Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

NÉPÚJSÁG, 1987, március 30., hétfő

3.

„Bejáratás” közben a vállalati tanácsok

„ISMÉT VAN EGY FIATAL CSAPAT”

Alkotói oklevél — az újra alkotóknak

„Az egyre fokozódó gazdasági kihívások követelménye, hogy az alkotói tevékenység ösztönözné legyen. Vállalatunk gazdasági vezetése és a KISZ-bizottság a fiatal .műszaki és közgazdász értelmiségieket, akik szaktudásukkal, a társadalom iránti cselekvő elkötelezettségükkel ,elösegítik az alkotói készség kibontakoztatását, az újítómozgaloam sikerét a vállalat fejlődését, biztositják á tervbenm megfogalmazott célok megvalósítását, valamint a gazdasági és műszaki ismeretek terjesztését — ALKOTÓ-nak minősítik". A fenti idézetet a Gagarin Hőerőmű Vállalat pályázati felhívásából vettem kölcsön. A visomtaiak ugyanis szeretnék még inkább ösztönözni ,a ma már nélkülözhetetlen újítási tevékenységet, s a cím odaítélésével lehetőség nyílik a munkájukat lelkiismeretesen végző fiatalok elismerésének a növelésére. A kiírás szerint alkotónak minősíthető az a 35 év alatti diplomás fiatal, aki birtokában van ,a saját munka- területére előírt szakmai tudásnak, s képességeit folyamatosan fejleszti, ismereteit bővíti. A bírálók kétéves tevékenységet vesznek figyelembe, amiről g pályázó dolgozatot készít, s a vállalati KlSZ-bizottsághoz eljuttatja.

ahol nagy ambícióval lehet nekivágni a munkának, s mód van arra is, hogy elérjük a vágyainkat. Én 1984- ben diplomásán kerültem ide fizikai állományba. Miután letöltöttem a katonaidőmet, s mikor visszajöttem üzemviteli technológus lettem. Ezután egyik napról a másikra üzemfelügyelő mérnökként hirtelen azt sem tudtam hová kapjak...'

— Vállalatunk távlati képet is ad a fiataloknak, akik alkotó jellegű munkát végezhetnek itt — mondja Tresó László. — Azt hiszem, hogy most ismét van egy fiatal csapat, ami összejött. Ügy néz ki, hogy előbb-utóbb ők lehetnek a derékhad, hiszen mostani vezetésünkben is nagyon sokan vannak, akik annak idején úgy kezdték, mint Andrásék most.

— András és Tibor szintén fiatal mérnökök. Tervezitek-e az oklevél megpályázását?

— Nekem feltett szándékom — válaszolja Tibor. — Egyelőre mérnöktovábbképzőre jelentkezem, majd megpróbálkozom a szakmérnöki vizsgával is. Úgy érzem, most még nem vagyok nyerő, de a későbbiekben mindenképpen pályázok majd.

— Én egyelőre erőműves ismereteket szeretnék szerezni — mondja András. — Természetesen foglalkozom a gondolattal.

— A kiírás szerint az egyes tevékenységeket pontozzák. Mit gondoltok, menynyit fogtok elérni?

Erre a számítgatásra azonban már nem vállalkoznak, még borítékolva sem. Tresó László ellenben megjegyzi, hogy szerinte a két fiatal mérnök mindenképpen a jó eredményt elérők között lesz majd.

Kovács Attila

MÁR EL IS KEZDŐDÖTT

Nem kár a benzinért

Az egyik építőipari vállalat, nevezetesen az Alba Regia, szabad fejlesztési eszközök birtokában jövedelmező beruházásra készül. A szomszéd megyében a másik hasonló profilú cég. a VÁÉV 400 millió forintadósságot szedett össze. Miután a Magyar Hitelbank, az egyik hitelező megtagadta az újabb fizetési haladékot, kézenfekvő lehetőséggé vált, hogy a jól működő cég kifizeti a csődbe került vállalat adósságait, s ezáltal viszonylag olcsón megszerzi jelentős kapacitásait. A VÁÉV is. a népgazdaság is jól jár: a fizikai dolgozókat tovább foglalkoztatják. a felhalmozott VÁÉV-vagyon pedig nem kerül ebek harmincadjára. sőt, az új, eredményes vállalatnál jobb hatásfokkal hasznosul.

A szükséges döntések meghozatala a vállalati tanácsokra vár. Az első nekifutásra a VÁÉV-vt elutasította az Alba Regia vt-jének szigorú feltételeit, s inkább a csődeljárást választotta. (Valószínűleg * a sok vezető beosztású vt-tag állását féltette.) Csak a következő ülésen — némileg módosított összetételben — döntöttek a beolvadás mellett. Az Álba Regia-vt viszont újabb ülésén már elállt egyesülési szándékától, azért, mert nem teremtették meg időben a fúzió számára elfogadható törvényes feltételeit. (Az érvényes jogszabályok szerint ugyanis fel kellene oszlatni jjz Alba Regia vállalati tanácsát is. Kérték, ettől tekintsenek el, és tegyék lehetővé azt, hogy négy VÁÉV-dolgozót delegálhassanak saját, meglévő vállalati tanácsukba.)

Az eddigi fejlemények alapján » megállapíthatjuk, hogy a vállalati tanácsok kiélezett helyzetben — ha előfordult is megingás — jól vizsgáztak, helyesen döntöttek.

Minden stratégiai döntésnek. lépésnek, megvan a maga tétje: szög a koporsóba, vagy út a felemelkedéshez. Mégis elég gyakori a formális vt-ülés, az átvitt értelemben is egyhangú szavazás. A tapasztalatok szerint az elosztási (bér, prémium) kérdésekről hosszas viták folynak, az egyes részlegek eladására, leányvállalatok alakítására pedig sokszor csak rábólintanak. Amíg a döntések a lét vagy nem lét kérdésétől — legalábbis Időben — távol esnek, amíg a döntések a keresetek, a jövedelmi viszonyok alakulására közvetlenül és jelentős mértékben nincsenek hatással, addig gyakori az érdektelenség. De van mélyebben rejlő oka is. Nevezetesen, hogy nem elég a vt-ta- gok eszmei érdekeltsége a vállalati vagyon növelésében.

Az új önkormányzati formák bevezetése eleve az állami tulajdon bürokratikus, elidegenített jellegének megszüntetését, ösztönző erejének, hajtómotor-szerepének növelését célozta. (Ahogyan ez a személyi és részben a szövetkezeti tulajdonnál tapasztalható.) Az önkormányzó testületek léte máris többet 'jelent a tulajdpnosi jogok puszta deklarálásánál.

A vállalati tanácsok túl vannak már egy vagy több terv és mérleg jóváhagyásán. Szinte mindenütt napirendre került a vállalati feladatok megoldását leginkább segítő szervezeti keretek kialakítása. A szervezetkorszerűsítések nem nélkülözhetik az érintett dolgozókollektívák véleményét, az illetékes párt- és szak- szervezeti fórumok támogatását. A széles körű, reális alternatívákra épülő vita lehetővé teszi olyan átfogó koncepció és rendszer szemlélet kialakítását, amelybe beleillesztve az éppen időszerű szervezeti részdöntések — leányvállalat létesítése, részlegek összevonása, szétbontása, eladása, vásárlása, a belső érdekeltség és

a Vállalkozói jelleg erősítése — helyesen értelmezhetők.

A szervezetkorszerűsítési döntések elfogadásához, mivel alapvetően érintik a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) előírásait, kétharmados többség szükséges. A szervezeti egységek számának változása kihathat a vállalati tanács összetételére is. (A szervezeti egységek vezetői a vt tagjai is.) A vt-tagok létszámának változásánál arra mindenképpen tekintettel kell lenni, hogy a vállalati tanácson belül a választott dolgozói küldöttek számának el kell érnie a taglétszám legalább felét. Az igazgató által delegált tagok száma viszont nem haladhatja meg az egy- harmadát.

A vezető testületek a szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg a jelentős döntés fogalmát, s ezáltal bővíthetik saját hatáskörüket az igazgatóé rovására. (Jelentős lehet minden olyan döntés, amely a tervben szerepel, vagy az SzMSz módosításával jár.) A hatáskörök megosztásának azonban vannak természetes korlátái, A vezető testületek például a vállalaton belül fejtik ki tevékenységüket, a piaci kapcsolatokban a vállalatot az igazgató képviseli. ^Jelentős hitelfelvételről a vt dönt, a hitelszerződést az igazgató írja alá.) Az igazgató érdemi tárgyalásokat a testület határozatainak megfelelően folytathat. A külső tárgyalásokhoz célszerű a vt-határozatokban olyan mozgásteret kialakítani, amely nem köti meg az igazgató kezét, s ritka kivér teltől eltekintve az eredményes megállapodás menet közben nem igényel újabb testületi állásfoglalást.

A testület és az igazgató kapcsolatában a kölcsönös bizalom erősítése a feladat, a függőség az új fölállásban egyértelműen adott. A már egyszer megválasztott, igazgatót ismételten nem lehet tisztségében megerősíteni, csak újraválasztani. Az újraválasztás -előfeltétele pedig a nyilvános pályázat meghirdetése. A pályázatot a vezetőtestület írja ki az igazgató megbízatásának lejárta, munkaviszonyának megszűnése után.

Az igazgató rendszeresen beszámol a vállalati tanácsnak a végzett munkáról, a testületi döntések, állásfoglalások végrehajtásáról. A dolgozók választott küldöttei — ők alkotják a vt tagjainak legalább a felét — évente egyszer kötelesek számot adni végzett munkájukról. A választók a beszámoló alapján bírálják el a küldöttek munkáját. Ha nincsenek megelégedve, visszahívhatják a küldöttet a vállalati tanácsból. (A választásra jogosultaknak legalább a kétharmada kell, hogy jelen legyen, s titkos szavazással, egyszerű többséggel döntenek a visszahívásról.)

A vt ülései, köznapjai nem látványosak, apróbb botlások' is előfordulhatnak. Türelmet, kitartást és időt igényel az új kollektív irányító testületek működésének „bejáratása", az új utak és módszerek keresése. Csodákra nem képesek, hosz- szabb távon válhatnak mind a siker, mind az esetleges vállalati kudarc felelős részesévé.

★

... A Magyar Hitelbank eljuttatta a" VÁÉV felszámolására vonatkozó javaslatait a Fővárosi Bírósághoz és a Magyar Kereskedelmi Kamarához. így az események alakulása ezután más irányt vett. A VÁÉV visszaadta a vállalatirányítási jogot az alapító ÉVM-nek, amely miniszteri biztost nevezett ki. Néhány hónap múlva őt váltja fel a Pénzügyminisztérium megbízottja, a csődbiztos, hogy kézbe vegye a vállalat felszámolását.

K. J.

Beszélgetőtársaim Tresó László, a vállalat KlSZ-bi- zottságának titkára, Giczei András üzemviteli technológus és Lados Tibor, aki a karbantartási főosztály tervezési előadója.

— Tulajdonképpen két „csírája" volt ennek a kezdeményezésnek — kezdi Tresó László. — Korábban is adott már ki vállalatunk alkotói jutalmat és a KlSZ-bizott- ságnak is volt pályázata a kiváló műszaki szakemberek számára. Ebből pattant ki aztán az új ötlet, amely az előterjesztés után ez év február 16-án megvalósult, s kibocsáthattuk a felhívásokat. A pályázat egyik legfontosabb célja, hogy az alkotói készség még jobban kiLados Tibor:/„Itt kemény feladatok várnak a diplomásra"

(Fotó: iKőhídillmre)

Nem furcsa? Azt mondják a gyöngyösiek, hogy elég nagy nehézségekbe kerül, ha az autójuk tankját fel akarják töltetni. Pedig összesen négy helyen tudnak üzemanyaghoz jutni a településen. Ne tessék csodálkozni, valóban így igaz. De ennek ellenére az is igaz, hogy nem kis időbe telik a tankolás, hogy egyáltalán lehet benzint vásárolni. Mert szintén igaz. hogy a tartálykocsik a nap bármelyik szakaszában odaállhatnak a föld alatti tárolók csapjához, ás akkor . . . ! Akkor a „türelem idővel benzint terem”.

Pedig négy töltőhely található a városban. Igaz, ezek közül három csak háztartási olajat kínál. Máris ott tartunk, annál az egynél, ahol a nappali órákban általában próbára teszik az autósok tűrőképességét.

Mi várható a jövőtől? Ezt a kérdést Kis Józsefnek, a városi tanács általános elnökhelyettesének tettük fel.

— Ha töltőállomásról beszélünk, akkor arra gondolunk, amelyik az Alkotmány utcában található, közvetlenül a Mátrába vezető főút kereszteződése előtt — kezdte a válaszát a tanács elnök- helyettese, — Ennek a teljes felújítását, valamint a bővítését és a korszerűsítését szorgalmazzuk. Ebben az

ügyben már több alkalommal folytattunk tárgyalásokat. Az illetékes Áfor Vállalat fogadta és megvizsgálta a kérésünket. Mi azonban azt szeretnénk, ha a végrehajtást meg tudnánk gyorsítani. Ehhez a segítségünket is felajánlottuk.

Miről iis van szó? Ahogyan Varga József, az Áfor füzesabonyi körzeti telepvezetője elmondta, összesen száz töltőállomás korszerűsítése. felújítása szerepel a tervükben, az ország egész területére vonatkozóan.

Ezek között bizonyos sorrendet kellett kialakítaniuk. Ebben a listában Gyöngyös a 36. helyen szerepel, ahogy ezt megtudtuk.

Hogy mikorra tervezik a mátraalji település töltőállomásának a rekonstrukcióját? Ebben a kérdésben nincs egyetértés még. Az eredeti elképzelések 1988-at jelölik meg kezdésként.

— Mi azt szeretnénk — folytatta a tanács elnökhelyettese —, ha a befejezési határidőt előre tudnánk hozni.

Valami már történt eddig is. Ez a kezdeti lépés ösz- szefüggésben van a teljes felújítással. Annak egy része. Elhelyeztek egy tartályt, amelybe az Arolt töltik. Nem kell már a kétütemű motorok gazdáinak kannázni

az olajat a keverék arányának eléréséhez. Az adagolás a berendezés segítségével történik.

Az is tudott dolog már, hogy nemcsak műszakilag bővítik a töltőállomást, hanem megfelelő szociális létesítményekkel is. A kiszolgálótér fölé pedig tetőt emelnek, ezzel megvédve az időjárás viszontagságai elől a vevőt is, a kiszolgálót is.

De úgy illik, ha valaki kér, cserébe kínáljon is fel valami ellenszolgáltatást. A gyöngyösi városi tanács vezetői számoltak ezzel. Miben tudnak segíteni az Áfornak? A legkülönbözőbb módon, méghozzá társadalmi munkákban. A szervezéstől kezdve a gépek igénybevételéig, közbenjárnak. A gyöngyösi üzemek rendelkeznek olyan technikai esz- _ közökkel, amelyek az építkezéshez nélkülözhetetlenek. Miután mindez társadalmi munkában folyna, pénzt helyettesítene, az Áfor kiadásait csökkentené. Hogy milyen mértékben? Ez már megegyezés kérdése, és a lehetőségek függvénye is. Ha az Áfor ügyesen használja ki a felkínált segítséget, bizony tetemes összeget kitehet a „végelszámoláskor" a társadalmi munka értéke.

A gyöngyösiek tehát nem a „markukat nyújtják", hanem a kezüket kínálják az összefogáshoz.

Ebben az ügyben a legújabb fejlemény az, hogy tárgyalás jött létre, amelyről a következőket mondta dr. Tir Dezső, a városi tanács elnöke:

— Az Áfor vezérigazgatója, dr. Sokorai István, február 3-án jött Gyöngyösre. Közöltük vele, hogy a város lakossága egyre nehezebben viseli el azokat a körülményeket, amelyek az itteni üzemanyagtöltő állomást jellemzik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az országban az elsők között vagyunk az ezer lakosra jutó személykocsik számát és a töltőállomások forgalmát tekintve. Tehát nem valamiféle kivételezést kérünk.

Majd sorolta, milyen segítséget kínáltak fel ahhoz, hogy a megnagyobbított és korszerűsített gyöngyösi benzinkút 1988 májusában, az idegenforgalmi szezon kezdetére, megkezdhesse működését.

A városi tanács testületé március 26-án hallgatta meg a tájékoztatást, amely a várakozásoknak megfelelően. nem lehetett más, mint az Áfor kedvező válasza a javasolt határidő ügyében — két hónap csúszással.

A mátraalji település lakóinál régi gyakorlat, hogy szívesen vállalnak társadalmi összefogást, segítségnyújtást, ha a lakóhely érdekeiről van szó.

Most sem lesz másként. Ök a maguk lapjait kiterítették, most a partneren a sor — cselekedjék hasonló módon, az objektív tényezők figyelembevételével.

G. Molnár Ferenc

bontakozzon, s túl a jó gazdasági munkán a fiatalok fejlesszék ismereteiket.

— Hogyan népszerűsítik a felhívást? Egyáltalán van, szükség ilyen jellegű tevékenységre?

— Nincs külön propaganda, hiszen a kiírást minden érdekelt megkapta, s ott szerepelnek a legfontosabb feltételek — veszi át a szót Lados Tibor. — Néhányan ugyan érdeklődtek már a részletekről, előfordult, hogy valaki félreértett dolgokat. A vállalaton belül 50—60 embert érint ez a pályázat, sokuktól korábban sem volt idegen ez a fajta tevékenység. Számos újításai voltak már korábban is a fiatal értelmiségieknek. Ehhez nagyon jók itt a lehetőségek.

— Talán -ezért van az, hogy a Gagarinban viszonylag sok a fiatal?

— Aki először látja ezt a hatalmas erőművet, biztos idegenkedik attól, hogy itt dolgozzon — válaszol ismét Lados Tibor. — Ha idekerül, nagyon fontos, hogy — főleg, ha családos — köny- nyebben lakáshoz juthat, mint máshol. Aztán látja, hogy itt kemény feladatok várnak a diplomásra, egyből a mély vízbe kerülnek a fiatalok.

— Én ‘ ugyan még nem vagyok nős, de örülök, hogy itt vagyok — szólal meg Giczei András. — Szinte egyetlen a megyében ez a vállalat.

Tresó László: „Vállalatunk jövőt biztosít ,a fiataloknak"

Giczei András: „Egyelőre erőműves ismereteket szeretnék szerezni"