Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1987. március 12., csütörtök AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA HANG­VERSENYÉN Dalok és álmodozások Az Országos Filharmónia hangversenysorozatának ötö­dik estjén, a Gárdonyi Gé­za Színházban az Egri Szim­fonikus Zenekar adott mű­sort. amelyen két Men- delssohn-alkotás és Schubert VI. szimfóniája, a kis C-dúr szerepelt. Az Egri Szimfonikus Ze­nekar programja, szereplése a Filharmónia keretében mindig is fontos, kiemelt esemény. Egyrészt azért, mert ebben az erős me­zőnyben egy nem profi ze­nekarnak igencsak számol­nia kell az összehasonlítás­sal, no meg azzal, hogy a szólisták egyénisége, darab­választása nemcsak magas szintre kötelezi őket, de je­lentős szakmai érzékenysé­get is kíván. Másrészt évek óta tapasztaljuk, hogy az egri hangversenyévad ko­moly kitekintést enged a nemzetközi mezőnyre: kar­mesterek, hangszeres művé­szek hozzák azt a szintet, aminek csábító és nevelő ha­tása is van egyben a helyi erők számára. Az Egri Szimfonikus Ze­nekar ezzel a műsorával bi­zonyította, hogy nem figye­li érzéketlenül a körülötte változó körülményeket. Ér­zi, hogy szembe találja ma­gát egy kihívással; tovább kell érlelődnie, fejlődnie, fe- gyelmeződnie, ha verseny-' ben akar maradni. És ez al­kalommal jó érzéssel, lelke- sültséggel nyugtázzuk, hogy ez a buktatókon túljutott gárda ismét megtalálta a munka és fejlődés új üte­mét. Lehet, hogy náluk a megtorpanás, a kifáradás, a pódiumhoz való ritkás köze­lítés az elmúlt években „csak” annak volt tulajdo­nítható, hogy igazi ottho­nuk, a Művelődés« Központ hosszúra nyúlt átalakítása miatt évekre nem maradt. Más okot most ne keressünk, a biztató jelek előremutat­nak. Ennek a felfrissülésnek a jeleit éreztük a hétfő esti szereplésükben is. A Szent- ivánéji álom nyitányát han­gulatot keltőén, úgy kellett eljátszanick, hogy a hallga­tóság érezze: itt egy zseniá­lisan muzsikára és muzsi­kába született tizenhét esz­tendős titán — csaknem ka­maszként írta Mendelssohn ezt a zenét — álmodozik arról a valótlan, talán so­hasem volt mesevilágról, ahol szinte testtelenül. vagy ellégiesedve táncolnak a manók, a tündérek és min­den, az emberek számára földöntúlinak hitt. képzelt népségek, s csak azért, hogy boldogságot árasszanak. Ez a nyitány valóban elringat­ta a zene barátját; azon cso­dálkozik a mai hallgató is, hogy ennek az ábrándozás­nak ilyen hamar véget kell érnie. A műsor második felét Schubertnak szentelték. Egé­szen más lélektani környe­zetből. egészen más tartal­mú muzsika Schubert kis C-dúrja. Nyoma sincs itt a gondtalan ábrándozásnak, a földi élet felsőbb szintjén közlekedő, csaknem világ­polgárszerű könnyedségnek — Mendelssohn többször is játszott Goethének és más hatalmasságoknak —. önfe­ledt elgyönyörködésnek az élet fölött: itt a gond ár­nyéka mindenütt jelen van, még akkor is, ha a zenében fel is oldódik minden. A dallamok előretörnek a pa­naszkodással vegyes elkép­zelések felé. ahol az embe­ri élet értelme ismét csak zenében, dallamokban ra­gadható meg. A Farkas István által ve­zényelt egri zenekarnak most éppen azt tartjuk jelentős érdemének, hogy mindkét műben a lelket, a tartalmat közelítette meg, tárta fel kel­lő alázattal. Mendelssohn e-moll hege­dűversenyét, az Op. 64-et Kocsis Albert Liszt-díjas játszotta. Nagy kedvvel, len­dülettel