Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-06 / 55. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 6., péntek RSADALOM J. Megyénk egészségügyi ellátása Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága — Az egészségügyről gyakran beszélünk. Különböző formában szólunk róla, de mindig mint értékes dologról, mint olyasvalamiről, aminek megléte fontos, aminek jelentőségét csak hiányakor érezzük igazán. Általában csak egyes egyénekre vonatkoztatva említjük, össztársadalmi szerepét ritkábban taglaljuk — kezdte szóbeli kiegészítését Kiss Sándor, a pártbizottság titkára. Majd az alábbiakat hangsúlyozta: az egészség fogalmát a magyar nyelv úgy értelmezi, mint az életműködés zavartalanságát, a szervezet, illetve a szervek betegség nélküli állapotát. At egészség egyensúlyi állapotot jelent: egyensúly a szervezeten belül és egyensúly a szervezet és környezet között. Mindebből következik, hogy az egészséggel való törődés nem lehet csák az egészségügy, az ezzel hivatásszerűen foglalkozók tennivalója, védelme, megóvása, a betegségek megelőzése, az egészséges életmód kialakítása társadalmi feladat, a szakma, az egyén és a társadalom közös ügye. Szóbeli kiegészítését ezután így folytatta: az írásban kiküldött anyag egészén végigvonul az a nagy és feszítő ellentmondás, amely az egészségügy fejlesztése és a lakosság egészségi állapotának alakulása között van. Az elmúlt esztendőkben jelentős anyagi, szellemi energiát fordítottunk az egészségügy fejlesztésére. Kiemelt társadalmi programként kezeltük. Akkor, amikor más területeken a visz- szafogás, a lassítás volt a jellemző, az egészségügyi ágazatban lényeges beruházásokat hajtottunk végre, s -.alapoztunk jneg. .igazolja-ezt- hogy megyénkben az V. ötéves tervben 762,4 millió forintot fordítottunk beruházásra és felújításra, a VI. ötéves tervben 836,7 millió forintot használtunk fel, s a most folyó tervidőszakban pedig közel másfél milliárd forint áll e célra az ágazat rendelkezésére. Az intézményi háttér fejlesztése mellett számszerűségében és minőségében egyaránt javultak a személyi feltételek is, szervezettebb lett a munka, jobb az egészségügyi ellátás egyes szintjeinek egymásra épültsége. 1980-hoz viszonyítva, közel ezer fővel emelkedett az egészségügyi dolgozók száma, jelenleg kerekítve nyolcezren végzik munkájukat * egészségügye ■ "intéz menyei nk- ben. Ezen belül az orvosi állások száma több mint 60- nal gyarapodott. Intő és bátorító tapasztalatok A végrehajtó bizottság írásos jelentése ezután azt erősítette meg, hogy megyénk lakosságának egészségi állapota 1980 óta, az országos tendenciával egyezően, de annál nagyobb mértékben, tovább romlott. Halálozási arányszámaink — néhány betegségcsoportban — az elmúlt években magasabbak voltak az országos átlagnál. A halandóság különösen a 40—59 éves korcsoportban nőtt, az emelkedés üteme gyorsult. A halálokok közül legjelentősebbek a keringési rendszer betegségei, második helyen a daganatos megbetegedések szerepelnek, a halálozásban döntő szerepet játszanak még a balesetek és az alkohol hatásaként kialakuló kóros elváltozások, melyek az utóbbi öt évben gyorsult ütemű emelkedést mutatnak. Magasabb az országos arányoknál az emésztőszervi betegségek miatti halálozás. Magasabb az országosnál a légzőszervi betegségek miatti halálozás is. E betegségcsoport kialakulásában a dohányzás általános terjedése mellett jelentős szerepet játszik a foglalkozási struktúra, ide értve a szomszédos megyékbe eljáró dolgozókat is (pl. bányászat, kohászat stb.). Megyénk Lakónépessége az 1980. évi 350 ezerről 1986. évre 342 ezerre csökkent. Ebben meghatározó a természetes fogyás szerepe. Az élve születettek száma gyors ütemben csökken. Az idős korúak száma és aránya az utóbbi években folyamatosan emelkedett. 1986 végére a lakosság közel 23 százaléka elérte vagy meghaladta a nyugdíjkorhatárt. A halálozások növekedésében, az egészségi állapot romlásában a népesség öregedése is érezteti hatását. Társadalompolitikai szempontból azonban rendkívül figyelmeztető az a tendencia, hogy az általános növekedésen belül. a munkaképes korosztály ha* lálozása emelkedett. Ennek okai összetettek. Egyik okozati csoport az általános élet- színvonal emelkedéséből adódó életf orma-változás: hagyományos táplálkozás, kevesebb testmozgás, elhízás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás. Súlyos okként játszik szerepet a keresőképes népesség nagyobb csoportjánál az anyagi javak megszerzése érdekében évek, évtizedek óta végzett tekintélyes túlmunka, a szabadidő, a pihenőidő lerövidüléMagasabb színvonalon A gyógyító-megelőző alapellátásban a hálózatfejlesztések a területi aránytalanságok megszüntetését szolgálták. A tervezett körzetfejlesztések, üzemorvosi óraszám-növekedések megvalósultak. Az egy körzetre jutó lakosságszám csökkent (2326 fő), kedvezőbb az országos átlagnál (2409 fő). A meny- nyiségi fejlesztés mellett a szakmai színvonal jelentősen javult. A körzeti orvosok gondozási munkája megfelelő, a körzetek többsége képes a hatékony, befejezett ellátás biztosítósára. A jelentős fejlődés ellenére, mégsem nőtt a befejezett ellátásban részesülők száma. Az alapellátásból a magasabb szintű ellátásba olyanok is kerülnek, akiknek állapota azt nem indokolja. Az általános orvosi körzetekben a személyi feltételek megfelelőek, az üres állások aránya lényegesen csökken, a természetes fluktuáció mértékének megfelelő. Ja, vultak a tárgyi feltételek. A községi orvosi rendelők 60 Patkovics I.ászióné és munkatársai biztosítják a laboratóriumi hátteret a gyógyító munkához a hevesi rendelőintézetben (Fotó: Kőhidi Imre) ellátás minőségi szintje változatlan. A megelőzés hatékonysága nem megfelelő. Az ifjúság-egészségügyi szolgálatok fejlesztése keretében megkezdődött az ifjúsági orvosi hálózat kiépítése. Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés, a szenvedélybetegségek megelőzése, a szűrővizsgálatok elvégzése. A szolgálat részére osztályos hátteret nyújt a megyei gyermekosztály ifjúságtrfeztege:------------------------A z egészségügyi szolgálatok fejlesztése az ipari üzemekben megtörtént, teljessé vált. A mezőgazdasági üzemekben folytatódik és a VII. ötéves terv végére befejeződik, Nőtt e téren a megelőző munka aránya, fokozódott a gondozási tevékenység. Az üzemorvosok részt vesznek a keresőképesség elbírálásában. Az üzemorvosi rendelők felszereltsége korszerű. A foglalkozási rehabilitáció nem eléggé eredményes, mert jelenleg sem a rokkant egyén, sem a munkáltató nem érdekelt az anyagi ösztönzés hiánya miatt. A szakma is bizonyított százalékának van EKG-ké- szüiléke. Laboratóriumi és elektroterápiás készülékkel már 10 százalékuk rendelkezik. A szakmai munka színvonalának emelését segítette az lintegráció teljessé válása. Az új szervezeti forrna ugyanis szorosabb együttműködést biztosít az alap-, a szak- és fekvőbeteg-ellátás között. Kiépült a „sávfőorvosi’'., rendszer, ez biztosítja a szakmailag egységes irányítás és ellátás gyakorlatát. Emelkedett az alapellátásban a gondozottak száma, amely a megye lakosságának egészségi állaptotóban bekövetkezett negatív tendenciákra utal, de mutatja a körzeti orvosok szakmai munkájának javulását is. A fogorvosi ellátásban a városok kivételével — a személyi és . tárgyi feltételek mérsékelt javítása ellenére — továbbra is jelentős hiányok vannak. A gyermekorvosi szolgála- » toknál a növekvő mennyiségi fejlesztés mellett, az Az intézmények korszerűsítése, bővítése a célkitűzéseknek megfelelően valósult meg. A megyei kórház rekonstrukciójának I—II. üteme 1984. április 28-i átadással befejeződött. Ez lehetőséget teremtett a megyei kórház vezető szerepének erősítésére, a progresszív betegellátás szervezésére. A megyei kórház, Eger város és városkörnyéki egészségügyi intézetek ellátását szolgálja az 1984. évben átadott megyei központi egészségügyi mosoda. Elkészült a 160 személyes megyei orvos-, nővérszállás, mely javította a megyei kórház munkaerő- helyzetét. A gyöngyösi városi kórház rekonstrukciójának I. üteme megkezdődött, mely a minőségi feltétel- rendszer lényeges javulást és minimális ágyszámfejlesz- tést eredményez. Az intézetek feladataik ellátására mintegy 210 millió forint értékű gép-, műszerállomány- nyal rendelkeznek. E téren az előző tervidőszakban a fejlődés dinamizmusa országosan is kiemelkedő volt. ami elsősorban a megyéi kórház rekonstrukciós fejlesztésének volt köszönhető. A kiemelt egészségügyi, szakmai programnak megfelelően. a megyei kórház keretén belül megtörtént a belgyógyászati osztályok pro- filírozása. A kardiológiai ellátás és gondozás fejlesztése 1981-től folyamatos, mindhárom kórház rendelőintézetében működik kardiológiai gondozó. A megyei kórházban 16 kardiológiai speciális ágy létesült, a kivizsgálást és ellátást “igénylő betegek gyógykezelésére, és 16 ágy a kardiológiai rehabilitáció céljaira. Az onkológiai program végrehajtásának személyi feltételei javultak. A gondozóintézeti óraszám és az onkológiai gondozók forgalma mérsékelten, a vállalatoknál, üzemeiméi történő szűrések száma lényegesen nőtt. A baleseti sebészeti ellátás terén jelentős az előrelépés. A megyei kórházban a kórház-rekonstrukció I. ütemének befejezésével az ellátás korszerű körülmények között történik. A baleseti osztályon 40 ágyas ortopédiai részleg kezdte meg működését, amely önálló osztállyá szerveződött. A pszichiátriai program keretében a megyei kórházban 1983-ban 30 ágyas férfi neurózisrészleg alakult. Az alkohológiai részleg megfelelő kialakítása és működtetése késik. A megyei kórházban 1984-től 24 ágyas betegfelvételi osztály kezdte meg működését. A vérellátás és vérkészítmények felhasználása tekintetében jelentős az előrelépés. A vérkészítmények mennyisége megkétszereződött. A .közegészségügyi-járványügyi állomáson a zavartalan munkavégzés feltételei 1983-ban az új épület vásárlásával megkétszereződött. Ezt követően az anya-, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tennivalókat, a Mátrai Állami Gyógyintézet munkáját, a megyénkben dolgozó mentőszervezet tevékenységét és a gyógyszertári hálózat munkáját elemezte a végrehajtó bizottság írásos jelentése. Részletes információt kaptak a párt- bizottság tagjai, valamint a meghívott vendégek megyénk egészségügyi intézményeinek személyi ellátottságáról, valamint az egészség- ügyi dolgozók etikai magatartásáról. lent. A mai helyzet javítása feladata, a gyógyítómunka feltételeinek folyamatos fejlesztése mellett, társadalmi összefogásra is szükség van. A lakosság egészségi állapotának javítása, a betegségek megelőzése érdekében, a Politikai Bizottság 1979. szeptember 11—i határozata alapján készített megyei feladattervet — amely jó alapot ad a további munkának — a Politikai Bizottság 1986. május 6-i határozatában foglaltak érvényesítésével ki kell egészíteni és egy átfogó egészségpolitikai programot kell kialakítani. A program kidolgozása, végrehajtása állami. társadalmi feladat, melynek irányítója, koordinálója az egészségügyi ágazat. A pártszervek, -szervezetek irányításával az állami, társadalmi szervezetek közreműködésével, széles körű és hatékony egészségnevelési mozgalmat kell kibontakoztatni. A fő hangsúlyt az egészség megőrzésére, az egészségéi életmód kialakítására, a betegségek megelőzésére kell tenni. Tudató-, sítani kell, hogy az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, az egészséges életmód megteremtése egyaránt feladató az egyénnek, a családnak, a munkahelynek, az egészségügynek, az iskolának. a közművelődésnek és a társadalmi szervezeteknek. A nevelés, az oktatás, a közművelődés és a sport területén az egészséges életmód általánossá tétele, az egészségkultúra kibontakoztatása szempontjából fontos az ifjúság megnyerése, nevelése, képzése és öntevékenysége. Súlyponti kérdésként kezelni a káros szokások — az alkoholizmus, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a túlzott gyógyszer- fogyasztás — elleni küzdelem feladatait. A mozgás- szegény életmód leküzdése érdekében a testkultúra, a tömegsport, a turizmus fejlesztendő. Dr. Csehák Judit felszólalása Program: az egészségünkért A legfontosabb szakmai, politikai, szervezeti tennivalókat az alábbiakban határozta meg a pártbizottság. A népesség egészségi állapotának rosszabbodása és a halandóság emelkedése növekvő társadalmi problémát je— Tudom, hogy sok gond, probléma, feszültség van az egészségügy területén is, de mégis vallom: én optimista vagyok. Hiszem, illetve alapozom mindezt arra, hogy többek között megállt a halálozás növekedése 1986-ban hazánkban, ráadásul a csecsemők között, és azt is az eredményekhez sorolom, hogy milliós értékű megtakarításokat értünk el azzal, hogy szakmaibbá, fegyelmezettebbé tettük a betegséget megelőző és a gyógyítómunkát. A Minisztertanács elnök- helyettese a továbbiakban szakmai bepillantást adott arról a munkáról, amelyet kormányunk kezdeményezett ■ és végez napjainkban is annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen az úgynevezett prevenciós, vagyis a betegséget megelőző egészségügyi munka hazánkban és megszűnjenek az indokolatlan különbségek az egészségügyi ellátásban. Az országos programot — vagy ahogyan dr. Csehák Judit mondotta — nemzeti cselekvésként szervezték meg és indították el. Vagyis a szakmai felmérés ugyanúgy kiterjed az * óvodás korú nemzedékre, mint az idősebbekre, a nyugdíjasokra, a munkában megrokkantakra egyaránt. — Nagyon jói tudjuk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Csehák Judit —. hogy nem könnyű feladatra vállalkoztunk. Mert ahhoz, hogy valamennyien egészeségeseb- ben éljünk, ahhoz arra is szükség van, hogy az éveken, évtizedeken át megszokott, beidegződ ött egyik- másik nemzeti, családi szokásunkról is le kell mondanunk és a helyi hagyományokat — például Egerben a jó borok — is igencsak mérlegelni kell. Kizárólag az egészségünk érdekében. Nyílt titokként jelezte a pártbizottság tagjainak: a kormány programjához elsősorban az ifjabb nemzedéken keresztül kívánják megnyerni a felnőtt lakosságot. Kihangsúlyozta a család meghatározó nevelőmunkáját, szerepét, a munkahelyi kollektívák felelősségét, a különböző állami, hatósági szervek tevékenységét. — A végrehajtó bizottság írásos jelentését elemezve, valamint a szóbeli kiegészítést meghallgatva — mondotta dr. Csehák Judit — az a személyes véleményem, hogy tisztességes eredményekről és reális gondokról 'vitatkoztunk most ezen az ülésen. Egyben szeretném .tolmácsolni az egészségügyi tárca, valamint a kormány elismerését azért a munkáért, amelyet Heves megyében is végeznek az egészségügy dolgozói. A bevezetőmben említettem, hogy optimista vagyok. Remélefh, a legközelebbi hasonló számvetés után még optimistább lehetek... Dr. Csehák Judit felszólalását tartja
