Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-07 / 56. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. március 7., szombat NÓTÁK A GYEREKEKÉRT Adomány a szülőföld lakóinak Amint kinyitja az ajtót, s bemutatkozunk, néhány pillanatig meghökkenten állok. Hiszt azt hittem, az a fiatalos. ősz hajú asszony, aki oly barátságosan invitál befelé, csakis Hevesi Jó- zsefné barátnőja, húga vagy valamilyen segítsége lehet, semmiképpen sem maga a 110 felé járó özvegy. Legyint, amikor ezt bevallom neki. Panaszkodni igaz nem szokott, de bizony a csigolyái, a szíve . .. Éppen készül Szoboszlóra, vagy Sopronba kicsit kikúráltat- ni magát. Most még itthon van, jókor jöttem. Reggel nyolc óra, de az apró, két szoba-konyhás. kis lakás már patyolat. Itt éli utoljára a jeles nótaszerző, akinek dalai nap mint nap 1'ölcsendülnek a rádióban, televízióban, vagy épp a pódiumon. Nincs benne tehát semmi csodálatos, hogy az aznapi rádióújság is épp nyitva az asztalon, s benne aláhúzva: Hevesi—Egerszegi: Verpeléti akácos. — Amint kezembe kapom a heti műsort, mindig ez a leglelső, hogy bejelölöm, mikor is hallgathatom az uram valamelyik szerzeményét — mondja Olga néni. — Régebben is így csináltam, de amióta megvan a „szerződés", külön öröm fog el, amikor bekapcsolom a készüléket. Hiszen minden nóta most már a gyerekekért szól. Hát igen, a hagyaték. Mint valami kincset, veszi elő a gépelt papírt a bör^ irattárcából, mely szerint halála után minden vagyonát — beleértve a szerzői jogdíjakat is — a magyar államra hagyja, kezelőjeként pedig a Hevesi 1. Számú Ének-Zenei Általános Iskolát jelöli meg a célból, hogy a befolyó összegekből az énekkart fejlesszék, s a kiemelkedően tehetséges növendékeket zenei pályára segítsék. — Sok barátom, kedves ismerősöm közül választhattam volna örököst. De úgy gondoltam, ezzel áldozok leginkább méltóképpen férjem emlékének. Hiszen annyira (Fotó: Köhidi Imre) szerette Hevest és az itteni embereket. Fényképek, kották, könyvek, levelek kerülnek az asztalra, s bizony egy-egy könnycsepp is, ahogy szép, közös életük epizódjait föleleveníti Olga néni. Mesél >a mindent elsöprő, a szülői tiltással is dacoló szerelmükről. A kiskunmajsai leány első hevesi napjairól. Arról, milyen tisztelet övezte férjének negyedíziglen helybéli, kántor,tanító családját. Aztán, hogy miként íródott az első nagy sikerű nóta. — Csak a. zenének élt mindig. Kórusokat vezetett, még országos díjakat is nyertek. És persze írta a kottákat, összesen 236-ot, melyből hatvan az, amelyet rendszeresen előadnak, játszanak, gyakran külföldön is. A hagyatékban maradiakat most rendezik Pesten kötetbe. Soknak még szövege sincs. Harmincnyolc évig voltak együtt. Olga néni tiltakozik, de a történetekből kiderül, neki is köszönhető,, hogy megszülettek a szerzemények. Soknak ihletője volt: Lopva jártam hozzád; Ha az uram kacsintgat a menyecskékre . .. Másoknak a szövegébe javított bele: Paprika, só; Zöld a petrezselyem . .. De sok segítséget jelentett az is az urának. ha csak főzés közben meghallgatta a legújabbakat, s aztán mondta, hogy tetszett vagy nem tetszett. — Hívtak bennünket sokszor Pestre, de áz uram azt mondta, ő Hevest nem hagyja el. így hát a különböző ügyes-bajos dolgokban sokat utazgattunk, gyakran én jártam el hivatalos intéznivalóiban. Ma már inkább csak várom a vendégeket, például Kalmár Magdát, aki pótmamájává fogadott vagy mást, a régiek közül. Teli a kamra, bármikor jöhetnek. Mai mindennapjairól kérdezgetem, s feleletként már mutatja is a szegfűket a vázában, meg a fényképet férje síremlékéről. — Délutánonként kijárok ű temetőbe. Feltétlen tessék megírni, milyen szép lett a sírja. Oda, s vissza elég lassan fogy az út, mert meg-megállítanak az ismerősök, megkérdezik, hogy vagyok. Sokan azt is, nincs-e szükségem valamire ... Most is kopogás szakítja meg a beszélgetést. Kovács Benedek érkezik. Ö az, aki a háztartás körüli legfáradságosabb munkákba besegít. Fát vág, hávat lap«tol. szenet hord. Bizony, szintén 71 éves! — Nem tudom mi lesz, hogy lesz később, mert a nyugdíjam csekélyke. A honoráriumokhoz pedig nem nyúlok, megy minden azonnal az OTP-be. Ügy 60 ezer gyűlik össze egy évben. Ha továbbra is annyira kedvelik az emberek a Hevesi-nótákat mint most, ennyi mehet majd a gyerekeknek rendszeresen. i Biztatom Olga nénit, hogy annak a szeretetnek a viszonzására, mellyel megajándékozta őket, nyugodtan számíthat. A nóták ,megkopó- sától meg nincs miért tartania. Sokat közülük a hallgatók már szinte népdalnak éreznek, s miért ne, hisz a szülőföld síron, túl is ható szeretetéből születtek ... Németi Zsuzsa Zsolozsma Te, aki akkor hátranéztél az iskolapadból és rám nevettél, s megnyitottad bennem a gondolatnak határtalan nagyságát és méltóságát, az érzelemnek galaxisokra kitáguló mélységét és tisztaságát, s felfedeeni adtad nekem a csillagok mérhetetlen sokasága között a NŐT; ál'diassák a te gyermekneved, Margit — Te, aki türelmes kézzel söpörted le homlokomról a kamaszkor pattanásait, s anyásán simítottad el a koravénes ráncokat, s a szorongó Kolombus-kölyköt világkörüli útra küldted, hogy hazáig eltaláljon, s tarisznyájába jó szavakat csempésztél útravalóul, ha- mubasült pogácsaként ahogy szokás, hogy ne vesszem el emberségemet akkor sem, ha túlságosan megkömyékezne az ínség; áldas- sék a te gyermekoltalmazó neved, Borbála — Te, aki az ördöngös lakatot szívemről lelakatoltad, s aztán, ahogy illik, magamra hagytál, hogy szívsebe, szájsebe légy, az emlékezet körömházában feledhetetlen sajgás, feledhetetlen intelem, hogy élni érdemes és hogyan érdemes; áldassék a te temp- lomszolganeved, Katalin — Te, aki ország piacterein bolyongtál velem, s a hitet adtad, hogy egyszer úgyis eljön, úgyis eljön valaki arra a találkozóra, ahol az esőcseppben a tenger lesz jelen, porszemben Európa, Afrika, Ázsia hegyei, fuvallatban akkora szelek, hogy végigröpülhetek minden óceánon, mert még van számomra néhány felfedező óceán; áldassék a te szívet és agyat görcsbe rántó neved, Zsuzsanna — Te, aki szótlanul viselted nyüglődéseimet, kalandorkodásaiTnat a világvégi nyárban, s tudtad, hogy így kell kitelelnünk még százezer tavaszon, nyáron, őszön, örökké a visz- szavonuló éjszaka szorításából kiszakadva, lantommal hónom alatt, előre vetett szemekkel, mert egyetlen pillantás hátrafelé csillagot robbantott volna jóvátehetetlenül; áldassék a te jézusszülő-neved, Mária — Te, aki szemed, megrabolt madárszemed s kezed, megrabolt madárcsontkezed adtad, szemlélődés helyett a látást, megmutatván, hol maradhatok meg, milyen égbolt alatt, s fölemelve mutatóujjamat megtorpant előttünk a szédült világ, mert mindenkit megbabonázott ekkora erő; áldassék a te bibliai ősanyaneved Éva — ' Te, aki belémbotlottál a pokol bugyrai közt tévelyegve, s nem léptél átal, hagyván, lelkem fekéfyes daganatait hadd nyalogassam, hanem belémkaroltál, bukdácsoljunk együtt más fények, más napok után kutatva, mert vannak új fények és örömökkel iváramdós napok, ha nagyon akarja az ember; áldassék a te bársonyos véletlen-neved, Etelka — S te, aki ritka imáimba sohasem foglaltától bele, mert neved elkeveredett az emlékezet csalárd forgatagában, de megmaradt belőled egy villanás, egy mosoly, egy szárnyaló gondolat, ami már tudattalanul is ott munkál sejtjeimben, s ha fehdézhetetlen is már, hogy melyik vagy a keresztutak sokaságában, s te vagy-e éppen, vagy valaki más; áldassék a te névtelen-Neved — Ti, akik mindig biztos kézzel döntöttetek a bajba, és mindig biztos kézzel emeltetek /föl magatokhoz, voltak és eztán levők, akik bearanyoztátok és bearanyozzátok mindennap jainkat; áldassék általunk világmindenség-nevetek — Ámen ... H. A. Valentino - Made in Hungary Magyarországon készültek azok a szuperdivatos pulóverek, kötött kabátok, selyem nappali és estélyi vise, letek, amelyeket az olasz Dalbosco SNC és a Hunga- rotex közös divatbemutatón prezentált. A fonalak, szövetek Olaszországból jöttek. csakúgy, mint a modellek, amelyek a világhírű Valentino divatház kreációi. A modellek nagy része viszont Magyarországon készült — hazai gyárakban, szövetkezetekben. A közös produkciót olasz cég közvetítésével egyelőre külföldön, többek közölt Olaszországban értékesítik. .De szó van hazai forgalmazásról is. Képeink: a budapesti bemutatóról készültek. (Hauer Lajos felvételei — KSj A zt mondják a pszi- chológusok. hogy a hatéves korig szerzett előnyöket — tehát a család és az óvoda „palántáié", ösztönző tevékenységének pozitív — és persze negatív — hatásait szinte lehetetlen behozni. ellensúlyozni. Tegyük hozzá: az eredményhez olyan óvónőik kellenek, mint Sály Róza. Neki ez nemcsak szakmája vagy munkája. hanem ... de minek a nagy szó? Szereti, gondozza, neveli az óvódásokat. Értük dolgozott akkor is, amikor pályázatot írt a gyerekek személyiségének fejlődéséAz óvónő ről. A tanulmányt a közelmúltban első helyezéssel jutalmazta a megyei pedagógiai intézet. Munkahelyén, a Mátravi- dé'ki Fémművek siroki gyermekintézményében kerestük fel. — Ezt a mesterséget nem elég megtanulni — mondja. A gyermeknevelésbe bele kell születni, aztán bele kell szeretni. Utána az ember már nem tud mást csinálni. Nem tud a zsivallyal törődni, ha fáj a feje. És nem foglalkozik azzal, hogy az óvónők túlterheltek. Mert a gyereknek sohasem a külseje, hanem a belső értéke az érdekes. Az, amit a szülőkön és a .nevelőkön kívül senki sem lát. A készségek, a képességek már zsenge korban kirajzolódnak. Tőle tudom, hogy sok-sok céltudatosság kell annak a harmóniának a megteremtéséhez, amelyben a szülő és az óvoda megtalálja egymást. Akik a gondjaikra vannak bízva, azok nem tudhatják, hogy sokan hátrányos helyzetűek, akadnak közöttük veszélyeztetettek is. Itt van például ez a szép arcú cigány kislány. Anyja, apja rendetlenül él. a veszekedésen és a zenélésen kívül nem köti őket egymáshoz semmi. Léhák, do- logtalanok, keserűek. De ennek a pufók kicsinek remélhetőleg különb lesz a sorsa. Ebben segíti öt Sály Róza is. Csiszolja, formálja az érdeklődését, megtanítja a jóra, figyelmét a játék örömeire irányítja, a felnőttek és pajtásai tiszteletére. szeretetére neveli. A napköziben öröm a gyerekek élete. Annak idején az óvónéni is ebben az épületben nevelkedett, noha akkor nem volt ilyen jól felszerelt. Szülei, kiegyensúlyozottan éltek, ők sohasem felejtették az /intézményben ... Az iskolában eminens volt, így fejezte be tanulmányait a felsőfokú óvónőképzőben is. Ki tudja, talán akad a gyerekek között olyan, aki követni fogja a pályán ... Mika István