és szemmel látha­tóan belső élvezettel. Előző nap a szimfonikusok kama­raegyüttesével adott mű­sort a Megyei Művelődési Központban, ahol Bach két versenyművét és Haydn G- dúr hegedűversenyét élvez­hette a közönség. Azt tud­juk Kocsis Albertról, hogy a barokk mester igen közel áll szívéhez, mert markáns egyénisége igényli is azt a világot, amelyet a barokk ze­nész megalkotott. De itt. eb­ben a végig daloló. végig áradó, könnyeden áramló, de feszes virtuozitásra épített Mendelssohn - muzsikában jókedvűen füxdött. Mintha egy élvezetes nyári kirán­duláson venne részt, olyan örömmel muzsikált. És, hogy nem alaptalan feltéte­lezés ez: Kocsis ráadást is szükségesnek tartott: hadd mutassa meg ez a presto- tétel mekkora feszültség tud keletkezni egy előadómű­vészben. ha érzi jogos sike­rét. A zenetörténeti bevezetőd két Pándi Marianne mondot­ta el. Farkas András Készülő tv-prod u kciók A XX. századi magyar és világirodalom több alkotásá­ból készül televíziós változat ezekben a napokban a tv és a Mafilm műhelyeiben. Mihail Bulgakov Zojka la­kásai című színművéből Félix László forgat filmet A neves szovjet-orosz regényíró rend­kívül szellemes vígjátékát — amelynek témája a la­káskérdés — a harmincas évek derekán hatalmas si­kerrel játszották a moszkvai Művész Színházban. A da­rab főbb szerepeit Haumann Péter, Béres Ilona, Kozák András és Harsányi Gábor alakítja. Egy immár klasszikussá vált tudományos-fantaszti­kus műnek, Karel Capek A Makropv.losz-ügy című írá­sának főhőse II- Rudolf csá­szár orvosa, az életellixír fel­találója. A szent kipróbál- ja lányán, s az 300 évesen is gyönyörű marad. Az ér­dekes sei-fit Csehszlovákián kívül számos európai és amerikai színpadon bemu­tatták már. ezúttal Hernádi Judit, Tordy Géza, Agárdi Gábor és Kézdy György já­tékában elevenedik meg a történet. Julio Cortazar Mint egy fekete kis macska nyaka cí­mű elbeszéléséből Vecser­nyés János készít tévévál­tozatot. A darab főszereplői E szenyi Enikő és Kaszás Attila. Csáth Gézára, a századelő magyar irodalmának egyéni hangú alkotójára emlékezik majd A varázsló álma című produkció. Az író alakja, tragikus életútja Csáth kü­lönböző novelláiból és szín­padi játékaiból áll össze — gyermek-, ifjú- és felnőttko­ri önmagát villantva fel. A történet magva a Hamvazó­szerda című .színpadi játék, amely egy fiatalember „vég- elszámolása” elhibázott éle­tével. A szereplők: Eperjes Károly, Udvaros Dorottya, Jordán Tamás. Kováts Adél, Varga Zoltán. Márciusban rögzítik film­szalagra a Tv-Kjs Színházá­nak egyik új műsorát. Mé­hes György Te ki vagy? cí­mű bohózatát. A kolozsvári magyar író kétszemélyes víg- játéka egy darab próbájáról, egy színész és egy színész­nő kapcsolatáról szól: mint­egy .színház a színházban’’. A szellemes történet hősei: Sunyovszky Szilvia és Szi­lágyi Tibor, a rendező Sző- nyi G. Sándor., A gyöngyösi Fő tér egy kissé eldugott zugában áll a Richter Gyógyszertár. Ennek ellenére mindig nagy a forgalom Heves me­gye második legnagyobb patikájában. Ottjártunkkor éppen az influ­enzás roham kezdetén voltaik, nehezen lehetett átjutni a hátsó he­lyiségekhez. Kovács Frigyes vezetőhelyettes az egész éjszakai ügye­let után fáradt szemekkel fogad, de készségesen nyilatkozik, miután megtudja miről van szó: a gyógyszertár Richter Alfa brigádja 1986-ban másodszor szerzett első helyezést a gyöngyösi munka- és művelődés vetélkedőn. Persze ez önmagában nem Sokat mond a beavatatta- noknak. Ezért elsőiként arra kértem beszélgetőtársamat, hogy meséljen a játékról. — Egészen más feladata­ink voltak 1985-ben — mondja a fiatal gyógysze­rész —, például gyógyszeré­szetitörténeti kiállítást szer­veztünk a Mátra Múzeum­ban. Ezenkívül előadásokat tartottunk, főként egészség- nevelési témában. Több száz színes diát vetítettünk le az érdeklődőknek. 