Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1987. március 13., péntek 1,80 FORINT Alkalmasság Múltkoriban egy hirdetést olvastam az egyik központi napilapunkban. Egy vállalat keresett jelentkezőt a megüresedett igazgatói székbe. A majdani „főnöknek” azt ígérték, hogy öt esztendőre szerződést kötnek vele, aztán — ha az illető alkalmasnak bizonyul — ezt meghosz- szabbítják, illetve megújítják. Nos, igen, ennyi idő bőven elegendő ahhoz, hogy valaki megmutassa oroszlánkörmeit, azaz felfuttasson egy céget. Mint ahogy arra is, hogy teljesen lezüllesszen. S itt hi- bádzik a dolog. Ugyanis arról már nem szóltak a sorok, hogy vajon mi történik akkor, ha az újsütetű igazgató pár hónap múltán felsül. Véleményem szerint, ebben az esetben is kivárják az ottaniak a fél évtized elteltét. Mert nálunk — többnyire — így szokás. Roppant nehezen válunk meg egy- egy személytől, még akkor is. ha az hibát hibára halmozott. Hiába követ el. számtalan bakit, mi húzzuk, halasztjuk a dolgot, mert képtelenek vagyunk megköszönni az addigi közreműködést. Szívesen hivatkozunk humanitárius szempontokra meg minden másra, de nem teszünk semmit. Holott ilyenkor a késlekedés súlyos — esetenként nemcsak forintokban kifejezhető — károkhoz vezethet. Tény persze, hogy az egyes gyárakban, üzemekben ma már sokkal bátI rabban mondanak fel a rosszul dolgozóknak vagy helyezik át őket más munkahelyre. Ez a határozottság a vezetőkkel szemben lényegesen kevésbé érvényesül. Az ilyen alkalmakra jellemző aztán a hosz- szas tétovázás, töprengés. Pedig kétségtelen, hogy az irányító posztokon lévők alkalmassága alapvető kérdés. S a negatív következmények elhárításának egyik legegyszerűbb módja a személycsere. Főleg, ha idejekorán végrehajtják. Talán hátráltatja az ezzel kapcsolatos döntéseket a közvéleménybe beidegző- dött hibás szemlélet. Már tudniillik az, hogy az előbb említett sorsra jutó embereket „bukott embereknek" tekintik. Nem ártana, ha ez a felfogás mihamarább módosulna. Végtére is az egyik helyen kudarcot valló valaki másutt tökéletesen beválhat, s hasznos tagja lehet a társadalomnak. Igaz, a kiválasztás is lehetne szerencsésebb. E tekintetben már vannak kedvező jelek. Csak egy példát említek ... Az új vállalat- vezetési formák módot adnak arra, hogy az irányító szerv — vállalati tanács vágy küldöttgyűlés — döntsön az igazgató személyéről. Ez mindenképpen megalapozottabb határozatot eredményezhet. Ám a tévedés még a legkörültekintőbb mérlegelés után sem kizárt. S ilyenkor szükségeltetik leginkább a határozottság. Mert ezzel mindenki nyer: egyén és nagyobb közösség egyaránt. Sárhegyi István A TAVASZI ÜLÉSSZAK ELŐTT Tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja A földtörvény előterjesztendő javaslatát dr. Mándi Endre • ismertette (Fotó: Perl Márton) Amikor a karácsondi tsz elnöke, Sebők József szót kért, megfogalmazódott a képviselői tanácskozás valamennyi résztvevőjében, hogy nem lesz érdemtelen az Ország- gyűlés napirendjére tűzni a földtörvény új javaslatát. A szakember képviselő azt mondta: „Bajban van a termőföld védelme, jó ha egyáltalán tudjuk tartani a mostani szintet.. Minderre olyan hozzáértő emberek előtt került sor Sírokban a Mátravidéki Fémművekben, mint dr. Mándi Endre, aki a MÉM jogi osztályának vezetője, vagy dr Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára, illetve Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke. A képviselők véleménye közül még néhány: Barta Alajos azt hangsúlyozta, hogy például gond van a Mátraaljai Szénbányák által rekultivált területek hasznosításával. mert az érintett mezőgazdasági üzemek nem érdekeltek az újrahasznosításban. El kell gondolkodni azon: miként lehetne ismét virágzó, termő földdé tenni ezeket a területeket. Hasonló gondolatot vetett fel több képviselőnk — készülve a Parlament tavaszi ülésére —. s kiemelték: rendezni kell bizonyos, eddig kihasználatlan terület sorsát, hiszen ma számunkra minden „talpalatnyi föld" számít. S ha szóba került a termőföld védelme, hadd adjuk közre a képviselők véleményét: rendkívül fontos a környezetvédelem. s főként a műtrágyák használata miatt, mert ezek „elősegítik” a talaj savanyodását. A képviselők egy rövid üzemlátogatás után a körükben üdvözölték dr. Kapolyi László ipari minisztert, illetve Rácz Albert államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét. Ezúttal ugyanis a vendégek és „honatyák” tájékoztatást kaptak továbbá a megye iparának, illetve munkaerőhelyzetének alakulásáról Heves megyében az utóbbi harminc évben dinamikusan fejlődött az ipar, következésként az ágazatban foglalkoztatottak száma ez idő alatt megháromszorozódott. Az egykor agrárjellegű megye iparának fejlődését mutatja, hogy néhány termék népgaz- dási szinten is számottevő, a lignitnek csaknem 90 százalékát, a bentonitnak mintegy felét Hevesben hozzák felszínre, ugyancsak itt állítják elő az integrált áramkörök. tranzisztorok 80—90 százalékát, a villamos energiának mintegy 15 százalékát. Az élelmiszeriparban is jelentős az előrehaladás. miszerint a paradícsom-kon- zervgyártás. valamint a cukorgyártás 15 százalékkal részesül az ország termeléséből. Elismeréssel szóltak arról. hogy a vállalatok, szövetkezetek folyamatosan vizsgálják, minősítik gyártmány- és termékszerkezetüket. amely azonban jelentős eltérést mutat. Ezzel párhuzamosan számos vállalat ért el említésre méltó eredményt a gyártmányok korszerűsítésében. az elavult, gazdaságosan nem értékesíthető termékek arányának visszaszorításában. Az egri Finomszerelvénygyár például az utóbbi években folyamatosan növelte termékeinek — pneumatikus elemek, hűtőgépkompresszorok — műszaki színvonalát. versenyképességét a hazai és külföldi piacon. A Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára minimálisra csökkentette a hagyományos félvezetők gyártását, a Mátravidéki Fémművek a fém csomagolóeszközök minőségét, választékát növelte számottevően a külföldi és a hazai piacon maradás érdekében. Az országgyűlési képviselők ezt követően a soron következő parlamenti ülés előkészítéséről tanácskoztak, s jóváhagyták az idei évre szóló munkatervüketTéma: a budapesti felhívás Március 11-én Szófiában megtartotta soros ülését az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó VSZ-munkacsoport. A szakértők megvizsgálták a budapesti felhívás elörevitelének helyzetét, tekintettel arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői között a bécsi találkozón nemhivatalos konzultációk kezdődtek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek európai méretű csökkentéséről folytatott tárgyalások mandátumáról és fórumáról. Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára bemutatkozó látogatáson fogadta Christiane Malitchenko-t. a Francia Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács kötelezte az illetékes állami szerveket olyan ösztönzörend- szer kidolgozására és bevezetésére, amely érdekeltté teszi a szolgáltatókat tevékenységük több vagy nyújtott műszakban való folytatására, a szolgáltatási tevékenység színvonalának javítására. A kormány egyúttal előírta, hogy a megrendelők lakásán vagy egyéb ingatlanán végzett munka esetén a megrendelő' kívánságára 1987. szeptember 1-jétől a vállalkozók — kötbérfizetés terhe mellett — olyan időpontban kötelesek megkezdeni a szolgáltatást, hogy ügyfeleik várakozása ne haladja meg a kettő, de legfeljebb négy órát. A Minisztertanács megerősítette a Gazdaságfelügyeleti Bizottságnak a fogyasztói érdek- védelem fokozását szolgáló határozatait. Ugyancsak megerősítette a Tudománypolitikai Bizottságnak a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó kutatási programra, valamint a környezetvédelmi kutatások programjára vonatkozó határozatait is. Köztéri alkotásaink jelene, jövője A jól sikerült köztéri alkotás meghatározó lehet a településen. Barátságossá, otthonossá, meghitté teheti a teret, sót, jelképpé is emelkedhet. Nem / kis felelősség tehát arról dönteni, hogy mi kerüljön a nagy nyilvánosság elé. milyen művészi színvonalon fogalmazódjon meg a település számára egy-egy gondolat. Csütörtökön délelőtt a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vezetői látogattak megyénkbe, dr. Pusztai Gabriella igazgatóval az élen. hogy arról tárgyaljanak : a következő években milyen müvek kerüljenek közterekre. A vendégeket fogadta Schmidt Rezső. a megyei tanács elnöke. Előbb dr. Pusztai Gabriella tájékoztatta a vendéglátókat a lektorátus munkájáról. Ez a szervezet a Művelődési Minisztériumot tájékoztatja a bírálati tevékenységről, az esztétikai követelmények érvényesüléséről. Ügyel a megfelelő előkészítésre és a jogszabályok érvényesülésére. Az igazgatónő beszélt arról is, hogy a lektorátus miként ítéli meg a Heves megyei helyzetet, a köztéri alkotások megvalósulását. Ezt követően dr. Kovács Sóndorné. a megyei tanács elnökhelyettese ismertette szűkebb hazánk elképzeléseit. terveit majd Schmidt Rezső vette át a szót. aki kiemelte: a Heves megyeiek. ezen belül az egriek sokat tesznek azért. hogy minél szebb, hívogatóbb legyen ez a vidék. Megújulnak. megszépülnek a barokk város utcái, s a tömbrekonstrukció következtében sok terecske született. Ezekbe a művészek díszku- takat álmodtak. De sok más érdekes kezdeményezést lehet látni: a városszé- pító egyesület lámpákat, padokat. postaládatartókat készíttetett. egyre több látványosság várja az ideérkezőket. Természetesen az ország gazdasági helyzete határt szab a kívánságok teljesítésének. az egyes településeken pedig a tanácsi gazdálkodás átalakulásával a helyszínen kell előteremteni a szükséges költségeket. A szemlélettel nincs h&a: mindenki arra törekszik, hogv gazdagabb legyen környezetünk, inkább az erőforrásokat kell fellelni ehhez. Ezután kötetlen beszélgetés következett. melynek során dr. Kovács János. a megyei tanács művelődési osztályának vezetője elmondta. hogy szeptemberig fölméiik. hogy megyénkben milyen köztéri alkotások vannak, hogy a meglevők ismeretében tudjanak tovább lépni. Konkrét elképzelésekről is szó esett, megvitatták. hogy milyen módon lehet ezeket megvalósítani, így említés történt az egri. parádfürdői, füzesabonyi, hevesi, gyöngyösi és a tar- namérai tervekről. Megegyeztek abban, hogv többnyire pályázat útján nyerhetik el a művészek a megbízatást, hogy a lehető legmagasabb színvonalon szülessen meg az alkotás. Ezt követően a különböző települések képviselőivel a megvalósítás részleteiről tárgyaltak a vendégek. Egy hangulatos díszkut az egri Érsekudvarból: Pusztai Ágoston alkotása (Fotó: Kőhidi Imre) A képviselők és a vendégek az aeroszol-tubusgyártó üzemet keresték fel
