Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losoncai Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt Brutyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezér- igazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be az elhalálozás folytán, valamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. Markója Imre expozéja Az illetékes választási elnökségek a képviselői mandátumot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek kiadták. Az Országgyűlés a három új képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. — Társadalmunkban a földekre vonatkozó szabályozásnak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a miniszter. — Egész gazdasági életünk szempontjából meghatározók azok a szabályok, amelyek egyik legfontosabb termelési eszközünknek, a földnek a tulajdonát, használatát, hasznosítását. forgalmát és védelmét rendezik. A földekkel kapcsolatos rendelkezések alapvetően érintik az állampolgárokat is. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunkkal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. A föld a mezőgazdasági munka — a növény- termesztés, az állattenyésztés — alapja, de felhasználásával valósul meg a gyárak, a lakótelepek, az utak a csatornák építése is. A mezőgazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld meny- nyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a településfejlesztés, a víz- gazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi, rendelkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követelményei, mindenekelőtt gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szempontból is felülvizsgálatra szorulnak. Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabályozás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. A jogszabály-előkészítésről így számolt be a miniszter : — A feladat elvégzésére az érintett tárcák képviselőiből, valamint más elméleti és gyakorlati szakemberekből kodifikációs bizottság alakult, amely elkészítette és szakmai vitára bocsátotta a törvény téziseit. A vitákon elhangzott észrevételeket hasznosítva alakítottuk ki a szabályozás főbb elveit, majd a törvény nyers tervezetére kikértük az Ország- gyűlés illetékes bizottságainak. a Hazafias Népfront, a TOT. a SZÖVOSZ és a Magyar Jogász Szövetség vezető testületéinek, továbbá a megyei tanácsoknak a véleményét. Javaslataikat és észrevételeiket a további munka során hasznosítottuk Ilyen széles körű előkészítés alapján készült el az a törvényjavaslat, amely most az Országgyűlés napirendjén szerepel. Ezután dr. Markója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt; — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolatlan megkötöttségeket, s kimondja, hogy — a javaslatban meghatározott kivételekkel — át lehet ruházni az állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövetkezetre, társadalmi szervezetre és gazdasági társulásra, a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Ehhez hatósági jóváhagyásra sincs szükség a jövőben. A javaslat alaptételei közé tartozik, hogy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. Az állami vállalatokat és más állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket — ennek megfelelően — az állami tulajdonban levő ingatlanra vonatkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. A tulajdonból származó jogok ugyanakkor — a gazdaságirányítás űj élveinek megfelelően — megoszlanak az állami tulajdonosi irányítást gyakorló szerv és a kezelő között Ezek jogait a javaslat az eddiginél egyértelműbben, pontosabban határozza meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében a törvényjavaslat nagymértékben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kifejezésre jut annak deklarálásában is. hogy a kezelőt — ha jog- • szabály másként nem rendelkezik — megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei A kezelő szervek jogán bővítő rendelkezések közül a miniszter kettőt kiemel! — Először* azt. hogy a kezelő jogot kap az általa kezelt. állami tulajdonban levő föld. épület tulajdonjogának átruházására. Ön- _ állóan dönthet továbbá ’ arról js. hogy a kezelésében levő, de számára felesleges vagy általa gazdaságosan nem hasznosítható állami ingatlan kezelői jogát átengedi-e más. kezelésre jogosult szervnek. A kezelői jog átruházásának feltételeiben — ígv abban is. hogy az átruházás ellenérték fejében vagy ingyenesen történik — az érdekeltek maguk állapodtak meg. Másik lényeges témakén! említette, hogy eddig a kezelői jog visszavonása esetén a kezelő szerv nem kapott megfelelő kártalanítást. Ez — mondta — a gazdálkodásban bizonytalanságot okozott. s nem volt összhangban azokkal a jogokkal, amelyeket korszerűsített gazdasági rányí tás i rendszerű n k a vállalatok és más gazdálkodó szervek részére ad. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a megszüntetése, egyszersmind a kezelő jogainak a tulajdonosi jogokhoz közelítése érdekében a törvényjavaslat úgy rendelkezik; ha a kezelői jogot hatósági határozattal, közérdekből visszavonják, akkor a kezelőt — a minisztertanácsi rendeletben meghatározott kivételekkel — kártalanítás illeti meg. Ilyen esetben a kártalanítás is — á kisajátításhoz hasonlóan — az ingatlan értékéhez igazodik. Garanciális jelentősége van annak, hogy a kezelő szerv' — amennyiben a kártalanítás összegét kifogásolja — jogosult a bírósághoz fordulni, éppen úgy. mint az a magánszemély, akinek az ingatlanát kisajátítják. A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a törvényjavaslat — a bevált szabályokat fenntartva — korszerűsíti a szövetkezetek gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló földekre vonatkozó rendelkezéseket is. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján — méltányos ellenérték fejében — megszerezhessék ezekMegkezdte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka nek az állami földeknek a tulajdonjogát. Ugyanakkor a településfejlesztési célok megvalósítása és a későbbi kisajátítások elkerülése érdekében a törvényjavaslat -úgy rendelkezik, hogy a megváltás nem vonatkozik a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatában levő olyan belterületi földre, amelyet a helyi településrendezési terv, illetőleg ilyen terv hiányában a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján tíz éven belül közérdekű célra kívánnak felhasználni. A törvényjavaslat fenntartja azokat a jelenlegi rendelkezéseket. amelyek szerint a mezőgazdasági szövetkezet használatában levő. a szövetkezeten kívüli magánszemélyek tulajdonában álló földek ellenérték fejében megválthatok. Változás, hogy míg a belterületi földet jelenleg csak az állam javára lehet felajánlani. a javaslat lehetővé teszi az ilyen föld felajánlását szövetkezet részére is. Ebbén is kifejezésre jut az a jól bevált, a szabályozásban azonban eddig következetesen nem érvényesült elvünk. hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon; azonos jellegű szocialista tulajdon. Felidézte dr. Markója Imre, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések — a spekulációs törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemélyek által megszerezhető telek-. lakás és üdülő-, valamint termőföldtulajdon mértékét. Elmondta; a törvény- javaslat előkészítése során különös gondossággal vizsgálták meg, hogy ebben az állampolgárokat közvetlenül érintő, társadalmunk közvéleményét is foglalkoztató kérdésben milyen szabályozás kialakítása indokolt. A törvényjavaslatnak és a végrehajtására vonatkozó minisztertanácsi rendeletnek ezzel kapcsolatos rendelkezéseiről részletesebben beszélt: Párt- és állami vezetőink az ülésterembe* — Változatlanul szükséges — hangsúlyozta — annak a szabálynak a fenntartása amely szerint egy család tagjai — a házastársak és kiskorú gyermekeik — tulaj dönt általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Ugyanakkor továbbra is le hetőséget kell adni arra. hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyermek egy lakótelkét, a 16. életévét betöltött — kiskorú — gyermek pedig egv lakást önállóan szerezhessen. Az ingatlanok korlátozott száma nem teszi lehetővé, hogy a család valamennyi tagja szamára külön-külön is megengedjük a lakás (lakótelek) és üdülő (üdülőtelek) vásárlását, mert ez fokozná az ingatlanok iránti keresletet, s tovább emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. Emellett a család minden tagjának önálló tulajdonszerzési lehetősége jelenlegi társadalmi viszonyaink között indokolatlan vagyonfelhalmozódáshoz. illetve jövedelemszerzéshez vezetne. — A tulajdon családi alapon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt, itt azonban a szabályozás korszerűsítését javasoljuk. A magánszemély által megszerezhető termőföld mértéke ugyanis eddig a föld művelési ágától és attól függött, hogy élethivatásszerűen foglalkozik-e a mezőgazdasággal, vagy más foglalkozást, folytat. Ennek a megkülönböztetésnek ma már nincs elvi alapja. A termőföld tulajdonszerzésének felső határát ezért a törvényjavaslat — a föld művelési ágától és a magánszemély foglalkozásától függetlenül — hatezer négyzetméterben állapítja meg. Ugyanakkor felhatalmazást ad arra. hogy a Miniszter- tanács az átlagostól eltérő minőségű termőföldre más mértéket állapítson meg. Ennek alapján a miniszter- tanácsi rendelet a megszerezhető termőföld nagyságát egyes területeken ezerötszáz négyzetméterben, háromezer négyzetméterben, illetőleg három hektárban határozza meg. Ez a szabályozás kellőképpen figyelembe veszi, hogy az ország egyes részein levő termőföldek használati, forgalmi értéke nagymértékben eltérő. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek termőföldtulajdont is önállóan szerezhet. Megszűnik a javaslat értelmében a termőföldtulajdon és a lakó-, üdülőtelektulajdon összeszámítása. Az ilyen összeszámítás ugyanis indokolatlan, mert a területek különböző rendeltetésű- ek. azokat a magánszemélyek eltérő célokra használják fel. (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 67. szám ARA: 1987. március 20.. péntek 7.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA fi földtörvény a képviselők előtt Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka
