Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. március 21., szombat 30 éve történt A kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése Heves megyében Nyolcvannyolc kilométer Budapest körül Tavasztól épül az MO-ás autópálya-gyűrű MQ ELSŐ SZAKASZA (HIMMOI MOnásoock SZAKASZA [ ELŐKÉSZÍTÉS ALATT I Az MO Budapest körüli gyűrű szakaszos megépítésére rövidesen sor kerül: a munkálatok már kora tavasszal megkezdődnek. Képünkön: a körgyűrű vázlata (MTI-fotó: Kiss G. Péter — KS) Éppen három éve kezdőditek még a tárgyalások a Világbankkal arról, hogy a közlekedés miként részesülhetne a hazánknak nyújtott hitelekből. Mindkét fél kezdettől fogva támogatta az MO-ás autópálya-gyűrű építését. Sok minden történt a három év alatt, s most már csak napok vannak hátra az építkezés megkezdéséig. A részletekről Katona Andrást, a Közlekedési Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályvezetőjét kérdeztük. — A fővárost elkerülő, legalább autóút jellemzőkkel ‘ rendelkező körgyűrű megépítése régóta esedékes — tájékoztat Katona András. — Ebbéli elképzelésünk találkozott a Világbankéval, amely a magyar- országi átutazó forgalmat kívánta gyorsítani. A hetedik ötéves terv előkészítő munkáiban a Világbanknak ezt a törekvését is mérlegelve, a közlekedési kormányzat az építés megkezdését ajánlotta a gazdasági döntésekben illetékes állami szerveknek. A támogató intézkedések eredményeként 1985 nyarán megszületett a 100 millió dolláros hitelegyezmény, benne a megállapodással az MO-ás autópálya mintegy 15 kilométeres szakaszáról a hozzá való Duna-bidakkal. — A kivitelezésre nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyet magyar vállalatok nyertek meg. Kedvezőbbek voltak az ajánlataik, mint a többieknek ? — A Világbank előírásainak megfelelően még 1985- ben kiírtuk az úgynevezett előminősítést, amelyre ötvennyolc hazai és külföldi vállalkozó jelentkezett. Közülük a minősítőbizottság negyvennégyet talált alkalmasnak a tervek megvalósítására. A fele külföldi cég volt, tizennégy magyar— külföldi közös vállalkozás, nyolc pedig hazai vállalat. A pályázatot végül két maKísért ma is századfordulónk nagy költőjének, Ady Endrének sommás ítélete nemzeti sajátosságunkról: „A hőkölő harcok népe vagyunk ...” Ez a nem éppen megtisztelő, de rendkívül találó vélemény napjainkban igencsak érvényes. Az igazság az, nagyon nem is próbáltunk küzdeni ellene, hogy ne így legyen. Meghatározza gazdasági, társadalmi közérzetünket, életünket az. hogy most éppen hol szorít a cipő, mit kellene hirtelen nekibuzdulva elhárítani ... Efféle gondolatok jutottak eszembe egy hivatalos jelentést olvasva. A szóban forgó feljegyzés máira—bükki üdülőkörzetünkre vonatkozó reklám- és propagandatevékenységet elemezte, a készítője szavatolta a jó minőséget, hiszen dr. Sándor Judit, a Belkereskedelmi Kutató Intézet munkatársa avatott ismerője a témának. A sorok írója pedig talán egy évvel ezelőtt egyik írásában elemezte a magyar módra készült azaz komolykodó befektetéssel keveset vagy semmit mutató idegenforgalmi kiadványokat. Nem kis megelégedéssel vette tudomásul — a jelentést olvasva — a szakember és az újságíró nézetazonosságát. Ez a Me- bib és a megyei tanács szakembereinek a felkérésére, megbízására készült jelentés egyben előkészület egy tájegységünket kellő alapossággal gazdag kutatásokon alapuló tetszetős és széles skálájú fénykép- és fotóil- lusztrációt felhasználó több nyelven írandó idegenforgalmi kiadványhoz, Emlékezetünk felfrissítésére álljon itt a Mátra és a Bükk idegenforgalmi vongyar cég nyerte: a hidakat a Hídépítő Vállalat, az utat az Aszfaltútépítő Vállalat fogja építeni. Ár, határidő, és sok minden más játszott szerepet a pályázat elbírálásában, amelyre a végső szót a Világbank mondta ki. Később pedig — mindvégig a kivitelezés folyamán — ellenőrizni fogja a minőséget, az anyagokat, a gépeket, a számlákat. Vállalásuk alapján a magyar cégeket választották ki a bonyolult munkára. Magas minőségi színvonalat kell majd mindvégig produkálniuk, nem elfeledve, hogy munkájuk most exporttevékenységnek számít, hiszen dollárt „termelnek” és egyúttal olyan világbanki tapasztalatra tehetnek szert, amely a későbbiekben más külföldi munkák megalapozója lehet. — Említette, hogy elsőként 15 kilométernyi épül meg az MO-ból. Melyik ez a szakasz? — A déli szektor egy része épül meg a 13,9 és a 28,8 kilométerszerelvények között. Ez a mintegy 15 kilométernyi szakasz közvetlen kapcsolatot teremt majd a 6. számú főút és az M5-ös autópálya között. Az MO-ás körgyűrű mostani szakasza két Duna-híddal szeli majd át a Csepel-szigetet, a nagyobbik híd hossza meghaladja a nyolcszáz métert, a kisebbik csaknem fél kilométeres lesz. A számítások szerint a gyűrű é szakaszának megépítésekor 3,1 millió köbméter földet kell megmozgatni, és leterítenek 370 ezer négyzetméter aszfaltburkolatot, emellett tetemes hosszúságú közművezeték megépítésére is jszükr ség van. — Mennyibe kerül, és mikorra készül el a beruházás? — A hidakkal együtt 4,3— 4,4 milliárd forintba. Ennek 35 százalékát hitelezi meg a Világbank. Itt kell megzáskörzetét elemző néhány BKI-számítás. Felméréseik szerint a térségben évente mintegy 25 millió vendégnapot töltenek el az ideérkezők. Eszerint az ország teljes idegenforgalmának igen jelentős részét (körülbelül 10 százalék) fogadja e környék. A látogatóknak több mint fele szállást is igénybe vesz és körülbelül egyötödük külföldről érkezik. Ezért nem lett volna korábban sem mindegy, hogy mivel kecsegtetjük, csalogatjuk vendégeinket. Az eddigi kiadványok ismeretében levonható következtetés: inkább kincsrejtegetés folyt, mint feltárás. A három megye területén található turistakörzet esetében szemet- szúró a komplett tájegységi propaganda hiánya. Nem egymásra építhető idegen- forgalmi kínálat ez, és jobbára csak egy-egy települést ragadnak ki, azt favorizálják — gyakran érdemtelenül. Keserű tapasztalat az is, hogy mindhárom megye egy-egy kiemelkedő rendezvényét, települését eléggé elszigetelten, külön-külön kívánja értékesíteni. Eddig is az idegenforgalmi hivatalok kezdeményezték, pártfogolták területükre vonatkozó látványosságok, lehetőségek népszerűsítését. Az erőfeszítés tiszteletre méltó. Ám a reklámra sem anyagilag, sem a szellemi kapacitás tekintetében túlzottan nagy erőket n*m voltak képesek „bedobni”. A tanácsok, illetve a Méta ib összefogó-szervező ereje is csak egy-egy nagy attrakció biztosítására terjedhetett ki. Ilyen volt a szilvás- váradi lovashajtó-világbai- nokság. jegyeznem, hogy a világbanki pályázatnak jelentős árleszorító hatása volt, segítségével legalább négyszáz millió forinttal kerül majd kevesebbnek az MO-nak az első szakasza. Nem kevesen attól tartottak, hogy nagyon sok kisajátításra kerül sor az építkezés miatt. Az igazság az, hogy mindössze 14 lakást — hármat Szigetszentmiklóson, hatot Dunaharasztiban, ötöt Budapesten —, illetve 23 hétvégi házat kell szanálni. — Mit várhatunk az M0- ástól? — Megépülése gazdasági és környezetvédelmi haszonnal fog járni, a közlekedés- biztonságról nem is szólva. A számítások szerint az MO- ás forgalmának negyven százaléka a körgyűrű melletti öt-öt kilométer széles sávból szármtazik majd. a többi hatvan pedig, az azon kívüli területről, beleértve minden olyan hazai és külföldi célú forgalmat, ami most Budapesten kényszerül áthaladni. Az M0 hatással lesz az agglomeráció városainak a fejlődésére, kedvezően kapcsolja a Csepel- szigetet a főváros külső kerületeihez, tehermentesíti Budapest belvárosának ma már elviselhetetlenül zsúfolt útjait, és a számítások alapján azt is mondhatom, hogy járműkilométerenként itt tizedannyi balesetre lehet számítani, mint a főváros útjain. Javulni fognak az életkörülmények is Ezek után a Mátra—Bükk területéről vékonyan csordogáló szegényes információk alig-alig jutottak el az idegenforgalmi és propagandavállalat illetékeseihez. Noha ők sem menthetők fel a tájegység mellőzése miatt. Az általuk kiadott nyomdai termékek sem kellően körültekintőek, nem törekedtek a maximális információra, nem sugároztak új szemléletet. Eddigi munkaterve- ikben a térség nem foglalt el előnyös, rangjához méltó helyet. Gyakorlatilag a nem odafigyelésre utal az, hogy az „Észak-Magyarország” tematikájú, több .nyelven is megjelent hajtogatott prospektus Heves megyét bemutató része rendkívül elaprózott, kisméretű, szinte jellegtelen fotókból áll, ígv az nem csinál kedvet a táj felkeresésére. Tanulsága: „sokat fog, keveset markol”. Nagyobb méretű, csak e tájat szimbolizáló — a többi megyétől első látásra jól elkülönülő — fotóval kedvezőbb hatásfokú nyomtatvány születhetett volna. Igen népszerűek a mozaik sorozat keretében, tematikusán jól irányított figyelem- felkeltés és ismeretadás valósult meg. Az üdülőterület szinte valamennyi, érdemleges szerepkörű települése szerepel az ajánlások között. Azonban fő hiányossága, hogy a gyógyhelyek között csak Párád jutott szerephez. Sajnos, az „Itthon otthon van” füzetek autós és vonatos ajánlásai között csak igen gyér programmal ismertetik a térséget. A hazaiak körében kívánatos bővebb és mélyebb kedvcsinálás e vonatkozásban, tehát még várat magára. Heves meaz MO-ás körzetében, hiszen kényelmesebben és gyorsabban tehetik meg az érdekeltek a munkahelyükre és haza az utat, jobban meg lehet szervezni az áru- szállítást, és könnyebben levezethető lesz a nyári és a hétvégi forgalom is. — Ez a 15 kilométeres szakasz azonban alig egy- hatoda lesz csak a teljes gyűrűnek. — Ez igaz, hiszen teljes kiépítése után az MO-ás — ami kezdetben kétszer kétsávos autóútként épül, lehetővé téve. hogy az igények növekedésével kétszer háromsávos autópályává bővüljön — 88 kilométer hosszú lesz. A nagy mű természetesen csak az ezredforduló után válhat teljessé, de már folynak az újabb tárgyalások a Világbankkal a második közlekedési projektről, amelynek legfontosabb eleme az MO-ás déli szektorának második szakasza lenne. Ez összeköti majd az Ml-es autópályát a 8-os úttal, s vele a legfontosabb E-jelű utunk teljesen elkerüli majd Budapestet. Az Ml-es és M5- ös közötti MO^ás szakasz megvalósulásával — ami 1994-ben várható — évente 35 ezer tonna üzemanyag takarítható meg. és a hasonló beruházások adataiból következtetve évente elkerülhető lesz 30—50 ember halálos, és mintegy hétszáz ember sérüléses balesete. Fejér Gyula gye sem nagyon dicsekedhet a másik két, Borsod és Nógrád kárára gazdagabb kínálattal. Több mint szégyen, hogy korszerűtlen, fekete-fehér kiadvány mutatja be az egri várat, és sza- lajka-völgyi Erdei Múzeumot méltatlanul lekezelve mutatja be egy szegényes leporelló. Azért vannak dicsérendő kezdeményezések. Ilyen például Kriston Bélának Fazola