Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-09 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? XXXVHI. évfolyam, 57. szám ARA: 1987. március 9., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közös felelősségünk Az utóbbi időben egyre drámaibban vetődik fel, hogy egészségünkkel baj van. Különösen a nemzetközi összehasonlítások mutatják meg, hogy menynyire vészes a helyzet: sok mutatóban rosszabbul állunk, mint Európa más országai, de a személyes tapasztalat sem mond mást: mind többen bajlódnak szőkébb és tágabb környezetünkben valamilyen betegséggel. Ma már tudjuk azt. hogy nem az egészségügy tehet elsősorban a változásért. Mire orvoshoz vagy kórházba kerül az ember, már küszkö- dik valamilyen nyavalyával. A testi-lelki épségért megelőzően lehet valamit tenni, úgy élve. hogy ne okozzunk saját magunknak maradandó kárt. Ez a feladat egyre inkább megfogalmazódik, mind többet beszélünk és írunk róla. Igen ám, de úgy érzem, hogy némileg ismét csak túlzó módon. Egyértelműen sokszor az egyes emberre rójuk a kötelességet és felelősséget, inkább lelkiismertfur- dalást okozva, mint valódi eredményt elérve. Riogatjuk azzal, hogy a cigaretta, az alkohol, a koffein milyen problémákat okoz, de a statisztikák a megmondhatói, hogy a plakátok, szórólapok, előadások nagyrészt hatástalanok maradnak. Inkább akkor érjük el a célunkat, ha tudomásul vesszük: nem elszigetelt egyénekkel kell szembesítenünk a szenvedélybetegségek fenyegető rémét. Mindenki kisebb- nagyobb közösségekbe tartozik, s azok szabályai szerint rendezi be életét. Ha faluhelyen szokás, hogy a sör mellé „gyorsítóként” felest fogyasztanak, bizony kinézik azt, aki egy névnapi köszöntőn rostos gyümölcslevet kér. Ugyanez a helyzet a cigarettával vagy az édességekkel kapcsolatban. A világnak kell átalakulni körülöttünk, hogy hagyjanak bennünket egészségesnek megmaradni. Nemrégiben hallgattam egy rádióműsort arról, hogy az üzemi konyhák szakácsait néhol táplálkozástudományi szakemberek oktatják arra: hogyan lehet rostosán, következésképpen egészségesen főzni. Nem is any- nyira anyagi kérdés ez, mint idő és szakértelem függvénye. Mint az is, hogy lehessen rendszeresen rozskenyeret, diétás készítményeket kapni, s lehetőleg nem csillagászává áron. Közös a felelősségünk. I mindenben végig kell gon- I dőlni a változtatás lehe- I tőségét, amiben csak le- I hét. Ha tovább romlik I a helyzet, annak már be- I láthatatlan következmé- I nyei lesznek. Az előttünk I álló feladatokat _ csak I olyan emberekkel' lehet I '■ megoldani, akik fizikai- I lag és szellemileg képe- I sek magas színvonalú I munkát végezni. Így nem j tekinthető pusztán vala- | milyen egyéni problé- j mának az egészség. Gábor László A VETÉSEK EGY RÉSZE A HÓ ALATT KIKELT - OKSZERŰ METSZÉSSEL - PALÁNTÁK A FÓLIA ALATT II tavaszi rajt előtt Máskor ilyentájt már rügyfakadásra készül a természet, most még metszenek a szőlőkben (Fotó: Kőhidi Imre) A tavaszi rajt előtt az évindítás tapasztalatairól Jurányi Jánost, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét kértük összefoglalóra. — Az üzemi tervinformációk alapján mire készülnek a gazdaságok? — A VII. ötéves tervidőszak első két évében: 1986- ban és 87-ben csaknem tizenkét százalékos termelés- bővülést irányoztak elő a gazdaságok. Ennek teljesítésére megvan a reális lehetőség, hiszen az elmúlt esztendő eredményei alapján pénzben kifejezett termelési érték másfél százalékkal haladta meg a tervezettet. Ez azt jelenti, hogy 1987-re előirányzott ötszázalékos termelésnövelés szerényebb mértékű is lehet ahhoz, hogy az említett célkitűzéseket elérjék. Ez pedig 3,5 százalékot jelent. Az idei évet nehezen kezdték a gazdaságok január első napjaiban. Ehhez az is hozzájárult, hogy a múlt év őszén folytatódott aszály miatt a vetések nem megfelelő magágyba kerültek. A felmérések szerint a kikelt gabonafélék mindössze két százaléka kapott jó minősítést. A januári havazás hatására vastag takaró borította a földeket, és megvédte a vetéseket a kemény hidegtől. A hó olvadása után már sokkal kedvezőbb képet mutattak a gabonák, mint előtte. Jelentős részük ugyanis a hótakaró alatt kicsírázott, és épségben áttelelt. A vetésállomány helyzetének pontos feltérképezéséhez komoly segítséget kaptunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének munkatársaitól. Jelenleg gondot jelent, hogy a március eleji kemény fagyok kedvezőtlenül befolyásolhatják a tél során kialakult állapotot. — Hol tartanak a gazdaságok a tavaszi előkészületekkel? — Március közepére a meteorológiai előrejelzések szerint enyhülés várható, amely lehetővé teszi az őszi vetések gyorsabb fejlődését. Egyébként a gazdaságokban már több mint egy hónapja tartanak a tavaszi előkészületek az indításhoz. Heves megyében a 65 ezer hektár őszikalászos terület háromnegyed részén elvégezték a fej trágyázást. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a jó idő beköszöntésével a szükséges tápanyagok a földekben a növények rendelkezésére álljanak. Február végére befejezték az erő- és munkagépek javítását., jelentősebb alkatrészellátási gondok nélkül. A januári rendkívüli hidegben a hótakaró nem védte meg a szőlőültetvényeket az egri és a mátraalji borvidékeken. Így jelentős fagykárok keletkeztek. Ezek viszont körültekintő, az átlagosnál gondosabb metszéssel, növényápolással jelentősen ellensúlyozhatok. Így megvan a remény arra, hogy közepes, vagy annál jobb szőlőtermést szüreteljenek majd 1987-ben borvidékeinken. A gyümölcsösökben kisebb volt a fagy károsodás, mint a szőlőkben. Az elmúlt napokban megmozdult a kertészet is, főleg megyénk déli részén a hagyományos zöldségtermelő nagy- és kisüzemekben. A tavalyihoz hasonlóan ötezer hektáron foglalkoznak ebben az évben is főleg dinnye, paradicsom, paprika, valamint a háztájiban a hideget tűrő korai zöldségfélékkel, mint paprikával, retekkel. Tavaly 600 ezer négyzetméter fóliasátrat építettek a kistermelők megyénkben, amelyet most, ezekben a hetekben is megismételnek, főleg Hatvan környékén, Hevesen, Erdőtelken, Tarnamérán. A nagyüzemi fóliasátrakban pedig megkezdték a palánták nevelését. — A kemény tél hogyan hatott az állattenyésztésre? — A rendkívüli időjárás néhány napos megtorpanást és zavart okozott a nagyüzemek állattenyésztő telepein is. Emiatt kiesések jelentkeztek, főleg a tejtermelésben és néhány helyen a baromfiállományban is. A kieséseket az esztendő folyamán minden bizonnyal pótolják a gazdaságok. Ami pedig a takarmányellátást illeti, megfelelő, és az idei betakarításig biztonsággal kitart. — Az idei feladatokhoz a feltételek tehát adottak. Mire irányítsák rá a figyelmüket az üzemek? — A tavaszi vetésekhez, figyelembe véve a téli kipusztulásokat rendelkezésre állnak a szükséges vetőmagok, a műtrágyák és növényvédő szerek. Az idei tennivalók között kiemelt helyet foglal el a Tárná völgyében megkezdett térségi komplex meliorációs program megvalósítása. Ez 11 gazdaságot érint, negyvenezer hektár területen a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságtól egészen Tar- naörsig. Az idei munka pénzügyi feltételei jórészt biztosítottak. Ennek ésszerű felhasználásra az üzemeknek nagy gondot kell fordítaniuk. Ennek keretében az idén nagy jelentőségű a ta- lajsavanyosodás megakadályozására irányuló mész- trágyázás, amelyhez január 1-től jelentős állami támogatás áll rendelkezésre. Kiemelkedőnek tartjuk az állattenyésztő-telepek múlt évben megkezdett rekonstrukcióját, amely 17 nagyüzemet érint Heves megyében. Ebből 11 világbanki hitel igénybevételével valósul meg. összességében 300 millió forint értékben. Szőkébb hazánkban tehát optimistán tekintünk 1987 elé, az üzemek tenniakarása, cselekvőképessége garancia az újabb eredmények eléréséhez. Mentusz Károly A tavaszi vetéshez szállítják a magvakat a Vetőmag Vállalat káli telepéről (Fotó: Szabó Sándor) Készülődnek a tavaszi munkák megkezdésére Heves megye mezőgazda- sági üzemeiben is. Nemrég befejeződtek a zárszámadások, amelyeken megfelelő hangulatban vették számba a vártnál kedvezőbb gazdasági eredményeket. Mindez kellő alapot nyújt az 1987-es feladatok indításához. Komoly teendők várnak az üzemekre, de a tavalyi munkasikerek ezek megvalósításához jelentős alapul szolgálnak. Hazánkba érkezett a brit külügyminiszter Sir Geoffrey Howe Nagy-Britannia és Cszak-lrország .Egyesült Királyság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A brit diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak - Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Sir Geoffrey Howe megérkezését követően rövid nyilatkozatot adott a magyar és a brit sajtó képviselőinek a repülőtéren. Bevezetőül emlékeztetett rá, hogy külügyminiszterként négy évvel ezelőtt járt már Magyarországon; a kelet-európai országok közül elsőként hazánkat kereste fel. Azóta a térség valamennyi országába hivatalos látogatást tett, s hazánkat most másodízben keresi fel. Mindez azt bizonyítja, hogy Nagy-Britannia különös figyelmet szentel a térség országaival fenntartott kapcsolatainak, s Magyarország e kontaktusokban különösen fontos helyet foglal el. A brit külügyminiszter hangsúlyozta: a két ország viszonya kiváló; a kontaktusok elmélyítését jól szolgálta Margaret Thatcher budapesti, illetve Kádár János londoni viszontlátoga- tása. — Várakozással tekintek a holnap kezdődő tárgyalások elé, amelyek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolata inkát egyaránt elmélyítik — mondotta a brit diplomácia vezetője. Nőnapi kitüntetési ünnepség a Parlamentben A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak szombaton a Parlamentben. Az ünnepségen részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a kitüntetési ünnepségen megjelenteket. A nők társadalmi helyzetéről szólva kiemelte: lassacskán nyolc évtizede, hogy a koppenhágai nemzetközi szocia- • lista nőkonferencia a nőmunkásmozgalom összehangolására a mozgalom harci napjává, nemzetközi nőnappá nyilvánította március 8-át. Azóta tartalmában és feladataiban sokat változott a nőnap, különösen a világnak azon részeiben, ahol a népek a szocializmus építésén fáradoznak; ahol törvények biztosítják a nők gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális egyenjogúságát; ahol társadalmi méretekben elfogadott a nő és férfi egyenrangúsága. Hangsúlyozta, Kogy a nők egyenjogúsága azonban nálunk éppen úgy, mint a világ más pontjain, jobbára még inkább csak lehetőség, mint társadalmi valóság. Nem egyszerűen többletterhek nehezednek a lányok, asszonyok vállára, de támogatásukhoz a törvények ereje gyenge, ha a közfelfogás mozdulatlan. Az egész társadalomnak egy új szemlélet kialakításán kell munkálkodnia, egy olyan emberibb szemléleten, amely a munkára jelentkező nőben nem a termelést hátráltató majdani anyát látja, hanem azt az asszonyt, aki gyermekének megszülésén és felnevelésén túl, azaz népünk és társadalmunk fenntartásán felül ad többletet tehetségével, munkájával. Mint mondotta, az Elnöki Tanács a mostani kitüntetésekkel is olyanoknak fejezi ki köszönetét, akik ezt a szemléletet személyes példájukkal is alakítják, akik nemcsak jó anyák és , otthont teremtő, gondokban osztozó társak, hanem a társadalmat gazdagító munka legkülönbözőbb területein és a közéletben is kiemelkedő személyiségek. Végezetül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya elismerését tolmácsolva további jó munkát, jó egészséget és sok boldogságot kívánt az ünnepségen részt vett leányoknak és asszonyoknak. Losonczi Pál ezután átadta a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta megyénkből: Surányi Gyuláné, az MSZMP Gyöngyösi Városi Bizottságának munkatársa. • • Ülésezett az Országos Béketanács Az Országos Béketanács — Sztanyik B. László elnökletével — szombaton ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia szék- házának dísztermében. Az ülésen Kovács László külügyminiszter-helyettes áttekintést adott a nerozeUközi helyzet néhány időszerű kérdéséről és a magyar külpolitika fő törekvéseiről. A magyar külpolitika aktivitásáról szólva a miniszterhelyettes kiemelte: legfőbb törekvésünk, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi élet kedvező folyamatainak erősítéséhez. A bécsi utókonferencián hazánk képviselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány konkrét együttműködési területein a továbblépést elősegítő megállapodások szülessenek. Magyarország több javaslatot nyújtott be, és számos kezdeményezéshez csatlakozott társszerzőként. Ezután a miniszterhelyettes Magyarország kétoldalú kapcsolatainak fejlődéséről szólva a többi között kiemelte: Magyarország és az egyes fejlett, tőkés államok közötti találkozók jól szolgálják a Kelet—Nyugat párbeszéd folyamatosságának megőrzését, a bizalom építését, a nemzetközi légkör javulását. A XI. Országos Békekonferencia tapasztalatait értékelve Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára egyebek között elmondotta: ez a fórum jól előkészített, körültekintően szervezett, az eredményeket és a hiányosságokat nyitottan és élénk Vitaszel lemben elemző, jó hangulatú és közösségi légkörű tanácskozás volt. Az OBT főtitkára áttekintést adott arról is, hogyan alakulnak hazánk békemozgalmi kapcsolatai a környező szocialista országokkal. Végezetül az idei munka- programmal kapcsolatiban kifejtette: az utóbbi időben végbement mozgalmi megújulásra, jelentős formai, stílusbeli változásokra építve az elkövetkező időszakban az elméleti, tartalmi kérdések kerülnek előtérbe a magyar békemozgalomban. A vita után az ülés Barabás Miklós zárszavával ért véget.
