Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. március 20., péntek Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes Havasi Ferenc és Somogyi Ivászló építési és városfejlesztési miniszter társaságában (Fofytatás az 1. oldalról) A tulajdonszerzési korlátozások — a törvényjavaslat szerint — nem vonatkoznak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. Az öröklési jogot ugyanis Alkotmányunk garantálja; az elbirtoklással való tulajdonszerzés korlátozása pedig azzal a következménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda" nélkül maradnának: nem lenne tulajdonosuk. Ezen kívül házasságkötéssel vagy örökbefogadással is létrejöhet „családi többlettulajdon'',' ha már mindkét házastársnak, illetőleg az örökbe fogadott személynek is van tulajdona Ezekben az esetekben a tulajdonszerzés jogszerűen, nem a korlátozó rendelkezések megsértésével történik. Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás szerint az ilyen többléttulajdont is el kell idegeníteni, s ha ez nem történik meg, az ingatlan értékesítéséről a tanács gondoskodik. A törvényjavaslati felhatalmazás alapján a minisztertanácsi rendelet az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat állapít meg az említett módon szerzett többlettulajdonra. Öröklés, elbirtoklás. házasságkötés és örökbefogadás esetén a jövőben a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások (a lakótelkek), illetve az üdülők (üdülőtelkek) száma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföldtulajdon pedig a tizenöt hektárt. Egy kétgyermekes családnál például csak az ötödik lakótelek, illetőleg lakás elidegenítése kötelező. E rendelkezés családvédelmi célokat is szolgált megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amely házasságkötés helyett élettársi viszony létesítésére késztet olyanokat, akik külön-külön ingatlannal rendelkeznek, sőt nemegyszer — különösen ingatlan öröklése esetén — a házasság felbontását eredményezi. Más témára térve, az igazságügyi tárca vezetője elmondta: — A jelenlegi szabályozás szerint a tanácsi szervek kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik a jogellenesen külföldön tartózkodó személy tulajdonában álló telket, lakást és üdülőt, ha a bíróság nem rendelte el annak elkobzását. Ilyen szabály a termőföldekre nincs Ezek a rendelkezések valójában nem a jogellenesen külföldön tartózkodót sújtják. hanem itthon maradt hozzátartozóit. Ha például a házastársak egyike vált jogellenesen külföldön tartózkodóvá, akkor — egyebek között — a korábban közös társasház-öröklakás. családi ház reá eső tulajdoni hányada állami tulajdonba kerül. s azt a hozzátartozóinak az államtól újra meg kell vásárolniuk. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll át, ha ezt a hozzátartozó kéri. A kérelem előterjesztésére azok jogosultak, akik « törvényes öröklés szabályai szerint a tulajdonos halála esetén örökölnék az ingatlan tulajdonjogát. A jogosult a kérelmet a közjegyző előtti eljárás során terjesztheti elő; ha pedig ilyen eljárás nem indult, a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül kérheti a közjegyzőtől az eljárás megindítását Amennyiben viszont ilyen kérelmet — a határidő lejárata előtt — nem terjesz tenek elő. a földhivatal kár talanítás nélkül állami tulajdonba veszi az ingatlant. Ezek a szabályok — a javaslat értelmében — nem vonatkoznak azokra az esetekre. amikor a bíróság az ingatlan elkobzását rendelte el. Az új szabályozást a törvény hatályba lépése — a javaslat szerint: 1987. szeptember I. napja — előtt jogellenesen külföldön tartózkodóvá vált személyek ingatlanára is alkalmazni kell, ha az ingatlan állami tulajdonba vételét jogerősen még nem rendelték el. Mivel ilyenkor az eljárás mindig a belföldi jogosultak kérelmére indul — a közjegyző tehát hivatalból nem keresi meg a hozzátartozókat —, ennek előterjesztésére hosz- szabb határidő megállapítása indokolt. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a kérelmet a jogosultak 1989 szeptember hó 1. napjáig terjeszthetik elő. A továbbiakban eljárási kérdésekről szólt a miniszter: — A törvényjavaslat előkészítése során alapvető céljaink közé tartozott, hogy az indokolatlan adminisztratív megkötöttségek kiiktatásával. a gazdálkodó szervezetek önálló döntési jogkörének bővítésével egyszerűsítsük a földekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat. Az ingatlanok forgalmát jelentősen megkönnyíti és egyszerűbbé teszi az állami elővásárlási jog intézményének megszüntetése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az államot megillető elővásárlási jog nem segítette elő a tanácsi telek- és lakásgazdálkodási feladatok megoldását, a közérdekű célra szükséges ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam javára. Egyébként is, ha valamely ingatlanra ilyen célból szükség van. azt az állam kisajátítási eljárás útján — minden indokolt esetben — meg tudja szerezni. A jövőben csak a tanya és a hozzá tartozó föld magánszemélyek közötti adásvétele esetén lesz továbbra is elővásárlási joga annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynek területén a tanya fekszik. A termőföldek védelme érdekében a törvényjavaslat változatlanul előírja a föld- használó művelési kötelezettségét, és a hatóságok feladatává teszi, hogy rendszeresen ellenőrizzék a kötelezettség teljesítését. Ugyanakkor nagymértékben megnő a gazdálkodó szervezetek önállósága a föld művelési ágának megválasztásában, a művelési ág szerkezetének kialakításában. A művelési ág megváltoztatásához — a jelenlegi szabályozástól eltérően — a jövőben általában nem lesz szükség külön hatósági engedélyre. Ilyen engedélyt csak kivételesen — így például természetvédelem alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatása esetén — kell beszerezni A tartós földhasználat jog- intézményéről, illetve annak megszüntetéséről Markója Imre elmondta: A törvényjavaslatot — előzetesen — az Országgyűlés négy bizottsága tárgyalta és vitatta meg. Kivétel nélkül valamennyi bizottságban az a többségi álláspont alakult ki. hogy ezt a jog- intézményt meg kell szüntetni és a földet nem tartós használatba, hanem tulajdonba kell adni. Az elhangzott érvek közül az első: a lakosság idegenkedik ettől az intézménytől. nem fogadta el A második: tartalmát illetően a tartós földhasználat alig különbözik a tulajdontól. Ügy gondolom — fejtette ki a miniszter —. hogy állampolgáraink szubjektív indíttatású állásfoglalásával nehezen lehetne vitatkozni. A második érvet pedig aligha lehet cáfolni, miután az érvényben lévő szabályozás már kezdetben is valóban erőteljes rokonvonásokat mutatott a tulajdonnal. A későbbi módosítások pedig egyre inkább a tulajdonhoz közelítették ezt az intézményt. Nem szabad arról sem elfeledkezni: a tartós földhasználat bevezetése eredetileg főként arra irányult, hogy a kispénzű állampolgároknak adjon lehetőséget lakásgondjaik kedvezőbb megoldásához, viszonylag olcsón megkapható földterülettel. Az elet nem igazolta ezt az elképzelést: az ingatlanok vételára és a tartós használatért fizetett ellenérték között jelenleg már szinte alig van különbségÜgy vélem, lényeges változtatást nem jelentene a tulajdonba adás: továbbra is csak olyan földeket lehetne eladni, mint amelyek jelenleg tartós használatba adhatók. Az új szabályozással is megoldható, hogy ne legyen mód spekulációs törekvésekre, munka nélküli jövedelemszerzésekre. Mindezek alapján a tartós földhasználat jogintézményével kapcsolatban az. Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesztendő javaslatot — figyeleméi arra. hogy ez alkotmányos elveinket nem sérti és a tulajdonviszonyokban is csak jelentéktelen változásokat idéz elő — a Minisztertanács nevében elfogadásra ajánlom. Egyben, egyetértésemet fejezem ki — a kormány megbízásából — a bizottság előterjesztésében szereplő többi javaslat elfogadásával is. Beszédét így foglalta ösz- sze a miniszter: — A földről szóló törvényjavaslatot azzal a szándékkal terjesztettük elő, hogy megfelelő alapot biztosítsunk a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásainak erősítéséhez, a termőföldek védelméhez, hasznosításához, termékenységének megóvásához. s növeljük a tulajdonosok és más földhasználók gazdasági önállóságát, biztonságát. Ezeknek a céloknak az eléréséhez, földpolitikánk következetes megvalósításához korszerű és áttekinthető jogi szabályozás szükséges, önmagában véve azonban ez nem elegendő. Bízom benne, hogy a beterjesztett javaslat elő fogja segíteni a gyors és szakszerű jogalkalmazást, az ügyintézés színvonalának növekedését is. Dr. Markója Imre végezetül kérte az Országgyűlést. hogy a földről szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé. Bölcsey György (Budapest. 63. vk.), a XXI kerületi tanács elnöke, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója mindenekelőtt ismertette, hogy a törvénytervezet előkészítő szakaszában a képviselők csoportonként, valamint az Országgyűlés négy bizottságában átfogóan és részleteiben is megvitatták a napirenden szereplő témát. — Az előterjesztett törvénytervezet egyik fontos és nélkülözhetetlen gondolata a szocialista vonások erősítése, az állami földtulajdon és a földminőség védelme — hangsúlyozta. — A. föld jó hasznosítása és a termőföld védelme a törvény központi része. Ezt követően a bizottsági előadó a föld tartós használatba adása intézményének megszüntetéséről szólt. Felelevenítette, hogy az előzetes vitákban nagyon sokan és sok szempontból bírálták a tartós földhasználat intézményét. A bizottsági üléseken voltak olyan vélemények, amelyek az állami elővásárlási jog intézményének további fenntartását szorgal mázták. Felvetették azt is: o család valamennyi tagja külön-kü- lön is jogosult legyen egy lakótelek vagy lakás. egy üdülőtelek vagy üdülő és termőföld vásárlására. Ezeket a javaslatokat azonban nem tartották megalapozottnak. Ugyanis a többlettulajdon vásárlásának lehetősége növelné a keresletet, s ezzel emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. A képviselők körében az a vélemény alakult ki. hogy a tulajdonos, 'jogainak védelme azt kívánja: ha bármi akadályozza a föld. vagy a létesítmény rendeltetésszerű használatát, azért kártalanítás jár. Bölcsey György tájékoztatott arról, hogy bizottságuk — a többi bizottság véleményének figyelembevételével is — csak szótöbbséggel fogadta el a törvény- tervezetet. Ezzel kapcsolatosan rámutatott, hogy a les tület valamennyi tagja a törvénytervezettel alapvetően egyetértett- A vélemény- különbségeket kizárólag a szakmai részletkérdések kü-- lönbözö megítélése okozta Végezetül a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében javasolta, hogy az Országgyűlés a törvénytervezetet a beterjesztett módosításokkal fogadja el A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület ösz- szés földjeink több mint 70 százalékát, vagyis igen tekintélyes hányadát adja Nagyarányú termőterületünkkel olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek minél jobb hasznosítása országos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége — hangsúlyozta elöljáróban Majd arról szólt, hogy a föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. A miniszter a termelés adataival érzékeltette, hogy miként sáfárkodtunk a mezőgazdasági termelés alapvető termelőeszközével. Az elmúlt csaknem három évtized során, miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma a korábbinak a felét sem éri el, gabonából '6,5 millió tonnáról 15 millió tonnára, vágóállatból 1,1 millió tonnáról 2,3 millió tonnára nőtt a termelés. A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei mellett még az 1970-es években is csaknem 250 ezerrel, évente átlagosan 24 800 hektárral csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Igazán érdemi változást az 1981-es évtől a törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekultivációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbinak mintegy a felére mérséklődött a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csökkenési üteme. — A helyzettel még így sem lehetünk elégedettek, ezért a jövőben is mindent meg kell tenni — s erre a mostani törvénytervezet szigora lehetőséget is teremt —. hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csökkenését tovább mérsékeljük! hogy a semmivel sem pótolható termőföldet megóvjuk a jövő számára. Tudásból. hozzáértésből, korszerű eszközből, anyagból igen tetemes mennyiség szükséges a föld. a talaj termő- képességének fenntartásához és növeléséhez. Nálunk igazában ebben van mezőgazdaságunk jelene és jövője — hangsúlyozta a továbbiakban. A termőterület ugyanis nem növelhető, de talajaink termőképességének gyarapítása még nagy lehetőségeket tartogat számunkra. Számos nagyüzem pénzügyi nehézségeit a műtrágya-felhasználás csökkentésével igyekszik áthidalni. Ez a fajta takarékosság — hacsak nem a hatóanyaghasznosítás egyidejű javításáról van szó — zsákutca, a termőföld kizsarolásához, á hozamok csökkenéséhez, a még nagyobb pénzügyi gondokhoz vezet. Éppen ezért e jelenségen mindenképpen változtatni kell. A mezőgazdasági terület több mint kétharmadán különböző kedvezőtlen termé szeti és más hatások gátolják a talaj termőképességének kihasználását. A tervszerű talajjavító munka az utóbbi másfél évtizedben gyorsult fel. Ennek során napjainkig csaknem másfél millió hektár területen mintegy 25 milliárd forint ráfordítással állítottuk meg a talajpusztulást, javítottuk a talajok termőképességét és szüntettük meg a belvízkárokat. Szándékainkkal ellentétben, a komplex meliorációhoz még ott sem kapcsolódik eléggé az öntözés, ahol pedig' az nagyon indokolt lenne. Az elmúlt évek egyértelművé tették — még akkor is, ha mezőgazdaságunkban periodikusan jelentkezik az aszály —, hogy az öntözésre az irányításnak és gazdaságoknak egyaránt nagyobb figyelmet, erőt kell fordítaniok. — Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink — amelyek a területek több mint kilencven százalékát birtokolják — a hasznosítás során jó gazdának bizonyultak — hangsúlyozta Váncsa Jenő — A területek táblásításá- val, a művelési módokkal, a biológiai tudomány, a növénynemesítés által kínált lehetőségek kiaknázásával, szántóink mintegy háromnegyedén a nemzetközi élmezőnynek megfelelő, vagy azt megközelítő hasznosítási színvonalat értek el. A kertészeti kultúrák — amelyek nálunk a mezőgazdasági átlaghoz képest háromszoros értéket adnak — földjeink 5,5—6 százalékát foglalják el. A hagyományos szántóföldi kultúráknál intenzívebb szőlő-, gyümölcs-, zöldségágazat termékeinek felét exportra adja. A földhasznosításnak az eredmények mellett fellelhető jó néhány fogyatékossága is. A földvédelem és a föld- hasznosítás fogyatékosságairól szólva Váncsa Jenő bírálta a lassúságot, a túlzott óvatosságot, a bürokratizmust, az indokolatlan kötöttségeket is hosszan őrző jogi szabályozást. Utalt arra is, hogy mindenekelőtt az előrelátást nehezítő közgazdasági szabályozás igényli a változást. Az előttünk lévő földtörvény. miközben a földvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket — nagyon helyesen — szigorítja, oldja a föld- használati jogszabályok merevségeit, tágítja a földet művelők mozgásterét a két nagy szocialista szektor, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között is. a háztáji kistermelők számára is. A föld jobb hasznosításai szolgálja az a törvényi rendelkezés is, amely szerint a nagyüzemben gazdaságosan nem hasznosítható területek — a szocialista tulajdonviszony fenntartása mellett — különböző vállalkozások, családok és egyének számára haszonbérbe adhatók. Sok üzem, különösen a kedvezőtlen termőhelyű adottságú térségekben rendelkezik ilyen földekkel, nehezen művelhető domboldalakkal, legelőkkel. A kézimunka-igényes ültetvényeket csak így tudják eredményesen versenybe lendíteni, újat telepíteni s növelni az extenziv állattartást. Ezért a már ismert vállalkozási formák mellett ösztönzünk, támogatunk minden más kezdeményezést is. — Az új törvény igazodik a termelés, a gazdálkodás mai követelményeihez. Bizonyos, hogy segíti azt a törekvésünket, hogy a múlt esztendőhöz képest, 1990-ig mezőgazdaságunkban a ter(Folytatás a 3. oldalon) Csongrádi Csaba, Heves megyei képviselő az Országház karzatán beszélget a választókerületéhez tartozó termelőszövetkezetek vezetőivel Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
