Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 7., szombat Megyénkbe látogatott Szabó István, a Magyar Szocialista Mnnkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a IOT elnöke (Folytatás az 1. oldalról) zárt ez a tsz. A magyar me­zőgazdasági üzemeket figye­lembe véve. s különösen az .itteni növénytermesztést te­kintve elégedetlenségre iga­zán nincs ok. Tudni kell. egyetlen év is borzasztó az aszályból, ezt különösen lé­lektanilag nehéz elviselni! Akik a mezőgazdasággal, fog­lalkoznak, ezt nagyon jól tudják. Hisz gabonaféléink nem olyan típusúak, ame­lyek tűrnék a hosszas szá­razságot. Az állattenyésztés­ről szólva: jól tudom, fáj­dalmas dolog, ha valami­lyen betegség — mint most éppen a brucellózis — miatt az állomány nagy részét le kell vágni. De — emelte ki külön is — ez volt a szük­séges lépés, ami sajnos el­kerülhetetlennek bizonyult. — Az állattenyésztés itte­ni eredményével természete­sen én sem lehetek elége­dett — folytatta az előadó. — Ugyanakkor azonban nagy erő az őszinte bírálat, s ez kiváló alap arra, hogy idejé­ben változtassunk. Más gaz­daságoknál megtörténik, hogy mert gazdaságtalannak íté­lik. egykönnyen abbahagy­ják az állattartást. Ehelyett azonban erőfeszítésekre, még­pedig többszöri nekirugasz­kodásra lenne szükség. Az állattenyésztéssel bizony or­szágosak a gondjaink, hiszen bár jó minőségű a húsunk, de igen drága — a sok ta­karmány, a sok gyógyszei. a sok elhullás miatt. Kitért Szabó István, az időskorúak helyzetének rövid elemzésére is. Mint mondot­ta, országosan is az a kép­let. ami Poroszlón tapasztal­ható ma hazánkban a ter­melőszövetkezeti tagok 51 százaléka nyugdíjas. Ez azon­ban pozlitívum. hiszen azt jelzi, hogy megnyúlt az élet­kor. Az öregekről való gon­doskodás fontossága — vá­laszolt egy hozzászólásban feltett kérdésre — a TOT tavaly decemberi kongresz- szusán is legalább ilyen éle­sen felvetődött. Most, feb­ruár végén nyújtottuk be a kormánynak javaslatunkat, hogy a termelőszövetkezetek A mezőgazdaságban megtermelt 600 millió dollárt semmi mis nem tudja pótolni az exportban!" A megye legifjabb városát Juhász Lajos mutatta be a vendégnek saját fedezetükből támogat­hassák nyugdíjas tagjaikat. Ez felel meg a múltunknak, hiszen a mai szövetkezeti vagyont az előző, jelenleg már nyugdíjas tagság hozta létre . . . Részletesen szólt Szabó István a magyar mezőgaz­daság helyzetéről is. Az el­múlt húsz év alatt nagy Utat futott be ez a népgaz­dasági ágazat, 1985-ig töret­len volt a fejlődése. Az el­múlt két évben azonban megtorpanás következett. nem teljesítette a tervét. Ar 1987-es esztendőre a tavalyi­hoz képest a mezőgazdasági termelés négy-öt százalékos növelését kell elérni. Ez igen komoly teljesítményt köve­tel. főleg abban a helyzet­ben. amikor értékesítési gon­dok vannak a világpiacon — Energia. élelmiszer, fegyver, stratégiai fontossá­gú áruknak számítanak. Eb­ben a tudatban éltünk hosz szú ideig — mondta beszé­dében Szabó István. — Ro kell azonban döbbennünk, hogy bármennyire is fontos az élelmiszer, mégsem stra­tégiai cikk! Ezzel együtt is a magyar népgazdaságnál nélkülözhetetlenül szüksége van a hatékony mezőgazda Ságra. Mindenekelőtt az el látás biztosításában és de­viza szerzésében elengedhe­tetlenül fontos a szerepe. Azt is megemlítette, a múlt évben a mezőgazdaság 600 millió dollárt termelt — Tudomásul kell venni — hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdaság teherviselő ágazat! Sajnos, nincs olyan jó iparunk, amely ki tudna ,,váltani" ezt a 600 millió dollárt. Ez is közrejátszott abban, hogy javítottuk az ágazat érdekeltségi viszo­nyát, növekedett a dotáció a mezőgazdasági jellegű be­ruházásoknál. Beszéde befejezéseként ar ról is szólt a Politikai Bi­zottság tagja, hogy a mező- gazdaság idei és jövőbeli igen komoly feladatainak megoldásához az eddigiekne: is nagyobb technológiai, és munkafegyelemre van és lesz szüksége. A további munká­hoz jó erőt. egészséget kí­vánva, kérte a poroszlói ter­melőszövetkezet tagságát. hogy ebben is támogassák az. ágazat ügyét. A beszámoló feletti vita: követően Tóth Mihály adott választ az elhangzott kérde sekre. észrevételekre. majd a szavazással és az indítvá­nyok megtételével fejeződött be a zárszámadó közgyűlés Szabó István a késő dé. utáni órákban utazott visz sza a fővárosba. laszol'hatta jogos büszke­séggel az elnökasszony. — A piaci jelzések alapján kö­vetjük a divatot, s az átá- nyi azsúrt felhasználva ké­szítik alkotóink a mintákat. Huszonkét népi iparművész dolgozik nálunk. — Tanultak, végeztek ők valamit? — vetette közbe Szabó István. — Azt a harmincöt esz­tendőt — vágta rá frappán­san Báder Miiklósné —, amit ebben a szövetkezetben dol­goztak. Kérdés természetesen lett volna még, de a vendéglátók rövid üzemlátogatásra invi­tálták magas rangú vendé­güket. Bádfr Miklósné és Marosi Istvánná párttitkár kíséretében először a kéziszö­vő részlegben dolgozók mun­kájával ismerkedhetett Sza­bó István. A bemutatóte­remben közelről is meg­szemlélhette mindazokat a termékeket, amelyek a szö­vetkezetben készülnek. Ve­res Sándorné népi iparmű­vész kis műhelyében a tő­kés exportra küldött áruk mintáinak titkaiba avatta be a látogatót. A tanműhelyben, ahol három csoportban, ösz- szesen 48 lány sajátítja el ennek a mesterségnek a fo­gásait, Rabecz Istvánná szak­oktató adott rövid magyará­zatot. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben tett látogatás végén Báder Mik­lósné annak a kötetnek az első példányát nyújtotta át ajándékként Szabó István­nak, amely a szövetkezet el­múlt három és fél évtize­dének történetét dolgozza fel. elmúlt évben végzetteket. Ennek alapján jó tervek ké­szültek 1987-re, s a kritiku­sabb hangvétel — ha az még erősebb önkritikával is pá­rosul — mindenképpen alap­ja lehet az idei célok eléré­sének. Ezt követően a 96 száza­lékban nőket foglalkoztató szövetkezet elnöke. Báder Miklósné ismertette munká­jukat, s annak eredményét. Az 1951-ben alapított, s a környék asszonyainak mun­kát biztosító gazdálkodó szer­vezet jelenleg kilenc vidéki részleggel, hat szakággal rendelkezik. Az elmúlt esz­tendőben 80 millió forintos termelési értéket produkál­tak. Ebből, mondotta az el­nökasszony, 24 milliós bér­tömeget használtak fel. — Miként lehetséges ez. talán drága az anyag? — kérdezett közbe Szabó Ist­ván. — Nem, nem az anyag, hanem a munkabér drága. Ugyanis nagyon sok termé­künknél lehetetlen az élő­munka kiváltása. — Ezt jó hallani — je­gyezte meg a vendég. — Nekünk az a jó, ha ezt Szabó elvtárs mondja — hangzott a felelet. — A mi helyzetünk, a nyolc és fél millió forintos nyereség el­lenére. nem a legkönnyebb. Igazából most nem a mi pia­cunk időszaka jött el. Majd Báder Miklósné az­zal folytatta, hogy 23 mil­lió forint értékben szállíta­nak külföldre árucikkeket, ebből 15 milliónyi a tőkés export. Ausztriában találtak a legnagyobb vásárlópartner­re. A továbbiakban szólt ar­ról is, hogy eredményeik köszönhetők a tagság jó vál- lalkozókedvének, együttgon­dolkodásának. Örömükre: a bedolgozóknak is rendszere­sen tudnak munkát biztosí­tani. Ha pedig szükséges, a kellő átképzés is megvaló­sítható. A Politikai Bizottság tag­jának újabb kérdése azt ku­tatta: vajon kik a „kitalálói” a hevesi szövetkezetben ké­szült, igazán szép portékák­nak? — A mi dolgozóink — vá­Zárszámadó közgyűlésen a poroszlói téeszben A poroszlói zárszámadó közgyűlés elnöksége Kiss Lajosné vezeti be a szónyegszövcs rejtelmeibe Szabó Istvánt . .. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben Báder Miklós­né elnök és Marosi Istvánné párttitkár ismertette a művészi termékeket következménye költségmeg­takarítás, zavartalan pénz­gazdálkodás lett. Mindezzel együtt csaknem 7,8 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet a po­roszlói termelőszövetkezet. Gébér Lajosnak, az ellenőr­ző bizottság elnökének je­lentéséből az is kiderült, hogy összesen 30 millió fo­rintos bruttó jövedelmet tud­hatott magáénak a gazdaság. A beszámoló fölötti vitá­ban Korsós Ferenc a növé­nyi betegségeket megelőző védekezés fontosságáról, mód­szereiről beszélt. Dr. Bencze László föállattenvésztő konk­rétumok megjelölésével irá­nyította rá a figyelmet az ágazatban elkövetett hibák­ra. Felvetette egyúttal, hogy kapjon nagyobb állami tá­mogatást a saját erőből is devizatermelésre képes szarvasmarha- és juhtenyész­tés. Megemlítette azt is. hogy a szabályozók — áttekint­hetetlenségük. szeszélyessé­gük miatt — ugyancsak megnehezítik a gazdálkodók dolgát. Balogh Lajosné az időskorúakért emelt szót. Ebben a gazdaságban már csak azért is fon tos ez a kér ­dés. mert a tagságnak leg­alább a fele nyugdíjas. Kér­te a TOT elnökét, segítsen azokon, akik a mái mező- gazdaság alapját megterem­tették A 3700 lelket számláló Ti- sza-parti községbe, Poroszló­ra vezetett eddigi kísérői — Barta Alajos és Schmidt Rezső — társaságában a TOT elnökének útja. A te­lepülésen Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsá­gának első titkára. Tóth Miklós, a községi pártbizott­ság titkára és Tóth Mihály, a helyi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte őt. A községi pártház fogadó- helyiségében folytatott rövid beszélgetésből is kiderült, hogy Szabó István igen jól ismeri a település és -az ott élők múltját, jelenlegi gond­jait, problémáit. A társal­gásnak néhány anekdota adott még jobb hangulatot. Ezután a művelődési ház­ba invitálták a vendéget, aki részt vett a termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­sén. Az eseményen Tóth Mi­hály, a tsz elnöke tartotta meg a beszámolót. Az elmúlt gazdasági évet értékelve, hangsúlyozta, hogy a nö­vénytermesztésben, ezen be­lül is elsősorban a kukorica termelési eredményéiben né­mi visszaesést okozott a ta­valyi esztendő és a korábbi évék aszályos időjárása. En­nek ellenere ez az ágazat a várt eredményt hozta meg. hiszen igen jó volt a búza termésátlaga, 4,83 tonna hek­táronként, s különösen ki­emelkedő a napraforgóé. Mindebben a KITE által ja­vasolt módszerek, valamint a megvásárolt két francia vegyszerező gép is jelentős szerettet játszott. Elismerés­sel szólt a növénytermesz­tésben dolgozók munkájá­ról, s külön köszönetét is mondott a csehszlovákiai szentkirályi és nagybalogi gazdálkodó szervezeteknek, amelyek — természetesen kölcsönösségi alapon — so­kat segítettek a betakarítás­ban. Kevesebb jót mondhatott el az elnök azonban az ál­lattenyésztésről, az ágazat ugyanis elmaradt a remélt szinttől. Objektív és szub­jektív okok, betegség, az el­avult belső technológia, a munkafegyelem lazasága egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy ezen a téren nem sike­rült teljesíteni az árbevé­teli tervet. Mint említette, váltakozó eredménnyel dol­goztak a melléküzemágak, ugyanakkor beváltak az ön­elszámoló ágazatok, ennek Szabó István: Tudósítás: Koós József Szalay Zoltán Kép: 1 Kőhidi Imre Szabó István felszólalása A továbbiakban Szabó Ist­ván lépett a szónoki emel­vényre. — A beszámolót jónak tartom — hangoztatta be­széde elején —, főképpen azért, mert férfiason beszélt a gondokról is. S az min­denképpen a fejlődés gyöke­re, ha nemcsak az eredmé­nyekről merünk beszélni, bátran szólunk a hibáinkról is. A poroszlói termelőszövet­kezet 1986-os gazdálkodását értékelve a következőket mondotta: — Közepes gazdasági évet

Next

/
Thumbnails
Contents