Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 21., szombat 7 Üj Bauhaus „fénytanszékének" vezetője, majd profesz- szor a massachusettsi Műszaki Főiskolán. Több amerikai egyetemen vendégelőadó. 1967-től az általa alapított Modern Vizuális Tudományok Központjának az igazgatója, mely a camb- ridge-i egyetem külön tanszéke. Pedagógiai munkája mellett aktív alkotóművész. Művészi munkájának sarkköve a művészet és a környezet kapcsolatrendszerében tükröződő emberi értékek fel* tárása. Felhasználja a modern tudományok és technológiák legújabb eredményeit, kapcsolatot teremtve a humán kultúrák és természettudományok között. Műveivel, könyveivel bizonyítja, hogy a mai fiatal generáció a tömegközlekedési eszközök kereszttüzében nő fel és ez nagyon különbözik a valóságos környezettől, amelyben érzékszerveink teljesebb világot fedezhetnek fel. Kepes György nem hajlandó lemondani semmiről, ami értékes lehet az embereknek — „Hiszen ellenpontoznunk kell, összehangolnunk a régit az újjal, és élnünk kell mindazzal, aminek értelme van a történelemnek e pillanatában". Számtalan kitüntetéssel ismerte el sok ország művészi eredményeit. 1987- ben talán a legjelentősebbel. a Leonardo-díjjal jutalmazták, 1986-ban pedig hazánk amerikai nagykövete adta át részére a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórend- jét. Dargay Lajos Fényfolyosó programozott megvilágítással. 1968 Milánói Triennálé A századelő képzöművé- szeti törekvései arra irányultak, hogy behatoljanak a látvány mögé és feltárva a szerkezetet a dolgok és jelenségek alapvető lényegéhez jussanak el. Magának a művészetnek a társadalmi életben betöltött szerepe is átértékelődött, mert a műkereskedelem által diktált, az elsősorban polgári igényeket kiszolgáló tendenciákról különvált avantgárd új eszközeiben is más — társadalmi-politikai tartalmakkal jelentkezett. Az adott történelmi viszonyok között a szovjet-orosz konstruktivisták azon túl, hogy művészetükkel a Rendet és Harmóniát hirdették, a társadalmi felemelkedés lehetőségét a természettudományok, az ipari technológiák, a modern nagyipar megteremtésében, általános napi gyakorlattá tételében és ezek ihlető erejében látták. A partikuláris jellegű művészi munka helyébe igyekeztek állítani az iparilag gyártott, művészi igénnyel tervezett napi használati eszközöket abban a meggyőződésükben, hogy mind szélesebb társadalmi rétegekhez , jusson el a művészet, új emberi és esztétikai igényességet indukálva, megteremtve az új művészi gondolat bázisait a jövő számára. Az akkor még iparilag elmaradott Szovjet-Oroszország nem válthatta valóra a konstruktivisták álmait. Ellenben kiállításaikkal, személyes kapcsolataikkal megtermékenyítették Európát. A németországi Bauhaus, a Kassák Lajos szervezte magyar aktivizmus és sok alkotó szerte Európában fejlesztette tovább terveiket a közösségi művészet irányába. Kassák jobb keze. Moholy Nagy László munkatársaként indult Kepes György művészi pályája is. Heves megyében. Selypen született 1906-ban. Meghatározó élményként emlegeti édesapjával tett gyakori kirándulásainak élményeit a környező hegyek-dombok. erdők-mezök fantasztikus színekben pompázó, gazdag világában. 1924—29 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa. 1928—30 között csatlakozik Kassák munkaköréhez, majd Moholy Nagy László hívására Berlinbe utazik. A fasizmus uralomra jutását követően Londonba. majd 1936-ban Moholyval az Egyesült Államokba utazik. Előbb Chichagóban az Egy Leonardo-díjas magyar—amerikai művész Kepes György 80 éves A magyar művészettörténetben először, az innen induló fiatalok emelkedhettek világhírre. meghatározva munkásságukkal a huszadik század művészi arculatát. NYOLC ÉVSZAK - A XV. SZÁZADI ITÁLIA - FECSKÉK ÉS FRUSKÁK Új tévésorozatok Oj sorozatokat láthatunk a televízióban. Nyolc évszak címmel március 24-én kezdik vetíteni azt a nyolcrészes magyar tévéfilmet, amely egy mai fiatal lány életének két esztendejét öleli fel. A főhős — egy vidéki tanár lánya — szülei akarata ellenére, elhatározza, hogy színésznő lesz. Megszökik otthonról, s jelentkezik a Színművészeti Főiskolára. A sikertelen felvételi után már nincs ereje visszatérni a szülői házba. Brigitta alakját Götz Anna formálja meg, a további szerepeket egyebek között Horváth Sándor, Csomós Mari, Kállai Ferenc, Gobbi Hilda, Tordy Géza, Balkay Géza és Bubik István alakítja. A kedd esténként jelentkező sorozat rendezője Várkonyi Gábor. A XV. századi Itália egy izgalmas fejezetét, a Borgiák családjának históriáját dolgozza fel az a háromrészes francia filmsorozat, amelyet ugyancsak március 24-én — a Il-es programon — kezd sugározni a tévé. A família nevét már a maga korában is elborzadva, babonás rettegéssel ejtették ki, s hírüket nem szelídítette meg az