Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. március 20., péntek Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes Havasi Ferenc és Somogyi Ivászló építési és városfejlesztési miniszter társa­ságában (Fofytatás az 1. oldalról) A tulajdonszerzési korlá­tozások — a törvényjavas­lat szerint — nem vonatkoz­nak az örökléssel és az el­birtoklással történő tulaj­donszerzésre. Az öröklési jo­got ugyanis Alkotmányunk garantálja; az elbirtoklással való tulajdonszerzés korlá­tozása pedig azzal a követ­kezménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda" nélkül maradnának: nem lenne tulajdonosuk. Ezen kívül házasságkötéssel vagy örökbefogadással is létrejö­het „családi többlettulaj­don'',' ha már mindkét há­zastársnak, illetőleg az örök­be fogadott személynek is van tulajdona Ezekben az esetekben a tulajdonszerzés jogszerűen, nem a korlátozó rendelkezések megsértésével történik. Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás sze­rint az ilyen többléttulaj­dont is el kell idegeníteni, s ha ez nem történik meg, az ingatlan értékesítéséről a tanács gondoskodik. A törvényjavaslati felha­talmazás alapján a minisz­tertanácsi rendelet az eddi­giektől eltérő, sajátos sza­bályokat állapít meg az em­lített módon szerzett több­lettulajdonra. Öröklés, el­birtoklás. házasságkötés és örökbefogadás esetén a jö­vőben a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníte­ni, ha a lakások (a lakótel­kek), illetve az üdülők (üdü­lőtelkek) száma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföldtulajdon pedig a ti­zenöt hektárt. Egy kétgyer­mekes családnál például csak az ötödik lakótelek, illető­leg lakás elidegenítése kö­telező. E rendelkezés családvédel­mi célokat is szolgált meg­szünteti azt a jelenlegi hely­zetet, amely házasságkötés helyett élettársi viszony lé­tesítésére késztet olyanokat, akik külön-külön ingatlan­nal rendelkeznek, sőt nem­egyszer — különösen ingat­lan öröklése esetén — a há­zasság felbontását eredmé­nyezi. Más témára térve, az igaz­ságügyi tárca vezetője el­mondta: — A jelenlegi szabályozás szerint a tanácsi szervek kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik a jogelle­nesen külföldön tartózkodó személy tulajdonában álló telket, lakást és üdülőt, ha a bíróság nem rendelte el annak elkobzását. Ilyen sza­bály a termőföldekre nincs Ezek a rendelkezések való­jában nem a jogellenesen külföldön tartózkodót sújt­ják. hanem itthon maradt hozzátartozóit. Ha például a házastársak egyike vált jog­ellenesen külföldön tartóz­kodóvá, akkor — egyebek között — a korábban közös társasház-öröklakás. családi ház reá eső tulajdoni há­nyada állami tulajdonba ke­rül. s azt a hozzátartozói­nak az államtól újra meg kell vásárolniuk. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy a jog­ellenesen külföldön tartóz­kodó személy ingatlantulaj­dona belföldi hozzátartozó­jára száll át, ha ezt a hoz­zátartozó kéri. A kérelem előterjesztésére azok jogo­sultak, akik « törvényes öröklés szabályai szerint a tulajdonos halála esetén örökölnék az ingatlan tu­lajdonjogát. A jogosult a kérelmet a közjegyző előtti eljárás során terjesztheti elő; ha pedig ilyen eljárás nem indult, a jogellenesen külföldön tartózkodás kez­detétől számított egy éven belül kérheti a közjegyzőtől az eljárás megindítását Amennyiben viszont ilyen kérelmet — a határidő le­járata előtt — nem terjesz tenek elő. a földhivatal kár talanítás nélkül állami tulaj­donba veszi az ingatlant. Ezek a szabályok — a ja­vaslat értelmében — nem vonatkoznak azokra az ese­tekre. amikor a bíróság az ingatlan elkobzását rendel­te el. Az új szabályozást a tör­vény hatályba lépése — a javaslat szerint: 1987. szep­tember I. napja — előtt jogellenesen külföldön tar­tózkodóvá vált személyek in­gatlanára is alkalmazni kell, ha az ingatlan állami tulaj­donba vételét jogerősen még nem rendelték el. Mivel ilyenkor az eljárás mindig a belföldi jogosultak kérel­mére indul — a közjegyző tehát hivatalból nem kere­si meg a hozzátartozókat —, ennek előterjesztésére hosz- szabb határidő megállapítása indokolt. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a kérelmet a jogosultak 1989 szeptember hó 1. napjáig terjeszthetik elő. A továbbiakban eljárási kérdésekről szólt a minisz­ter: — A törvényjavaslat elő­készítése során alapvető cél­jaink közé tartozott, hogy az indokolatlan adminisztra­tív megkötöttségek kiiktatá­sával. a gazdálkodó szerve­zetek önálló döntési jogkö­rének bővítésével egyszerű­sítsük a földekkel kapcsola­tos hatósági eljárásokat. Az ingatlanok forgalmát jelentősen megkönnyíti és egyszerűbbé teszi az állami elővásárlási jog intézményé­nek megszüntetése. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az államot megillető elő­vásárlási jog nem segítette elő a tanácsi telek- és la­kásgazdálkodási feladatok megoldását, a közérdekű cél­ra szükséges ingatlanok tu­lajdonjogának megszerzését az állam javára. Egyébként is, ha valamely ingatlanra ilyen célból szükség van. azt az állam kisajátítási el­járás útján — minden in­dokolt esetben — meg tudja szerezni. A jövőben csak a tanya és a hozzá tartozó föld magánszemélyek közötti adásvétele esetén lesz to­vábbra is elővásárlási joga annak a mezőgazdasági nagy­üzemnek, amelynek terüle­tén a tanya fekszik. A termőföldek védelme érdekében a törvényjavaslat változatlanul előírja a föld- használó művelési kötelezett­ségét, és a hatóságok fel­adatává teszi, hogy rend­szeresen ellenőrizzék a köte­lezettség teljesítését. Ugyan­akkor nagymértékben megnő a gazdálkodó szervezetek önállósága a föld művelési ágának megválasztásában, a művelési ág szerkezetének kialakításában. A művelési ág megváltoztatásához — a jelenlegi szabályozástól el­térően — a jövőben általá­ban nem lesz szükség kü­lön hatósági engedélyre. Ilyen engedélyt csak kivéte­lesen — így például termé­szetvédelem alatt álló ter­mőföld művelési ágának megváltoztatása esetén — kell beszerezni A tartós földhasználat jog- intézményéről, illetve annak megszüntetéséről Markója Imre elmondta: A törvényjavaslatot — előzetesen — az Országgyű­lés négy bizottsága tárgyalta és vitatta meg. Kivétel nél­kül valamennyi bizottság­ban az a többségi álláspont alakult ki. hogy ezt a jog- intézményt meg kell szüntet­ni és a földet nem tartós használatba, hanem tulajdon­ba kell adni. Az elhangzott érvek közül az első: a la­kosság idegenkedik ettől az in­tézménytől. nem fogadta el A második: tartalmát ille­tően a tartós földhasználat alig különbözik a tulajdon­tól. Ügy gondolom — fejtet­te ki a miniszter —. hogy állampolgáraink szubjektív indíttatású állásfoglalásá­val nehezen lehetne vitat­kozni. A második érvet pe­dig aligha lehet cáfolni, mi­után az érvényben lévő sza­bályozás már kezdetben is valóban erőteljes rokonvo­násokat mutatott a tulajdon­nal. A későbbi módosítá­sok pedig egyre inkább a tulajdonhoz közelítették ezt az intézményt. Nem szabad arról sem elfeledkezni: a tartós földhasználat beveze­tése eredetileg főként arra irányult, hogy a kispénzű állampolgároknak adjon le­hetőséget lakásgondjaik ked­vezőbb megoldásához, vi­szonylag olcsón megkapható földterülettel. Az elet nem igazolta ezt az elképzelést: az ingatlanok vételára és a tartós használatért fizetett ellenérték között jelenleg már szinte alig van különb­ség­Ügy vélem, lényeges vál­toztatást nem jelentene a tu­lajdonba adás: továbbra is csak olyan földeket lehetne eladni, mint amelyek jelen­leg tartós használatba adha­tók. Az új szabályozással is megoldható, hogy ne legyen mód spekulációs törekvé­sekre, munka nélküli jövede­lemszerzésekre. Mindezek alapján a tar­tós földhasználat jogintéz­ményével kapcsolatban az. Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ál­tal előterjesztendő javasla­tot — figyeleméi arra. hogy ez alkotmányos elveinket nem sérti és a tulajdonvi­szonyokban is csak jelen­téktelen változásokat idéz elő — a Minisztertanács ne­vében elfogadásra ajánlom. Egyben, egyetértésemet fe­jezem ki — a kormány meg­bízásából — a bizottság előterjesztésében szereplő többi javaslat elfogadásával is. Beszédét így foglalta ösz- sze a miniszter: — A földről szóló tör­vényjavaslatot azzal a szán­dékkal terjesztettük elő, hogy megfelelő alapot biz­tosítsunk a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszo­nyok szocialista vonásainak erősítéséhez, a termőföldek védelméhez, hasznosításá­hoz, termékenységének meg­óvásához. s növeljük a tu­lajdonosok és más földhasz­nálók gazdasági önállóságát, biztonságát. Ezeknek a cé­loknak az eléréséhez, föld­politikánk következetes meg­valósításához korszerű és át­tekinthető jogi szabályozás szükséges, önmagában véve azonban ez nem elegendő. Bízom benne, hogy a be­terjesztett javaslat elő fog­ja segíteni a gyors és szak­szerű jogalkalmazást, az ügy­intézés színvonalának növe­kedését is. Dr. Markója Imre vége­zetül kérte az Országgyűlést. hogy a földről szóló tör­vényjavaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé. Bölcsey György (Buda­pest. 63. vk.), a XXI kerüle­ti tanács elnöke, a jogi. igazgatási és igazságügyi bi­zottság titkára, a törvényja­vaslat bizottsági előadója mindenekelőtt ismertette, hogy a törvénytervezet elő­készítő szakaszában a kép­viselők csoportonként, vala­mint az Országgyűlés négy bizottságában átfogóan és részleteiben is megvitatták a napirenden szereplő té­mát. — Az előterjesztett tör­vénytervezet egyik fontos és nélkülözhetetlen gondolata a szocialista vonások erősítése, az állami földtulajdon és a földminőség védelme — hangsúlyozta. — A. föld jó hasznosítása és a termőföld védelme a törvény központi része. Ezt követően a bizottsági előadó a föld tartós hasz­nálatba adása intézményé­nek megszüntetéséről szólt. Felelevenítette, hogy az elő­zetes vitákban nagyon so­kan és sok szempontból bí­rálták a tartós földhaszná­lat intézményét. A bizottsági üléseken vol­tak olyan vélemények, ame­lyek az állami elővásárlási jog intézményének további fenntartását szorgal mázták. Felvetették azt is: o család valamennyi tagja külön-kü- lön is jogosult legyen egy lakótelek vagy lakás. egy üdülőtelek vagy üdülő és termőföld vásárlására. Eze­ket a javaslatokat azonban nem tartották megalapozott­nak. Ugyanis a többlettu­lajdon vásárlásának lehető­sége növelné a keresletet, s ezzel emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. A képviselők körében az a vélemény alakult ki. hogy a tulajdonos, 'jogainak védelme azt kívánja: ha bármi akadályozza a föld. vagy a létesítmény rendel­tetésszerű használatát, azért kártalanítás jár. Bölcsey György tájékoz­tatott arról, hogy bizottsá­guk — a többi bizottság vé­leményének figyelembevé­telével is — csak szótöbb­séggel fogadta el a törvény- tervezetet. Ezzel kapcsolato­san rámutatott, hogy a les tület valamennyi tagja a törvénytervezettel alapvető­en egyetértett- A vélemény- különbségeket kizárólag a szakmai részletkérdések kü-- lönbözö megítélése okozta Végezetül a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevé­ben javasolta, hogy az Or­szággyűlés a törvényterve­zetet a beterjesztett módo­sításokkal fogadja el A vitában felszólalt Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A mezőgazdasági műve­lésre alkalmas terület ösz- szés földjeink több mint 70 százalékát, vagyis igen te­kintélyes hányadát adja Nagyarányú termőterüle­tünkkel olyan kincs birtoká­ban vagyunk, amelynek mi­nél jobb hasznosítása orszá­gos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége — hangsúlyozta elöljáróban Majd arról szólt, hogy a föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének. A miniszter a termelés adataival érzékeltette, hogy miként sáfárkodtunk a me­zőgazdasági termelés alap­vető termelőeszközével. Az elmúlt csaknem három év­tized során, miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma a korábbinak a felét sem éri el, gabonából '6,5 millió tonnáról 15 millió tonnára, vágóállatból 1,1 millió tonnáról 2,3 millió tonnára nőtt a termelés. A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei mel­lett még az 1970-es évek­ben is csaknem 250 ezerrel, évente átlagosan 24 800 hek­tárral csökkent a mezőgaz­daságilag hasznosított terü­let. Igazán érdemi válto­zást az 1981-es évtől a tör­vényi szigor és vele párhu­zamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekultivációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbinak mintegy a felére mérséklődött a mezőgazda­ságilag hasznosítható terü­let csökkenési üteme. — A helyzettel még így sem lehetünk elégedettek, ezért a jövőben is mindent meg kell tenni — s erre a mostani törvénytervezet szi­gora lehetőséget is teremt —. hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csök­kenését tovább mérsékeljük! hogy a semmivel sem pó­tolható termőföldet megóv­juk a jövő számára. Tudásból. hozzáértésből, korszerű eszközből, anyagból igen tetemes mennyiség szük­séges a föld. a talaj termő- képességének fenntartásához és növeléséhez. Nálunk iga­zában ebben van mezőgazda­ságunk jelene és jövője — hangsúlyozta a továbbiakban. A termőterület ugyanis nem növelhető, de talajaink ter­mőképességének gyarapítá­sa még nagy lehetőségeket tartogat számunkra. Számos nagyüzem pénz­ügyi nehézségeit a műtrá­gya-felhasználás csökken­tésével igyekszik áthidalni. Ez a fajta takarékosság — hacsak nem a hatóanyag­hasznosítás egyidejű javítá­sáról van szó — zsákutca, a termőföld kizsarolásához, á hozamok csökkenéséhez, a még nagyobb pénzügyi gon­dokhoz vezet. Éppen ezért e jelenségen mindenképpen változtatni kell. A mezőgazdasági terület több mint kétharmadán kü­lönböző kedvezőtlen termé szeti és más hatások gátol­ják a talaj termőképességé­nek kihasználását. A terv­szerű talajjavító munka az utóbbi másfél évtizedben gyorsult fel. Ennek során napjainkig csaknem másfél millió hektár területen mint­egy 25 milliárd forint rá­fordítással állítottuk meg a talajpusztulást, javítottuk a talajok termőképességét és szüntettük meg a belvíz­károkat. Szándékainkkal ellentét­ben, a komplex melioráció­hoz még ott sem kapcsoló­dik eléggé az öntözés, ahol pedig' az nagyon indokolt lenne. Az elmúlt évek egy­értelművé tették — még ak­kor is, ha mezőgazdaságunk­ban periodikusan jelentkezik az aszály —, hogy az öntö­zésre az irányításnak és gaz­daságoknak egyaránt na­gyobb figyelmet, erőt kell fordítaniok. — Szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemeink — amelyek a területek több mint ki­lencven százalékát birtokol­ják — a hasznosítás során jó gazdának bizonyultak — hangsúlyozta Váncsa Jenő — A területek táblásításá- val, a művelési módokkal, a biológiai tudomány, a nö­vénynemesítés által kínált lehetőségek kiaknázásával, szántóink mintegy háromne­gyedén a nemzetközi élme­zőnynek megfelelő, vagy azt megközelítő hasznosítási színvonalat értek el. A kertészeti kultúrák — amelyek nálunk a mezőgaz­dasági átlaghoz képest há­romszoros értéket adnak — földjeink 5,5—6 százalékát foglalják el. A hagyományos szántóföldi kultúráknál in­tenzívebb szőlő-, gyümölcs-, zöldségágazat termékeinek felét exportra adja. A földhasznosításnak az eredmények mellett fellel­hető jó néhány fogyatékos­sága is. A földvédelem és a föld- hasznosítás fogyatékosságai­ról szólva Váncsa Jenő bí­rálta a lassúságot, a túlzott óvatosságot, a bürokratiz­must, az indokolatlan kö­töttségeket is hosszan őrző jogi szabályozást. Utalt ar­ra is, hogy mindenekelőtt az előrelátást nehezítő közgaz­dasági szabályozás igényli a változást. Az előttünk lévő földtör­vény. miközben a földvéde­lemmel kapcsolatos intézke­déseket — nagyon helyesen — szigorítja, oldja a föld- használati jogszabályok me­revségeit, tágítja a földet művelők mozgásterét a két nagy szocialista szektor, az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek között is. a háztáji kistermelők szá­mára is. A föld jobb hasznosításai szolgálja az a törvényi ren­delkezés is, amely szerint a nagyüzemben gazdaságosan nem hasznosítható területek — a szocialista tulajdonvi­szony fenntartása mellett — különböző vállalkozások, csa­ládok és egyének számára haszonbérbe adhatók. Sok üzem, különösen a kedvezőt­len termőhelyű adottságú térségekben rendelkezik ilyen földekkel, nehezen mű­velhető domboldalakkal, le­gelőkkel. A kézimunka-igé­nyes ültetvényeket csak így tudják eredményesen ver­senybe lendíteni, újat telepí­teni s növelni az extenziv állattartást. Ezért a már is­mert vállalkozási formák mellett ösztönzünk, támoga­tunk minden más kezdemé­nyezést is. — Az új törvény igazo­dik a termelés, a gazdálko­dás mai követelményeihez. Bizonyos, hogy segíti azt a törekvésünket, hogy a múlt esztendőhöz képest, 1990-ig mezőgazdaságunkban a ter­(Folytatás a 3. oldalon) Csongrádi Csaba, Heves megyei képviselő az Országház kar­zatán beszélget a választókerületéhez tartozó termelőszövet­kezetek vezetőivel Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents