Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 70. szám ARA: 1987. március 24., kedd 1,80 FORINT CÉL A FOKOZOTT MEGTAKARÍTÁS - KORSZERŰBB VILÁGÍTÁS­TECHNIKÁT - A HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK HASZNA Az energia mindennapi életünk szerves tartozéka. Ennek ésszerű hasznosítása, felhasználása tehát fon­tos feladat. Nem mindegy, mennyit fogyasztanak a gyárak, üzemek és mennyit a lakosság. Éppen ezért a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját to­vábbfejlesztve, és az aktuális népgazdasági célokkal, irányelvekkel kiegészítve folytatják a VII. ötéves tervidőszakban is. Ennek alapja az energiaforrások gazdaságos kihasználása, valamint az ehhez kapcsolódó takarékosság megvalósítása. Mindennapi energiánk Adóreform előtt... Manapság egyre több szó esik az 1979 óta eltelt idő­szak gazdaságpolitikai irányváltásának tapaszta­latairól. Az utóbbi több. mint hét esztendő esemé­nyei, eredményei, gondjai és következményei szüksé­gessé teszik a gondos elem­zést. Ehhez nemrég jó le­hetőséget nyújtott a fővá­rosban rendezett IV. ipar- gazdasági-dudományos kon­ferencia is. Amint a résztvevők meg­fogalmazták, az elmúlt idő­szakban a népgazdasági egyensúly helyreállítását szolgáló gazdaságpolitiká­nak az volt a kiindulópont­ja, hogy a belföldi fogyasz­tás erőteljes korlátozása és az árrendszer világpiaci alapokra helyezése mellett, a konvertibilis elszámolási export növelésére késztes­se a vállalatokat. Az eh­hez szükséges feltételek vi­szont lényegesen nem vál­toztak, így az elképzelés nem vált valóra. Miután csökkentek a mezőgazdasá­gi árak. nem hoztak ele­gendő devizabevételt. El­maradt a feldolgozóipar termékszerkezet-váltásá­hoz szükséges tőkeáramlás is. Az ágazat tehát nem tudott húzóerőt vállalni a kivitelben. Közben a nemzetközi pénzpiacon romlottak a hitelfelvé­teli lehetőségek, ugyan­akkor a KGST-országokból nehezült az energiahordo- ! zók és a nyersanyagok be­szerzése. Mindezek miatt ma fokozott erőfeszítéseket kíván a kivitel növelése. A nehézséget az is fokozza. hogy a pénzügyi rendszer támogatta a gyengén gaz­dálkodókat, amelyet a jók­tól elvont pénzzel biztosí­tott. Ezért elengedhetetlen vál­toztatásokra van szükség, többek között az adó- és árrendszerben is. Erre mu­tatott rá a konferencián a pénzügyi tárca vezetője. dr. Medgyessy Péter. Em­lékeztetett arra, hogy a párt Központi Bizottsága múlt évi novemberi hatá­rozatában a reformfolya­mat felgyorsításában ha­tározta meg a főbb teendő­ket. A gazdaságpolitikai irányváltás természetesen feszültségekkel jár. de cél- i jaink érdekében ezt is vál­lalnunk kell. Mindehhez igen lényeges lépés a tervezett adóre- j form, amely bizonyosan erőteljesebben engedi majd érvényesülni a piaci hatá­sokat. Erre természetesen fel kell készülni a vállala­toknak. Ugyanis nem csu­pán új adófajták beveze­téséről van szó, hanem az ! egész adószerkezet megvál­toztatásáról. Ez pedig át­rendezi a gazdálkodók kö­zötti jövedelmezőségi vi­szonyokat. erősíti a nyere­ségérdekeltséget, segítve a világpiachoz való jobb kap­csolódást, és az igazságo­sabb közteherviselést. Űj- I ragondolkodásra késztet a ! keresetszabályozás mai rendszerét, a szociálpoliti­kát és a támogatásokat il­letően is, amelyeket szin­tén meg kell változtatni. Mentusz Károly A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nemrég meg­tárgyalta és jóváhagyta szű- kebb hazánkban , azokat a fontosabb, az energiafelhasz­nálás ésszerűsítésére és az anyagtakarékosságra vonat­kozó intézkedéseket, ame­lyek 1990-ig szólnak. A Vll. ötéves tervre előirányzott évi 2,6—2,8 százalékos gaz­dasági növekedést alapul vé­ve, az össz-energiaigény esz­tendőnként csak egy száza­lékkal növekedhet. Még szi­gorúbb a villamosenergia­felhasználás, mivel a tüzelő­anyag-szükséglet csaknem 30 százalékát ez biztosítja. Mindez szorosan kapcsolódik Értéktelen fűrészporból ké­szít kénmentes, alacsony hamutartalmú fűrészpor- brikettet ez a berendezés az anyagtakarékossághoz, a népgazdaság ilyen irányú felhasználásához, a hulladé­kok és melléktermékek hasz­nosításához. Heves megye VII. ötéves tervi energiagazdálkodási programjának megvalósítá­sára intézkedés történt. En­nek érdekében a vállalatok­nál, a gazdálkodó egységek­nél fontos, hogy tovább foly­tassák az erre vonatkozó veszteségelemző munkát. s következetesen biztosítsák a feltárt hiányosságok meg­szüntetését szervezéssel, az energiafelhasználás ésszerű­sítésével. Folytassák az üzemanyag-fogyasztás ellen­őrzésének bevált gyakorlatát, az üzemanyag-takarékos ve­zetési mód elsajátítását. Mindez vonatkozik az ipar­ra. az építőiparra, a mező- gazdaságra egyaránt. A termelőegységekben a technológiai folyamatok kor­szerűsítésével együtt java­solják az energiafelhaszná­lást csökkentő beruházások megvalósítását is. Szükség van a modern világítástech­nikai berendezések alkalma­zására, amelyek energiataka­rékosak. Ugyancsak lénye­ges a fűtési rendszerek kor­szerűsítése. gőzről, meleg víz­re való áttéréssel, a közpon­ti fűtések, távhőrendszerek gazdaságosabb és szaksze­rűbb működtetésével. A lakossági és a kommu­nális energiafelhasználás a VII. ötéves tervidőszakban évente 1,9 százalékkal növe­kedhet, amely lényegesen ke­vesebb, mint a VI. ötéves tervben volt. A többletfel­használás összefügg az épülő lakások növekvő energia- igényével és a háztáji gaz­daságok nagyobb felhaszná­lásával. Ezt figyelembe vé­ve az új. telepszerű építke­A rönkök hasítása a H—01 géppel megszüntette a bal­esetveszélyt (Fotó: Köhidi Imre) zéseken fokozottabban ellen­őrzik a korszerű, hőszigete­lő anyagok alkalmazását. Fontos feladat az is. hogy a magánerős lakásépítésnél a kivitelezőt érdekeltté tegyék a fokozott hővédelmet előse­gítő anyagok felhasználására. A közvetlen hőigények el­látásában. a következő idő­szakban nagyobb szerepet kap a mező- és erdőgazda­sági hulladékok: a szalma-, a kukorica- és napraforgó­szár, a venyige, a gyümölcs- fa-nyesedék gazdaságos ener­getikai hasznosítása. Arra is törekednek, hogy az ipa­ri üzemek által kifejlesztett energiatakarékos háztartá­si készülékekből kellő meny- nyiség és megfelelő válasz­ték álljon megyénkben a lakosság rendelkezésére. Mindezt segítsék elő árube­mutatók szervezésével és na­gyobb propagandamunká­val. A területi energiaipari bizottság sajátos eszközeivel támogassa az energiagazdál­kodási és -takarékossági fel­adatok VII. ötéves tervi meg­valósítását. Az említett in­tézkedési program is hozzá­járulhat ahhoz, hogy 1990-ig a kívánt gazdasági és mű­szaki eredményeket elérjék. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti üzemében készülnek a hulla­dékmentes erdőfeldolgozási technológia gépei Várkonyi Péter Moszkvába utazott Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére Moszkvába utazott. A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei hétfőn megérkeztek Moszkvá­ba, ahol részt vesznek a VSZ külügyminiszteri bi­zottságának soron követke­ző ülésén. A Seremetyevói repülőté­ren Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogad­ta a vendégeket: Petar Mla- denov bolgár külügyminisz­tert, a BKP KB PB tagját, Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminisztert, a CSKP KB tagját. Marian Orzechowski lengyel kül­ügyminisztert, a LEMP KB PB tagját, Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fischert, az NDK külügy­miniszterét, az NSZEP KB tagját, és loan Totu román külügyminisztert. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagját. Jubileumi táviratváltás A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barát­sági együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 10. évfor­dulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter üd­vözlő táviratot küldött Os­kar Fischernek, a Német Démokratikus Köztársaság külügyminiszterének. Az NDK külügyminisztere szin­tén táviratban üdvözölte magyar kollégáját. A pedagógiai munka magasabb színvonaláért Már a fővárosi, illetve a megyei tanácsoknál van az a nyolc és fél millió forint, amelyből az idén több mint ezer doktori vagy ennél ma­gasabb tudományos fokozat­tal rendelkező tanár, tanító, illetve óvónő részesül rend­kívüli béremelésben. Az oktatáspolitika céljai­nak végrehajtásában, a pe­dagógusok és a nevelési-ok­tatási intézmények szakmai önállóságának kibontakoz­tatásában, az alkotó pedagó­giai műhelyek létrejöttében minden eddiginél nagyobb szerepet játszanak a maga­san képzett, színvonalasan oktató pedagógusok. Felké­szültségük, tudományos és módszertani ismereteik folya­matos bővítését — mint azt a Művelődési Minisztérium­ban elmondták — anyagi eszközökkel is ösztönözni kívánják. A művelődési mi­niszter 1986. január 1-jé.n hatályba lépett rendelete ér­telmében havi 500—800 fo­rintnyi béremelés juttatható azoknak a pedagógusoknak, akik korábban tudományos fokozatot szereztek, s mun­kájukban ismereteiket ered­ményesen hasznosítják. Eze­ket az összegeket április 1- től — az évi bérfejlesztéstől függetlenül — kapják meg az érintettek. Az iskolákhoz eljuttatott pénz felosztásáról az intézmények igazgatói döntenek a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség javaslata, a helyi szakszer­vezet egyetértése alapján. A jogszabályok szerint a jövőben ugyancsak rendkí­vüli béremelés jár azoknak, akik részt vesznek, s kiváló, illetve jó minősítéssel véé geznek az intenzív pedagó­gus-továbbképzésben. ők a tanulmányaik befejezését követő második évben kap­ják meg a fizetésemelést. Mint ismeretes, ta­valy hazánk 27 felsőfokú pedagógusképző intézmé­nyében szervezték meg az intenzív továbbképzést, s az első tanévben mintegy kétezer óvónő, tanító, illet­ve általános és középiskolai szaktanár bővítette ismerete­it ebben a formában. A tan­folyamokon a pedagógusok áttekintést kaptak az iskolai tananyagot tudományosan megalapozó, a felsőoktatás­ban korábban nem tanított ismeretekről, a pedagógia, a pszichológia, valamint az egyes tantárgyak módszer­tanának új eredményeiről. Az első év tapasztalatai ked­vezőek voltak, ezért 1987. szeptemberétől már harminc intézményben mintegy öt­ezer pedagógus részvételével szervezik meg a továbbkép­zést. Sajtótájékoztató a Közművelődési Tanács munkájáról A társadalom és a gazda­ság változásával párhuzamo­san az utóbbi években folya­matosan átalakultak a mű­velődési szokások, a közmű­velődés tartalma és rendsze­re. E megváltozott feltéte­leket figyelembe véve jöttek létre a közelmúltban a köz- művelődés ;rányításának új formái, szervezeti keretei, s alakult újjá egyebek között a Közművelődési Tanács. A Tanács tevékenységéről, feladatairól hétfőn a Műve­lődési Minisztériumban tájé­koztatták az újságírókat. Fo­dor Péter főosztályvezető el­mondta, a művelődési mi­niszter elnökletével műkö­dő tanácsadó testület célja, hogy kezdeményező, véle­ményező szerepet töltsön be a közművelődés egészét érin­tő döntések előkészítésében, a kultúraközvetítő intéz­ményhálózat tevékenységé­nek összehangolásában. Fel­adata, hogy támogassa a művelődés ügyét előre vivő törekvéseket, s hozzájárul­jon a kulturális kínálat bő­vítéséhez, színvonalának emeléséhez. A tanács, — amelynek tagjai állami szervek, tár­sadalmi érdekképviseleti szervezetek és szövetségek képviselői, valamint kultu­rális személyiségek — a múlt héten tartotta alakuló ülését. Az itt elfogadott munkaprogramról a sajtótá­jékoztatón elhangzott: a ta­nács tagjai időről időre megvitatják a közművelődés aktuális kérdéseit. Egyebek között megvizsgálják a tö­megkultúra és a szórakozta­tás helyzetét, a műveltség- tartalom változásait, átte­kintik a kistelepülések mű­velődési ellátottságát, foglal­koznak a munkakultúra helyzetével, s a különböző művelődési kutatások ered­ményeivel. A tanács első ülésén egyebek között meg­vitatták a Közművelődési Alap céltámogatási rend­szerének új pályázati szem­pontjait. Eszerint az Alap 1987. évi pályázatán első­sorban azokat a témákat ré­szesítik támogatásban, ame­lyek a lakossági igényekre épülő közművelődési formák tartalmának fejlesztését, az intézmények közötti együtt­működés elősegítését, va­lamint a közművelődési te­rületen dolgozó szakemberek önképzését szolgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents