Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 24., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN: Megyénk színházi élete A színházi a legösszetettebb művészeti ág. Ügy szól alapvető emberi kérdésekről, hogy él a látvány, a szó adta minden lehetőségekkel. így hát különös figyelemmel fordul a közönség is felé: az előadások, a fővárosban és vidéken nagyrészt telt házakkal mennek. Közeleg március 27-e, Thália nemzetközi ünnepe. Ezért is választottuk ezt a témakört, másrészt az egri Gárdonyi Géza Színház történetének újabb fordulópontjához érkezett: a következő évadtól már önálló, bár egyelőre előtársu- lattal dolgozik. Olvasóink kérdéseit továbbítottuk az illetékeseknek. 70 ÉVE TÖRTÉNT (V/2.) Az 1917. évi februári oroszországi forradalom hatása Heves megyére Sokan szívesen veszik, hogy több társulat is jelentkezik Egerben előadásokkal. Nem szűkül-e a kínálat, ha önálló együttes alakul? — érdeklődött Óvári Zoltán egri nyugdíjas. Válaszol Gáli László, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. — Az 1985. január 1-el bekövetkezett önállóság kezdetétől törekedett az intézmény arra, hogy az egész magyar színházművészet keresztmetszetét nyújtsa. Szeretnénk, ha havi műsorban látna a közönség operát, nagyoperettet, vígjátékot, színművet, tragédiát stb. Azonban ez a módszer alkalmatlan a meny- nyiségi igény kielégítésére. A népszerű műfajokat és színészeket sokkal többen szeretnék látni, még a megyeszékhelyen kívül is. Ráadásul más együttesek a mi ellátásunkban nem érdekeltek. Lehetőségeinket korlátozza a távolság, s olykor a rendkívüli időjárás is. Nincs esély így önálló arculat kialakítására sem, csak közvetíteni tudunk értékeket. Nem az épület jelenti a színházat egy város, egy megye számára, hanem a társulat, s az ebben dolgozó művész. A választék nem lesz kisebb, csupán azt szeretnénk, hogy ne csak néhány száz szerencsés jegytulajdonos jusson be egy-egy sikeres előadásra. — Olvastam, hogy a következő évadtól már elő- társulat lesz a Gárdonyi Géza Színházban. Milyen körből szerződnek ide művészek, kialakult-e már erre valamilyen elképzelés? — kérdezte Tóth Tihamér egri olvasónk. Gáli László válasza: — Három év alatt szeretnénk teljes társulatot létrehozni. Tizennégy színész kezdi nálunk az évadot 1987 augusztusában. Az alapító tagok két budapesti, néhány vidéki színházból, valamint a Színház- és Film- művészeti Főiskoláról kerülnek hozzánk. Valameny- nyien aláírták szerződésüket, személyes bemutatásukra később vállalkozunk. Lesznek másodállásban itt dolgozó művészek, s tervezzük neves vendégek meghívását is. — Eger mely részén áll majd a színészház, s elkészül-e a társulat tagjainak érkezéséig? — érdeklődött Tóth Géza egri olvasó. Gáli László válasza : — A Vörös Hadsereg útja és az Árpád utca sarkán épül majd. Jelenleg a terület előkészítése és a tervezés folyik. Várhatóan 1988 augusztusában vehetik át a lakói. Az előtársulat tagjait egyelőre bérelt lakásokban helyezzük el. Igazság szerint kinevezésem óta arra törekszem, hogy a színházfejlesztés terén mutatkozó, örökölt lemaradást behozzuk. Bár az új vezetés olyan időszakban vette át a színházirányítást, amikor már elkészültek az 1987-re vonatkozó tanácsi költségvetési elképzelések, de a megyei tanács művelődési osztálya — a körülmények elemzését követően — támogatta a gyorsítást. A közös fáradozással elért eredményt színháztörténeti jelentőségűnek kell tekinteni. Reméljük, a színészház átadása, illetve a még szükséges díszlet- és jelmezkészítő műhelyek felépítése nem várat sokáig magára. — Hogyan alakítják ki az önálló társulattal rendelkező színház műsortervét? — kérdezi Trencsényi László Egerből. Gáli László válasza : — Közönségvonzó, változatos műsorpolitikát tervezünk, olyat, amely megfelel valamennyi közönségréteg igényeinek. Javaslom, tanulmányozzák végig januári, februári, márciusi és áprilisi műsorunkat: a műfajok aránya további elképzeléseinket is tükrözi. Nem szeretnénk a kevesek színháza lenni, de a művészet ínyenceinek is meg kell találniuk nálunk a kedvükre való darabokat. A részletes tervet hamarosan nyilvánosságra hozzuk. — Tervezik-e a tájegységhez kötődő darabok bemutatását? — Somos Ernő várja a kérdésre a választ Egerből. Gáli László: — Szeretnénk, ha valamennyi előadásunk kötődne a tájegységhez. Egerben, Heves megyében érvényes színházat szeretnénk teremteni. Olyat, amely az itt élők gondjait enyhíti, örömüket szolgálja. Keressük az olyan szerzőket is, akik közvetlenül kapcsolódnak ide, de darabjaik bemutatására csak akkor vállalkozhatunk, ha megfelelő művészi szintűek. — Gyermekeim imádják a színházat. Ezért kevésnek tartom a nekik szóló előadásokat. Várhatunk-e több ilyen jellegű darabot? — Kristóf Mihályné egri olvasónk kérdése ez. Gáli László válasza: — Megkülönböztetett figyelemmel fordulunk majd a gyermek- és fiatal közönség felé. A bábelőadások száma is emelkedik, s lesznek gyermekszínházi, ifjúsági előadások is. Az önálló társulat létrehozása mellett talán ez a legdöntőbb érv: a színház ezután szolgálhatja majd a felnövekvő nemzedék nevelését. — A színházba járás anyagi kérdés is. Számíthat-e a közönség a jegyek árainak emelkedésére? — kérdezi Papp Gábor egri olvasónk. Gáli László: — Lényeges áremelésre — hacsak erre központi rendelkezések nem kényszerítenek — nem kerül sor. Igaz ugyan, hogy a jegyárakból származó bevétel a töredékét sem teszi ki az előadás létrehozási költségének, de az árszínvonalat nem ehhez, hanem a mindenkori fizetőképes kereslethez kell igazítanunk. Magyarán: azt kell felmérnünk, hogy a néző hány forintot hajlandó fizetni. Ezért is követjük azt a gyakorlatot, hogy — a darab műfajától, várható népszerűségétől függően — a jegyárakat produkciónként külön határozzuk meg. Jövőre bérletet hirdetünk. Az ára természetesen előre rögzített lesz, a bérlő minden előadást egységáron kap. Bogdán József gyöngyösi olvasónk kérdése: Miért szüntették meg a Mátra Művelődési Központban a színházi bérletek árusítását? A kérdésre Baranyi Imrénétől, a ház igazgatóhelyettesétől kértünk választ. — Kifejezetten anyagi okok vezettek bennünket, amikor a bérletek terjesztését abbahagytuk. Tessék számolni! A Csárdáskirálynő 70 ezerbe, a Hyppolit 55 ezerbe, a Villa Negra 63 ezerbe került. Ezekhez az összegekhez még a mi rezsinket is hozzá kell számolni, például a világítást és a fűtést, a többiről nem is szólva. A teremben 468 nézőt tudunk elhelyezni. Ha csak 500 forintos bérleteket veszek alapul ahhoz, hogy a kiadások nagyobbik hányada megtérüljön, aJckcrr is egy családnak egyszerre ezer forintot kellene kifizetnie a bérletért. Ez eléggé riasztó összeg. Egy-egy előadásért személyenként 100—120 forintot kérhetünk. Ezt már köny- nyebb kifizetni. Így is minden színházi programunk nem nyereséget hoz, hanem viszi a pénzt. Ellensúlyozásul kénytelenek vagyunk diszkóműsorokat beállítani. — Mi várható a nyári idényben? Ezt a kérdést Halász Tivadar nevében tettük fel az igazgatóhelyettesnek. — Tanultunk a tavalyi súlyos kudarcból. Képzelje el. a Toscára 11 jegyet tudtunk eladni. A szabadtéri színpadon ezért az idén egy- egy könnyebb fajsúlyú előadást szervezünk csak, lényegében modern popzenei koncerteket. Az ifjúsági parkot június 1-én nyitjuk meg és augusztus végéig üzemeltetjük. A hét második felében tánc várja a fiatalokat. A többi estéken pedig komolyabb szórakozást, úgynevezett közösségi játékokat kínálunk. A büfét nyitva tartjuk, de csökkentett választékkal. Még nem döntöttünk, melyik ifjúsági szervezetnek adjuk a kezébe üzemeltetésre a szórakozóhelyet. Attól tesszük függővé, hogy melyik lesz a legkedvezőbb ajánlat. Ugyancsak gyöngyösi olvasónk, Krakóczky Zsolt fogalmazta meg a kérdést: Hogyan akarnak eljutni a lakosság rétegeihez a színházi előadásokkal az MMK vezetői? Ugyancsak Baranyi Imr énétől kaptunk választ. — A műsorpolitikánk kimondottan ezt a célt szolgálja. Kijelenthetem, hogy a megvalósítása nem könnyű. Ha arra gondolok, hogy az igényesebb előadások iránt eléggé lanyha az érdeklődés, már jeleztem a nehézségeinket. Mai társadalmi témájú drámát nem nagyon kínálnak a színházak. De az is fokozza a nehézségeinket, hogy az ajánlott darabokat csak kivételesen ritka esetben nézhetjük meg előzetesen. Így fordulhatott elő, hogy a gyerekelöadásoknál gyenge színvonalú művek is szerepeltek. Ide tartozik az is, hogy az ifjúsági színházi előadásokon a fiatalok magatartása, viselkedése kívánnivalót hagy maga után. Nemrég olyan eset is előfordult. hogy emiatt a színészek abba akarták hagyni az előadást. Hozzáteszem: ezek a műsorok is ráfizetésesek. tehát mi csupán a művészeti nevelés céljából szervezünk ilyen programokat Vályogos Margit a parád- fürdői gyógyintézet dolgozója. elismerően szólt a gyöngyösi színházi előadások színvonaláról, majd megkérdezte: Miért nem a hét utolsó két napjára teszik ezeket az előadásokat? Azoknak a nevében érdeklődött. akik ugyan gyöngyösi lakosok, de más helységben dolgoznak és csak szombaton és vasárnap vannak otthon. A válasz úgy hangzik, hogy az előadások szervezői csak a kínálatból tudnak válogatni. Az időpont meghatározása sem rajtuk múlik a legtöbb esetben. A színházak a hétvégeken általában otthon tartanak előadásokat, és csak a legkivéte- lesebb esetben vállalkoznak ezeken a napokon arra, hogy mondjuk, Gyöngyösön lépjenek közönség elé. Hatvan és a környező települések lakossága megszokta már, hogy — az év egyetlen lehető színházi vállalkozásaként — a nyár vége a szabadtéri játékok jegyében zajlik. Ehhez mérhető a fokozódó érdeklődés, ami természetesen nem független a változatos, többszínű műsorrendtől, de kiolvasható néhány olyan friss levélből is, amelyeknek írói, így Mozsár Ferenc, az Apci Qualitál szb-titkára, vagy Cserkúti István boldogi tanácselnök már most szeretné tudni, hogy a Hatvani Galéria, mint a Zenés színházi nyár gazdája, milyen előadásokra készül az idei esztendőben? — Négy produkciót mutatunk be nyár végén a nép- kerti szabadtéri színpadon. Ezek közül mindenképpen a Szegedi Nemzeti Színház Operatársulatának az előadása emelkedik ki. Puccini Pillangókisasszonyáról, az egyik legnépszerűbb, legismertebb daljátékról van szó! A Népszínház vendégjátéka sem lebecsülendő, hiszen a direktor Miszlay Ist- vánék Offenbach Párizsi élet című nagyoperettjét hozzák Hatvanba, amellyel múlt év őszén sikerrel turnéztak az NSZK-ban. A budapesti Józsefvárosi Színház egy vérbeli rockmusical-lel, Ter- sánszky—Szakcsi Lakatos: Szidike lakodalmá-val lép a szabadtéri színpad deszkáira. A záró produkció pedig ismét, immár a negyedik nyáron a békéscsabai Jókai Színházé lesz. Társulatuk .vadonatúj zenés vígjátékkal, Srassnov—Z erkovitz: Szélhámoskirályával lesz a nyári játékok vendége. E darab címszerepét különben az István, a király filmváltozatának főszereplője játssza, énekli majd kaptuk az információt a Hatvani Galéria illetékesétől, aki arról is említést tett. hogy a negyedik Zenés színházi nyár előadásai augusztus 23. és szeptember 2. között lesznek, s már eddig ötszáznál több bérlet talált gazdára a városban. Az Eternit Vállalat selypi üzemének tisztviselője, Varjú Istvánná egy ötlettel ' rukkolt elő levelében. Mint írja: Petöfibányán, ahol laknak, a művelődési háznak korszerű, jól felszerelt színházterme van, s ezt nemcsak a község, hanem Itatván javára is hasznosítani lehetne ősztől tavaszig különböző színtársulatok fogadásával. A közönséget alkalmi buszokkal utaztatnák a városból Petőfibányára és vissza. A fölvetett kérdés kapcsán azt a választ kaptuk, miszerint a színházterem valóban korszerű, pompás, de nem olyan befogadó képességű, hogy nagyobb kiállítású, költséges színházi vállalkozásokat rentábilisan lehetne (itt közönség elé vinni. — No meg, ha már vonatra, buszra ülnek a hatvaniak, akkor ellenkező irányba indulnak el, s egy-egy operát, színművet Budapesten, a produkció saját színpadán tekintenek meg. Az inkább elképzelhető — mondotta Fehér Zsolt művészeti előadó —, hogy a petőfi- bányaiak a most formálódó egri színházzal lépjenek kapcsolatba. s közönségüket a környező településekről is toborozva, növeljék színház- termük kihasználtságát. 1915—1916-tól a lakosság hangulata annyira romlott, hogy a már „hősök választójogának” parlamenti vitái sem keltették fel a figyelmét. A békevárás egyre nőtt. Sokan a háború csodálatos befejezésében reménykedtek. Amikor 1916. november 7-én, 18 óra körül kétszer is megrázkódott a föld Dorog- háza határában, egyesek a béke előjelének vélték. A békevárás ellenére a vármegye vezetői nyílt háborúellenességet sokáig nem tapasztaltak. Az emberek csak titokban, családi vagy baráti körben szidták a háború elindítóit. Ha akadt, aki nyíltan hangoztatta békevágyát, katonai bíróság elé került. Ez történt Stiller Jánossal, a gyöngyösi állami gimnázium igazgatójával, aki az 1915. január 25-i évnyitó tanári konferenciáján elmondott beszédében a „saját és a nemzet” békeóhaját hangoztatta. Emiatt 1915. október 1-jén felmentették igazgatói tisztségéből. Valószínű, hogv azért nem sújtották keményebb ítélettel, mert ferences paptanár volt. A háború híreit az első percektől több településen is megvitatták a munkásotthonban vagy a szakegyletben a szociáldemokraták. Amikor a gyöngyösi Munkás Otthonban Czakó Sándor, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének (MFOSZ) ifjú tagja, az 1914. július 26-i Népszava-vezér- cikket felolvasta, piros ceruzával sorról sorra megjelölték a legfontosabbnak tartott mondatokat: ,,A magyar szociáldemokrácia hangja az egyetlen hang az országban, amely még az utolsó oillanatban is tiltakozását kiáltja ki a háború ellen." A bevonultatások érzékenyen érintették a mozgalmi életet. De az itthon maradt vezetők azonnal intézkedtek a Népszava július 29-i felhívása szerint, és a bevonult vezetőtársaik vagy szervezők helyére újakat állítottak. A megyei szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők és csoportok leginkább a Népszavának. mint az MSZDP vezetősége hivatalos orgánumának állásfoglalásaihoz tartották magukat. így a háború mellett és a háború ellen egyaránt ott találhatjuk őket. Tény, hogy például a „fővárosi elvtársak” közül Nyisztor György állandó kapcsolatot tartott a hatvaniakkal és a gyöngyösiekkel. Nyisztor valahányszor a gyöngyösieknél volt „körúton”, az MFOSZ tagjai előtt a háború ellen szólt. A bevonultatások ellenére az első hetekben a megye munkás- és parasztmozgalma nem bénult meg. Pásztó, Hatvan, Gyöngyös és Pálosvörösmart szakszervezeti csoportjaiban rendszeres foglalkozásra jöttek össze. A beszédtéma a háború volt. A megcsappant létszámú szegényparaszti és földmunkás mozgalmi vezetők gyakran titokban tartották a gyűléseket. Szakegyleti ösz- szejöveteleket szerveztek Tas-pusztán, a Borhy-féle gazdaságnak, valamint a Fay- zat-pusztai és a Téven-féle uradalomnak, továbbá néhány gyöngyösi gazdaságnak az aratói között. Legfőképpen a háborúról beszéltek, amelyet mindnyájan kárhoztattak. Ezeken az összejöveteleken a napszámos és a marokszedő nők is jelen voltak. A háborúellenesség augusztus végén Gyöngyösön felszínre tört. Ma már kideríthetetlen, kik szervezték a Piac téren az ipari szakszervezetek csoportjainak „ri- billióját”. Az ipari munkások odahívták napszámos és paraszttársaíkat is, és „Éljen a béke!” kiáltással háborúellenes gyűlést akartak tartani. A gyülekezőket a rendőrök szétkergették. A helybeli hírlapok hallgattak a tüntetésről, illetve annak megakadályozásáról. Lehet, hogy azért, nehogy a megyében máshol is sor kerüljön hasonlóra. A munkáltatók kerülték a „súrlódást” a szervezett munkásokkal. Sorra megújították az éppen esedékes kollektív szerződéseket, mivel a háborús állapotok ellenére is számoltak szervezettségükkel. (Folytatjuk) Dr. Misóczki Lajos Új riasztóberendezés a lakásokba Üj riasztórendszert fejlesztettek ki a Mikrothéka Műszeripari gmk-ban. A rádióhullámokkal működő számítógépes berendezés egyszerre 64 ezer lakás őrzésére alkalmas. A készülék nemcsak betörés, hanem pl. tűz esetén is riasztja a központban elhelyezett vevőkészüléket. A Safe Ray-t a Data menedzseriroda forgalmazza. A képen: készül a központi vevőegység (MTI_fotó: Baric Imre — KS)
