Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 12., csütörtök CSALÁD - OTTHON ~ 1 ISKOLA *• KISKERTTULAJDONOSOKNAK Párád icsomtermesztés — metszéssel Manapság nem meghök­kentő és ritka látvány, hogy a lakótelepek erkélyein a muskátli mellett paradicsom és paprika is virágzik. A visontai Bíró János otthoná­ban az akváriumokban haj­tatott takarmánynövények, az üres tejfölös dobozokban csíráztatott, a hosszú papír­csíkokra kovásszal ragasz­tott magvak láttán is azt hi- hetné az ember, hogy a ház ura kísérletező kedvű ker­tész. nem pedig gépész szak­ember. Parányi konyhakert­jében három évvel ezelőtt jugoszláv és magyar mag­vak keresztezésével olyan paradicsomfajtát sikerült nyernie, amely kiválóan al­kalmas a metszéses műve­lésre. Rajzzal és fotóval il­lusztrálva adjuk most közre módszerét. A palántát — amely há­rom méter magasra is meg­nő — május 15. körül ülte­ti ki, de rögtön vissza is csípi, hogy elágazzon. Álta­lában négy ágúra neveli. Ahogy kúszik fel a növény, hetente két-három levél után egy fürt jelenik meg 8—12 bogyóval. Hét-nyolc fürtemelet után visszavágja a növény hegyét (1. rajz), hogy a tő a bogyókat hiz­lalja. Ha a szár alsó részén lévő paradicsomok megér­nek, helyükön új hajtások bukkannak elő, amelyek gyorsan fejlődnek, három­öt nap múlva virágoznak. (2. rajz). Ahogy fogynak az ágon a szép, piros termések, úgy nő szakaszosan az új ág. (3. rajz). Végül ha az utolsó darabot is leszedte a régiről, azt egyszerűen le­töri, mivel az újon már há­rom-négy fürt található. (4. rajz). Metszés nélkül sokkal ki­sebbek lennének a paradi­csomok. Permetezni nem kell, jó erős karó mellett a szél sem árt neki. Bíró Já­nos és családja december 10- íg fogyasztotta az ízletes zöldségfélét. Novemberben földlabdával együtt kiásta a növényt, s fóliasátor hí­ján a lakásban nevelkedtek, érlelődtek a bogyók. A fia­talember az idén tovább kí­sérletezik, de most már na­gyobb területen. Elmondta, hogy az elmúlt esztendőben négyzetméterenként 35—40 kilót „szüretelt le”, egy fürt súlya 70—80 deka volt. Ta­pasztalatait szívesen megosz­taná az érdeklődő kiskert- tulajdonosokkal, címe a szerkesztőség Olvasószolgá - latánál megtalálható. Kaukázusi receptek Az egészséges étrendhez hozzá tartoznak a saláták is. Az egri Szvcsich Katalin a Kaukázusban élő levelező- társától kapott két bab-, il­letve kettő gyümölcssaláta receptet, amt; ezúton adunk közre. A zöldséges babsalátához a babot sós vízben megfőz­zük, s miután a vizet leön­töttük róla, tört diót, apród­ra vágott sült hagymát és zöldséget, egy kis ecetet, sót és borsot adunk hozzá. Jól összekeverjük. A kaukázusi bab saláta el­készítését is főzéssel kezdjük. majd a sós vizet leöntjük, a babot hűlni hagyjuk. Négy­öt fej hagymát felszeletelünk és vajon megpároljuk. Adunk hozzá egy fél pohár tisztí­tott diót, két-három gerezd fokhagymát, majd az egé­szet a babbal együtt nagyon apróra vágjuk vagy ledarál­juk. Ha a massza sűrű, a bab levével hígítjuk, jól ösz- szekeverjük, sózzuk és bor- sozzuk. Az aszaltszilva-salátához a megmosott gyümölcsöket langyos vízben három-öt óráig áztatjuk. Ha megpu­hult, kimagozzuk és meg­töltjük négy részbe vágott dióval, majd porcukorral ki­kevert tejföllel leöntjük. A gyümölcssalátához 30 deka almát, 20 deka naran­csot, 20 deka mandarint meghámozunk, gerezdekre vágjuk, majd 10 deka aszalt­szilvát, 5 deka mazsolát, 10 deka diót adunk hozzá. Tá­lalás előtt megszórjuk por­cukorral, megsózzuk, majo­nézzel és citromlével össze­keverjük, megszórjuk re­szelt narancshéjjal. Főtt hús­hoz és hideg sülthöz adjuk, de önálló ételként is fo­gyaszthatjuk. Kalapdivat? Főként a hölgyek fi­gyelmébe ajánljuk e ké­peket. amelyek a nálunk is ismert Pierre Cardin divatdiktátor párizsi ka­lapszalonjában készültek. Ogy tűnik, nem járunk messze az igazságtól, amikor megállapítjuk: ezeket a meglehetősen merész és bohókás mo­delleket inkább csak megnézni érdemes, hor­dani már kevésbé. A ho­ni lányok-asszonyok pe­dig tovább törhetik a fejüket: a tavasz végér­vényes beköszöntével mi­vel váltják fel a meleg kucsmákat, usankákat... (Fotó: AP — MTI — KS) Az orvosunk válaszol Igaz az, hogy a rendsze­res, mértéktelen alkoholfo­gyasztás rontja a vitaminok felszívódását, amelynek kö­vetkezménye: látásromlás, agykárosodás, az idegrend­szer megbetegedése? — kér­dezi levelében T. L. egri ol­vasónk. A múltban ismeretlen volt, hogy a nagyfokú alkoholfo­gyasztás miért károsítja a májat, az agyat és más szer­veket. Az utóbbi idők ku­tatásai azonban kiderítették, hogy a vitaminhiány fontos szerepet játszik ebben. A nagyivók .rosszul tápláltsá­gának egyik oka az, hogy kevés ételt esznek. A kaló­riabe vitel nagy része alko­hol formájában jut a szer­vezetbe. ímely nem tartal­maz tápanyagokat. Ehhez járul még az, hogy az alko­hol rontja a bevitt vitaminok felszívódását. Annak ellené­re; hogy sok embernek van­nak „ivási problémái”, csak kis részükben fejlődik ki halálos májzsugorodás. Az alkohol okozta károsodás vi­szont elterjedtebb a szívben, a vérben, a hasnyálmirigy­ben és az idegrendszerben. Egyfajta agykárosodást okoz a B, (thiamin)-hiány. E be­tegség akut tüneteit, például a súlyos memóriazavart meg lehet állítani nagy mennyi­ségű B|-vitaminnal. Az alko­holistáknál a B^ is kimutat­hatóan csökken, pedig fon­tos az idegrendszer és a vérképzés számára. Ezzel hozzák összefüggésbe a po- harazók által gyakran pa­naszolt idegi fájdalmakat és izomgyengeséget. A C-vita- min is sokkal alacsonyabb értékeket mutat náluk, .■mint a nem ivóknál, éppúgy, mint a fölsav. amely a B-vi­taminok csoportjába tarto­zik, és a zöld, leveles zöld­ségekben, a májban és az élesztőben található. Rend­kívül fontos szerepet tölt be az új vérsejtek termelődésé­ben és a tápanyagok felszí­vódásában. Az A-vitamin hiánya farkasvakságot idéz­het elő, ami a nagyivók közt gvakran tapasztalható. Az ásványi anyagokra épp­úgy, mint a vitaminokra szükség van a szervezet nor­mális, egészséges kémiai működéséhez. A nagyfokú alkoholfogyasztás csökkent­heti a vér magnéziumszint­jét. Ez pedig rossz hatássá; lehet a szívizom összehúzó­dására. és valószínűsítheti a potenciálisan halálos ideg- rendszeri betegségek előfor­dulását. Az egyetlen ásvá­nyi anyag, amelyből az al­koholista nem szenved hiányt, az a vas. Sőt, a krónikusak vére és szövetei gyakran túl nagy vasmennyiséggel ren­delkeznek. Egyes italok, pél­dául a vörös bor, vagy a fe­kete sör is sok vasat tar­talmaz. Az orvosok általában azt tanácsolják ezeknek az em­bereknek, hogy hagyják ab­ba az ivást, vagy mérsékel­jék. De nem tül sokuknak van elég akaratereje a tel­jes absztinenciához, azonban van mód arra. hogy jobb táplálkozással a szervezetük károsodását a minimumra csökkentsék. A megfelelő vitamin- és ásvánvianyag- ellátottság mindenképpen Bogaras történet AMIRŐL BESZÉLNI KELL A fiatalasszony körülbelül nyolc évvel ezelőtt olvasott először arról ironizáló be­számolót. hogy Nyugaton, ahol az illatos szappanok, dezodorok garmada nyújt lehetőséget a maximális ápoltságra. terjed a tetű. Ál­lítólag, — így a cikkíró — a testi higiéniára legtöbbet adók terjesztik. S ez érthe­tő is, hiszen az élősködők­nek a neve úgy összekapcso­lódott a piszok fogalmával, hogy a kulturált emberek egyszerűen szégyenkeznek a gyógyszertárban irtot kérni. Hogy mik megtörténhet­nek az NSZK-ban vagy Ausztriában! — sóhajtott erre a mese hőse, miköz­ben egy magyar dokumen­tumfilmben végignézte, ho­gyan tetvetleníti (kopaszra nyírással is) a Köjál az er­dőben csámborgó cigány­törzset. A „minálunk ez úgysem lehet” csak akkor kezdett kétségessé válni, mikor pár esztendő múlva legjobb ba­rátnői kezdtek el — szigo­rúan bizalmasan — azon vitatkozni, melyik szer is a legelviselhetőbb a „bogár” ellen, amelyet az óvodából, iskolából hozott a gyerek ... Az ő kisfia háromheti kö­högéssel, lázzal és többféle erős gyógyszerrel „kezdte”. A legutolsón az is rajta volt, viszketést okozhat a kap­szula érzékeny bőrűeken. Mi sem természetesebb, hogy tíz nap múlva még mindig az antibiotikumot szidva in­dultak az orvoshoz, csak diszkréten föltételezve, hogy ennyi idő után más is lehet. Az orvos dolga természe­tesen nem a tetű diagnosz­tizálása, vagy kezelése. Hű­sítő kenőcsök birtokában há­rom nap múlva így került sor szakvélemény kérésére a védőnőtől, az óvónőtől. Az eredmény megnyugtató: az­az negatív lett. Amikor a kulturált meg­jelenésű anya újabb három nap múlva eltűnni nem aka­ró viszkető kiütésekkel az ügyeletén jelentkezett, a doktor legszakszerűbb kér­dése csak az lehetett: „Asz- szonyom. mikor, hány to­jást és milyen formában evett?” Az injekciók és a gyógyszerek hatása alatt a „beteg” vidáman konstatál­ta, hogy itt a tavasz, hiszen már a haján is megjelentek azok a kis májusi, sárgát kedvelő nyűvek. A harmadik fejezet rövi- debb. A gyógyszerész megnyug­tatásképp néhány humoros esetet elevenített föl arról, ki hogy veszi észre a lassú járású hívatlan vendégeket Az óvónő kijelentette, hogy ő előző nap szólt a „góc" ma­májának. hogy ideje a ki­csi újabb (!) lekenésének. A gyerek elmesélte, hogy a jó szándékú bejelentés után a harmincból csak az ő fején bogarászott a daduska, a töb­biekét nem nézték meg. (?) Miért ily bő lére eresztve a történet? Hogy levonhas­sák a tanulságot az illeté­kesek. Egyrészt azt. hogy e kelle­metlen „bogárnak” a kelle­ténél kisebb a propagandá­ja. Nehezen ismeri föl, aki élőben még nem látta Más­részt. hogy kevés kísérlet történt arra, hogy a tiszta­ságra igazán adók gátlásait megszüntessék e kórokozók­kal kapcsolatban, hiszen épp a titkolódzás ad zöld utat az újabb hódításoknak. Kér­dés az is, vajon a jelenség felbukkanása esetére kellő­képp eligazították-e a peda­gógusokat vagy a fodrászo­kat. Elegendő-e csak a már fertőzötteknél gondoskodni, vagy többet lehetne tenni a megelőzés érdekében is ? Pél­dául. kéthetenként általános és szégyenkezésmentes vizs­gálattal. Ha valaki leküzdi alap­vető szemérmetességét a te- tűproblémával kapcsolatban, s szőkébb vagy tágabb kör­nyezetében diszkréten ér­deklődni kezd, bizony a leg­több helyen biccentenek: igen. hozzánk is hazahozta már egyszer a gyerek. Ezért, kérdeztük meg a Köjál eg­ri vezetőjét, dr. Körfy Pé­tert. vajon a megyeszékhe­lyen sokakat érint-e a tit­kolt fertőzés? — Azt kell mondanom, három-négy esztendeje or­szágos járványok ellen kel­lett küzdenünk, s ehhez ké­pest ma már valamivel ked­vezőbb a kép. De nincs ok a megnyugvásra, a kisebb- nagyobb gyermekközössé­gekben nap mint nap föl­bukkannak az élősködők be- hurcolását jelző nyomok. Hogy azonnali példát említ­sek, éppen ma is elindultak dolgozóink, egy iskolai és egy óvodai bejelentésre. Tavaly egy egri iskola apraja-nagy- ját kezelni kellett. — Minden egyes esetről kötelezően értesülnek? — Csak tömeges előfor­dulás esetén. Az egyszerűbb ügyekben a pedagógusok maguk intézkednek. Általá­ban hazaküldik a tanulót, ritkábban ott, helyben lekeze­lik a fejét. — Ha egyértelműen kimu­tatható, hogy mindig ugyan­abból a családból kerül visz- sza az intézménybe a „bo­gár”, van-e mód kényszer- fertőtlenítésre ? — Védőnőink csak a meg­győzés eszközével élhetnek. Szerencsére nem túl nehéz a feladat, mivel a legújabb ellenanyag a Nittyfor egy kellemes illatú samponféle. —- Mi lehet az oka az újabb és újabb ismétlődés­nek? — Gyakran egyszerűen a r esteikedés, pedig állítom, a legtisztább családok is megkaphatják véletlenül Szégyenre tehát nincs ok Talán tudatosítani kellene, hogy ma már a megelőzésre is van mód. — Milyen lehetőségük van a felvilágosító tevékenységre? — Sajnos, szórólapunk ke­vesebb van a kelleténél. Ál­talában a pedagógusok tájé­koztatják a szülőket. — A leggyakoribb tetúfaj­tó? — Jószerivel csak a fej­tetővel találkozunk. A lapos- és a ruhában élő gyakorla­tilag eltűnt. — És a tetvek okozta be­tegség is? — Tífusz már vagy 30 éve nincs. Igen jó gyógyszerek vannak ellene. — Van-e mód a rovarok általános kipusztilására? — Csak annyit tehetünk, hogy rendszeresen vizsgáljuk a közösségeket. . . ★ Megyénkben az elmúlt évben 2420 darab 30 milli­literes irtószer fogyott, egy­literes pedig ezer darab. Duplája a megelőző eszten­deinek. Nittyfort „kicsit” 7840 -szer vettek, litereset 270-szer. Ezerrel többet, mint nyolcvanötben.

Next

/
Thumbnails
Contents