Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-31 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 19. 1987. máretvs 31., kedt AJW 1,8« FŐSÍNT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Begubózás helyett...? Az a rossz még nem szűnt meg, amiről nem beszélünk, aminek okán nem vitatkozunk, és nem keressük a jobbítások útját. Mire célzok e bevezető mondattal? Ismert tény. hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban ; több üzém zárt mérleg- hiányos esztendőt. Ennek kapcsán pedig az említett helyeken általános a begubózás, a hallgatás, a tények és az okok nyílt feltárásától való húzódozás. Pedig éppen ez kelt gyanút a külvilágban, ez indítja meg a rossz irányába az emberi gondolatok, feltételezések burjánzását, a fantáziálást. Ami mellesleg természetes jelenség! És gyakorta vezet oda, miszerint egy-egy munkahely, egy-egy üzem irányítóit a közvélemény még I ákkor is elmarasztalja, ha történetesen semmi mulasztás nem terheli őket. Sőt! A legbiztosabb pályáról, a legegyenesebb sínről tért le ügyük szekere valamilyen nem várt, rajtuk kívülálló tényezőből eredően. E visszahúzódó jelenséggel szembe találja magát ü az újságíró is, akinek tiszte, kötelessége nemcsak a dínomdánomos üzemavatások, műszaki fejlesztések regisztrálása, nemcsak a bevált kísérletek és vállalI kozások útjának felvázolása, hanem éppen így a kudarc, a balsiker, a gazdasági körülmények és emberi tényezők rossz közre- játszása nyomán keletkezett termelési visszaesés, szanálás, munkáselbocsátás hátterének megvilágítása. És sohasem vezetőket, különböző területek szakembereit célozva meg, hanem ami az elbizonytalanodáshoz, a hitehagyott- sághoz vezet, illetve a legeltérőbb indokú melléfogások, balsikerek eredőit testesíti meg. Lehet ez aszály, fagykár, késedelmesen szállító partneripar, lehet exportigény visszaesése, de előfordul, sőt gyakori, amikor a vezetés és a munkásközösségek rossz viszonya, a szervezés balfogása, vagy a helytelenül értelmezett iparági irányelv érhető tetten a felbillenéshez vezető kudarcban. A tisztes kritikust, tisztes újságírót soha nem az olcsó szenzáció hajhászása viszi el az ilyen helyekre, miként az arra hivatott szervek sem bűnbakok vadászatára indulnak köteles ellenőrző útjaik során. Régóta valljuk, hisszük ellenben, hogy e társadalom önmagából újul és újulhat meg! Ahogyan megkeresi a gond gyökereit, ahogyan a gyógyításra törekszik. Nem mindenáron pusztítás, nem félre- állítás árán, hanem — ősrégi közmondáson alapszik a dolog! — a tanulva tanítás szükségét demonstrálva. Mikor is egymás kárából, bajából szűrjük le az előrelépés célravezető mikéntjeit. Moldvay Győző Keresett a lakatos, a hegesztő, a forgácsoló — Sok az ingázó — A Finomszerelvénygyár üzeme Pétervásárán — Tarnaleleszi törekvések — A KAEV gyöngyösi gyára és Heves Munkáért és gazdaság Az 1980 óta folyamatosan csökkenő, ma 343 ezer lakosú Heves megyében, 154 ezer az aktív keresők száma. Ezek '35 százaléka az iparban, 13 a mezőgazdaságban és 48 százalékuk pedig a gazdaság egyéb ágazataiban tevékenykedik. Az aktív keresők az elmúlt hat esztendőben öt és fél százalékkal fogyatkoztak. Ugyanakkor nőtt a foglalkoztatás az infrastrukturális területeken. A 80-as évek elejétől a gazdálkodó egységek munkaerő iránti igénye folyamatosan mérséklődött. Ebben döntő volt, hogy a gazdasági növekedés lelassult, ugyanakkor szélesebb körűvé vált a bértömeg-szabályozás. Kemény erőfeszítések vannak amögött, hogy a Mátraalji Szénbányákhoz tartozó egercsehi üzem ma már a jók között említhető (Fotó: Kőhidi Imre) lő fogadókészsége, a kedvezőtlen közgazdasági környezet, a pénzügyi alapok hiánya nehezíti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának további kiszélesítését. A kedvezőtlen mezőgazdasági termőhelyi adottságokkal, az egysíkú gazdasági szerkezettel és a fejletlen infrastruktúrával rendelkező, peremhelyzetben levő északi és déli térségekben egyre inkább fokozódnak o foglalkoztatási feszültségek. Itt magas az ingázás, az elvándorlás aránya, elöregedett a lakosság, alacsony az iskolázottsági és a szakképzettségi színvonal. A hevesi városkörzet agrár falvaibái az aktív keresők egyharma- da, a Tarna-völgyének településeiből több mint ötven százalék ingázó. Az újabb munkalehetőségek létrehozása elsősorban Hevesen célszerű, összhangban a település körzetközponti jellegének a további kibontakoztatására. Ezt a célt szolgálhatja a KAEV gyöngyösi gyárának hevesi üzemtelepítése, ahol tervek szerint, több mint száz fő foglalkoztatására nyílik majd léKe- tőség. Ezzel párhuzamosan a Tisza-menti településeken a szövetkezeti kiegészítő tevékenység átgondolt fejlesztése is javíthatja a lehetőségeket. A kedvezőtlen adottságok a megye északi területein is érzékelhetők. Ebben a térségben zömmel közép- és aprófalvas településhálózat alakult ki. Szám szerint 24, ahol szőkébb hazánk lakosságának 7,5 százaléka él. Jellemző, hogy a mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőtlenek, s az ipar csupán néhány településre összpontosul. Tizenhét telephelyen 2500-an dolgoznak, a jelentősebb foglalkoztatási központ Bélapátfalva és Egercsehi, ahol főleg a bányászat és az építőanyagipar a jellemző. Különösen a pé- tervásári és a tarnaleleszi részről a keresők 62 százaléka naponta Borsodnádasd- ra, Ózdra, illetve a nógrádi bányavidékre jár dolgozni. A hosszú távú megyei fejlesztési tervek elsősorban Pétervására foglalkoztató tevékenységének erősítését tűzik célul. Ebben a kezdeti lépések már megtörténtek. A Finomszerelvénygyár tanácsi támogatással megvásárolta az egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet pétervásári telephelyét. Ott nagyarányú korszerűsítést valósítanak meg, ahol a meglevő létszámot tovább foglalkoztatják, illetve később növelik is. A tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövetkezet saját erőforrásainak bevonásával, illetve megyei tanácsi támogatással 40 munkahellyel bővíti kiegészítő tevékenységét. Terveznek további ilyen jellegű intézkedést is. Az elmúlt időszakban Heves megyében a foglalkoztatási feszültségek oldásában elegendőnek bizonyultak a munkaügyi szolgáltató irodák, az átképzési támogatás, az első ízben elhelyezkedők munkába állásának segítése, valamint a korengedményes nyugdíj lehetőségének igénybevétele. Ezeket a meglevő telephelyek esetleges bővítésének, a melléküzemági tevékenység és a bedolgozói hálózat szélesítésének szorgalmazása megfelelően kiegészítheti. Mentusz Károly A megye északi részének egyik munkát biztosító üzeme: a Bélapátfalvi Cementgyár Lázir György fogadta Kim Bök Szint Lázár tíyorgy. a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Kim Bök Szint, a Koreai NDK Minisztertanácsának elnök- helyettesét, a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság koreai társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. Gáspár Sándor hazaérkezett Varsóból Gáspár Sándor, a Szak- főn hazaérkezett Varsóból, szervezeti Világszövetség ahol az SZVSZ Irodájának elnöke, a SZOT elnöke hét- 37. ülésszakán vett részt. NAPIRENDEN: A gazdálkodás első negyedéve A párt Központi Bizottsága múlt évi november 19—20—i határozata, valamint a december 28-i állás- foglalása óta eltelt időszak eredményeit, a végrehajtás tapasztalatait értékelték hétfőn délután Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának kibővített gazdaságpolitikai osztályértekezletén. Ezen részt vettek a városi, a területi párt- bizottságok, továbbá a nagyobb üzemek pártbizottságának titkárai. Ott volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, valamint dr. Draviczki Tamás, a Központi Bizottság munkatársa is. A testület előtt Kürtösi Károly gazdaságpolitikai osztályvezető adott tájékoztatást az 1986. évi eredményekről, az idei évindítás tapasztalatairól. továbbá a megyei párt végrehajtó bizottsága nemrég hozott határozatáról a műszaki fejlesztésre és a tudományos kutatásra vonatkozóan. Ezt követően vitára került sor, amelyen a résztvevők kifejtették egy-egy konkrét munkahelyen, a Központi Bizottság novemberi határozatából adódó helyi intézkedések kezdeti eredményeit. Felszólalt Barta Alajos is, aki 1987 hátralévő feladatainak megvalósítására hívta föl a figyelmet az érdekek egyeztetése mellett. GYŐRBEN ÉS BUDAPESTEN Magyar—szovjet barátsági hét Magyar—szovjet barátsági hét kezdődött hétfőn az MSZMP és a Hazafias Népfront győri városi bizottságai, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza közös rendezésében. A rendezvénysorozat győri és budapesti eseményeiről hétfőn sajtótájékoztatót tartottak az SZKTH- ban. A barátsági héten több előadás hangzik el győri iskolákban, üzemekben, a HNF és a MTESZ ottani székházaiban többek között az űrhajózásról, az egészségügy aktuális kérdéseiről, az autózásról és a szovjet tudomány legújabb eredményeiről. A kisalföldi város dolgozói, úttörői, KISZ- esei találkoznak szovjet munkások, pionírok és kom- szomolisták csoportjaival. A programot örmény gasztronómiai hét és szovjet hanglemez- és videobemu- tató szélesíti. A délutáni órákban tartották meg a magyar—szovjet barátsági hét ünnepélyes megnyitóját az SZKTH- ban. Ivan Bagyul követsé- gi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője többek között kiemelte, hogy a kulturális intézmény régi hagyományt követ a magyar nagyvárosokkal és budapesti kerületekkel közösen szervezett bemutatkozó- és barátsági hetek rendezvényeivel, amelyek fiataloknak és idősebbeknek, munkásoknak és tudósoknak egyaránt szólnak. Ezt követően Elek Sándor, az MSZMP győri városi bizottságának első titkára megnyitotta a szovjet partnereikkel hosszabb ideje eredményes kapcsolatokat tartó győri nagy- vállalatok termékeit bemutató kiállítást. ÁPRILIS 4-E ALKALMÁBÓL Ünnepségek megy esze rte Heves megyében hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából számos helyen tartanak ünnepségeket. Április 3-án Egerben, a megyei tanács nagytermében kitüntetésátadással egybekötött ünnepség lesz. Szintén Egerben, 4-én, délelőtt 10 órakor a felszabadulási emlékműnél, míg fél tízkor a népkerti szobornál és az állami temetőben rendeznek koszorúzást. Gyöngyösön, pénteken este 6 órakor a Mátra Művelődési Központban, Hatvanban pedig a cukorgyárban — 3-án, 15 órától — emlékeznek meg felszabadulásunk évfordulójáról. Heves város körzete Tarnaszentmiklóson, a művelődési házban ünnepel: 3-án, este 6 órától. Füzesabonyban — szintén a művelődési házban — 3-án, délután 4-kor veszi kezdetét a megemlékezés. Kisgergely Istvántól, a megyei tanács osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a munkaerő-gazdálkodásban a legnagyobb gondot az elmúlt időszakban a szerkezeti eltérések okozták, amelyek esetenként kiéleződtek. Területenként, illetve szakmánként is változó a kép. Keresett a lakatos, a hegesztő, a villanyszerelő, a forgácsoló és a kőműves. A városokban általában szak- emberhiány, a megye északi és déli térségeiben pedig munkaerő-tartalékok jelentkeznek. A nyolcvanas évek eddig eltelt részében nem sikerült érdemben előrelépni az úgynevezett hiányszakmák mérséklésében és nem érvényesültek kellően az ésszerű munkaerő-gazdálkodás feltételei sem. A munkavállalók hatvan százaléka egyéni elhatározásra változtatott helyet. A felmondás, fegyelmi elbocsátás és egyéb döntésekhez kapcsolódó munkahely-változtatás együttes aránya 13 százalék. A vállalatok közötti szervezett átcsoportosítások évente 300 főt érintenek, főleg az iparban és a mezőgazdasági szövetkezetekben. A munkaerő mozgását ma már érzékelhetően befolyásolja a különféle új vállalkozási formákban és szervezetekben való részvétel lehetősége. A fő foglakozásuk mellett, csaknem 22 ezren dolgoznak jelenleg kisvállalkozásokban, illetve folytatnak kiegészítő tevékenységet a megyében. A fegyelmezetlenség miatt nehezen kezelhető, továbbá a szakképzetten munkaerő iránti kereslet általában csökkent. Ugyanakkor az elhelyezkedésre várók nagyobb része szakképzetlen, illetve hátrányos helyzetű dolgozó. Gondot jelent a pályakezdők elhelyezése is, noha ezt eddig sikerült mérsékelni. Foglalkoztatásuk ingázással, határozott idejű munkaviszony létesítésével, megyén kívüli elhelyezkedéssel oldódott meg. A vállalatok nem kel
