Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. március 11., szerda Geraszimov sajtótájékoztatója Moszkvában elégedettek az európai közepes hatótá­volságú rakétákra vonatkozó szovjet javaslat nyomán mos­tanra kialakult helyzettel — mondotta keddi sajtótájé­koztatóján Gennagyij Gera­szimov, a szovjet külügy­minisztérium információs főosztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi napok eseményei alapot adnak bizonyos mér­sékelt derűlátásra: előter­jesztették a kérdésre vonat­kozó amerikai javaslatot, s kedden Washingtonban ösz- szeültek az Egyesült Álla­mok szövetségesei, hogy ki­alakítsák közös álláspontju­kat. Bejelentették Shultz külügyminiszter moszkvai látogatását is. Szovjet rész­ről elégedetten állapítják meg, hogy a különböző állás- foglalások bizonyos fokú de­rűlátást tartalmaznak. Geraszimov ugyanakkor figyelmeztetett: továbbra is megvan annak lehetősége, hogy mesterséges akadályo­kat gördítenek a megállapo­dás útjába. Törekvés mu­tatkozik a közepes hatótá­volságú eszközök és a ha­gyományos fegyverek „cso­magként!” kezelésére, a két kérdés összekapcsolására. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter indoné­ziai látogatásának eredmé­nyeit kedvezően értékelik Moszkvában. Hasonló az in­donéz vezetés véleménye is. Szovjet vélemény szerint Suharto elnök szovjetunió­beli látogatása elősegítheti e kapcsolatok további fejlődé­sét — közölte a szóvivő. Sevardnadze külügymi­niszter befejezte laoszi láto­gatását és Kambodzsába utazott tovább. Kérdésre válaszolva Geraszimov el­mondta, hogy a szovjet po­litikus laoszi tartózkodása idején robbanás történt Vi- entián központjában, ennek okáról és az esemény rész­leteiről azonban nem tud tájékoztatással szolgálni — mondotta. Szólt arról, hogy folyik Margaret Thatcher március végi moszkvai látogatásának előkészítése. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tizen­két éve nem tett brit kor­mányfő látogatást a Szovjet­unióban. Geraszimov hang­súlyozta, hogy a Moszkvában tartandó eszmecseréknek nemcsak a kétoldalú kapcso­latok szempontjából lehet jelentőségük. Több nemzet­közi kérdés, különösen a fegyverkezési hajsza világ­űrre történő kiterjesztésének megakadályozása és a nuk­leáris fegyverek felszámo­lása is a tárgyalások napi­rendjén szerepelhet. Hamarosan Moszkvába ér­kezik Michael Armacost amerikai külügyminiszter- helyettes, s a helyi konflik­tusokról. a különféle regio.- nális problémákról folytai majd konzultációkat szovjet partnereivel — jelentette be Geraszimov szóvivő. Bangladesi merényletek rr Őrségváltás az olasz kormány élén Giulio Andreotti, kijelölt olasz miniszterelnök tá­vozik a Chigi Palotából elődjével, Bettino Craxi volt miniszterelnökkel történt tárgyalása után (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Pokolgépes merényletek százait követték el kedden Bangladesben, miközben az ellenzék felhívására nyolc­órás általános sztrájkot tar­tottak az országban. A há­zilag készített robbanószer- kezetek csak csekély anya­gi károkat okoztak, személyi sérülés nem történt. Zárva maradtak a ban­kok, az üzletek és a hivata­lok, kivéve a kormányintéz­ményeket. Dakkában szü­netelt a tömegközlekedés, a vonatok rendszertelenül jár­tak. A tiltakozásokat az vál­totta ki, hogy a kormány­zat kilátásba helyezte a köz­lekedési díjak jelentős eme­lését. Hétfőn a dakkai egye­temen bombakészítés köz­ben robbanás végzett egy diákvezetővel, nyolc társa pedig megsérült. A diákok szerint vezetőjük provokáció áldozata lett, a pokolgépet kívülről dobták be a dakkai egyetem helyiségébe. A gyil­kosság az ellenzék szerint „a kormány újabb összees­küvése politikai ellenfelei­nek fizikai megsemmisítésé­re”. Hat volt hadügyminiszter levele Reagannek Hat volt amerikai had­ügyminiszter levélben szó­lította fel Reagan elnököt, az amerikai kormányt és a törvényhozást, hogy ne vál­toztassa meg a rakétaelhá­rító fegyverekről megkötött SALT—1. szerződés értelme­zését. A volt hadügyminiszterek levelét nem hozták nyilvá­nosságra, de értesülések sze­rint az írás arra figyelmez­tet, hogy a szerződés olyan értelmezése, amely lehetővé tenné Washington számára az űrfegyverek kipróbálását, vagy éppenséggel telepítését, nemcsak ellentétes lenne az eredeti megállapodásokkal és a kongresszus által an­nak idején elfogadott felté­telekkel, hanem súlyos kö­vetkezményekkel is járna, a fegyverkezési verseny új szakaszát indítaná meg. A levelet Melvin Laird, Ro­bert McNamara. Harold Brown, Clark Clifford, James Schlesinger és Elliot Richardson írta alá. A Reagan-kormány elv­ben már állást foglalt amel­lett, hogy a szerződés az Egyesült Államok értelmezé­se szerint lehetővé teszi a Washington által tervezett új űrfegyverek gyakorlati kipróbálását. Szovjet részről ezt ellentétesnek minősítet­ték. APÁLY UTÁN DAGÁLY Spanyol-francia kapcsolatok örömét fejezte ki Francois Mitterrand francia köztársasági efnök azért, hogy talál­kozhat a spanyolokkal, és különösen azért, hogy immár együtt lehet velük az Euró­pai Gazdasági Közösségben. Spanyolország és Franciaország sorsa ma már egymás­hoz kötődik — tette hozzá szerdai madridi látogatása előtt a legnagyobb spanyol rádióhálózatnak adott nyilatkozatában. A nemzetközi politikában a patetikus megnyilatkozá­soknak se szeri se száma, így azután nem érdemes ko­molyan feltenni a kérdést, hogy vajon valóban örömet okoz-e a politikusnak ez a látogatás. Annyi bizonyos, hogy a mai, konfliktusokkal terhelt világban két szom­szédos állam jó viszonyá­nak hangsúlyozása a békés együttműködés ügyét szol­gálja. A spanyol—francia kapcsolatrendszer fontos láncszeme a nyugat-európai politikai felépítménynek, egyik meghatározó eleme a Földközi-tenger térségében a biztonság fenntartásának. Történészek és politikaku- tatók feladata annak feltá­rása, hogy az évszázadok óta egymással viszálykodó két szomszédos állam miként talált rá a közeledés ösvé­nyére éppen akkor, amikor Franciaországban a konzer­vatív erőké, Spanyolország­ban pedig a korábbi idők­höz képest vitathatatlanul balra álló politikusoké az irányító poszt. Nemrégi­ben jelent meg egy Párizs­ban dolgozó spanyol tudósí­tó tanulmánykötete, amely címében hegyormokhoz ha­sonlítja a két ország viszo­nyát. Aligha találhatott vol­na kifejezőbb metaforát a szerző. Nyilvánvalóan a Pi- reneusokra utalt, amelynek vonulatai az elkülönülést jelképezik. Magaslatai és völgyei pedig azokat a hul­lámzó helyzeteket szimboli­zálják, amelyekre hol a messzire tekintő összefogás, hol pedig a kilátástalanul mély szakadékba zuhant el­távolodás volt jellemző a múltban. E távolságtartó szomszéd­ság mai hétköznapjainak krónikása már nemigen ta­lálkozik a spanyolok egyko­ri ádáz francia-ellenességé­vel, s mind kevesebbet ész­lel a franciáknak a spanyo­lokkal szemben tanúsított felsőbbrendű gőgjéből A po­litikusok szólamait pedig nem is olyan nehéz lefordí­tani a mindennapi nyelvre. Rádiónyilatkozatában Mitter­rand arra utalt, hogy Spa­nyolország közöspiaci' tag­ságáról az ő elnöksége ide­jén, 1984-ben hoztak határo­zatot, s azt két évvel később meg is valósították. Vagyis a nyugat-európai gazdasági összefogás egy újabb nagy országgal, Hispániával, szé­lesebb körűvé vált. A napóleoni invázió és a függetlenségi háborúk több mint másfél évszázados tör­ténelmi emlékét ma már el­homályosítja a francia nagy­tőke előnyös spanyolországi helyzete és a spanyol poli­tika számára kedvező meg­annyi párizsi intézkedés. Ma már a franciák a spanyolo­kat vendégszerető emberek­nek tartják, a spanyolok pe­dig barátaiknak tekintik a franciákat. Ezt számos köz­vélemény-kutatás eredmé­nyei tanúsítják. A két ország közötti vi­szony mindazonáltal nem felhőtlen. A halászati és a mezőgazdasági kérdésekben meg-megújuló összezördü­lések. az ipari és különösen a hadiipari együttműködés terén tapasztalható nézetkü­lönbségek mellett Madrid — Rómához és Athénhoz ha­sonlóan — a közös piaci tag­országok közköltségeinek maximálását sürgeti, újfaj­ta szabályozással együtt. Ez­zel szemben Párizs a lon­doni és a bonni álláspontot, e kiadások ellenőrzésének fokozását támogatja. Az együttműködési poli­tika számos ponton viták sziklaszirtjeibe