Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-27 / 73. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. március 27., péntek A SZÍNHÁZI VILÁGNAPON A függöny előtt Hatvani Galéria-naptár Czinke Ferenc grafikái — Busz a fővárosba — Az elátkozott hivatal — Barokk emlékek — Vendégtárlat Recsken „Világot jelentő deszkák Hányszor használjuk komolyan vagy derűsen ezt a kifejezést, ha a színházról beszélünk. S talán nem is- gondolunk bele, hogy azokon a bizonyos deszkákon valóban az egész világ megjelenhet: „Szent őrületben a költő szeme földről az égre, égből földre villan” — csodálkozunk Shakespeare-rel együtt. Azért van szükség erre a művészeti ágra, mert e világmindenség középpontjába minket állít: értelme az ember — vallja Artur Miller. v Egy színdarab akkor ér valamit, ha közös sorsunkról beszél, az emberiségről, amely ma fenyegetettségben, maga teremtette, kozmikus méretűvé növelt veszélyek Harmadik alkalommal rendezi meg hétfőtől lapunk a középiskolás Népújság-hetet. A helyszín ezúttal a Füzesabonyi Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola. Már elmondható. hogy ennek a rendezvénysorozatnak vannak hagyományai, de természetesen újdonságok is szerepelnek a programban. Vállalkozásainkat segíti a KISZ Heves Megyei Bizottsága. valamint a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya. •> Két kiállítás kíséri végig az öt napot március között él: háborútól, éhínségtől; halálos betegségtől rettegve. Amit a színpadon látunk segíthet abban, hogy felismerhessük: egyikünk sem bújhat ki a katasztrófa veszélye alól, közösen keil szembe szállnunk a körülményeinket alakító erőkkel. Az élő, valóban ható színház agitatív erejű és lelkeket felszabadító:' cselekvő emberek példáját . állítja elénk, akiket erkölcsi értékrendjük, hitük, világnézetük mozgat; abban a shakespeare-i felismerésben élnek, hogy a hiba nem a csillagokban van, hanem mibennünk. saját magunkban. Mit lehet hát tenni? „Aki szépen kimondja a rettenetét. azzal föl is oldja." — 30. és április 3. között. Az egyik Füzesabony környéki régészeti feltárások leletanyagából ad ízelítőt, ezt a megyei múzeumi szervezet rendezi. A másikon a Népújság fotóriportereinek felvételei láthatók. Köhi- di Imre, a fotórovat vezetője délután dia vetítéses élménybeszámolót is tart a vörös-tengeri útjáról. Érdekessége az eseményeknek. hogy Füzesabony nem diáklakóit is várjuk, például kedden a könyvtárba, ahol Lörincz Gabriella tévébemondónő — ki a Z’ZI Labor együttessel is fellép írja Illyés Gyula. Ö maga is azért alkotott drámát, mert olyan művészi formának tekintette, amelynek alapvető célja, lényege, a cselekvés, főhőse a küzdő ember. A színház nemcsak a világot nevezi nevén, hanem segít megismerni önmagukat is. Örömszegény korban, hajszoltan élünk, nincs időnk. Aztán néha felkapjuk a fejünket, hogy élünk-e egyáltalán? Boldogok vagyunk-e? Tudjuk, hogy célunk a küzdelem, de hát olyan nehéz ezt nap mint nap átérezni . .. Akadnak a színháznak minden társadalomban és minden korban kiemelkedően fontos feladatai. Ma talán legfontosabb az emberi méltóság felmutatása, a megtörhetetlen akarjit pél— mesél életéről, pályájáról. Szerdán dr. Farkas Márton szülész-nőgyógyász főorvos látogat az iskolába, s válaszol a felmerülő kérdésekre. Ezután kerül sor az intézményben az oktatási fórumra, ahová a Művelődési Minisztériumból, a megyei tanács művelődési osztályáról, a Megyei Pedagógiai Intézettől, a KISZ Heves Megyei Bizottságától érkeznek vendégek, valamint a helyi párt- és állami vezetők is helyet foglalnak a válaszadók között. dója, a rettegéstől való szabadulás katarzisa Ezért hát örömhozó, felszabadító és feloldó legyen az előadás, de nem hazugság árán, hanem a rettenet szép kimondása révén. Abban a reményben, hogy a tragédia mélyén ott kell lennie a győzelem lehetőségének. Ez segítség az élethez, az- emberséghez. A színház lelke áz a - kapcsolat, amelyben színész és a közönség esténként kezet fog egymással. Az idén ősz- sze! induló egri társulat nevében a függöny előtt, ünneplő ruhában nyújtom Önök felé a kezemet a színházi világnapon,, hogy e szorításban egyek lehessünk az emberiségért való aggodalmunkban, a szebb jövő iránti vágyakozásunkban és reményünkben. Gáli László a Gárdonyi Géza Színház igazgatója Csütörtökön vidám percek elé nézünk: a-művelődési házban Maksa Zoltán „humoráns” mutatja be Pályamunkásságom története című műsorát. Ezután kerül sor a diák—újságíró focirangadóra, valamint a Hogy kik vannak című vetélkedőre is. Pénteken az egész nap a rendezvények jegyében zajlik. Délelőtt rendhagyó órákat tartanak: Demcsák Lajos, az MSZMP KB munkatársa, dr. Zété- nyi Endre csillagász Kállai Ágota történész és dr. E. Nagy Sándor irodalmár tart előadást. Közönség elé lép Sziki Károly, aki a jövő évadtól az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja. Délután Földes László, azaz „Hobó" a Beat— Világkép—Kultúra sorozat vendége. Az öt nap záróakkordja a művelődési házban a videodiszkó, amelynek kapuja szintén nyitva áll mindenki előtt. A, Hatvani Galéria emeleti termében április 12-ig még Istókovits Kálmán festőművész alkotásaiban gyönyörködhetnek az érdeklődők. a földszinten pedig Király Róbert egri szobrászművész munkái fogadják a látogatót. Ezt követően, április 17-én, pénteken este fél 6 órakor egy nagyszerű életmű tárulkozik ki az intézmény falai között. A művész 60. születésnapja alkalmából Czinke Ferenc Munká- csy-díjas, érdemes művész grafikáiból nyit gyűjteményes kiállítást a Galéria, illetve személy szerint Menyhárt László, a Művészet című folyóirat főszerkesztőhelyettese. A száznál több munkával közönség elé lépő alkotó tárlatának nyitó ünnepségén Kürti Papp László előadóművész működik közre. Sokszínű, érdekes programot ígér utasainak a galériabusz, amely április 11-én, szombaton délután 3 órakor Budapestre indul a tanácsházától. A műbarátok előbb a Műcsarnokban Pérely Gabriella textilművész gobelinkiállítását nézik meg, majd az Ernst Múzeumban Vecsé- si Sándor Munkácsy-di- jas, érdemes művész várja őket, hogy gyűjteményes tárlata alkalmából elbeszélgessen velük élet- útjárói, munkásságáról, illetve a művészélet mai gondjairól. Este 7 órakor színházlátogatás zárja a programot. Nem is akármilyen ! A Thália SzínházNapjainkban, ~ amikor napirendre került végre nálunk is az alkoholellenes „küzdelem", úgy hiszem, méltán érdeklődésre tarthat számot az egri városi tanács 1845. november 27- én hozott rendelkezése áz akkoriban felburjánzott pálinkafőzés és forgalmazása korlátok közé szorítására. A több mint 141 éve született városi határozat minden szava, minden betűje maradéktalanul ma is érvényes. Kapjon szót tehát a városi tanács. „Indítvány tétetett: miként mind köz-, mind ma- gántapasztalas igazolván azon szomorító körülményt, hogy néhány évektől óta a pálinkaital a városban is, kivált a közlakosság között oly nagy mértékben divatozik, mi szerint 1az ;sokaknak majd Csaknem kizárólagos itala, mellyel ivaló ,bővebb mértékbeni élés \pedig, valamint a testnek aléltságat s bágyadtságot, úgy <a lélek- erőnek lkábultságot is tespe- dést okozván. <egyas emberek által 1 az egész emberiségre, a polgári társaságban pedig kiváltkép az erkölcsre nézve szerfelett káros, sőt veszedebrn.es '■ következéseket szül. A köztapasztalás igazolván továbbá azt is. miként a károsító italnak igen nagy mértékbeni készítését, árusítását s olcsóságát e városban semmi sem mozdítja annyira elő. mint azon körülmény, hogy némely lakosok küividéken megvásárolván a gép készítette úgynevezett spirituszt, s mint kereskedelmi cikket a városban igen nagy meny- nyiségben behozván, s itt pálinkához hasonló erejűvé alaktíván, mint ilyet, a valóságos pálinkánál olcsóbban adogatják, és ezáltal ... a köznépnek olcsó, erős, azonban káros pálinkaitalra nagy alkalom szolgáltatik, ban a „Gyalog a holdsugá- ron" című zenés vígjátékot nézik meg. amelynek egyik szerzője és főszereplője a nagyon népszerű és sokoldalú Jászai-díjas színművész, Mikó István lesz. A Galéria-pódium műsora áprilisestje 17-én, pénteken 6 órai kezdettel kapcsolódik a Czinke-tárlat nyitásához. Címe: Az elátkozott hivatal. Szerzője a Kos- suth-díjas Moldova György Aki pedig humoros, szatirikus írásokból szerkesztett, zenés műsort bemutatja: Kürti Papp László. Az esten gitárral Topali- disz Kosztász működik közre. A galéria folytatja évek óta tartó helytörténeti, illetve művészettörténeti előadásainak sorozatát is, amely a Hatvan régmúlt századai címet hordozza. Április 27-én, hétfőn este fél 6 órakor egy betegség miatt korábban elmaradt programra kerül sor. Ez alkalommal a barokk helyi emlékeiről, műemlék jellegű építményeiről Pálos Frigyes tart diaképes előadást. Egy nappal később, 28- án, kedden délután viszont kihelyezett tárlatot nyit az intézmény, éspedig Recsken. a bányász művelődési ház kisgalériájában. Itt saját gyűjtésű anyaggal — szobrok, festmények, grafikák — vendégeskedik a Hatvani Galéria, remélhetően Kunkovács László fotótárlatához hasonló érdeklődés közepette. ,.. célszerű lenne ezek nézetből kiindulva hatályosan intézkedni, s a léinek (az alkoholnak) behozatalát valamely módon korlátozni; mely indítvány tanácskozás alá vétetvén. annak folytán HATÁROZTATOTT, hogy mindazon nézetek melyek a tett indítványban foglaltatvák, oly igazak, s az erkölcsiség tekintetéből kivitelben oly kívánatosak légyenek, ...hogy az indítványban foglalt-- előadáshoz képest is, a szesszel való visszaélés, mint a nép er- kölcsiségére is szerfelett káros hatású, e Tanács nézete szerint pedig e visszaélést n léinek eddígelé korlátlanul szabados 'és díjmentes behozása igen-igen mozdította volna elő; la léllel való visszaélések lehetőségi meg- gátlása, s így Erkölcstelenségre vezető ezen imádnak némi nehezítése tekintetéből jövendőre nézve elhatároz - tátik: miként ía /városban lélt 1behozni Ibárkinalc is általában csupán úgy engedtetik meg. ha a behozni szándékozó ebbéli szán- dokait, úgy a behozni kívánt mennyiséget a városi főbírónál megjelentvén, minden atkának ibehozataláért 2 }pengöforintökat fize- tend a ;város .pénztára részére, I— !ellenkező esetben lélt béhozni elkobzás terhe alatt itilalmas leend ...” Igen bölcsen, az egri gyógyszertárak továbbra is szabadon hozhattak be működésükhöz nélkülözhetetlen spirituszt. A városi tanács rendeletét kidoboltatni rendelték. A kutatás során tisztázódott, hogy a városban letelepedett kispénzű emberek foglalkoztak a gyors meggazdagodást lehetővé tevő gazdaságos pálinkakészítéssel. Sugár István (III 3.) — Igen, most már emlékezem — mondta bizonytalanul. Egy időben talán te voltál a szakszervezeti-bizalmi. — Az is voltam, Béla bátyám, de az nagyon régen volt. Tudod mit, igyunk egy pohár sört. Vendégem vagy. — Jövőre megyek nyugdíjba — mondta később, egy vendéglő teraszán. — Hej, de sok minden elmúlt! Tudod, Béla bátyám . . . Tétován nézett maga elé, s afrá gondolt, talán most elmondhatná, milyen ritka ereklyét őriz otthon. Vannak dolgok, amiket csak meghatározott időpontban lehet elmondani; az emlék bizonyos évszakban becsukja szirmát. De mégis így szólt: — Mindig azt reméltük, hogy egyszer kapunk szak- szervezeti beutalót Szárszóra. Szegény feleségem... Te voltál a szakszervezeti bizalmi. — Jaj, Béla bátyám, nem volt az olyan egyszerű! Szárszó, Szárszó! De ha egyszer mindenki oda akart menni. Az igazgató, a -titkárnő. a főkönyvelő, soroljam? — Nem is magamért. De tudod, Laura .. . — És ma -már azt is mégmondhatom, nem álltái a legjobban. A káderlapod, hogy úgy mondjam ... szóval kispolgárnak tartottak. A távolból csattanás hallatszott, talán most csukták be végleg Szárszó kapuit, kulcsát a tóba . dobják, hogy soha senki ne találja meg. Legjobb lenne felállni, és itt hagyni mindent, elege van az egészből, de azért ezt a pohár sört még megissza, ha már kihozták. — Ha én mindent elmondanék neked, Béla bátyám! — Mit mondanál el nekem? — Karai —. s székét bizalmasan közelebb húzta —, Karai. az akkori igazgató dolgait. Nem úgy volt ám. ahogy te képzeled. Szárszóval meg egyébként is -más volt a helyzet. Ha az Igazgató akarit menni, akkor Biri- nék is kellett beutaló. — Ki az a Biri? — Jaj, Béla bátyám. te semmit nem tudsz! Ezt a pohár sört azért még megissza,-de az biztos, hogy Biri után egy árv^ hajszál sem marad, az igazgató hiába is keresné a szőnyeg rajzai között. — És mi lett Biri vei? — Ezt se tudod? Elvette az üzemmérnök. És mit gondolsz, hová mentek nászút- ra? Szárszóra! Ezen mind a ketten jót nevettek. — Béla bátyám, még egy pohár sört. Vendégem vagy. — Nem bánom. Talán nem árt meg. Régen ittam sört. Éjfél után ment haza, botladozva. „Na, ha ezt elmondom Laurának'" — kuncogta jókedvűen, de amikor meggyújtotta a villanyt, már nem emlékezett, hogy mit akart elmondani. Később, de ez már a következő év tavaszán lehetett, kezébe került a doboz. amibe valamikor a hajszálat rejtette. Nézte a régi fényképeket, néha bólintott is, igen, itt egy kertben állnak, ez a folyó partján volt, ez meg nem is tudni hol. Szárszóra mégis csak jó lett volna elmenni, és vállat vont; most már oly mindegy. Közben a fényképek között egy hajszálat pillantott meg. Csodálkozott, hogyan kerülhetett ide. Felemelte a dobozt, a fény felé tartotta, s óvatosan ráfújt. A hajszál egy ideig lebegett a levegőben, majd hirtelen leszállt, és eltűnt a szőnyeg ábrái között. (Vége) Tojásfestés Szakmáron Már a húsvéti ünnepekre festi a tojásokat a Bács-Kiskun megyei Szakmáron Tóth Gergelyné. A kalocsai motívumokkal díszített kacsa- és tyúktojások keresettek Európában, sőt, a tengerentúlon is. Hogy e szép mesterségnek legyenek folytatói: Tóth Gergelyné a fiataloknak is átadja a tojásfestés tudományát. A képen: Tóth Gergelyné és Barna Istvánná díszíti a tojásokat. (MTI-fotó: Kerekes Tamás KS) nieflWaq-HÉT Füzesabonyi randevú Eger Város Tanácsának alkoholellenes rendelkezése 1845-ben
