Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-27 / 73. szám
30 éves a MÉM repülőgépes szolgálata Az új helikopter a földön (Fotó: Hauer Lajos — KS) A hosszúra nyűit tél után felkészülten vár a tavasz beköszöntésére a MÉM jubiláló repülőgépes szolgálata. Az idén is az elmúlt évekhez hasonlóan öt—öt és fél millió hektárnyi talajjavítási és növényvédelmi munka vár rájuk. (Hazánkban a mezőgazdasági művelés alatt álló terület 5,3—5,4 millió hektár). A mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan a munkájúk 65—67 százalékát az év első felében kell elvégezniük. A növekvő igényeknek megfelelően a mezőgazdasági légiflottát állandóan korszerűsíteni kell. Ezt-szolgálja az idén munkába álló hat új MD—500—E típusú amerikai gyártmányú helikopter is. Bár a szolgálat bevételeinek nagy része a mezőgazdasági munkákból (növényvédelem. tápanyagutánpótlás) származik, fontos egyéb feladataik is vannak. Ilyen a légiíényképezés. térképezés, mezőgazdasági ét- egyéb célú légi távérzékelés, megfigyelés, video és számítógépes adatfeldolgozás (világviszonylatban először), a légi járművek műszaki karbantartása, a KA—26 helikopterek és AN—2 típusok KGST-szintű nagyjavítása, egyes alkatrészek gyártása, oktatás, külföldi Dérmunkák stb. E munkák elvégzésére a szolgálat csaknem ezerötszáz dolgozót foglalkoztat, több miint kétszáz repülőből, helikopterből álló légijárműparkot üzemeltet. Munkájukat ma már nem nélkülözheti a modern, nagyüzemi mezőgazdaság. Átírták a „cégtáblát”, néhány hét óta szűkebb hazánkban is az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség képviselőivel találkozhatunk. — Mit jelent a névváltozás? — kérdeztük dr. Gö- cző Gézát, a Heves Megyei Felügyelőség vezetőjét. — Korábbi címünk „bővítménye” tulajdonképpen tevékenységi körünk kiszélesedését is elárulja — hallottuk a hivatalvezetőtől.— Ezentúl már nem csupán régébbi feladatainkkal foglalkozunk, hanem a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése mellett a munkaviszonnyal összefüggő szabályok alkalmazását is rendszeresen figyelemmel kísérjük. Hatósági jogkörünk a bedolgozók vagy az egyéb jogcímen alkalmazottak foglalkoztatására is kiterjed, csak a fegyveres erők, a szövetkezetek, illetve a szintén külön szervhez tartozó bányászat területére • nem Vonatkozik. Üj jogosítványunk alapján tehát egy-egy ellenőrzésünk alkalmával jóval több szempontból vizsgálódunk. A munkáltatót vagy a dolgozót akkor is felelősségre vonhatjuk, ha a biztonságtechnikai követelményeknek eleget tesz. S akár a legkisebb balesetveszély hiányában is felfüggeszthetjük. megtilthatjuk a munkavégzést, amennyiben ellentétes az egyéb követelményekkel. Egyidejűleg pedig a felügyelők bírságolási lehetőségei is növekedtek. Az eddigi három helyett ezentúl már akár tízezer forintig is terjedő pénzösszeg kifizetésére kötelezhetjük az üzem. vállalat, intézmény vezetőit, amikor a munkavállaló törvényesen biztosított jogait. érdekeit megsértik. Most már éppenséggel az irodákban sem lesz véletlen, ritka a szondázás, s a munkaidőben italozó, italosnak talált személyen kívül mindazok vétkességét megállapíthatjuk, akik például a termeléstől egészen távol, egy-egy élelmiszerboltban, vendéglátóhelyen veszik semmibe a szeszesitalok forgalmazásának rendjét. Egyszóval: a régebbinél sokoldalúbban vigyázzuk a fegyelmet, s a magunk módján a munkaidőalapot is védjük. — Az új jogosítvány új „szakmát” is követel a felügyelőktől? — Természetesen. Megszaporodott feladatainkat most tanuljuk, s tennivalóinkból — a tervek szerint — még márciusban vizsgázunk is valamennyien. Igazából csak ezt követően látunk a dolgunkhoz. Ellenőrzéseink azonban így sem terjednek ki egészen mindenre. Hogy mást ne mondjak: kibővült lehetőségeink ellenére sem foglalkozunk például egyedi esetek munkaügyi elbírálásával. — Van-e már kialakult programjuk? — Igen. Az említett jogosítványunkkal országos vizsgálathoz kapcsolódva ellenőrizzük az első félévben például egy pénteki munkanap kihasználását, veszélyes ipari üzemekbe látogatunk, megnézzük, hogyan sikerült a munka- védelmi szabályzatok átdolgozása, végrehajtása, mennyire vigyáznak a „munkára képes állapotra", az üzletekben tisztélik-e a mostanában annyit hangoztatott belkereskedelmi rendeletet. Gy. Gy. Szonda az irodában Munkaügyi feladatokon is osztoznak a felügyelők Önkormányzatot — szabályosan Pénzügyi ellenőrök a vállalati tanácsokról Az ipari és építőipari vállalatoknál a megyében egy kivételével az elmúlt évben létrejöttek az új Vállalatirányítási formát képviselő vezető testületek, a vállalati tanácsok. küldöttgyűlések. Az önkormányzati testület megválasztott vagy delegált tagjainak összetétele általában kedvező, megtalálhatók közöttük idősebbek és fiatalabbak, segéd- és szakmunkások, férfi és nő, mérnök és közgazdász stb. A választott tagok túlnyomó többsége rendelkezik egy- egy részterület ismeretével, áttekintőképességgel. A napirendre kerülő témákban véleményt tud nyilvánítani, javaslatokat tud adni. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megyei igazgatóságának revizorai pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében tájékozódtak az ellenőrzött válla- . latoknál arról is. hogy rövid fennállásuk alatt hogyan működtek a vállalati tanácsok, a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés. Választ kerestek arra a kérdésre, hogyan ítélik meg á jelenlegi helyzetüket, miben döntöttek, akad-e párhuzamosság. Kialakult-e véleményeltérés a jogok és kötelezettségek felcserélésében az Önkormányzati testület és a helyi szak- szervezet között? A vállalati szervezeti működési szabályzatok megfelelően határozzák meg az ön- kormányzati testület feladatait és jogkörét. Rögzítik a vállalati tanács, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének módjait, a munkahelyi demokrácia érvényesülését, a vitás kérdések jogszerű rendezésének elveit Jó példa erre a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat'. s tájékozódásunk. a kapott információk alapján az Egri Vasöntödében és a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, megállapíthattuk, hogy az új irányítási forma 'is központi feladatnak tekintette a középtávú tervidőszakra kialakított stratégiai elképzeléseket, a teljesítményhez kötött bér- gazdálkodást, a vállalkozó szemlélet megteremtését, a piacképes termékek gyártását, a szerződési fegyelem erősítését és betartását, a munkafegyelem szigorítását, a műszaki színvonal emelését, a kapacitás fokozottabb kihasználását. Az új irányításra való átállás azért is fontos volt. mert a vállalatok többségénél a VII. ötéves terv koncepciói már elkészültek, ezeket az önkormányzati testületeknek meg kellett vitatni, ha kellett módosítani. illetve jóváhagyni, annak végrehajtására a dolgozókat mozgósítani. Az új irányítási formától 1986-ban látványos, a vállalatot érintő, mindenre kiterjedő, forintban mérhető gazdasági fordulatot még nem lehetett várni. Ilyen célkitűzés nem is volt. Ám a tanács tagjai, akik felelősséget éreztek a döntéseik érvényre juttatásáért, a végrehajtásban élen jártak, példát mutattak, lelkesítettek. Ez a magatartás nem maradt hatás nélkül. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatinál a vállalati tanács közreműködése eredményeként javult a munkaidő kihasználtsága, az átadott lakásoknál a minőségi munka, csökkent a garanciális költség, a készletgazdálkodás, az anyagelszámoltatás. a bázishoz, tervhez képest csökkent a fel nem osztott költség, ezen belül az energia-, az ügyviteli kiadás. A Heves Megyei Beruházási Vállalatnál megválasztott vezetőségnek az elmúlt évben megtartott ülésein 11 olyan határozat született, ami új feladatként jelentkezett, az eredményes gazdálkodásra pozitívan hatott. Például: az addig főtevékenységben végzett beruházás szervezéséből, bonyolításából eredő nyereség nem fedezte volna a várható kiadásokat, az érdekeltségi alap leterhelését. A nyereség növelése, a fel nem osztott költségek arányosabb elosztása végett új feladat lett a műszaki tervezés is. Az adott javaslat hasznosnak minősült, mert az. árbevétel a műszaki tervezésből 1986- ban egymillió 200 ezer forint. Az Egri Vasöntödében a küldöttek részére az ismeretek bővítésére tervbe vették a szervezett oktatást. Több vállalatnál a napirendre kerülő anyagot olyap időpontban kapják meg az ön- kogmányzati testület tagjai, hogy a vitás kérdésekre, a még tisztázatlan ügyekre az illetékes előadótól, témafelelőstől az ülés előtt választ kapnak. Az önkormányzati testületek tevékenysége, feladataik eltérőek lehetnek vállalatonként. Attól függően, hogy a gazdálkodó szerven belül melyik területre kell na.- gyobb figyelmet fordítani. Van ahol a termék minősége gyenge, és ezért sok a reklamáció, vagy az export- szállítás késik, másik helyen teljesítmény nélkül volt túlzott bérkifizetés,, belső szervezeti felépítés szorul átszervezésre. a kitűzött prémium feltételét kell szigorítani, mert nincs arányban a kifizetett összeggel. Azoknál a vállalatoknál, ahol a gazdálkodás, a piacpolitika, a folyamatos termelés, a bér- gazdálkodás, az eredmény alakulása tartós és kiegyensúlyozott, az operatív területnek csak meg kellett erősíteni az eddig követett és kialakított elképzeléseket, a népgazdasági és a vállalati érdekek összehangolt elvárásait. Nehezebb volt az új vezetési formának a helyzete annál a vállalatnál, ahol 1986-ban kellett kialakítani a stratégiai elképzeléseket, rugalmas alkalmazkodási készségüket az állandóan változó körülményekhez, mert a hozott intézkedések végrehajtásától függött a fennmaradásuk. a jövőjük. Az új vezetési formák közel egyéves fennállását, működését tekintve kedvezőek a tapasztalatok. Ez a biztosíték arra, hogy egy-egy kérdés alapos mégvitatása után hozott .határozatuk jó hatással lesz a vállalat belső fejlődésére, a racionális törekvéseikre. Pólyák Flórián az ellenőrzési igazgatóság osztályvezetője • 70 ÉVE TÖRTÉNT (V/5.) Az 1917. évi februári oroszországi forradalom hatása Heves megyére Jól jellemezte a kialakult hangulatot a megye általános helyzetéről szóló vármegyei tanácsosi jelentés: „A forradalom kitörése után állandóan izgattak a községekben ..., akik szociáldemokratáknak vallották magukat ... A cári birodalom összeomlása új életet öntött ... A túl hosszúra nyújtott háború, az általános gyász, a folytonos rekvirálá- sok, az élelmiszerek utáni futkosás,... az egyre növekvő drágaságok, az államnak mindenbe való beavatkozása — mind egy-egy hatalmas fegyver, amikkel könnyűszerrel szaporíthatták elvtársaik táborát.” Egér vezetői, hogy az orosz forradalom iránti részvétmegmozdulásoknak elejét vegyék, a város Közigazgatási Iktató Hivatalán keresztül március 18-án falraga- szokonr^statáriumot hirdettek ki, amely március 25-ig volt érvényben. Május 24- én pedig az alispán küldött körlevelet a polgármesterekhez, főszolgabírókhoz és a községi elöljáróságokhoz, hogy a legszigorúbban elejét vegyék a zavargásoknak és a munkabeszüntetéseknek. Zavargásra nem is került sor. Ellenben a Nógrád megyei Kisterenyén a március 17-én tartott Nők Napján a közelben levő 8—10 községből például a Heves megyei Macönkáról, Nagy- bátonyból, Dorogházáról és Mátramindszentről megjelent ipari munkás és agrár- proletár asszonyok béke- tüntetést rendeztek Buchin- gerné Ladányi Szeréne szónoklata után. A vidéken katonaszökevények bujdostak. 1916 óta Egerben, 1917. április 1-től Gyöngyösön katonai rendőrség működött. De hiába volt a felszólítás, „Támogatni kell a katonai helyőrséget!” — a lakosság menekítette, és befogadta a katonaszökevényeket a halál elől. Errefelé is csökkent a katonai pótzászlóaljak harci értéke. Annak ellenére, hogy Heves megye is, különösen Eger — szinte laktanyává változott. Június 1-én Párád fürdőtelepen egy csendőrkülönítmény kezdte el a szolgálatot, nehogy a Mátrában megbújó szökevények ás a nép urak elleni akcióra lépjenek. A bujdosó katonák gyakran anarchikus tettekkel álltak bosszút: Apcon, Gyöngyöshalászon, Taron gyújtogatták a földesúri magtárakat. (Az egész országot megdöbbentő gyöngyösi tűzvészt nem ők 'dézték elő!) A lakosság nyomorúságos helyzete, a frontvereségek és az orosz forradalom további hírei tettekre serkentették az itthon maradt mozgalmi vezetőket. Május 1-jét több helyen megünnepelték, .igaz, tüntető felvonulások nélkül. Ezúttal a szociáldemokraták „fehér májusa" nem az osztályharc megtagadását, hanem a béke óhaját fejezte ki. Az Egri Újság szintén a szocialisták világbékeóhaját, háborúellenességét hangsúlyozta a fehér május láttán. Április 21-én, A békeszeretö szocialisták című vezércikkben a következőket közölte: „Mi itthon, Magyarországon ... a szocialistákban csak elégedetlen munkásokat láttunk .. . Most, hogy a világbéke közvetítése a szocialisták kezébe került (utalás az MSZDP 1917. április 8-i rendkívüli kongresszusának békékövetelésére, M. L.) ki fog tisztulni az irántuk való felfogás igazsága is. A szocializmusnak a háború után kétségtelenül nyomatékos hely jut a magyar közéletben is, s ezen csak örvendeni fog a magyar közélet helyes fejlődésének minden barátja, mert a Parlament most már csakugyan színtere lesz így az ellentétes vélemények színvonalas vitatásának.” A Hevesvármegyei Hírlap vezércikkének szerzője az 1917. június 3-án közölt Békegondolatok-ban hasonló gondolatokat • fejtegetett: „Úgy véljük, hogy a szocialisták agitációja a béke ügyének nagy szolgálatot fog tenni, ... s ezzel nemcsak az emberiség elismerésére lesz érdemes, hanem a szocialisták tekintélyét is rendkívül megnöveli .. . Mutassák meg, hogy ha a békében heves harcot tudnak vívni, a háborúban még nagyobb eréllyel tudják a békét kikövetelni.” Jól látta, a munkásosztály „a leg- különb, amelynek tudatos munkája a béke ügyét tető alá viszi”. Igaz, nem a magyar, hanem az orosz munkásosztály hozzá is fogott alig fél év múltán ennek végrehajtásához. (Vége) Dr. Misóczki Lajos Bőrrel kárpitozott bútorok Zalaegerszegről Hétszáz garnitúra valódi bőrrel kárpitozott bútort gyártanak az idén a Zala Bútorgyárban. A tetszetős Lilly-luX fantázianevű ülőalkalmatosságokat a hazai és külföldi piacon értékesítik. Képünkön: Báli István és Borbás Istvánné kárpitosok a Lilly-lux bútort készítik (MTI-fotó: Czikg László felv.)