ütközik. Franciaország, mint ismere­tes, nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom, Spa­nyolország azonban nem kí­ván ilyen fegyvert birtokol­ni. Párizs elzárkózik Euró­pa atomfegyvermentességé­nek gondolatától, Madrid vi­szont fontolóra veszi ennek lehetőségét. A francia had­erő megkülönböztetett sze­repet igényel magának az európai hadászati elképzelé­sekben, míg a spanyolok egyelőre nem foglalnak ál­lást saját küldetésük tényle­ges tartalmát illetően az At­lanti Szövetség keretein be­lül. Mindkét államnak érdeke azoknak a tényezőknek az erősítése, amelyek az össze­fogás elmélyítését jelentik. Az apályos évtizedek után a spanyol-francia viszony — a nézetkülönbségek ellenére — a dagály éveit éli. Mind­ez persze figyelmeztetés is: ne hagyják, hogy a dagá- lyos szólamok mögött a va­lós tartalom elsikkadjon. Meruk József —( Külpolitikai kommentárunk )— A fontos kártya NEM, IGEN, MAJD MOST ISMÉT NEM. Három hét alatt másodszor jelentette be Arturo Cruz, hogy lemond a nicaraguai ellenforradalmi csoportokat összefogó há­romtagú csúcsszervezetben betöltött tisztségéről. Kilépése állítólag most már végleges. Az újabb fordulat azonban egy későbbi időpontban aligha kizárt, hiszen Arturo Cruz hosszabb ideje fontos kártya az Egyesült Államok kor­mányzatának nicaraguai játszmájában. A kilépés hátterében az ellenforradalmárok, az úgyne­vezett kontrák vezetőinek torzsalkodása áll. Marakodnak a koncért, az Egyesült Államoktól kapott dollármilliók elosztásáért. Arturo Cruz, aki ellenzéki politikus és nem katonai parancsnok, tehetetlenül nézte, hogy az állítóla­gos „ügy”, a fegyveres akciók helyett a dollárláz kötötte le a parancsnokokat. Ekkor jelentette be először lemon­dását. február közepén. A hivatalos Washingtonnak azon­ban szüksége lenne ,,a szalonképes” ellenzéki vezetőre: aki a Somoza-diktatúra megdöntését követően egy átme­neti ideig a sandinista rendszer oldalán állt, még kor­mányzati tisztséget is betöltött, majd Nicaragua washing­toni nagykövete volt. Ezért meggyőzték a somozista múlt­tal rendelkező Adolfo Calero főparancsnokot, hogy áll­jon félre az útból. Cruz akkor visszatért a vezetőségbe Ám rá kellett döbbennie, hogy a helyzet gyakorlatilag mit sem változott. Calero a legerősebb ellenforradalmi fegyveres csoport parancsnokaként változatlanul döntő szerepet tölt be a kontrák táborában. A KONTRÁK HELYZETE most egyébként is kínossá vált. Katonai sikerekkel kellene bizonyítaniuk, hogy meg­szolgálják a washingtoni támogatást, ám a hadszíntéren erre vajmi kevés az esélyük. Néhány ezren közülük ugyan nicaraguai területen tartózkodnak, de a sandinista had­sereg minden jelentősebb támadási kísérletet biztosan el­fojt. A nemzetközi rendezési erőfeszítések sem kedveznek az ellenforradalomnak. A washingtoni törvényhozás már értésre adta, hogy a Costa Riea-i elnök béketervéről el­határozott közép-amerikai csúcstalálkozó kimeneteléig nem hajlandó engedélyezni újabb pénzügyi támogatást a kontráknak. EKÖZBEN, MOST A HÉT KÖZEPÉN Uruguayban ösz- szeült a közép-amerikai válság orvoslásán negyedik éve munkálkodó Contadora-csoport, hogy áttekintse a szük­séges lépéseket. Az el nem kötelezett országok képviselői pedig a hét eleje óta Guayana fővárosában tanácskoznak, s ugyancsak megkülönböztetett figyelmet szentelnek a térség eseményeinek. Sevarnadze szovjet külügyminiszter a találkozóhoz intézett üzenetében leszögezte, hogy a Szovjetunió következetesen támogatja a Contadora kez­deményezéseit a mindenki számára elfogadható közép­amerikai rendezés megvalósítására. Ortutay L. Gyula A Hevesi Állami Gazdaság tehenészeti telepére felvételt hirdet: MÜSZAKVEZETÖI MUNKAKÖRBE. Fizetés: megegyezés szerint. TRAKTORVEZETŐI MUNKAKÖRBE. Fizetés: kollektív szerződés szerint. Érdeklődni lehet: Csernóczky Béla főmérnöknél. HEVES, Dobó u. 31. Telefon: 11-633, 11-688 AZ OSTOROSI EGYETÉRTÉS MGTSZ 3 felvételt hirdet az alábbi munkakörök ^ k betöltésére: J S kőműves, erőgépvezető S j mezőgazdaságigép-szerelő ä JELENTKEZÉS a termelőszövetkezet k k személyzeti vezetőjénél. 1

Next

/
Thumbnails
Contents