1986-ban másképpen zajlott a vetél­kedő. Mintegy hatvan Gyön­gyös környéki brigád „vias­kodott” egymással a minél jobb helyezésekért. Most mi hallgattuk a különböző té­májú előadásokat, majd ezekhez kapcsolódó teszteket töltöttünk ki. Nagyon büsz­kék vagyunk arra. hogy több nagyvállalat szocialista bri­gádja előtt ismét’ a képzelet­beli dobogó legmagasabb fo­kára állhattunk. Természete­sen ebben mindenkinek fon­tos szerepe van. de külön kiemelném dr. Bartus József munkáját, aki a gyógyszer- tárat és a brigádot is veze­ti, és fáradhatatlanul szer­vez, összefogja a társaságot. — Mit jelent a társaság­nak ez a sikersorozat? — Azt hiszem, nem a pénzjutalomnak örültünk a legjobban. Ennél sokkal fon­tosabb volt számunkra az a tény, hogy több alkalommal is bizonyítani tudtunk. An­nál is inkább lényeges ez, hiszen pályánk presztízse az utóbbi időben csőikként, úgy érezzük, sem erkölcsileg, sem anyagilag nem megfelelő a megbecsülésünk. Végül is az kézenfekvő, hogy az egész­ségnevelésben élen járunk, de hogy a közművelődésben is. az nem. Ez mindenképpen pluszteljesítmény. amelyet itt szívesen vállalt minden­ki. — A brigád tevékenysége bizonyára nem korlátozódik vetélkedőkre .. . — Valóban így van. Szín­házbérlettel rendelkezünk, „Nők a pult előtt” — Richter Gedeon utódai Gyöngyösön le kulturális esemény a vá­rosban néLkülünk. Dolgozó­ink közül sokan töltenek be tisztségeket a Népfrontnál, a Vöröskeresztben, és tanács­tagjaink is vannak. Azon­ban természetesen legfon­tosabb feladatunk a gyógy­szerellátás. Közel 40-en dolgozunk itt. sajnos kevés a férfi. A nők között jobban előfordul a néhány napos kiesés, és per­sze sokan kismamák lesz­nek. Szerencsére létszám- hiány nincsen, meg tudjuk oldani a helyettesítéseket. még más patikáknak is nyúj­tunk segítséget. Szocialista brigádunk 1972 óta vesz részt a mozgalomban, több­szörös aranyérmesek va­gyunk, és kiváló minősíté­sünk is van. — Ezeket hallgatva szin­te bizonyos, hogy munka­időn kívül is jó közösség ez a kollektíva ... — Mindig közösen já­runk szüretelni, és más tár­sadalmi munkákat is szíve­sen végzünk. Eljárunk pél­dául a szociális otthonba a szellemi fogyatékos gyere­kekhez, de mi tartjuk rend­ben az egyik mátrai autó­parkolót is. Nagyon jó gár­da tehát a miénk, bármilyen felhívást tesznek közzé, mi megmozdulunk. Ilyen pél­dául most az egri művese- állomás támogatása. Hadd mondjam még el, hogy több országos pályázaton vettünk részt sikerrel és számos el­fogadott újítása is van a brigádnak. Természetesen nekünk is adódnak nehéz időszakaink, de eddig még mindig felül tudtunk kerekedni . . . K. A. rendszeresen látogatjuk az előadásokat. A Diósy Antal- terem tárlatainak állandó vendégei vagyunk. Kará­csony táján mindig megren­dezzük bensőséges szellemi vetélkedőnket. Nem zajlik (Fotó: Szántó György) Kovács Frigyes: „Nem zajlik a városban kulturális ese­mény