Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 73. szám ÄRA: 1987. március 27., péntek 1,80 FORINT Kölcsönösen, együtt „Nincs gazdasági fo­lyamat társadalmi, kul- j turális. politikai közeg i nélkül.” Tehát ezek csak j együtt, kölcsönös félté- j teíezettségükben és haté- I sukban kezelhetők. Ez a j megállapítás a közelmúlt­ban megjelent könyvben olvasható. Szerzője Be- rend T. Iván, a Magyal Tudományos Akadémia elnöke, találó címet adott munkájának: Reform és szocializmus. Egyszerre érinti múltunkat, ugyan­akkor taglalja jelenün­ket és felvázolja jövőn­ket, benne az egész nem­zetet, és az egyes ember sorsát is. Ha tör­ténetileg vizsgáljuk a re­formfolyamatot, akkor ok­kal és joggal mondhatjuk : — amint azt a szerző is teszi —: gazdaságunkat, társadalmi intézményrend­szerünket, gondolkozá­sunkat, életünket meg­újító folyamat a szocia­lizmus nagy kísérletének fontos fejezete. Nem a reformból, hanem annak megtorpanásából, az átala­kulás, alkalmazkodás el- ' ~ maradásából halmozódtak ■ fel a gazdaság jelenlegi gondjai. Nap mint nap felmerü- S lő dilemma, hogy milyen határig fogadható el a jövedelemszóródás nőve- > kedése? A kistulajdon vagy az egyéni kiegészí- . tő tevékenység miként hat a tulajdonviszonyok- , ra? A piaci működés va- ‘ jón nem a szocialista er- • köles és tudat ellen ható erőket mozgósítja? Nos, a válaszokat ezekre is 1 frappánsan megadja Be- j rend T. Iván: „Vajon a piac, az árak, a nyereség, a jövedelemdifferenciá­lódás mesterséges kikap­csolása — amit már meg­próbáltunk — szocialista elveket, erkölcsöt erősi- í tett? Egyáltalán nem...” f Tényekkel. példákkal ér­vel véleménye mellett Gondoljunk csak a hi­ánygazdaságból fakadó sokféle kedvezőtlen je­lenségre, mint a vásárlói kiszolgáltatottságra, a pa­zarló anyagfelhasználásra vagy az eladhatatlanul rossz minőségű terrné- «.• kekre. Természetesen a reform gyakorlati megvalósítá­sa ütközhet céljainkkal. A konfliktusokkal tehát számolnunk kell. De mint a szerző is levonja a kö- . ' vetkeztetést: ;,A reform \ eddigi menete és még in­kább a következetesebb érvényesítése nem annyi­ra a szocializmus elvei­vel, céljaival kerül ösz- szeütközésbe, mint inkább kialakult szocializmuské­pünkkel, korábbi elgon- j dolásainkkal, jelszóvá rög­ződött értékelveinkkel. . ." Minden bizonnyal képe­sek leszünk a moderni­zációra, ha megjavítjuk munkánkat, és erőforrá­sainkkal jól gazdálko­dunk. Ehhez adott prog­ramot a párt Központi Bizottságának múlt évi. novemberi határozata. A jövőt ugyanis reálisan csak a jelenből bontakoz- i tathatjuk ki. Ehhez pe­dig nélkülözhetetlen a re­formfolyamat következetes továbbvitele. Mentusz Károly Téma: a környezetvédelem Az Országgyűlés tizen­egy éve megalkotta már „az emberi környezet vé­delméről” rendelkező tör­vényét. Végrehajtásáról mi­nisztertanácsi határozat is született. Vajon mennyire figye­lünk a törvény „szellemé­re”, igyekszünk-e megten­ni mindent a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a te­lepülések és a táj megóvása érdekében ? Többek közt erről adott számot tegnap Heves Me­gye Tanácsa környezet- és természetvédelmi bizottsága előtt Farkas Pál, a Káli Nagyközségi Közös Tanács elnöke, és Zombori József, a Mátra Volán Vállalat igazgatója. A föld védelméről szól­va Farkas Pál elmondot­ta. hogy a termelőszövet­kezet a község határában folytat külszíni sóderkiter­melést. A kitermeléssel kap­csolatos engedélyek ren­delkezésre állnak, és folya­matosan törekszenek a ter­mőtalaj visszaállítására. Az érvényben lévő rende­zési terv alapján a három község belterületen alakít ki házhelyeket és ad tar­tós használatra családi- ház-építésekre engedélyéket. A szóban forgó környéken továbbra is belterjes gyü­mölcs-zöldség termelést foly­tathatnak. A vizek védel­méről szólva megnyugta­tó, hogy a Tarna-patak szennyezésnek nincs kité­ve. A községben öt légí­szennyező telephely van. A levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos elsőfokú ha­tósági jogkört a közös községi tanács gyakorol­ja. Kápolna községben a történelmi emlékhely terü­letén megszüntették a sze­méttárolókat. A közeljövő feladataként jelentkezik Ká­polna és Kompolt közötti védőerdő kialakítása. A fásítást a káli csemetekert támogatásával oldják meg. Problémát okoz a két sze­métlerakó telep és a szenny-' vízleeresztö helyhez veze­tő földút kiépítése. Jelen­leg nincs anyagi fedezetük a munka folytatására. Kö­zel három éve bevezették a szervezett szemétszállítást. A meggondolatlanokkal szemben helyszíni bírsá­gokat is szabtak ki. Az előttünk álló tervidőszak­ban a szennyvízelvezető­hálózat és tisztítómű létesí­tését akarják megvalósíta­ni. Komoly és nehéz felada­tok várnak a Mátra Vo­lánra. A gépjárművek ki­pufogógáza okozta lég­szennyezés csökkentése ér­dekében zárt technológiás karbantartási rendszert ala­kítottak ki. Állandóan -mé­rőműszerrel ellenőrzik a károsanyag-kibocsátást. Sajnos, a speciális alkat­részek biztosítása különö­sen nehezíti a helyzetet. Üzemegységeikben a te­lephelyek zaja is okozhat kellemetlenségeket. Ilyen problémát kell megoldani­uk Egerben, a Sas úti te­lepükön, ahol a vizsgála­tok szerint a megengedett­nél magasabb volt a zaj- szintszennyezés. Jelentős pénzösszeget fordítottak a telephelyen keletkezett kom­munális szennyvíz tisztí­tására. Az Eger Déli Ipar­területi Szennyvízcsator­na több vállalat közös fi­nanszírozásával jött létre. A keletkezett ólomhulla­dékot használt akkuedé­nyekben, illetve fadobo­zokban, raklapokon tárol­ják és fóliatakarással vé­dik. A veszélyes hulladék­nak számító melléktermé­ket a Metalloglobusz és a MÉH felvásárolja. Ered­ményes megbeszéléseket folytattak a Hejőcsabaii Cementgyárban, ahol az 1987 évben lefolytatandó üzemi kísérletet követően át fog­ják venni az azbeszttar­talmú hulladékokat is hasz­nosításra A megye- székhely büszke­sége lesz Fokozatosan bontakoznak ki az Egerben épülő SZOT-szálló körvonalai a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szak­embereinek szorgos mun­kája nyomán. Képeink is bizonyítják, hogy majdan egy szép, a környezethez alkalmazkodó épület- komplexumot vehetnek birtokukba az idelátogatók Felvételeink (lentről, lefelé): a Hadnagy ut­cai lakótelep kilenc- emeletes házának tete­jéről ... a strandról . . . és az építkezés belterü­letéről (Fotó: Perl Marton) Hazánk vendége a bolgár kormányfő Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Georgi Atanaszov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A bolgár kormányfőt magyarországi útjára elkísérte felesége. A bolgár és a magyar nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta Ge­orgi Atanaszovot. Jelen volt Venelin Kocev Bulgária budapesti, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai nagy­követe. A vendégek fogadá­sán megjelent Lázár Györgyné is. Georgi Atanaszov délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök, terén, majd a Magyar Nem­zeti Galériába '-tátogatott. Elsőként a bolgár számítás- technika legújabb eredmé­nyeit bemutató kiállítási tekintette meg Szabó Imre ipari minisztériumi állam­titkár társaságában. Az IZOTIMPEX Külkereske­delmi Vállalatnak a napok­ban megnyílt bemutatója a számítástechnikai eszközök széles skálájával ismerteti meg a magyar gyártókat, il­letve a felhasználókat. A cég a többi között műszaki­tudományos, gazdasági és információs feladatok meg­oldására egyaránt alkalmas, nagy teljesítményű számító- géprendszert, a nyomtatott áramkörök tervezését, a gépipari szerkesztést segítő felhasználói programcso­magokat, személyi számí­tógépeket és új típusú me­móriaegységeket kínál ma­gyar partnereinek. A bolgár kormányfő ez­után Bereczky Lorándnak, a Galéria főigazgatójának ka­lauzolásával a XIX. századi magyar mesterek csarnoká­ban Munkácsy Mihály és Paál László remekműveit nézte meg. A Magyar Nem­zeti Galériából Georgi Ata­naszov rövid sétára indult •a Budavári Palotában Sta- dinger Istvánnak, a Főváro­si Tanács elnökhelyettesé­nek kíséretében: a Halász­bástyáról megtekintette Bu­dapest látképét, majd a Hil­ton Szálloda középkori épí­tészeti emlékeivel ismerke­dett. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalások. A Lázár György vezette magyar tárgyalócso­port tagjai: Marjai József, Szabó Imre. Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Szerdahelyi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Gyovai Gyula. Ge­orgi Atanaszov vezetésével Kiril Zarev, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ma­ri j Ivanov, a külügyminisz­ter első helyettese, Ivan Tenev, az elektronikaegye­sülés elnöke, Marin Marinov kereskedelmi miniszterim-! lyettes és Venelin Kocev ült a tárgyalóasztalhoz. A szívélyes, nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken a tárgyaló partnerek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt XIII. kong­resszusán elfogadott határo­zatok végrehajtásáról. Vé­leményt cseréltek a kétolda­lú kapcsolatok alakulásáról, különös tekintettel a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó gazdasági kérdésekre. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar- bolgár együttműködés, kö­zös elveink és céljaink alap­ján, eredményesen fejlődik, s a kontaktusok bővítésé­re az élet minden területén további lehetőségek kínál­koznak. Ezzel összefüggés­ben méltatták Kádár János és Todor Zsivkov találkozói­nak a két nép közötti barát­ság erősítésében betöltőt.! szerepét. A gazdasági kapcsolatok hatékonyságát — állapították meg a partnerek — ered­ményesen szolgálja a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztésének fő irányait kijelölő dokumentum, ame­lyet 1983-ban a két kor­mányfő írt alá hazánkban. Rámutattak az 1986—1990-re élőirányzott 2,3 milliárd ru­beles árucsere-forgalom tel­jesítésének fontosságára. Ugyancsak lényeges feladat a gazdasági együttműködés mechanizmusának tökélete­sítése; ennek korszerű for­mái — a szakosodás, a koo­peráció, a vállalatok, intéz­mények, tudományos szerve­zetek tartós, közvetlen kap­csolatának erősítése és a közös vállalatok alapítása — ugyanis elősegítik az áru­csere jelentős dinamizálását. A teljes nézetazonosság jegyében áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve a Szovjetunió, va­lamint a Varsói Szerződés tagállamai fegyverzetkorlá­tozási és leszerelési kezde­ményezéseinek. Georgi Atanaszov hivata­los bulgáriai látogatásra hív­ta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. A bolgár kormányfő ven­déglátója, Lázár György társaságában este rhegtekin- tette az Állami Oparaház műsorát. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a Tájékozta­tási Hivatal elnöke, a kor­mány szóvivője a követke­ző tájékoztatást adta: A Minisztertanács az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztése alapján megtárgyalta az 1987. év ele­ji gazdasági folyamatok ta­pasztalatairól szóló jelentést és meghatározza a to­vábbi teendőket. A kormány határozatot ho­zott a tűzesetek megelőzé­sére teendő intézkedésekről A társadalmi tulajdon fo­kozottabb védelme érdeké­ben a Minisztertanács szi­gorította a raktári dolgozók leltárfelelősségének szabá­lyait. Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát, az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának elnökét, aki Dante Fascell. az ame­rikai képviselőház Külügyi Bizottsága elnökének meg­hívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, csü­törtökön Washingtonban fo­gadta George Bush, az Egye­sült Államok alelnöke. A megbeszélésen megelé­gedéssel szóltak az államkö­zi kapcsolatok fejlődéséről. Megállapították ugyanakkor, hogy a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok fej­lesztésében még nagy lehe­tőségek vannak, s mindkét részről erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttmű­ködés bővítése érdekében. Szó volt a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, min­denekelőtt a leszerelési meg­állapodások lehetőségeiről A megbeszélésen jelen volt dr. Házi Vencel, ha­zánk washingtoni nagyköve­te.

Next

/
Thumbnails
Contents