Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-10 / 58. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 10., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM r ; : - 7 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN fi szakszervezeti üdültetés Aki szép környezetben, kellemesen kívánja tölteni évi munkája után járó szabadságát, annak már az esztendő első hónapjaiban döntenie kell a helyről, a pihenés formájáról. Az csak természetes, sokan élnek vagy legalábbis szeretnének élni a szakszervezet biztosította lehetőségekkel. Az igények persze, általában nagyobbak, mint .ahány beutaló elosztásáról lehet gondoskodni. Az sem mindegy, hogy maguk az üdülők milyen állapotban várják az odaérkezőket. Az iméntieket és még sok más témát érintő kérdéseket olvasóink tették fel, s ezeket továbbítottuk e fontos terület felelőseinek. Szabó Lajosné, a Hevesi Egyesített Szociális Betegotthon ápolónője levelében azt kifogásolja, hogy az egészségügyi dolgozók csopaki üdülőjébe ugyan három évre előre ütemezik a beutalásokat, de például az ö kérelmét már az első évben, erre az esztendőre sem tudták teljesíteni, holott két iskolás gyermekével szeretett volna menni a nyáron oda. Így viszont ők már a tanintézetükkel sem mehetnek. Igazságtalannak találja az ilyen módon meghirdetett és reklámozott megoldást. A feleletet Gulyás Máriától, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkárától kértük: — A beutalók szétosztásának rendje nálunk pontosan meghatározott keretek között történik. A szakszervezeti tagok számának arányában. Az üdülési albizottságunk ennek megfelelően tesz javaslatot, hogy a kapott jegyekből 15 megyei alapszervezetünk közül melyik mennyihez juthasson hozzá. Hangsúlyozom, ez létszámarányosan megy végbe. Ezt követően a megyebizottságunk dönt a tényleges elosztásról. Nyugodtan mondhatom. igen körültekintően, gondosan látjuk el ezt a feladatunkat. Az kétségtelen tény, a legtöbb kérelem a főidényre, vagyis a nyári hónapokra fut be. Minden kérésnek sajnos — s ez érthető. belátható — nem tudunk eleget tenni. Elég. ha csak azt mondom, idén országosan tízszeres a túljelentkezés. Ami a kérdezőt illeti: a három évre szótó ütemezés a csopaki üdülőbe előzetes informálódás volt. A központunk megkereste írásban az alapszervezeteket, hogy felmérje az igényeket. Az egész évre szólóakat, nem pedig csak a nyári időszakét! Épp ezért ígéret és reklám nem is lehetett. A csopaki esetben az elosztásról a Központi Vezetőség elnöksége döntött, dátumszerűen. Megyénk 49-et kapott, a hevesi intézet egyet. Csak ösz- szehasonlításképp említem: a 9300 szervezett dolgozó közül 86 dolgozik megyénk negyedik városának említett intézményében. Egyébként ez a 49 jegy sem elsősorban nyárra érvényes. Gajdóczki Istvánná ugyancsak írásban közli, hogy ö a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet tagja. Fiatalabb korában fel sem merült benne, hogy üdülni menjen, de most sem köny- nyű erre vállalkoznia, mert a munka egész évben várja. Ha mégis kérne egy kis pihenőt, mire számíthatna? A gazdálkodó szervezetben Nagy Ferencné az üdülési ügyek intézője. A segítségével adunk választ: — Egyetlen saját üdülőnk van, méghozzá Harkányban. Mivel ez faépítmény, általában csak májustól szeptemberig tudjuk használni De ha valaki más időpontban akarja igénybe venni, annak sincs akadálya. A házban három szoba található, két-két ággyal. Egy pótágyat is fel lehet állítani valamelyikben, ha éppen szükség van rá. A konynája jól felszerelt, meleg vizet a bojler ad. Többnyire nincs gondunk azzal, hogy kinek utaljuk ki a szobákat. Az iskolai szünetben a gyerekes családok érdeklődnek leginkább. A tsz-tagnak naponta 25, a családtagnak 60, míg a gyermeknek 15 forintot kell fizetnie a helyért. De van lehetőségünk arra is, hogy Debrecenbe. Hajdúszoboszlóra és Budapestre küldhessük el'a tagokat, ha pihenni szeretnének. Ezek már a szövetségeink révén érhetők el. Az a tény, nincs tumultus a jelentkezéskor. A szintén gyöngyösi Szabó Rozália kérdése: Most végzem a szakmunkásképzőt. Ha a nyáron szeretnék üdülni, kaphatnék-e beutalót a Gyöngyszövtől, amelynek tanulója vagyok? Tímár György né, a szak- szervezet üdültetési felelőse a következőkről adott tájékoztatást: — A jelentkezőket nyilvántartásba vesszük, és ha szükséges, bizonyos tényezőket figyelembe veszünk. Általában a kéréseknek eleget tudunk tenni, legfeljebb olykor-olykor az időpontban és az üdülés helyében kell módosítanunk. Szövetkezetünknek saját üdülője van Bog- lárlellén, ahol öt szobában 16 ágy van. továbbá két pótágyat is be lehet tenni. A beutaltak a közeli Szö- vosz-üdülőben kaphatnak egész napra élelmet, amiért naponta 102,30 forintot kell fizetniük. Aki akar, főzhet is magának, mert az üdülőnk konyhája teljesen felszerelt. Itt egy szobát télen is használhatnak a vendégek. Mezőkövesden, Zsóriban két szobát bériünk, két-két ággyal. Az étkezésről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Hajdúszoboszlón három szobával rendelkezünk, itt május közepétől szeptember közepéig pihenhetnek a dolgozóink. Gyulán ugyancsak két szoba a miénk. de csak a nyári hónapokban. Az abasári tsz-szel közösen tartunk fenn egy üdülőt szintén Hajdúszoboszlón, három szobával. A dolgozóinknak egy éjszakára 20, a családtagoknak 30. míg a társintézményekben dolgozóknak 70 forintot kell fizetniük. Lendvai Miklós gyöngyöshalászi olvasónk affelöl érdeklődött, hogy vajon szá- míthat-e beutalóra a nász- útján? Q a Mátraalji Szénbányák dolgozója. A kérdést Oláh Erzsébethez, a szénbányák vállalati üdültetési felelőséhez továbbítottuk. — Ha legalább egy hónappal hamarabb közli, mikortól és hová kéri, egészen biztos, hogy megkapja a beutalót. Az elmúlt évben összesen 861 SZOT-beutaló* adtunk ki bel- és külföldi helyekre. Emellett még külön mintegy harminc gyermeknek is tudtunk örömet szerezni. A vállalati saját üdülőnkben tavály 2342 személyt helyeztünk el, közülük 1900-an a főszezonban üdülhettek. Együttvéve 190 hellyel rendelkezünk Hévízen, Bükkszéken. Balatonvi- lágoson, Balatoni enyvesen. Leányfalun, Gyulán, Zsórin és Zánkán. Ezeknek egy része társvállalatokkal fenntartott üdülő. Az NDK-beli cégekkel csereüdültetésre kötöttünk szerződést. Évente 93-an vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Elő- és utószezonban nincs gondunk az elhelyezéssel, de sokan nem akarják tudomásul venni, hogy főidényben csak kétévenként kaphatnak beutalót. Kovácshegyi Kálmán Aba- sárról arra kíváncsi: ha valamilyen okból nem tud a beutalás első napjára megérkezni az üdülőbe, vissza- kapja-e a térítés megfelelő részét? A mátraházi üdülők vezetőjétől. Sramkó Józseftől a következő felvilágosítást kaptuk: — Ilyen esetben nem jár térijés. A beutalt a szelvényének megfelelő részét levélben elküldi az üdülőbe, és azon közölheti érkezésének időpontját akkor is, ha valamilyen okból késik. Térítést csak akkor adunk, ha a beutalttól függetlenül alakul ki valamiféle olyan helyzet, ami arra kényszeríti a vendéget, hogy hamarabb utazzon el, mint ahogy a beutalója lejár. Mi a SZOT Üdültetési Főigazgatóságtól csak a ténylegesen letöltött napokra kapunk térítést. Ha valaki például tíz napból hetet eltölt, az teljes üdülésnek minősül. Annyi előnyünk van, hogy az ismertté vált késések napjait önköltséges üdültetésre használjuk fel. Az ebből származó bevételt a beutaltak ellátásának javítására fordíthatjuk. Általában nálunk az úgynevezett telítettség 96,4 százalék. ami csak hat tizeddel marad el az igazgatóság tervétől. Ügy tudom, egyetlen üdülő sem tudott ebben felülmúlni bennünket. Az egri Sebők Bélánétól telefonon érkezett a kérdés. Hány év szakszervezeti tagság kell ahhoz, hogy valaki beutalót kaphasson? ö ugyanis több, mint negyed- százada szervezett dolgozó, de hiába nyújtott be kérvényt üdülésre. Előbb a Közalkalmazott, jelenleg pedig az Egészségügyi Szakszervezet tagja. Nemrég rok- kantizálták. A továbbított észrevételre, panaszra Gulyás Mária az alábbiakat mondta el: — Számomra elképzelhetetlennek tűnik, hogy bár rendszeresen kérte valaki a beutalást, mégsem jutott hozzá. Ebben az esetben azt ígérhetem, feltétlenül utánanézek, miként volt ez lehetséges. Bárdos József Nagyréde- ről azt emelte ki levelében, hogy az üdüléssel kapcsolatban a legkevesebb szó esik azokról, akiknek fáradozása révén válik lehetővé a pihenés. Azt firtatta, milyen feladatot jelent a kívánatos dolgozói létszám biztosítása az üdülőkben? A közismert galyatetői nagyszálló vezetőjét. Pető Bélát kértük meg. szóljon erről a gondról. — Ellentmondásokkal terhes ez a téma, mert ha arra gondolok, hogy Gyöngyösről este fél hétkor indul az utolsó autóbusz ide fel és innen este negyed kilenckor megy az utolsó a városba. akkor kiderül, hogy mi „be vagyunk zárva” ebbe a nagyon szép természeti környezetbe. De ha azt emelem ki, hogy nálunk az országos átlagnak megfelelő a bér és emellé olyan komfortot kap a dolgozónk, ami szinte hiánytalan, méghozzá csak szinte névleges térítésért, akkor ebből az következik, hogy anyagilag nagyon megéri nálunk munkát vállalni. Szerencsénkre a törzsgárdatagok aránya nagyjából a hátvan százalék körül mozog. A legfontosabb reszortokra tehát megvannak az embereink Sokan úgy jönnek ide hozzánk, hogy valamilyen családi gondjuktól meg akarnak szabadulni. Ez is meghatározó tényező. Mint ahogy az is meghatározó, hogy a legközelebbi település, Mát- raszentimre, kilométerekre esik tőlünk. Mi tehát nem tudunk „ráépülni" egy községre a munkaerő szempontjából. Néhány adatot hadd említsek. Egy kétágyas szolgálati szobáért, amely a mosással, fűtéssel, világítással, berendezéssel együtt értendő, havonta 450—500 forintot kell fizetni a dolgozóknak. Naponta 15,40 az étkezési díj. Posta, fodrász, óvoda, bölcsőde és alsótagozatos iskola áll a rendelkezésére itt, helyben. Könyvtár, tv, presszó és más egyéb várja. Az orvosi rendelő a házon belül található. Mindez így együtt Galyatető. Télen és nyáron, örömeivel és gondjaival együtt. Szabadi Péter Vámos- györkről arra volt kíváncsi. hogyan tudják a SZOT igencsak nagy 'forgalmat lebonyolító üdülőit karbantartani, felújítani? A mátrafüredi üdültetési és szanatóriumi igazgatóságon Kozma Lajost kértük meg, válaszoljon olvasónk levélben feltett kérdésére. — Középtávú fejlesztési tervvel rendelkezünk. Ebben az évben tízmillió forint áll a kasszánkban az említett célra. Mátrafüreden és Mátraházán két épületet tudunk rendbe hozni. De meg kell említenem, hogy 11 helységben összesen 81 üdülőépületről, s 23 munkásszállóról kell gondoskodnunk. Az egyéb építmények száma pedig negyvenkettő. Arra törekszünk, hogy a felújításkor a komfortfokozatot emeljük. így ki kell alakítanunk a fürdőszobákat mindenütt és a berendezéseket az I. osztálynak megfelelő színvonalra kell hoznunk. Kevesen tudják, hogy a Mátrától Hollóházáig élei az igazgatóság területe. Hét üdülő még a századfordulón épült, a többi pedig a harmincas években. A fel- szabadulás óta a mostani egri építkezés az első ilyen jellegű beruházás. Ez is kooperációban készül. Évente mintegy 50 ezer embert tudunk fogadni pihenésre, ebből háromezer önköltséges. Naponta étkezésre személyenként 46,50 forintunk van. Ezt a saját erőnkből ötven fillérrel toldjuk meg. Arra kényszerülünk, hogy minden lehetőséget megragadjunk a minél olcsóbb beszerzéshez. Szakvács Ervin Gyöngyös- tarjánból keltezett levelében arról érdeklődik, vajon emelik-e az idén a beutalók diját? A SZOT üdültetési igazgatóságán Kozma Lajos úgy tájékoztatta lapunkat, hogy utoljára 1985-ben növekedett az összeg mintegy '11 százalékkal. Arról azonban, hogy az idei esztendőben emelik-e a beutalás! díjakat, nincs információja. Hőszigetelés és fűtési költség Az elmúlt években sokan és sokféleképpen hallatták véleményüket az energiaválságról. S hogy a vita egyáltalán nem elvi jellegű, az rögtön kiderült, amikor szigorítani kezdték a hö- technikai szabványokat. Ez ugyanis már zsebre megy. és pénztárcánk érzékeny- szenzorként közvetíti a világpiacon végbemenő árváltozásokat. A legjelentősebbek 1973- ban és ’74-ben „robbantak”, és ezekre a nyugati országok szigorú energiatakarékossági intézkedésekkel válaszoltak, például az épületek jobb hővédelmét szolgáló szabványokat léptettek életbe. Mi sem tétlenkedtünk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a szakintézetek számításai alapján kidolgoztatta az Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai című szabvány tervezetét. Hivatalosan a magyar hó- technikai szabvány 1979. április elsején lépett életbe, és a korábbihoz képest meglehetősen szigorúnak bizonyult, ugyanis a falakra és a födémekre kétszeresen jobb értéket irt elő. A szigorúbb szabványok nyomán folytatott kísérletek azt igazolták, hogy az. ezek szerint épített lakóházak energiafogyasztása jelentősen, 30 százalékkal kevesebb, mintha a régi módon építették volna azokat. De nemcsak ezt figyelték az. ellenőrök, hanem azt is. hogy még mindig korai volt büntetéssel fenyegetni a rendelkezések megszegőit, ugyanis az országban nem lehetett folyamatosan kapni a hőszabványnak megfelelő építőanyagokat. Ezért határoztak úgy az. illetékesek, hogy 1981 január 1-jéig eltérhetnek a házépítők a kö- vetelményértékektöl. Ettől kezdve azonban építési engedélyt nem adtak ki annak, aki a tervhez. nem mellékelte a hötechnikai számításokat. Az. időközben. 1980-ban megszületett energiagazdálkodási kormányprogram is segítette a hőtechnikai szabványok megvalósulását. amikor kimondta: ..az épületek hővesz.leségé- nek csökkentését új, korszerű építő- és szigetelőanyagok gyártásával is elő ke!l segíteni.” Ezután megkezdődött az. építőanyagiparban a gyártókapacitások bővítése: Tapolcán 870 millió forintos költséggel az évente 18 ezer tonna bazaltgyapot szigetelölemez-gyár építése, megkezdték működésüket a Poroton falazóblokkot készítő üzemek, és elkezdődöd az évente 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbeton- gyár beruházása. Kazincbarcikán bővítették a gázszili- kátgyártás feltételeit. Fűzfőn pedig a polisztirolhabét. A kormányzat 100 ezer forintos kölcsönnel támogatja azokat, akik utólag vál lalkoznak lakóházuk hőszigetelésére, és a tavaly fölemelt épitési kölcsön is ösztönzi energiatakarékosságra az építőket. Azt is sokan. sokféleképpen számolták már ki, megéri-e ekkora befektetés. Ha abból az adatból indulunk ki. hogy az ország teljes energiafogyasztásának mintegy negyedét ferdítjük az épületek üzemeltetésére, ennek pedig 70—80 százalékát a fűtés emészti fel, nem állhat ellen semmilyen másik érv S habár a korszerű, hőtakarékos építőanyagok valóban többe kerülnek, mint a hagyományosak, (ezek alkalmazása miatt egy száz négyzetméteres családi ház körülbelül 30—40 ezer forinttal kerül többe), a fűtőanyag-megtakarítás mindenképpen behozza ennek árát. Ha ismét nagyobb összefüggésben vizsgáljuk a megtakarítást, ebben a tervidőszakban, 1990-ig a népgazdaság számára 200 ezer tonna olajegyenértékű energiát lehet megtakarítani. Ám éppen emiatt csalóka a megtérülés számítási képlete. mert az államilag támogatott árú fűtőanyagokat tekintve az építés többletköltségei 20 év alatt térülnek meg. ám ha a valóságos árat vesszük alapul, akkor 10 év után. Ettől kezdve már a családi kassza is megérzi a takarékos fűtést. S e kevesebb kiadás már akkor is nagy öröm. amikor nőni kezdenek a gyerekek, s még inkább az. amikor már a nyugdíjas napjainkat mor- zsolgatjuk. Talán akkor örülünk legjobban a fiatalkori előrelő fásunknak! Sz. K Repülő csirkék A Bábolnái Mezőgazdasági Kombinatban télen rendkívüli figyelmet igényel a naposcsibék elszállításának megszervezése. Az istállókból előmelegített, kondicionált gépkocsikba rakják az állatokat. A szállítmányt fűtött repülőgépek várják Budapesten, a Ferihegyen, így a nagy hidegben sem volt fennakadás a naposcsibeexportban. Hetente többször, egy-egy alkalommal 75 ezer exportcsibe száll el Ferihegyről. A MALÉV előmelegített TU—118-as „Ilona” gépébe rakják a naposcsibéket (MTI-fotó: Baric Imre —- KS)