nélkülünk” AZ ELSŐ HELYEN A RICHTER ALFA Patikusok győzelmei KOVC2EK JÓZSEF: III 2. L ehet, hogy ez a Nyár utca. Ez valahogyan ismerősebb is, meg a házak sem állnak rajta olyan sűrűn. De hát ez már itt az ötödik telek, vagy porta, vagy mi, hogyne, porta, az! Porta. Szemirámisz függő­kertje, paradicsomkert, ter­mő gránátalmafákkal. fé­nyesre suvikszolt járdalapok­kal, megfésüit fűvel, isten­nyilával. Hát hol van az a ház? A gazdasági udvart kell keresni. Mindig tartott nvu- lat. A kisudvarban tyúkok kapirgáítak. ahogy kell. A nyulak meg mókolt furcsa szájmozgással harapdá'lták a friss répalevelet. Ha a gaz­dasági udvar meglenne, ak­kor az előtte álló ház is. biz­tosan. De itt erről szó sincs. Mindegyre azt várja az em­ber, hogy kilép valaki a házából, porcukorral, szitán keresztül behinti az udvart, mint valami süteményt, aztán külön még vaníliás cukrot is szitál rá. aztán megkínálja vele a szeren­csétlen nézelődőt, keresgé- lőt. tessék, vegyen bélőle, magam sütöttem Az egy igazi, jó porta volt Az autónak ő is ha­gyott rendes bejáratot, de a szemközti bérelt földön ku­koricát termelt, kellett a jószágnak, volt az udvar végében krumpliföld is, köz­ben nagy tökök dagadoztak, már cefrét érlelt a szilva, a tyúkok pedig Leghomiak voltak. És szép nagy büszke kakas. Kirepült a komposzt- trágyára, míg be nem za­vartuk aztán. Ez a Nyár utca kicsit ferdén visz arra feljebb, de nem volt annyira messze a ház az utca elejétől. Itt volt a tamarisZkuszos, vagy krisz­tustövises, nem is tudom, mi a jó neve. És mellette a ház. Mögötte akkor hoz­tak ki egy összeszerelhető faházat, az a teiek kisebb, de az akácos mellett nagyon jól mutatott, ők ott fűmag­gal vetették be az egészet. Még fűrészport is kevertek közé. Azt mondja, felépült a ház, állnak a falak, nézzem meg. És kijön elém az állomás­ra. Nem kell az nekem, mondtam könnyedén, i hiszen ahol én jártam már. oda könnyen odatalálok bármi­kor. És most tessék. Az egy rendes, jó lelek volt. Egy porta. De ezek itt? Hová búj­hatott el úgy köztük? Csak nem változtatta meg ő is a szokásait? De hát egy új háznak, nyers, nemrég ra­kott faliakkal akkor is fel kellene tűnnie, ha bármi van körötte! Nem. és nem. Csipkeg'rland. Kész röhej, Tegye csak, asszonyom, rá a kerti padra. Gombostűvel! Ügy majd megáll, nem lebeg­teti a szél. Tudja, miiint ott­hon. Na. látja, sikerül az. ha akarja az ember. Bár nekem sikerülne meg­lelni a házat. Már a tető. is rajta van, kapott cserepet, de a kéményt még vakolni kell. és a tetőtérben is el­falazni a kukorica helyét Ajtók, ablakok a helyü­kön .... Hahá, elvitte a szél. Ejnye, ejnye, mondom, hogy gom­bostűvel. Mint otthon, a sez- lonra. a háttámlánál, vagy a fotelokra. Tízes szöggel vágj7 ácskapoccsal mégsem erősít­heti fel az ember lánya, nem igaz? No. jó. rajzszög­gel is lehet, ha már annyi­ra ragaszkodik a csipkéhez. Ügy is van. Ott kell annak lennie a kerti pádon. Vilá­gos. Kerti pad? Csipkét rá­ja. Vert csipkét. Valami kis vacakot, amit nemrég hoz­ták Franciaországból. Vagy az antwerpeni csipkét. Jó az, ha van. így meg jobban is látja bárki, aki elhalad az utcán. A szilvafákra meg gobelint. Csak a kisebbeket. A velencei tükröt esetleg a diófára. Na, látja, kérem Megy ez, csak bele kell jól gondolni. Jaj, istenem, hol lehet az a ház! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents