Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

NÉPÚJSÁG, 1987, március 30., hétfő 3. „Bejáratás” közben a vállalati tanácsok „ISMÉT VAN EGY FIATAL CSAPAT” Alkotói oklevél — az újra alkotóknak „Az egyre fokozódó gazdasági kihívások követelménye, hogy az alkotói tevékenység ösztönözné legyen. Vállalatunk gazdasági vezetése és a KISZ-bizottság a fiatal .műszaki és közgazdász értelmiségieket, akik szaktudásukkal, a társada­lom iránti cselekvő elkötelezettségükkel ,elösegítik az alko­tói készség kibontakoztatását, az újítómozgaloam sikerét a vállalat fejlődését, biztositják á tervbenm megfogalmazott célok megvalósítását, valamint a gazdasági és műszaki is­meretek terjesztését — ALKOTÓ-nak minősítik". A fenti idézetet a Gagarin Hőerőmű Vállalat pályázati felhívásá­ból vettem kölcsön. A visomtaiak ugyanis szeretnék még inkább ösztönözni ,a ma már nélkülözhetetlen újítási tevé­kenységet, s a cím odaítélésével lehetőség nyílik a munká­jukat lelkiismeretesen végző fiatalok elismerésének a nö­velésére. A kiírás szerint alkotónak minősíthető az a 35 év alatti diplomás fiatal, aki birtokában van ,a saját munka- területére előírt szakmai tudásnak, s képességeit folyama­tosan fejleszti, ismereteit bővíti. A bírálók kétéves tevé­kenységet vesznek figyelembe, amiről g pályázó dolgozatot készít, s a vállalati KlSZ-bizottsághoz eljuttatja. ahol nagy ambícióval lehet nekivágni a munkának, s mód van arra is, hogy elér­jük a vágyainkat. Én 1984- ben diplomásán kerültem ide fizikai állományba. Miután letöltöttem a katonaidőmet, s mikor visszajöttem üzem­viteli technológus lettem. Ezután egyik napról a má­sikra üzemfelügyelő mérnök­ként hirtelen azt sem tud­tam hová kapjak...' — Vállalatunk távlati ké­pet is ad a fiataloknak, akik alkotó jellegű munkát végez­hetnek itt — mondja Tresó László. — Azt hiszem, hogy most ismét van egy fiatal csapat, ami összejött. Ügy néz ki, hogy előbb-utóbb ők lehetnek a derékhad, hiszen mostani vezetésünkben is na­gyon sokan vannak, akik annak idején úgy kezdték, mint Andrásék most. — András és Tibor szintén fiatal mérnökök. Tervezi­tek-e az oklevél megpályá­zását? — Nekem feltett szándé­kom — válaszolja Tibor. — Egyelőre mérnöktovábbkép­zőre jelentkezem, majd meg­próbálkozom a szakmérnöki vizsgával is. Úgy érzem, most még nem vagyok nye­rő, de a későbbiekben min­denképpen pályázok majd. — Én egyelőre erőműves ismereteket szeretnék szerez­ni — mondja András. — Ter­mészetesen foglalkozom a gondolattal. — A kiírás szerint az egyes tevékenységeket pon­tozzák. Mit gondoltok, meny­nyit fogtok elérni? Erre a számítgatásra azon­ban már nem vállalkoznak, még borítékolva sem. Tresó László ellenben megjegyzi, hogy szerinte a két fiatal mérnök mindenképpen a jó eredményt elérők között lesz majd. Kovács Attila MÁR EL IS KEZDŐDÖTT Nem kár a benzinért Az egyik építőipari válla­lat, nevezetesen az Alba Re­gia, szabad fejlesztési esz­közök birtokában jövedelme­ző beruházásra készül. A szomszéd megyében a má­sik hasonló profilú cég. a VÁÉV 400 millió forintadós­ságot szedett össze. Miután a Magyar Hitelbank, az egyik hitelező megtagadta az újabb fizetési haladé­kot, kézenfekvő lehető­séggé vált, hogy a jól működő cég kifizeti a csőd­be került vállalat adóssága­it, s ezáltal viszonylag ol­csón megszerzi jelentős ka­pacitásait. A VÁÉV is. a népgazdaság is jól jár: a fi­zikai dolgozókat tovább fog­lalkoztatják. a felhalmozott VÁÉV-vagyon pedig nem kerül ebek harmincadjára. sőt, az új, eredményes vál­lalatnál jobb hatásfokkal hasznosul. A szükséges döntések meg­hozatala a vállalati taná­csokra vár. Az első nekifu­tásra a VÁÉV-vt elutasítot­ta az Alba Regia vt-jének szigorú feltételeit, s inkább a csődeljárást választotta. (Valószínűleg * a sok vezető beosztású vt-tag állását fél­tette.) Csak a következő ülé­sen — némileg módosított összetételben — döntöttek a beolvadás mellett. Az Álba Regia-vt viszont újabb ülé­sén már elállt egyesülési szándékától, azért, mert nem teremtették meg időben a fúzió számára elfogadható törvényes feltételeit. (Az ér­vényes jogszabályok szerint ugyanis fel kellene oszlat­ni jjz Alba Regia vállalati tanácsát is. Kérték, ettől tekintsenek el, és tegyék le­hetővé azt, hogy négy VÁÉV-dolgozót delegálhas­sanak saját, meglévő válla­lati tanácsukba.) Az eddigi fejlemények alapján » megállapíthatjuk, hogy a vállalati tanácsok ki­élezett helyzetben — ha elő­fordult is megingás — jól vizsgáztak, helyesen döntöt­tek. Minden stratégiai döntés­nek. lépésnek, megvan a maga tétje: szög a koporsó­ba, vagy út a felemelkedés­hez. Mégis elég gyakori a formális vt-ülés, az átvitt ér­telemben is egyhangú sza­vazás. A tapasztalatok sze­rint az elosztási (bér, pré­mium) kérdésekről hosszas viták folynak, az egyes rész­legek eladására, leányválla­latok alakítására pedig sok­szor csak rábólintanak. Amíg a döntések a lét vagy nem lét kérdésétől — legalábbis Időben — távol esnek, amíg a döntések a keresetek, a jövedelmi viszonyok alaku­lására közvetlenül és jelen­tős mértékben nincsenek ha­tással, addig gyakori az ér­dektelenség. De van mélyeb­ben rejlő oka is. Nevezete­sen, hogy nem elég a vt-ta- gok eszmei érdekeltsége a vállalati vagyon növelésében. Az új önkormányzati for­mák bevezetése eleve az ál­lami tulajdon bürokratikus, elidegenített jellegének meg­szüntetését, ösztönző erejé­nek, hajtómotor-szerepének növelését célozta. (Ahogyan ez a személyi és részben a szövetkezeti tulajdonnál ta­pasztalható.) Az önkormány­zó testületek léte máris töb­bet 'jelent a tulajdpnosi jo­gok puszta deklarálásánál. A vállalati tanácsok túl vannak már egy vagy több terv és mérleg jóváhagyá­sán. Szinte mindenütt na­pirendre került a vállalati feladatok megoldását leg­inkább segítő szervezeti ke­retek kialakítása. A szerve­zetkorszerűsítések nem nél­külözhetik az érintett dol­gozókollektívák véleményét, az illetékes párt- és szak- szervezeti fórumok támoga­tását. A széles körű, reális alternatívákra épülő vita lehetővé teszi olyan átfogó koncepció és rendszer szem­lélet kialakítását, amelybe beleillesztve az éppen idő­szerű szervezeti részdönté­sek — leányvállalat létesí­tése, részlegek összevonása, szétbontása, eladása, vásár­lása, a belső érdekeltség és a Vállalkozói jelleg erősíté­se — helyesen értelmezhe­tők. A szervezetkorszerűsítési döntések elfogadásához, mi­vel alapvetően érintik a szervezeti és működési sza­bályzat (SzMSz) előírásait, kétharmados többség szük­séges. A szervezeti egységek számának változása kihat­hat a vállalati tanács össze­tételére is. (A szervezeti egy­ségek vezetői a vt tagjai is.) A vt-tagok létszámának vál­tozásánál arra mindenkép­pen tekintettel kell lenni, hogy a vállalati tanácson be­lül a választott dolgozói kül­döttek számának el kell ér­nie a taglétszám legalább felét. Az igazgató által de­legált tagok száma viszont nem haladhatja meg az egy- harmadát. A vezető testületek a szer­vezeti és működési szabály­zatban határozzák meg a jelentős döntés fogalmát, s ezáltal bővíthetik saját ha­táskörüket az igazgatóé ro­vására. (Jelentős lehet min­den olyan döntés, amely a tervben szerepel, vagy az SzMSz módosításával jár.) A hatáskörök megosztásának azonban vannak természetes korlátái, A vezető testületek például a vállalaton belül fejtik ki tevékenységüket, a piaci kapcsolatokban a vál­lalatot az igazgató képvise­li. ^Jelentős hitelfelvételről a vt dönt, a hitelszerződést az igazgató írja alá.) Az igazgató érdemi tárgyaláso­kat a testület határozatainak megfelelően folytathat. A külső tárgyalásokhoz cél­szerű a vt-határozatokban olyan mozgásteret kialakíta­ni, amely nem köti meg az igazgató kezét, s ritka kivér teltől eltekintve az eredmé­nyes megállapodás menet közben nem igényel újabb testületi állásfoglalást. A testület és az igazgató kapcsolatában a kölcsönös bizalom erősítése a feladat, a függőség az új fölállásban egyértelműen adott. A már egyszer megválasztott, igaz­gatót ismételten nem lehet tisztségében megerősíteni, csak újraválasztani. Az új­raválasztás -előfeltétele pe­dig a nyilvános pályázat meghirdetése. A pályázatot a vezetőtestület írja ki az igazgató megbízatásának le­járta, munkaviszonyának megszűnése után. Az igazgató rendszeresen beszámol a vállalati tanács­nak a végzett munkáról, a testületi döntések, állásfog­lalások végrehajtásáról. A dolgozók választott küldöt­tei — ők alkotják a vt tag­jainak legalább a felét — évente egyszer kötelesek számot adni végzett munká­jukról. A választók a beszá­moló alapján bírálják el a küldöttek munkáját. Ha nin­csenek megelégedve, vissza­hívhatják a küldöttet a vál­lalati tanácsból. (A válasz­tásra jogosultaknak legalább a kétharmada kell, hogy je­len legyen, s titkos szava­zással, egyszerű többséggel döntenek a visszahívásról.) A vt ülései, köznapjai nem látványosak, apróbb botlá­sok' is előfordulhatnak. Tü­relmet, kitartást és időt igé­nyel az új kollektív irányí­tó testületek működésének „bejáratása", az új utak és módszerek keresése. Cso­dákra nem képesek, hosz- szabb távon válhatnak mind a siker, mind az esetleges vállalati kudarc felelős ré­szesévé. ★ ... A Magyar Hitelbank eljuttatta a" VÁÉV felszámo­lására vonatkozó javaslata­it a Fővárosi Bírósághoz és a Magyar Kereskedelmi Ka­marához. így az események alakulása ezután más irányt vett. A VÁÉV visszaadta a vállalatirányítási jogot az alapító ÉVM-nek, amely mi­niszteri biztost nevezett ki. Néhány hónap múlva őt váltja fel a Pénzügyminisz­térium megbízottja, a csőd­biztos, hogy kézbe vegye a vállalat felszámolását. K. J. Beszélgetőtársaim Tresó László, a vállalat KlSZ-bi- zottságának titkára, Giczei András üzemviteli technoló­gus és Lados Tibor, aki a karbantartási főosztály ter­vezési előadója. — Tulajdonképpen két „csírája" volt ennek a kezde­ményezésnek — kezdi Tresó László. — Korábban is adott már ki vállalatunk alkotói jutalmat és a KlSZ-bizott- ságnak is volt pályázata a kiváló műszaki szakemberek számára. Ebből pattant ki aztán az új ötlet, amely az előterjesztés után ez év február 16-án megvalósult, s kibocsáthattuk a felhíváso­kat. A pályázat egyik leg­fontosabb célja, hogy az al­kotói készség még jobban ki­Lados Tibor:/„Itt kemény feladatok várnak a diplo­másra" (Fotó: iKőhídillmre) Nem furcsa? Azt mond­ják a gyöngyösiek, hogy elég nagy nehézségekbe kerül, ha az autójuk tankját fel akar­ják töltetni. Pedig összesen négy helyen tudnak üzem­anyaghoz jutni a települé­sen. Ne tessék csodálkozni, valóban így igaz. De ennek ellenére az is igaz, hogy nem kis időbe telik a tankolás, hogy egyáltalán lehet ben­zint vásárolni. Mert szintén igaz. hogy a tartálykocsik a nap bármelyik szakaszában odaállhatnak a föld alatti tárolók csapjához, ás ak­kor . . . ! Akkor a „türelem idővel benzint terem”. Pedig négy töltőhely talál­ható a városban. Igaz, ezek közül három csak háztartá­si olajat kínál. Máris ott tartunk, annál az egynél, ahol a nappali órákban ál­talában próbára teszik az autósok tűrőképességét. Mi várható a jövőtől? Ezt a kérdést Kis Józsefnek, a városi tanács általános el­nökhelyettesének tettük fel. — Ha töltőállomásról be­szélünk, akkor arra gondo­lunk, amelyik az Alkotmány utcában található, közvetle­nül a Mátrába vezető főút kereszteződése előtt — kezd­te a válaszát a tanács elnök- helyettese, — Ennek a tel­jes felújítását, valamint a bővítését és a korszerűsíté­sét szorgalmazzuk. Ebben az ügyben már több alkalom­mal folytattunk tárgyaláso­kat. Az illetékes Áfor Vál­lalat fogadta és megvizsgál­ta a kérésünket. Mi azonban azt szeretnénk, ha a végre­hajtást meg tudnánk gyor­sítani. Ehhez a segítségün­ket is felajánlottuk. Miről iis van szó? Aho­gyan Varga József, az Áfor füzesabonyi körzeti telepve­zetője elmondta, összesen száz töltőállomás korszerű­sítése. felújítása szerepel a tervükben, az ország egész területére vonatkozóan. Ezek között bizonyos sor­rendet kellett kialakítaniuk. Ebben a listában Gyöngyös a 36. helyen szerepel, ahogy ezt megtudtuk. Hogy mikorra tervezik a mátraalji település töltőál­lomásának a rekonstrukció­ját? Ebben a kérdésben nincs egyetértés még. Az eredeti elképzelések 1988-at jelölik meg kezdésként. — Mi azt szeretnénk — folytatta a tanács elnökhe­lyettese —, ha a befejezési határidőt előre tudnánk hozni. Valami már történt eddig is. Ez a kezdeti lépés ösz- szefüggésben van a teljes felújítással. Annak egy ré­sze. Elhelyeztek egy tartályt, amelybe az Arolt töltik. Nem kell már a kétütemű motorok gazdáinak kannázni az olajat a keverék arányá­nak eléréséhez. Az adagolás a berendezés segítségével történik. Az is tudott dolog már, hogy nemcsak műszakilag bővítik a töltőállomást, ha­nem megfelelő szociális lé­tesítményekkel is. A kiszol­gálótér fölé pedig tetőt emelnek, ezzel megvédve az időjárás viszontagságai elől a vevőt is, a kiszolgálót is. De úgy illik, ha valaki kér, cserébe kínáljon is fel va­lami ellenszolgáltatást. A gyöngyösi városi tanács ve­zetői számoltak ezzel. Mi­ben tudnak segíteni az Áfornak? A legkülönbözőbb módon, méghozzá társadal­mi munkákban. A szervezés­től kezdve a gépek igénybe­vételéig, közbenjárnak. A gyöngyösi üzemek rendel­keznek olyan technikai esz- _ közökkel, amelyek az épít­kezéshez nélkülözhetetlenek. Miután mindez társadalmi munkában folyna, pénzt he­lyettesítene, az Áfor kiadá­sait csökkentené. Hogy mi­lyen mértékben? Ez már megegyezés kérdése, és a le­hetőségek függvénye is. Ha az Áfor ügyesen használja ki a felkínált segítséget, bizony tetemes összeget kitehet a „végelszámoláskor" a társa­dalmi munka értéke. A gyöngyösiek tehát nem a „markukat nyújtják", ha­nem a kezüket kínálják az összefogáshoz. Ebben az ügyben a leg­újabb fejlemény az, hogy tárgyalás jött létre, amely­ről a következőket mondta dr. Tir Dezső, a városi ta­nács elnöke: — Az Áfor vezérigazgató­ja, dr. Sokorai István, feb­ruár 3-án jött Gyöngyösre. Közöltük vele, hogy a vá­ros lakossága egyre nehe­zebben viseli el azokat a kö­rülményeket, amelyek az it­teni üzemanyagtöltő állo­mást jellemzik. A statiszti­kai adatok azt mutatják, hogy az országban az elsők között vagyunk az ezer lakosra ju­tó személykocsik számát és a töltőállomások forgalmát tekintve. Tehát nem vala­miféle kivételezést kérünk. Majd sorolta, milyen se­gítséget kínáltak fel ahhoz, hogy a megnagyobbított és korszerűsített gyöngyösi ben­zinkút 1988 májusában, az idegenforgalmi szezon kez­detére, megkezdhesse műkö­dését. A városi tanács testületé március 26-án hallgatta meg a tájékoztatást, amely a várakozásoknak megfele­lően. nem lehetett más, mint az Áfor kedvező válasza a javasolt határidő ügyében — két hónap csúszással. A mátraalji település la­kóinál régi gyakorlat, hogy szívesen vállalnak társadal­mi összefogást, segítségnyúj­tást, ha a lakóhely érdekei­ről van szó. Most sem lesz másként. Ök a maguk lapjait kiterí­tették, most a partneren a sor — cselekedjék hasonló módon, az objektív ténye­zők figyelembevételével. G. Molnár Ferenc bontakozzon, s túl a jó gaz­dasági munkán a fiatalok fejlesszék ismereteiket. — Hogyan népszerűsítik a felhívást? Egyáltalán van, szükség ilyen jellegű tevé­kenységre? — Nincs külön propagan­da, hiszen a kiírást minden érdekelt megkapta, s ott szerepelnek a legfontosabb feltételek — veszi át a szót Lados Tibor. — Néhányan ugyan érdeklődtek már a részletekről, előfordult, hogy valaki félreértett dolgokat. A vállalaton belül 50—60 embert érint ez a pályázat, sokuktól korábban sem volt idegen ez a fajta tevékeny­ség. Számos újításai voltak már korábban is a fiatal ér­telmiségieknek. Ehhez na­gyon jók itt a lehetőségek. — Talán -ezért van az, hogy a Gagarinban viszony­lag sok a fiatal? — Aki először látja ezt a hatalmas erőművet, biztos idegenkedik attól, hogy itt dolgozzon — válaszol ismét Lados Tibor. — Ha ideke­rül, nagyon fontos, hogy — főleg, ha családos — köny- nyebben lakáshoz juthat, mint máshol. Aztán látja, hogy itt kemény feladatok várnak a diplomásra, egyből a mély vízbe kerülnek a fi­atalok. — Én ‘ ugyan még nem va­gyok nős, de örülök, hogy itt vagyok — szólal meg Giczei András. — Szinte egyetlen a megyében ez a vállalat. Tresó László: „Vállalatunk jövőt biztosít ,a fiataloknak" Giczei András: „Egyelőre erőműves ismereteket szeret­nék szerezni"

Next

/
Thumbnails
Contents