Henrik életéről írott regénye. Követendő példa a megye hírességeiről írandó könyvekhez. S bár dr. Sándor Judit által összefogott munkálatok sikerrel biztatnak, mérlegelni kellene az illetékeseknek a szóban forgó kiadvány elkészültéig is, hogy mi jelenik meg szűkebb hazánkról. Örömmel üdvözölnénk például — csak egy-két ötletet adva — lapunk hasábjain is megjelent egri hírességeket, ennek kapcsán utcaneveket bemutató Kiss Péter sorozatát kisebb könyv formájában. Tudomásunk van arról is, hogy Eger a költészetben címmel kiadvány, készül igazi „kincsfeltárók” közreműködésével szép magyar nyelvi összekötő szöveggel. Mindezeket azért említettük, hogy a jövőben, isimerve lehetőségeinket, még inkább a terület felelős házigazdáitól kell kiindulnia a megújulára, a változásokra való törekvéseknek. A propaganda, a reklám szerepe korántsem lebecsülendő. Része a kincsfeltárásnak, csak arra kell figyelni, hogy ezt a munkát ne amatőr kincskeresők, hanem szakemberek végezzék addig is, amíg a szóban forgó könyv elkészül! Soós Tamás Az ellenforradalmi erők csapásai, a központi irányítás megszűnése következtében, 1956. október végére a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Heves megyei szervei és szervezetei is beszüntették tevékenységüket. A DISZ Központi Vezetősége és helyi szervei megszűnésével az ifjúság rövid időre irányítás nélkül maradt. Ebből következett, hogy megyénk ifjúságának ■egy része az 1956. otkóber 23-át követő napokban az ellenforradalmi erők eszköze lett. Az MSZMP 1956. november 4-ét követően elsősorban arra törekedett, hogy megakadályozza az ellen- forradalom további szervezkedését az ifjúság körében, s kivonja őket befolyása alól. Ebben az időszakban különféle ifjúsági rétegszervezetek alakultak és működtek. Így a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség (MAFISZ), az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ), a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ). Az említett rétegszervezetek megyénkben is megalakultak. A források szerint a MAFISZ- nak — amely a munkásifjúságot tömörítette —, 1957. március 21-ig 17, az EPOSZ- nak több mint 80, a Diák Szövetségnek 4, a MEFESZ- nek 1 alapszervezete jött létre. Az országos helyzettől eltérően e szervezetek, a MEFESZ kivételével megyénkben nem hangoztatták a párttól való függetlenségüket, s elfogadták annak vezető szerepét. Ez abból következett, hogy vezetőségük mindenütt kommunista befolyás alatt állt, illetve vezetőik többségükben kommunisták voltak. Az ifjúsági politika szempontjából nagy jelentőségű volt az Ideiglenes Központi Bizottság 1957. február 26-i határozata, amely állást foglalt az egységes kommunista ifjúsági szövetség életre hívása mellett. A Központi Bizottság február 11-én határozatot hozott . a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról (KISZ), amely március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján bontott zászlót. A KISZ megyei szervező- bizottsága már március 15- én megalakult. Vezetője Szabó Imre, a megyei párt- bizottság ifjúsági felelőse lett. A bizottság tagja lett a MAFISZ, az EPOSZ, a Diák Szövetség megyei elnöke, a megyei úttörőtitkár, a megyei sportfelelős, az SZMT elnökhelyettese. Ezt követően megalakultak a járási, és a városi szervező- bizottságok is. Forrásaink szerint megyénkben már a KISZ tényleges megalakulása, március 21-e előtt, illetve március 21- én 9 alapszervezetet hoztak A Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Intézete a megyei múzeumi szervezetek közreműködésével az idén is meghirdeti a XXXV. néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot. A részletes kiírás tartalmazza a felnőtt és ifjúsági tagozat számára ajánlott témaköröket, melyben egyebek között a családokról, a paraszti tárgykultúráról, a lakóházak, települések egykori és jelenlegi rendjéről, a vidékenként! népszokásokról, régi mesterségekről várnak tanulmányokat. A nyelvjárással foglalkozóknak a szókincs változásával, az állat-, a növény- és földrajzi nevek alakulásálétre a munkás—paraszt és értelmiségi fiatalok. Jelenlegi ismereteink szerint először a gyöngyösi MÁV Kitérőgyárban hoztak létre KISZ-szervezetet március 8- án. Március 16-án jött létre a hatvani területi, 18- án az egri finomszerelvény- gyári szervezet. Március 21- én hozták létre az ifjúsági alapszervezetet az egri Pedagógiai Főiskolán, az egri Lakatosárugyárban, a Hajtóműgyárban, a megyei tanácson, a - gyöngyösi Szerszám- és Készülékek Gyárában, és a Mátravidéki Erőműben. Március 31-ig már 19 alapszervezet jött létre megyénkben, a tagok száma mintegy 600 fő volt. A KISZ-szervezetek száma április elejétől gyorsan növekedett. A június 1-jei állapotnak megfelelően megyénkben 112 alapszervezet működött 4089 taggal. Az alapszervezetek közül 36 üzemi, 41 községi, 9 mező- gazdasági szocialista szektorbeli, 12 iskolai és 14 hivatali jellegű volt. A KISZ első megyei értekezletéig, 1957. október 5-ig mintegy 6 ezer főnyi megyei fiatal állt a KISZ soraiba. A falusi EPOSZ-szerveze- tek közül ikb.50 1957 nyarára megszűnt, illetve tagjai kérték felvételüket a KISZ-be Vagy éppen az EPOSZ-ban dolgozó kommunisták kezdeményezésére alakult KISZ- szervezet egy-egy faluban, és szűnt meg a parasztifjúsági szervezet. Az EPOSZ- szervezetek a KISZ első megyei értekezletéig teljesen megszűntek. A megalakuló alapszervezetek mindenhol munkaprogramot készítettek, amelyekben megjelölték a szervező-, valamint a termelést segítő munka feladatait. A kezdeti időszakban a kulturális és spcTtmunka mellett viszonylag háttérbe szorult a politikai nevelőmunka és a termelést segítő tevékenység. A szervezetek megerősödésével párhuzamosan megélénkült az eszmei-politikai tevékenység is. Egyes alapszervezetekben élénk viták alakultak ki az 1956-os októberi események jellegéről, okairól, a szocialista konszolidáció, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről Főleg az üzemekben (például a gyöngyösi XII. aknánál, az egri autóforgácsoló üzemben) jelentős eredményeket hozott a KlSZ-fiatal- ság termelést segítő munkája. A kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése — mint ezt a felsorakoztatott adatok is bizonyítják — megyénkben is sikeres volt. Az eiső hónapok eredményei megalapozták a későbbi évek munkáját a szervezeti élet fejlődésében, az eszmei-politikai nevelőmunkában, a kulturális és sporttevékenységben, a termelő-, a hivatali és iskolai munka frontján egyaránt. Szecskó Károly val kapcsolatos témákat ajánlják. A pályázat keretében külön gondoltak a fotósokra is. Nevezni lehet archív fényképek, fotósoro- zatok beküldésével is, valamint az ajánlott néprajzi témakörökről készült fényképekkel, diafelvételekkel. Valamennyi kategóriában értékes pénzjutalmat kapnak a díjazottak. Az első helyezett felnőtt nevezőket 6000. a fiatalokat 3000 forinttal jutalmazzák. A beküldés határideje: 1987. szeptember 30. További felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a megye múzeumaiban. Eredményhirdetésre 1987 decemberében kerül sor. Kincsrejtegetés A HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSÉÉRT Országos néprajzi pályázat