idő. Rodrigo Borgia, a spanyol származású dúsgazdag bíboros ' 1492-ben lett VI. Sándor pápa néven a Vatikán fejedelme. Jó szervező és tehetséges diplomata volt, aki jól értett nemcsak a gazdagság, de az élvezetek halmozásához is. Fiát, a túlfűtött becsvággyal megáldott Cesare Borgiát, Romagna hercegét az európai történelem nagyformátumú hősként, ugyanakkor a kegyetlen zsarnok megtestesítőjeként tartja számon. A film a legendák és a rágalmak szövevényéből igyekszik kibontani igazi lényüket, Cesare és Lucrezia Borgia testvérszerelmének történetét, ugyanakkor érzékletesen idéGötz Anna és Tordy Géza a Nyolc évszak című tévéfilmsorozatból Arthur Ransome Fecskék és fruskák című könyve alapján készült angol tévéfilmsorozat két gyermekszereplője zi fel a reneszánsz kori Itália szellemét. Az ifjúsági regényeivel népszerűvé vált angol író, Arthur Ransome Fecskék és fruskák című könyve hazánkban is megjelent. A BBC kétszer négy részben dolgozta fel a művet, amelynek első négy epizódját láthatják a gyermeknózők vasárnap délelőttönként. A március 29-én kezdődő sorozat története a 30-as évek tájékán játszódik, helyszíne a tavakkal és vízi utakkal átszőitt norfolki táj. A gyermekfőhősöket a természet szeretete, védelme és a vízi élet ezernyi szépsége és izgalma fűzi szoros barátokká. A második négy részt — amely A nagy hatos címet viseli — egy későbbi időpontban mutatják be. Eszperantókönyv-kiállítás „Az eszperantó könyv Magyarországon” címmel kiállítást rendeztek Fajszi Károly gyűjteményéből az Országos Széchenyi Könyvtárban. A kiállítás április 11-éig látható a budavári palota F-épületében (Fotó: Hauer Lajos — KS> Bizony Ha valaki figyelmesen és türelmesen számba venné, hogy hányszor jut a sajtó hasábjain nyelvi szerepekhez a címbeli bizony szó, igen nagy szám kerekedne ki a statisztikai számvetésből. Ez azért is érdekes nyelv- használati jelenség. mert szótáraink a népi és a bizalmas jelzőkkel minősítik szavunkat, s többen ügy vélekednek, hogy a bizony a bizalmas beszédhelyzet és a társalgási nyelvhasználat élőszóbeli közléseiben teljesíti változatos szerepkörét. Hogy ma már az írásbeli közleményekben is egyre gyakrabban jelentkezik, arról a napilapokban megjelent .szövegrészietek bizonykodnak : „Az éles levegő üdepirosra csípte az arcukat, s bizony ilyenkor jólesik egy kicsit felengedni a melegedőházban" (Népújság, 1987. jan. 23.). — „Az említett időpontokban bizony elég mérsékelt volt az állampolgárok érdeklődése" (Népújság, 1987. jan. 26.). — „E fölfogásban van bizony igazság” (Magyar Nemzet, 1987. febr. 2.). — „Hát nem vagyunk egyformák? őszinte megértéssel és sajnálkozással csak azt mondhatom: nem bizony” (Nők Lapja, 1987. febr. 21.). — „Bizony nagyon sok az olyan idézet, aminek egyelőre nem akadtam magyar megfelelőjére” (Kritika. 1987. 1. sz.). Az idézett szövegrészletekből is kitűnik, miért szaporodott el a bizony határozószó. Elsősorban azért, mert fogalmi és használati értéke sokféle közlő, kifejező szerepre alkalmas. Felhasználható az állítás és a tagadás nyomósitására, a ráhagyás és egyetértés érzékelésére, a feddés és mentegetődzés kifejezésére. A gunyoros neheztelés és az őszinte sajnálkozás jelentéstöbbletét is kiolvashatjuk. vagy kihallhatjuk belőle. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy újságjaink vezércikkeiben meg különösen gyakran tűnik fel a bizony. Ugyanabban a szövegrészletben, sőt mondatban halmoztál jelentkezik, mint ahog.' erről e példáink is tanúskodnak: „Az öregasz- szonynak bizony igaza van. s a meggondolatlan szomszédot bizony kötelezni lehetne a félig felhúzott falak lebontására" (Népszabadság, 1987. jan. 21.). — „Sokszor bizony gondolkodóba is esek, hogy mi is lehet a hátterükben : bizony sok mindent megteszünk a gyermekért, erőn felül js" (Népújság, 1987. jan. 23.). A bizony szó halmozott felhasználását már csak azért sem tartjuk célszerűnek, mert a nyelvi formálás elevenségét is gyengíti, s ugyanakkor az olvasónak úgy tetszik, mintha a szöveg alkotója csak a bizony szavakra bízná állításának vagy tagadásának kifejezését, s ennek következtében meggyengül, sőt el is marad a tények és gondolatok, értelmezések és érvelések logikai rendjének tiszteletben tartása. Megzavarja az olvasót a gyakori bizony emlegetése, és jelentkezése abban is, hogy a szólássze- rűen használt isten bizony!, bizony ám.', bizony úgy! tartalmatlan éS sablonszerű nyelvi szerepe is nem kívánatos stiláris egyhangúságot kölcsönöz azoknak a szövegrészieteknek, amelyekben feleslegesen sokszor jelentkezik a bizony. Szinte toliamba tolakodik az ugyanbizony nyelvi forma is, s még szerencse, hogy érvelő és értelmező szerepet nem kapott, csak a gondolatsor és az ismeretanyag lezárásának céljából jelentkezik a szövegben. Dr. Bakos József
