Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 23., hétfő 332HD 33 3. HÜSVÉTRA KÉSZÜL A CAOLA Pigalle, Senator és a többiek Húsvétkor az ajándékozás az ünnepnek éppoly természetes velejárója, mint a hétfői locsolkodás. Kedves hagyomány, hogy húsvét másnapján ma már jéghideg víz helyett kölnivízzel locsolják meg a lány- és asszonyisme­rőseiket a fiúk és a férfiak. De vajon iesz-e ehhez idén elegendő kölni? — kérdeztük a Caola Kozmetikai és Háztartási Vegyipari Vállalatnál. Magyar—francia illatkapcsolat Meglevő volt az első in­formáció. Hogy tudniillik 30 esztendeje nem jelent meg új kölnivel a piacon a Caola, mert nincs hozzá megfelelő üveg. Tökéletesen záródó, víztiszta, egyenletes falvas- tagságú üvegekre volna szükségük, hogy minden pa- lackba azonos mennyiség kerüljön. Különböző pró­bálkozások után kikötötten a lengyel kínálatnál. ami sajnos gyenge minőségű. A gondok ellenére 34-féle virágillat közül válogathat­nak a vásárlók. Valameny- nyi úgynevezett kommersz kölni. A 96 százalékos szeszt NSZK-ból, Svájcból. Fran­ciaországból vagy Angliá­ból származó, máskor ma­gyar illatanyaggal és desz­tillált vízzel keverik, majd érlelés nélkül üvegekbe töltik, s máris szállíthatják az üzletekbe. Ám az idei Caola-nyuszi drágábbnak mutatkozik, mint a tavalyi. Mert mit is lát­hatunk? Annak, aki gya­korta megfordul az illat­szerüzletekben, talán a ma­gasabb árak tűnnek szem­be először. Miután a tíz- százalékos szeszáremelést nem vállalta magára a Cao­la, március 1-től drágáb­bak lettek a kölnik, hat és harminc százalék közötti árnövekedés. Az még eldön­tésre vár, hogy a magyar— francia kapcsolatból szár­mazó Pigalle, Primal és Parisienne négyszáz forin­tos árak sok vagy elfogad­ható. Mindenesetre a Cao­la először kötött francia céggel közös fejlesztésre szerződést, eredménye a három, úgymond középmi­nőségű kölni, melyek illat­alapanyagát természetesen a franciák szállították, ők terveztették az üvegeket is. a magyarok pedig készter­mékkel fizetnek. Hogy pon­tosan milyen sikerre szá­míthat a három P„ nehéz lenne megjósolni. Nyilván sokan megvásárolják majd kíváncsiságból; 15 ezer üveg már az üzletekben várja a betérőket. Évente 35 új termék a piacon Számos más újdonsággal is találkozhatnak a vásár­lók. A Caola évente 30— 35 új terméket visz piacra. Az idei esztendő bővelke­dik slágerekben. Olyan már­kák kerültek könnyen el­érhetővé. mint mondjuk a Háttrich, a Fa vagy éppen o Nivea. Igazi húsvéti ajándéknak tekinthetik a férfiak a tíztagú Senator- sorozatot. amelyet akárcsak a többi márkás terméket, a Caola gyárt licenc alapján. Tizenöt esztendővel ezelőtt a Nivea, a Bac. s aztán a Kőpúder a futó­szalagon fFotó: Hauer Lajos — KS) 8X4 vezette be Magyaror­szágon a világmárkák szé­lesebb elterjedését. A vV- lalatnál elmondták, a ii- cenc alapján itthon gyártott termékek tíz-ti zenöt szá­zalékkal olcsóbbak mint az ezekkel azonos importált cikkek. Már újabb licenc vásár­lását készítik elő. ugyan­akkor mindent megtesznek azért, hogy saját készítmé­nyük, a Hemovit-család mi­előbb tért hódítson külföl­dön. Az export alapvető feltétele ugyanis a vevő or­szágban végzett klinikai vizsgálatok megléte. A 40 államban védettséget élve­ző készítmény minden va­lószínűség szerint először a Német Szövetségi Köz­társaságban mutatkozik be. majd Svájc következik. A Hemovit-készítmény érde­kessége, hogy más terüle­ten folyó kísérletek közben jöttek rá: a krémben lévő speciális vérplazma a gyógy­vizek nyomelemeit szinte belövi a bőr alá. így rendkívül rövid időn belül enyhül a reumatikus fájda­lom. A Hemovit egyébként csak egy a Caola eredeti készítményei sorában. Arany és lila Mystic Külön kutatásfejlesztő bázis fáradozik az új ter­mékek kidolgozásán. Fenn­állásuk ideje alatt az is elő­fordult, hogy túlságosan is megelőzték az igényeket. Példa erre a Mystic rúzs. Ez a színt változtató, csók­álló rúzs már a hatvanas években megszületett. De akkor — mit szépítsük, meg­bukott vele a Caola. An­nál nagyobb sikere van most. A rúzs különleges festéke a testhőmérséklet és PH-ér- ték hatására ad egyéni színt a szájnak. Rövidesen, im­már fix színben megjele­nik a Mystic két új válto­zata, az arany és a lila rúzs. Mindenképpen meg kell említeni még a Caola két beruházását. Albertfalván világbanki hitellel úgyne­vezett szulfonáló üzem épül. A komputervezérelte gyár és az év végén belépő kibő­vített szappangyártó részleg együttesen nagyobb kíná­latot képes majd nyújtani, úgy, hogy a szükséges cso­magolóanyag jelentős ré­szét is a Caola készíti. H. T. 70 ÉVE TÖRTÉNT (V/1.) Hz 1917. évi februári oroszországi forradalom hatása Heves megyére A megye gazdasági élete a szarajevói esemény után nem torpant meg. Az 1914 eleji gazdasági konjunktúra töretlenül érvényesülve biz­tosította a termelés és a pénzintézetek tevékenysége nyomán a tovább növekvő profitot. A profit növelésének egyik kitűnő lehetőségéül a külön­féle termékek nagytételű ka­tonai szállítása kínálkozott. A hadseregszállítással nagy kereslet támadt az áruk iránt. A szállítási jogot a megyében elsőként a gyön­gyösi tőkéscsoportok szerez­ték meg az 1915-ben álla­milag szervezett, országos Haditermény Részvénytár­sasággal kötött szerződéssel. A Gyöngyösi Forgalmi Bank Rt. a közvetlen frontra szál­lításba is bekapcsolódott. Három helybeli agrártársa­sággal állat- és bor-, vala­mint gyümölcsszállítást vál­lalt. A profit növelésének má­sik lehetőségét az árufel­vásárlás, -halmozás és a sokszoros áron való eladás adta. A megyei hatókörű Agrária Szőlőtelepítő Rt az 1916. évi 567 077 K értékű borkészletét 1 600 000 K ér­tékűre gyarapította egy év alatt. A Hatvani Árukeres­kedelmi Rt. az ország külön­böző részén felvásárolt kész­leteit raktározta. A gyön­gyösi nagy gabonakereske­dők 1916 óta visszatartot­ták a lakossági ellátásra kö­telezett áruikat. Egyesek a gabonát feketepiacon érté­kesítették, mások megpörköl­ték. és pótkávéként 50—60- szoros áron továbbították. Ha figyelembe is vesszük az egyre növekvő inflációt, még úgy is magas nyereséget ér­tek el a nagy üzletkörök. Éppen a gyöngyösi tőkések­ről mondogatták is némi túl­zással : „Ezen a vidéken .. . minden második ember mil­liomossá lépett elő a kedve­ző konjunktúrák segítségé­vel.” A Heves Megyei Takarék- pénztár betétállománya 1917- ben több’ mint nyolc és fé] millió koronával nőtt, és a bank nyeresége 264 000 K lett. Az Egri Agrár Taka­rékpénztár 600 000 K-val emelte tőkéjét, és 30 K he­lyett 35 K-t fizetett rész­vényenként. A nagy fellendülés nem minden téren volt tapasz­talható. Például a mezőgaz­dasági termékek hiánya vál­ságot okozott az élelmiszer- iparban és -ellátásban. Ezt a malmok tevékenysége eképpen tükrözte: 19161917 telén a megye 104 malma és darálója közül 43 alig, vagy egyáltalán nem őrölt már. Egyes ipari területek is megsínylették a háborús időszakot. 1914 1915 telétől megszűntek a nagy építke­zések, ezért a nagybátonyi állami kőbánya kivételével egymás után hagyták abba a kőbányák művelését. Az árukereslet csökkenése mi­att a megye egyik legjelen­tősebb könnyűipari telepe, a Parádi Üveggyár csak né­hány száz üveget állított elő 1917-ben. A háború utolsó éveit a könnyű- és nehéz­ipar nagyon megérezte. A kisgazdákat, kisiparoso­kat. kiskereskedőket elein­te a nyersanyaghiány, ké­sőbb a megrendelések elma­radása, termékeik iránti ke­reslet hiánya sújtotta, a pa­rasztokat a gyakori termény- rekvirálás. Az ipari és földmunká­sok a csökkent foglalkozta­tás miatt munka és kereset nélkül maradtak, noha mind többen kerültek ki a front­ra közülük. A hadigazdálkodás fokozó­dó inflációt teremtett. Pél­dául a férfilábbeli (bakancs, csizma) 1914. évi júniusi bol­ti árát alapul véve Pétervé- sárán és a járás községei­ben már szeptemberben 50, novemberben 100, 1915 már­ciusában 200, májusában 300. decemberben 560 szá­zalékra emelkedett az ár­index. Hasonló volt az élel­miszerek bolti, illetve piaci áremelkedése is. A megye katonai mozgó­sítását a főispán 1914. júli­us 31-én rendeli el. A lakos­ság véleménye megoszlik. Gyöngyösön, Pásztón és több faluban ittas férfiak „Él­jen a háború !”-t kiáltozzák, másutt csoportokba verőd­ve jajveszékelnek az asz- szonyok. A megyei sajtó lel­kesítése olykor még az or­szágos lapokén is túltüzel. Néhány nap múlva már a Heves megyei katonák is a szerbiai fronton harcolnak. Ám a felszított háborús hangulatot hamarosan lehű- tötte a rideg valóság. A ha­zatért első sebesülteket lát­va a Tiszafüredi Űjság cikk­írója is megborzongott: „(Amikor) abból a titáni küz­delemből ... a 29 sebesült katonát megpillantottuk, . . .a meghatottság dermesztő ér­zése vett erőt mindannyiun­kon.” A háború első áldo­zatairól a családokat hiva­talosan értesítik, a lakosság pedig a lapokból tudja meg az elesettek neveit. Az MSZDP helyi szervezete elő­ször Gyöngyösön, a Piac té­rj úgynevezett mázsálóház falán helyez el táblát, ame­lyen a hazatért sebesültek és az elesettek névsorát köz­li. Kömlőre a háború má­sodik hetében jött az egyik helybeli katona halálhíre. A lakosok gyászba öltöztek. Még az augusztus 15-i Nagy­boldogasszony napi búcsún is úgy jelentek meg. (Folytatjuk) Dr. Misóczki Lajos lliladdig húzzak meg? Mármint: a hatvani rendelőintézet építését „Meddig húzzák még?" Á gyakran, sokfelől elhang­zott kérdés, mint a címből is kiderül, a hatvani rende­lőintézet építése kapcsán hangzik el, s úgy érezzük, nem alaptalanul, hiszen a tizenhét munkehelyes, nyolc­van millió forint értékű be­ruházást még 1983-ban el­kezdték a Heves Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat mun­kásai, s több határidő­módosítás ellenére sem si­került különböző okokból a tennivalókkal végezni. Ma­radt hát a Grassalkovich- kastély földszintjének zsú­folt folyosója, belőle nyíló rendelőkkel, szagos mellék­helyiségekkel. S napról nap­ra, hétről hétre betegek szá­zai, ezrei vándorolnak Kos­suth tértől a Balassi utcáig, ahol a kórház segítőrészle­gei, laboratóriumai és vizs­gálóberendezései várják őket. Mi a helyzet 1987. már­cius 19-én, József napján is? o A városi tanács illetékes osztályán az alábbiak sze­rint kaptunk tájékoztatást: Az építési munkálatok ne­gyedik esztendejének vége, illetve az idén eltelt közel három hónap a hiánypótlási munkák jegyében zajlott. Éspedig azért, mivel a meg­tartott helyszínelések sok-sok kivitelezési hibára derítettek fényt. Az újabb átvételi kí­sérlet időpontja március 31. És mind a helyi városi ta­nács, mind a kÓFházigazga- tóság együttes álláspontja: csak abban az esetben ve­szik át az épületet, ha an­nak a hiánypótló munkáit teljes egészében és jó minő­ségben fejezik be a HÁEV szakemberei, munkásai. o A tervcsoportvezetőtől megtudtuk még: a további tennivalók zökkenőmentes lebonyolítása szempontjá­ból döntően fontos az imént említett dátum, mivel a gé­pi berendezéseket, a mű­szerparkot építő-szerelő társ- vállalat, a Medicor — a ta­náccsal kötött szerződés alapján — csak ez esetben garantálja a 13 millió forint értékű műveletsor június 30-i átadását. Ebből követ­kezhet: amennyit csúszik az építőipar, annyival toló­dik el ismét a régvárt, új rendelőintézet átvétele, be­indítása. Ugyanakkor a Grassalkovi eh -k astély re­konstrukciója szempontjá­ból sem közömbös ennek mielőbbi kiürítése, a rende­lők elköltöztietése! Márci­us 31-én ugyanis verseny- tárgyalás dönt a főépület teljes tetőszerkezeti mun­kálatainak kivitelezője fe­lől. Márpedig, ha ezt köve­tően, s még az idén csak késéssel láthat munkához a „nyertes” vállalat, akkor 1988-ban — tervtől eltérő­en! — be sem tudja azt fe­jezni, holott az anyagi fel­tételek nagyjából már biz­tosítottak e célra. o Ami fő témánkat, a ren­delőintézet építését illeti, szót váltottunk dr. Vágó Jó­zsef igazgató-főorvossal is. hogy az év során várható­an „belépő” új hajlék je­lentőségéről kellően tájéko­zódjunk. Nos, az igazgató szavaiból egyértelműen ki­derült, miszerint szinte fel­mérhetetlen minőségi válto­zást ígér a megelőző-gyógyí­tó munka szempontjából a kórház szomszédságában magasodó, új építmény. A korszerű technika, a rönt­gen és a laboratórium egy csapásra felszámolja a je­lenlegi lehetetlen állapoto­kat. Megszűnik többek kö­zött a délelőttök zsúfoltsá­ga, a klinikai szakrendelé­sek széttagolt volta. Fontos szempont továbbá, hogy a társvizsgálatok egy épüle­ten belül végezhetők, véget ér a betegek ide-oda ván­doroltatása. s természetesen gyorsabbá, hatékonyabbá válik a 17 rendelőben dol­gozó orvosak, asszisztensek munkája is. Tehát — Vágó József igazgató summázatá- val élve — racionális lesz az egész intézet működése! o Mikortól? — kérdezheti a kedves olvasó, s kérdezhe­tik Hatvan és környéke or­vosi ellátásra szorulói. E tárgyban jelen írásunk in­dító, s címadó szavaira kell visszautalnunk: ameddig meg nem érnek a költözkö­dés, az új honfoglalás felté­telei. Tehát szorítsunk a HÁÉV-nak, hogy vállalása szerint április első napjaitól már a Medicor szakemberei vonulhassanak be a Balassi Bálint úti, új rendelőintézet épületének falai közé ... ! Moldvay Győző A Caola mintaboltjában Csomagolják a kézbalzsamot

Next

/
Thumbnails
Contents