Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1987. március 21., szombat 30 éve történt A kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése Heves megyében Nyolcvannyolc kilométer Budapest körül Tavasztól épül az MO-ás autópálya-gyűrű MQ ELSŐ SZAKASZA (HIMMOI MOnásoock SZAKASZA [ ELŐKÉSZÍTÉS ALATT I Az MO Budapest körüli gyűrű szakaszos megépítésére rövi­desen sor kerül: a munkálatok már kora tavasszal megkez­dődnek. Képünkön: a körgyűrű vázlata (MTI-fotó: Kiss G. Péter — KS) Éppen három éve kez­dőditek még a tárgyalások a Világbankkal arról, hogy a közlekedés miként részesül­hetne a hazánknak nyújtott hitelekből. Mindkét fél kez­dettől fogva támogatta az MO-ás autópálya-gyűrű épí­tését. Sok minden történt a három év alatt, s most már csak napok vannak hátra az építkezés megkezdéséig. A részletekről Katona And­rást, a Közlekedési Minisz­térium műszaki fejlesztési főosztályvezetőjét kérdeztük. — A fővárost elkerülő, legalább autóút jellemzők­kel ‘ rendelkező körgyűrű megépítése régóta esedékes — tájékoztat Katona And­rás. — Ebbéli elképzelé­sünk találkozott a Világ­bankéval, amely a magyar- országi átutazó forgalmat kí­vánta gyorsítani. A hetedik ötéves terv előkészítő mun­káiban a Világbanknak ezt a törekvését is mérlegelve, a közlekedési kormányzat az építés megkezdését ajánlotta a gazdasági döntésekben il­letékes állami szerveknek. A támogató intézkedések eredményeként 1985 nyarán megszületett a 100 millió dolláros hitelegyezmény, benne a megállapodással az MO-ás autópálya mintegy 15 kilométeres szakaszáról a hozzá való Duna-bidakkal. — A kivitelezésre nemzet­közi pályázatot írtak ki, amelyet magyar vállalatok nyertek meg. Kedvezőbbek voltak az ajánlataik, mint a többieknek ? — A Világbank előírásai­nak megfelelően még 1985- ben kiírtuk az úgynevezett előminősítést, amelyre öt­vennyolc hazai és külföldi vállalkozó jelentkezett. Közü­lük a minősítőbizottság negyvennégyet talált alkal­masnak a tervek megvalósí­tására. A fele külföldi cég volt, tizennégy magyar— külföldi közös vállalkozás, nyolc pedig hazai vállalat. A pályázatot végül két ma­Kísért ma is századfordu­lónk nagy költőjének, Ady Endrének sommás ítélete nemzeti sajátosságunkról: „A hőkölő harcok népe va­gyunk ...” Ez a nem éppen megtisztelő, de rendkívül találó vélemény napjaink­ban igencsak érvényes. Az igazság az, nagyon nem is próbáltunk küzdeni ellene, hogy ne így legyen. Megha­tározza gazdasági, társadalmi közérzetünket, életünket az. hogy most éppen hol szorít a cipő, mit kellene hirtelen nekibuzdulva elhárítani ... Efféle gondolatok jutottak eszembe egy hivatalos jelen­tést olvasva. A szóban for­gó feljegyzés máira—bükki üdülőkörzetünkre vonatkozó reklám- és propagandate­vékenységet elemezte, a ké­szítője szavatolta a jó mi­nőséget, hiszen dr. Sándor Judit, a Belkereskedelmi Kutató Intézet munkatársa avatott ismerője a témának. A sorok írója pedig talán egy évvel ezelőtt egyik írá­sában elemezte a magyar módra készült azaz komoly­kodó befektetéssel keveset vagy semmit mutató ide­genforgalmi kiadványokat. Nem kis megelégedéssel vet­te tudomásul — a je­lentést olvasva — a szakember és az újságíró nézetazonosságát. Ez a Me- bib és a megyei tanács szak­embereinek a felkérésére, megbízására készült jelentés egyben előkészület egy táj­egységünket kellő alapos­sággal gazdag kutatásokon alapuló tetszetős és széles skálájú fénykép- és fotóil- lusztrációt felhasználó több nyelven írandó idegenforgal­mi kiadványhoz, Emlékezetünk felfrissíté­sére álljon itt a Mátra és a Bükk idegenforgalmi von­gyar cég nyerte: a hidakat a Hídépítő Vállalat, az utat az Aszfaltútépítő Vállalat fogja építeni. Ár, határidő, és sok minden más játszott szerepet a pályázat elbírá­lásában, amelyre a végső szót a Világbank mondta ki. Később pedig — mindvégig a kivitelezés folyamán — ellenőrizni fogja a minősé­get, az anyagokat, a gépe­ket, a számlákat. Vállalásuk alapján a magyar cégeket választották ki a bonyolult munkára. Magas minőségi színvonalat kell majd mind­végig produkálniuk, nem el­feledve, hogy munkájuk most exporttevékenységnek számít, hiszen dollárt „ter­melnek” és egyúttal olyan világbanki tapasztalatra te­hetnek szert, amely a ké­sőbbiekben más külföldi munkák megalapozója lehet. — Említette, hogy elsőként 15 kilométernyi épül meg az MO-ból. Melyik ez a sza­kasz? — A déli szektor egy ré­sze épül meg a 13,9 és a 28,8 kilométerszerelvények között. Ez a mintegy 15 ki­lométernyi szakasz közvet­len kapcsolatot teremt majd a 6. számú főút és az M5-ös autópálya között. Az MO-ás körgyűrű mostani szaka­sza két Duna-híddal szeli majd át a Csepel-szigetet, a nagyobbik híd hossza meg­haladja a nyolcszáz métert, a kisebbik csaknem fél kilo­méteres lesz. A számítások szerint a gyűrű é szakaszá­nak megépítésekor 3,1 mil­lió köbméter földet kell megmozgatni, és leterítenek 370 ezer négyzetméter asz­faltburkolatot, emellett te­temes hosszúságú közműveze­ték megépítésére is jszükr ség van. — Mennyibe kerül, és mikorra készül el a beru­házás? — A hidakkal együtt 4,3— 4,4 milliárd forintba. Ennek 35 százalékát hitelezi meg a Világbank. Itt kell meg­záskörzetét elemző néhány BKI-számítás. Felméréseik szerint a térségben évente mintegy 25 millió vendég­napot töltenek el az ide­érkezők. Eszerint az ország teljes idegenforgalmának igen jelentős részét (körül­belül 10 százalék) fogadja e környék. A látogatóknak több mint fele szállást is igénybe vesz és körülbelül egyötödük külföldről érke­zik. Ezért nem lett volna korábban sem mindegy, hogy mivel kecsegtetjük, csalogat­juk vendégeinket. Az eddi­gi kiadványok ismeretében levonható következtetés: in­kább kincsrejtegetés folyt, mint feltárás. A három me­gye területén található tu­ristakörzet esetében szemet- szúró a komplett tájegységi propaganda hiánya. Nem egymásra építhető idegen- forgalmi kínálat ez, és job­bára csak egy-egy települést ragadnak ki, azt favorizál­ják — gyakran érdemtele­nül. Keserű tapasztalat az is, hogy mindhárom megye egy-egy kiemelkedő ren­dezvényét, települését elég­gé elszigetelten, külön-külön kívánja értékesíteni. Eddig is az idegenforgal­mi hivatalok kezdeményez­ték, pártfogolták területük­re vonatkozó látványossá­gok, lehetőségek népszerűsí­tését. Az erőfeszítés tiszte­letre méltó. Ám a reklámra sem anyagilag, sem a szel­lemi kapacitás tekintetében túlzottan nagy erőket n*m voltak képesek „bedobni”. A tanácsok, illetve a Mé­ta ib összefogó-szervező ere­je is csak egy-egy nagy att­rakció biztosítására terjedhe­tett ki. Ilyen volt a szilvás- váradi lovashajtó-világbai- nokság. jegyeznem, hogy a világ­banki pályázatnak jelentős árleszorító hatása volt, se­gítségével legalább négyszáz millió forinttal kerül majd kevesebbnek az MO-nak az első szakasza. Nem keve­sen attól tartottak, hogy nagyon sok kisajátításra ke­rül sor az építkezés miatt. Az igazság az, hogy mind­össze 14 lakást — hármat Szigetszentmiklóson, hatot Dunaharasztiban, ötöt Buda­pesten —, illetve 23 hétvé­gi házat kell szanálni. — Mit várhatunk az M0- ástól? — Megépülése gazdasági és környezetvédelmi haszon­nal fog járni, a közlekedés- biztonságról nem is szólva. A számítások szerint az MO- ás forgalmának negyven százaléka a körgyűrű mel­letti öt-öt kilométer széles sávból szármtazik majd. a többi hatvan pedig, az azon kívüli területről, beleértve minden olyan hazai és kül­földi célú forgalmat, ami most Budapesten kényszerül áthaladni. Az M0 hatással lesz az agglomeráció váro­sainak a fejlődésére, kedve­zően kapcsolja a Csepel- szigetet a főváros külső ke­rületeihez, tehermentesíti Budapest belvárosának ma már elviselhetetlenül zsú­folt útjait, és a számítások alapján azt is mondhatom, hogy járműkilométerenként itt tizedannyi balesetre le­het számítani, mint a fő­város útjain. Javulni fog­nak az életkörülmények is Ezek után a Mátra—Bükk területéről vékonyan csordo­gáló szegényes információk alig-alig jutottak el az ide­genforgalmi és propaganda­vállalat illetékeseihez. Noha ők sem menthetők fel a táj­egység mellőzése miatt. Az általuk kiadott nyomdai termékek sem kellően kö­rültekintőek, nem töreked­tek a maximális információra, nem sugároztak új szem­léletet. Eddigi munkaterve- ikben a térség nem foglalt el előnyös, rangjához méltó helyet. Gyakorlatilag a nem oda­figyelésre utal az, hogy az „Észak-Magyarország” te­matikájú, több .nyelven is megjelent hajtogatott pros­pektus Heves megyét bemu­tató része rendkívül elapró­zott, kisméretű, szinte jelleg­telen fotókból áll, ígv az nem csinál kedvet a táj fel­keresésére. Tanulsága: „so­kat fog, keveset markol”. Nagyobb méretű, csak e tá­jat szimbolizáló — a többi megyétől első látásra jól el­különülő — fotóval kedve­zőbb hatásfokú nyomtat­vány születhetett volna. Igen népszerűek a mozaik sorozat keretében, tematiku­sán jól irányított figyelem- felkeltés és ismeretadás va­lósult meg. Az üdülőterület szinte valamennyi, érdemle­ges szerepkörű települése szerepel az ajánlások között. Azonban fő hiányossága, hogy a gyógyhelyek között csak Párád jutott szerephez. Sajnos, az „Itthon otthon van” füzetek autós és vona­tos ajánlásai között csak igen gyér programmal ismer­tetik a térséget. A hazaiak körében kívánatos bővebb és mélyebb kedvcsinálás e vonatkozásban, tehát még várat magára. Heves me­az MO-ás körzetében, hi­szen kényelmesebben és gyorsabban tehetik meg az érdekeltek a munkahelyük­re és haza az utat, jobban meg lehet szervezni az áru- szállítást, és könnyebben le­vezethető lesz a nyári és a hétvégi forgalom is. — Ez a 15 kilométeres szakasz azonban alig egy- hatoda lesz csak a teljes gyűrűnek. — Ez igaz, hiszen teljes kiépítése után az MO-ás — ami kezdetben kétszer kétsá­vos autóútként épül, lehető­vé téve. hogy az igények nö­vekedésével kétszer három­sávos autópályává bővüljön — 88 kilométer hosszú lesz. A nagy mű természetesen csak az ezredforduló után válhat teljessé, de már foly­nak az újabb tárgyalások a Világbankkal a második köz­lekedési projektről, amely­nek legfontosabb eleme az MO-ás déli szektorának má­sodik szakasza lenne. Ez összeköti majd az Ml-es au­tópályát a 8-os úttal, s vele a legfontosabb E-jelű utunk teljesen elkerüli majd Bu­dapestet. Az Ml-es és M5- ös közötti MO^ás szakasz megvalósulásával — ami 1994-ben várható — évente 35 ezer tonna üzemanyag ta­karítható meg. és a hasonló beruházások adataiból kö­vetkeztetve évente elkerül­hető lesz 30—50 ember ha­lálos, és mintegy hétszáz ember sérüléses balesete. Fejér Gyula gye sem nagyon dicsekedhet a másik két, Borsod és Nógrád kárára gazdagabb kínálattal. Több mint szé­gyen, hogy korszerűtlen, fe­kete-fehér kiadvány mutat­ja be az egri várat, és sza- lajka-völgyi Erdei Múzeu­mot méltatlanul lekezelve mutatja be egy szegényes leporelló. Azért vannak di­csérendő kezdeményezések. Ilyen például Kriston Bélá­nak Fazola Henrik életéről írott regénye. Követendő példa a megye hírességeiről írandó könyvekhez. S bár dr. Sándor Judit által összefo­gott munkálatok sikerrel biztatnak, mérlegelni kelle­ne az illetékeseknek a szó­ban forgó kiadvány elké­szültéig is, hogy mi jelenik meg szűkebb hazánkról. Örömmel üdvözölnénk pél­dául — csak egy-két ötletet adva — lapunk hasábjain is megjelent egri hírességeket, ennek kapcsán utcaneveket bemutató Kiss Péter soroza­tát kisebb könyv formájá­ban. Tudomásunk van arról is, hogy Eger a költészetben címmel kiadvány, készül iga­zi „kincsfeltárók” közremű­ködésével szép magyar nyel­vi összekötő szöveggel. Mindezeket azért emlí­tettük, hogy a jövőben, is­imerve lehetőségeinket, még inkább a terület felelős há­zigazdáitól kell kiindulnia a megújulára, a változások­ra való törekvéseknek. A propaganda, a reklám szerepe korántsem lebecsü­lendő. Része a kincsfeltárás­nak, csak arra kell figyelni, hogy ezt a munkát ne ama­tőr kincskeresők, hanem szakemberek végezzék ad­dig is, amíg a szóban for­gó könyv elkészül! Soós Tamás Az ellenforradalmi erők csapásai, a központi irányí­tás megszűnése következté­ben, 1956. október végére a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Heves megyei szer­vei és szervezetei is be­szüntették tevékenységüket. A DISZ Központi Vezetősé­ge és helyi szervei megszű­nésével az ifjúság rövid időre irányítás nélkül ma­radt. Ebből következett, hogy megyénk ifjúságának ■egy része az 1956. otkóber 23-át követő napokban az ellenforradalmi erők eszkö­ze lett. Az MSZMP 1956. novem­ber 4-ét követően elsősor­ban arra törekedett, hogy megakadályozza az ellen- forradalom további szervez­kedését az ifjúság körében, s kivonja őket befolyása alól. Ebben az időszakban különféle ifjúsági rétegszer­vezetek alakultak és mű­ködtek. Így a Magyar Forra­dalmi Ifjúsági Szövetség (MAFISZ), az Egységes Pa­rasztifjúság Országos Szö­vetsége (EPOSZ), a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szö­vetsége (MEFESZ). Az em­lített rétegszervezetek me­gyénkben is megalakultak. A források szerint a MAFISZ- nak — amely a munkásif­júságot tömörítette —, 1957. március 21-ig 17, az EPOSZ- nak több mint 80, a Diák Szövetségnek 4, a MEFESZ- nek 1 alapszervezete jött létre. Az országos helyzet­től eltérően e szervezetek, a MEFESZ kivételével me­gyénkben nem hangoztatták a párttól való függetlensé­güket, s elfogadták annak vezető szerepét. Ez abból következett, hogy vezetősé­gük mindenütt kommunista befolyás alatt állt, illetve vezetőik többségükben kom­munisták voltak. Az ifjúsági politika szem­pontjából nagy jelentőségű volt az Ideiglenes Központi Bizottság 1957. február 26-i határozata, amely állást foglalt az egységes kom­munista ifjúsági szövetség életre hívása mellett. A Központi Bizottság február 11-én határozatot hozott . a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakítá­sáról (KISZ), amely márci­us 21-én, a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának évforduló­ján bontott zászlót. A KISZ megyei szervező- bizottsága már március 15- én megalakult. Vezetője Szabó Imre, a megyei párt- bizottság ifjúsági felelőse lett. A bizottság tagja lett a MAFISZ, az EPOSZ, a Diák Szövetség megyei el­nöke, a megyei úttörőtitkár, a megyei sportfelelős, az SZMT elnökhelyettese. Ezt követően megalakultak a járási, és a városi szervező- bizottságok is. Forrásaink szerint me­gyénkben már a KISZ tény­leges megalakulása, március 21-e előtt, illetve március 21- én 9 alapszervezetet hoztak A Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Inté­zete a megyei múzeumi szer­vezetek közreműködésével az idén is meghirdeti a XXXV. néprajzi és nyelvjárási gyűj­tőpályázatot. A részletes kiírás tartal­mazza a felnőtt és ifjúsági tagozat számára ajánlott té­maköröket, melyben egye­bek között a családokról, a paraszti tárgykultúráról, a lakóházak, települések egy­kori és jelenlegi rendjéről, a vidékenként! népszokások­ról, régi mesterségekről vár­nak tanulmányokat. A nyelvjárással foglalko­zóknak a szókincs változá­sával, az állat-, a növény- és földrajzi nevek alakulásá­létre a munkás—paraszt és értelmiségi fiatalok. Jelen­legi ismereteink szerint elő­ször a gyöngyösi MÁV Ki­térőgyárban hoztak létre KISZ-szervezetet március 8- án. Március 16-án jött lét­re a hatvani területi, 18- án az egri finomszerelvény- gyári szervezet. Március 21- én hozták létre az ifjúsági alapszervezetet az egri Pe­dagógiai Főiskolán, az egri Lakatosárugyárban, a Haj­tóműgyárban, a megyei ta­nácson, a - gyöngyösi Szer­szám- és Készülékek Gyá­rában, és a Mátravidéki Erőműben. Március 31-ig már 19 alapszervezet jött létre megyénkben, a tagok száma mintegy 600 fő volt. A KISZ-szervezetek szá­ma április elejétől gyorsan növekedett. A június 1-jei állapotnak megfelelően me­gyénkben 112 alapszervezet működött 4089 taggal. Az alapszervezetek közül 36 üzemi, 41 községi, 9 mező- gazdasági szocialista szek­torbeli, 12 iskolai és 14 hi­vatali jellegű volt. A KISZ első megyei értekezletéig, 1957. október 5-ig mintegy 6 ezer főnyi megyei fiatal állt a KISZ soraiba. A falusi EPOSZ-szerveze- tek közül ikb.50 1957 nyarára megszűnt, illetve tagjai kér­ték felvételüket a KISZ-be Vagy éppen az EPOSZ-ban dolgozó kommunisták kez­deményezésére alakult KISZ- szervezet egy-egy faluban, és szűnt meg a parasztifjú­sági szervezet. Az EPOSZ- szervezetek a KISZ első megyei értekezletéig teljesen megszűntek. A megalakuló alapszerve­zetek mindenhol munkaprog­ramot készítettek, amelyek­ben megjelölték a szervező-, valamint a termelést segítő munka feladatait. A kezdeti időszakban a kulturális és spcTtmunka mellett viszony­lag háttérbe szorult a poli­tikai nevelőmunka és a ter­melést segítő tevékenység. A szervezetek megerősödésé­vel párhuzamosan megélén­kült az eszmei-politikai te­vékenység is. Egyes alap­szervezetekben élénk viták alakultak ki az 1956-os ok­tóberi események jellegé­ről, okairól, a szocialista konszolidáció, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről Főleg az üzemekben (pél­dául a gyöngyösi XII. ak­nánál, az egri autóforgácsoló üzemben) jelentős eredmé­nyeket hozott a KlSZ-fiatal- ság termelést segítő mun­kája. A kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése — mint ezt a felsorakoztatott adatok is bizonyítják — me­gyénkben is sikeres volt. Az eiső hónapok eredményei megalapozták a későbbi évek munkáját a szervezeti élet fejlődésében, az eszmei-poli­tikai nevelőmunkában, a kulturális és sporttevékeny­ségben, a termelő-, a hivatali és iskolai munka frontján egyaránt. Szecskó Károly val kapcsolatos témákat ajánlják. A pályázat kere­tében külön gondoltak a fotósokra is. Nevezni lehet archív fényképek, fotósoro- zatok beküldésével is, vala­mint az ajánlott néprajzi té­makörökről készült fényké­pekkel, diafelvételekkel. Valamennyi kategóriában értékes pénzjutalmat kap­nak a díjazottak. Az első he­lyezett felnőtt nevezőket 6000. a fiatalokat 3000 fo­rinttal jutalmazzák. A beküldés határideje: 1987. szeptember 30. Továb­bi felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a megye mú­zeumaiban. Eredményhirde­tésre 1987 decemberében ke­rül sor. Kincsrejtegetés A HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSÉÉRT Országos néprajzi pályázat

Next

/
Thumbnails
Contents