Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 59., szám ARA: 1981. március 11., szerda 1,80 FORINT — Reformunk, ma Sorskérdés, kulcskérdés, így mondják ma társadal­munk hazai fejlődésének mozgatóját, a gazdaság elő­rehaladását. Sorsdöntő, hogy a realitásokat szám­ba véve mihamarabb át­térjünk az intenzív növe­kedési pályára, rendelke­zésre álló erőforrásaink minél teljesebb kihaszná­lására. Ehhez pedig a re­formfolyamat további foly­tatására van szükség. 1984 áprilisa óta, amikor az MSZMP Központi Bizott­sága határozatot hozott a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére. több minden történt. Gondol­junk csak az új vállalat- irányítási formák beveze­tésére, az érdekeltségi rendszerben történt válto­zásokra, az exportszabá­lyozásra, a csődtörvényre, a működő tőke áramlásá­nak elősegítésére vagy az idén a bankrendszer re­formjára. Ennek fontossága fogal­mazódott meg nemrég azon a háromnapos szege­di országos konferencián is, ahol szellemi életünk jeles képviselői a szocializ­mus fejlődésének jelené­ről és jövőjéről, a reáli­sabb kép kialakításáról munkálkodtak. Kifejezés­re jutatták, hogy az or­szágban a szükséges lépés­váltáshoz megvan a kezde­ményezőkészség, a kellő fo­gékonyság, a szellemi erő. Az előrehaladástól nem tántoríthat el bennünket, hogy láthatóbbá lettek még meglévő történelmi erede­tű elmaradásaink, társadal­munk ellentmondásai. Eze­ket, mint realitásokat, va­lóságos természetük szerint erőforrásaink, eszközeink és lehetőségeink arányában kezeljük. Napjaink szocialista köz- gazdaságtanának egyik el­méleti és gyakorlati alap­kérdése, hogyan lehet ösz- szekapcsolni a tervszerűsé­get, az árutermelést és az értéktörvényt. Ha visszate­kintünk és összegezzük az elmúlt két évtized tapasz­talatait. azok igazolják az irányítás, a gazdaság folya­matos reformjának szük­ségességét és létjogosultsá­gát. Társadalmunk, gazda­ságunk fejlődése összessé­gében tervszerűvé vált és a szükségletek kielégítésé­hez igazodott. Ezzel pár­huzamosan viszont további fontos problémák kerültek az elméleti és a gyakorla­ti munka homlokterébe. A párt XIII. kongresz- szusa határozatainak meg­valósításéra a Központi Bizottság múlt évi novem­beri határozata programot adott. Ebben megfogalma­zódott, hogy fejlődésünk egyik hajtóereje a jövedel­mek differenciálása. Tehát a bér fedezete a jövőben csak az elvégzett munka, a tényleges teljesítmény le­het. Éppen ezért mielőbb vissza kell adni a tudás, a hozzáértés becsületét. el­ismerését. Az említett ta­nácskozás erre is ráirányí­totta a figyelmet, felvázol­va a további cselekvés időszerűségét. Meutusz Károly MEZŐGÉP - EGER, GYÖNGYÖS, HEVES, HORT lavuló munkakörülmények A Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnak He­ves megyében négy üzeme található. Az egri és a gyöngyösi gyár mellett a hevesi és a horti gyáregység is kiveszi részét a feladatokból. Az ott dolgozók mun­kakörülményei — az utóbbi időszakban — fokozato­san javultak. Új tanműhelyek A létszámutánpótlással kapcsolatban el kell monda­ni. hogy annak fő forrása továbbra is -a szakmunkás- tanulók képzése. Az ott gyakorlatot végző ifjak mintegy hatvan-hetven szá­zaléka létesít munkavi­szonyt a Mezőgépnél. Je­lentős fejlesztés volt Gyön­gyösön, az új tanműhely megépítése is, amely 12 millióba került. Ez évben tervezik Hevesen egy hason­ló jellegű műhely létrehozá­sát; ebben évfolyamonként 30—35 tanuló oktatására nyí­lik majd lehetőség. Egerben és Gyöngyösön a dolgozók 59 százaléka. He­vesen 40, Horton pedig 30 százaléka ingázik. A mun­kásjáratok indítását nagy­részt saját autóbusszal old­ják meg, kisebb részben a Volánnal együttműködve biztosítják azt, hogy a mun­kaidő befejezése után ma­ximum egy órával mindenki hazaérjen. A távolabb la­kók részére egyébként Eger­ben 26—30 személyes szál­lást tartanak fenn. Egészségügy Jelentős előrelépés tör­tént az egészségügy terüle­tén is. A munkakörülmé­nyek javítására, a veszélyez­tetett és nehéz fizikai mun­kahelyek csökkentésére, vi­lágításra és szellőzésre az elmúlt hat esztendőben vál­lalati szinten 270 milliót — ennek felét a Heves megyei egységeken belül — fordí­tottak. Mind a négy üzem­ben van üzemorvosi rende­lő, amelyek műszerezettsé­gét folyamatosan javít­ják. Hevesen most van fo­lyamatban az új rendelő épí­tése. A veszélytetett terüle­ten dolgozók — festők, felü­letkezelők stb. — részére szűrővizsgálatokat végeznek, ezekről pontos nyUvántarfá- sokat vezetnek. Az egységek rendelkeznek az elsősegély- nyújtáshoz szükséges felsze­relésekkel is. Itt kell megjegyezni, hogy a táppénzes napok tekinte­tében — bár eltérő mérték­ben — negatív tendenciák figyelhetők meg. Csökkenté­sére ellenőrök beállításával és külön felülvizsgálatokkal tesznek kísérletet; egyelőre kevés eredménnyel. Művelődés, szociális ellátás A művelődési tevékenység a művelődési bizottságok (a gyáraknál albizottságok) irá­nyításával valósul meg. Nagy körültekintéssel készülnek az úgynevezett oktatási, kép­zési és művelődési tervek. A bizottságok, a szocialista brigádok ez irányú vállalása­it is figyelembe veszik, szerződést kötnek a helyi művelődési házakkal, könyv­tárakkal. Béteket biztosí-elr tárakkal. Bérleteket biztosí­tanak csoportos színházláto­gatásokra, de szerveznek tárlatlátogatásokat, író—ol­vasó-találkozókat is. A prog­ramok között bőven szerepel­nek kirándulások is. Jól funkcionálnak a kihelyezett SZMT-könyvtárak is. — mintegy 1600—2000 kötet­tel —, amelyek állományai rendszeresen cserélik, fris­sítik. Az egységeknél nagy népszerűségnek örvend a tömegsport. Minden eszten­dőben sor kerül a vállalati sportnap megrendezésére, amelyen igen nagy szám­ban vesznek részt. A dolgozók egyéb szociá­lis ellátását külön erre a célra megfogalmazott terv alapján oldják meg. A la­kástámogatásra, üdültetés­re, üzemétkeztetésre stb. — vállalati szinten — évente 16—18 millió forintot hasz­nálnak fel. Bár, mindezek a kiadások évente növeked­nek, a szociális ellátás szín­vonala nem esett vissza, sőt néhány területen továbbfej­lődött. Dolgoznak a fóliások A márciusi nagy tudót;, havazás ellenere elkezdték munkájukat megyénk legnagyobb primőr körzetének. Csány vidékének fóliásat. Szklenár György fűtött talajú fóliasát­rában 5 ezer paprika-, i ezer paradicsom-, és ötszáz uborkatő nőit palántává, és várja a tavaszt... (Fotó; Kőhidj Imrej Elutazott a brit külügyminiszter Sir Geoffrey Howe, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó külügyminisztere kedden előadást tartott a Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi termé­ben. A brit diplomácia ve­zetője szólt azokról, a gaz­daság minden szféráját érin­tő változásokról. amelyek Nyugat- és Kelet-Európa or­szágaitól egyaránt nagy fokú alkalmazkodóképességet kö­vetelnek meg. Ezzel össze­függésben ismertette az Eu­rópai Gazdasági Közösség törekvéseit, és kormánya gazdaságpolitikájának főbb irányait. Sir Geoffrey Howe kívánatosnak nevezte a ke­let—nyugati gazdasági kap­csolatok erősítését, ami a kölcsönös bizalom légkörére is kedvezően hatna. Az előadást követően a brit külügyminiszter a ma­gyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott az Atrium Hyatt szállodában. A sajtókonferencián beveze­tőként elmondta, mint kül­ügyminiszter immár másod­szor jár Magyarországon. Mostani látogatása során ta­lálkozott a magyar politikai és gazdasági vezetőkkel, akikkel hasznos, nyílt esz­mecserét folytatott. A meg­beszéléseken megvitatták a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását, véleményt cseréltek a kelet—nyugati kontaktu­sok jelenlegi állapotáról. Ki­jelentette: mostani tárgyalá­sai azt bizonyították, hogy Magyarország és Nagy-Bri- tannia kapcsolatai erősöd­nek, a kölcsönös tisztelet és a megértés jellemzi azokat. A továbbiakban kiemelte: a tárgyalások alkalmat adtak arra is, hogy ismertesse Nagy-Britannia álláspont­ját a Szovjetunió legutóbbi leszerelési javaslatával kap­csolatban. A Várkonyi Péter külügy­miniszterrel folytatott meg­beszéléseiről szólva elmond­ta, hogy a kétoldalú kapcso­latok kérdéskörén belül kü­lönös figyelmet szenteltek a nemzetközi terrorizmus el­leni közös harc erősítésének Sir Geoffrey Howe közöl­te: londoni látogatásra hív­ta meg magyar kollégáját, aki a meghívást elfogadta. A látogatás során több fontos egyezményt is aláír­tak Magyarország és Nagy- Britannia között. A kapcso­latok elmélyítésének szán­dékát jelzi az is, hogy brit vállalatok — évek óta elő­ször — az idén hivatalosan is részt vesznek a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. Sir Geoffrey Howe az Eu­rópai Gazdasági Közösség és Magyarország kapcsolatai­nak alakulásáról szólva saj­nálatosnak nevezte, hogy 1983-as magyarországi láto­gatása óta — az utóbbi idő­kig — nem tapasztalható jelentős előrehaladás egy, az EGK és Magyarország kö­zötti gazdasági együttműkö­dési megállapodás kidolgo­zásában. Nagy-Britannia — mind politikai, mind gazda­sági okokból — határozottan támogat egy ilyen jellegű egyezményt. Hangsúlyozta, hogy a brit kormány az EGK-n belül továbbra is a megállapodást szorgalmaz­za. Ugyanakkor kiemelte: véleménye szerint mindkét részről rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy a szán­dékoknak megfelelően mi­nél hamarabb aláírjanak egy ilyen egyezményt. Sir Geoffrey Howe dél­után a Duna-kanyar neve­zetességeivel ismerkedett; Szentendrére és Visegrádra látogatott. Sir Geoffrey Howe. Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság külügy­minisztere hivatalos látoga­tása befejeztével kedden el­utazott hazánkból. A brit diplomácia vezetőjét vendég­látója, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Je­len volt Leonard Vincent Applieyard, az Egyesült Ki­rályság budapesti nagyköve­te. Sajtótájékoztató a szakszervezetek érdekvédelmi feladatairól A dolgozók munkaviszo­nyát is érintő új gazdasági jelenségekkel összefüggő szakszervezeti feladatokról tájékoztatták kedden az új­ságírókat a SZOT illetékes szakemberei. Elmondták, hogy a szakszervezetek tá­mogatnak minden olyan kez­deményezést, amelynek cél­ja a vállalati, s ezzel együtt a népgazdasági eredmények javítása. A gazdálkodás szi­gorúbb feltételei kihatnak a foglalkoztatás eddig meg­szokott gyakorlatára is, ami új követelményeket támaszt a szakszervezetek érdekvé­delmi, érdekképviseleti mun­kájával szemben. Biztosíta­niuk kell, hogy az átszerve­zésekben érintett dolgozók jogai megfelelőképpen érvé­nyesüljenek, ne maradjanak magukra megoldatlan prob­lémáikkal, s mindenkinek a sorsa megnyugtatóan rende­ződjék. A szakszervezetek rendkí­vül fontosnak tartják, hogy a dolgozókat mindig ponto­san tájékoztassák vállalatuk helyzetéről, a sorsukat be­folyásoló vezetői döntések­ről. Ha a gondokat időben feltárják, a kivezető utat is könnyebb közös gondolko­dással meghatározni, közös cselekvéssel végigjárni. A valóságnak megfelelő tájé­koztatást azért is meg kell követelniük a munkahelye­ken a szakszervezeti szer­veknek, mert az eddigi ta­pasztalatok szerint a gazdál­kodási nehézségekkel küz­dő vállalatok inkább igye­keznek bajaikat eltitkolni, mint feltárni a dolgozók előtt. Azzal kevesen számol­nak, hogy a kósza hírek sokkal több kárt okoznak, mint a helyzet nyílt feltá­rása. Azt is meg kell mon­dani a dolgozóknak, ha már nincs mód a gyár, az üzem talpraállítására, de nem mindegy. hogy mikor és mi­lyen formában. A helyi szak- szervezeti szerveknek arra is ügyelniük kell, hogy csak megfelelően előkészí­tett program alapján ke­rülhessen sor a vállalatok­nál a létszám csökkentésére. Hazánkban jelenleg nem éri el a százat azoknak a száma, akik megfelelő mun­kaalkalom hiányában a hat hónapra meghosszabbított felmondási idejüket töltik. Várható azonban, hogy egy­re többen lesznek kénytele­nek igénybe venni a felmon­dási idő meghosszabbításá­nak ezt a lehetőségét. Egy­részt azért, mert az eddigi­nél is több vállalat kívánja csökkenteni a létszámot, másrészt pedig azért, mert az ország egyes városaiban, területein már most is ne­héz állást találni, s ez még nehezebb lesz, ha ott to­vább nő a munkát keresők száma. Mindez piár olyan problémákat vet fel. ame­lyek megoldása túlnő a szak- szervezetek hatáskörén, köz­ponti intézkedéseket kíván. Ezért a szakszervezetek szor­galmazzák az átképzés, to­vábbképzés intézményesített formáinak kialakítását, va­lamint egy, a foglalkoztatás minden kérdésére, például a munkahelyek teremtésére is kiterjedő központi program kialakítását. A szakszerveze­tek olyan javaslattal fordul­nak az illetékes állami szer­vekhez, hogy tegyék lehető­vé azoknak a dolgozóknak a korengedményes nyugdíja­zását, akik koruk, egészségi állapotuk miatt már nehe­zen vállalkozhatnak új szak­ma elsajátítására, új mun­kahely keresésére. Minderről a SZOT elnök­sége is tárgyalt múlt pénte­ki ülésén. Az ezzel kapcso­latos szakszervezeti felada­tokról határozatot hozott, amelyet eljuttat a különbö­ző szakszervezeti szervekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents