szomszédjánál is hiába próbálkozunk. — Csak tizenkettedikén lesz fizetés — tárja szét karjait. — Vasárnap visszajövök, akkor itthon lesznek? — kérdi az IKLV embere. — Inkább bevissziik mi a pénzt — így a válasz. Később kiderül, az illető négyhavi lakbérrel tartozik. Egy emelettel följebb sem sikerül a dolog. — A lakbérért jöttünk . . . — Melyikért? — A februáriért.. — Ö, hát már megint itt vannak? — sóhajt egy nagyot a lakó. Csípőre teszi a kezét, aztán tudatja velünk: pénz, az nincs. Persze, akad olyan hely is. ahol rendezik a számlát. A földszinti egyszobás lakásokban általában egyedül álló nyugdíjasok élnek. Az egyik néni — 70 év körüli — csak résnyi- re nyitja ki az ajtót. — Ki az a fiatalember magával? — kérdi félve a díjbeszedőt. — Velem van — válaszolja. — Tetszik tudni, félünk, öregek vagyunk... Annyi rosszat hallani manapság. Elővesz egy összehajtogatott zacskót, kiveszi a pénzt. — Tessék megszámolni, pontosan 690 forint.. ★ A következő lépcsöházban középkorú férfi nyit ajtót. Pénz persze nála sincs. Kísérőm felajánlja, visszajön vasárnap, ha akkor sem jó. csütörtökönként személyesen lehet rendezni a tartozást. — Nem, nem — mondja —. inkább pénteken megyek be. A díjbeszedő rövid gondolkodás után bólint. Utána tudom meg, már héthavi bérrel tartozik, az IKLV jogtanácsosa péntekre idézte be. Ezért hát a péntek —■ a csütörtök helyett ... Közben azért bőven akadnak olyanok, akik nyomban ..fizetnek. Spkan még a szomszédoknak is megelőlegezik a szükséges összeget. ★ Az egyik ajtóban néhány percet kell várnunk. Végre kijön egy idősebb férfi, s beljebb tessékel minket az otthonába. — Én már Írtam kérem mindenkinek — mondja. — A Minisztertanácsnak. a Központi Bizottságnak is. — Mi a lakbérért jöttünk ... — mondjuk neki. — Nézzék meg, 15-ös égőt használok, csak erre telik. A szobában látott fény ezt látszik alátámasztani. A falon politikusok képe Lenin. Brezsnyev, Kádár. Körös-körül rengeteg könyv. A jégszekrény nem működik — abban is könyv van ... — Kérem, nekem 2400 forint a nyugdíjam, ebből kell eltartanom magam. De ki törődik velem? Előadja véleményét még néhány dologról. Csak egy valami nem kerül szóba a .továbbiakban. Ez pedig a lakbér. ★ A lakbérekből fakadó problémákat — munkájánál fogva — igencsak közelről ismeri dr. Láng Péterné. az IKLV jogtanácsosa: — Tavaly 16 esetben kellett felszámolnunk a lakók jogviszonyát. Ennek azonban csak bírósági eljárás útján tudunk érvényt szerezni. Körülbelül tízezer forint az a határ, amit még „elnézünk”. E fölött már nem hunyhattunk szemet. Sokan — szorított helyzetben — végül is kifizetik a pénzt. Gyakran kell újabb határidőket kitűzni, persze addig is állandóan növekszik a tartozás, egyre kevesebb esély van arra. hogy valaha kifizessék az összeget. Jellemző, hogy évente körülbelül 4200 felszólítást kell postázni. Egyébként nemcsak a lakbérrel van gond. hanem a fűtési díjjal is. Pedig az OTP-s és szövetkezeti lakásban élők viszonylag nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. — Kik a notórius tartozók? — Általában a szerényebb keresetűek, ám ez nem mindig igaz. Itt vannak például a nyugdíjasok. Ok aztán nem dúskálnak a pénzben. mégis megbízható partnereink, szinte a legjobb fizetők. Mindez egyértelműen az idősebb nemzedék kötelességtudatára, erkölcsi tartására utal. — Mi történik akkor, ha valaki végképp nem hajlandó — nem tud — fizetni? — Talán érdemes megjegyezni, hogy ez idáig egy végrehajtást, kilakoltatást sem tudtunk elérni. Most kaptunk négy szükséglakást, ezek egyszobásak és komfort nélküliek. Akik nem tudnak fizetni, azokat oda költöztetjük át. így talán javul a fizetési fegyelem, s lesz foganatja a felszólításoknak. — Ha jól értettem, ezután, ha például egy öttagú család nem fizet, könnyen szo- ba-konyhás lakásban találhatja magát... — Igen, ilyenkor nincs igényjogosultság még három, vagy több gyermek esetében sem. Egyébként más megoldás is létezik, természetesen a fizetés mellett. Lehetőség van arra, hogy az adósok kisebb lakásra cseréljék bérleményüket. Igaz, ezzel a '„változattal” eddig mindössze három család élt... Havas András Roncsa utók zúzdája
