Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 16., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Hz agitációs és propagandamunka jelentősége EGY, AZ ÚJ VÁLLALKOZÁSOKBÓL Egri útépítők a Kaszpi-tengernél Az egri Finomszerelvény- gyár pneumatika-gyáregy­ség A—B üzemi alapszerve­zetének 51 párttagja is meg­vonta mérlegét elmúlt évi mozgalmi, politikai munká­járól, valamint megtárgyal­ták az idei esztendőre vo­natkozó munkatervet is. Horváth Ernő párttitkár beszámolójában hangsúlyoz­ta, hogy mivel a két üzem munkája alapvetően megha­tározza a gyáregység kész­áru-kibocsátásának ütemét, ténykedésük mindig közép­pontban áll. Ennek a nem kis elvárásnak felelt meg maradéktalanul ez a kollek­tíva 1986-ban. Ezenkívül je­lentős eredményeket értek el az anyagmegtakarítás, s a mind kedvezőbb energia­felhasználás terén. Nagy eredményként értékelte, hogy a számitógépes termelésirá­nyítási rendszer üzemi szin­ten való bevezetésén már dolgoznak. Nem kevesebbet remélnek ettől, mint a gyár­táshoz feltétlenül szükséges pontos adatszolgáltatást, va­lamint a piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazko­dást, Véleménye szerint a nagy hangsúlyt kapott diffe­renciálás nem volt problé­mamentes. Érvényesült ugyan a több munkáért, több pénzt elve, de a bérfejlesz­tési lehetőségek már irányí­tottan jutnak el hozzájuk, csak a megadott kategóriák­ban használhatók fel. Pedig a kimagasló teljesítményeket korra és nemre való tekin­tet nélkül kell elismerni. Az agitációs és propagan­damunka külön fejezetet ka­pott a beszámolóban. A párttitkár hangsúlyozta, hogy sok olyan szemlélet, téves nézet él, ami szerint min­dennapjaink problémáinak megoldása közben ellentétes eszmék kerülnek előtérbe a o — Nyolc esztendeig az áfész-áruházban voltam el­adó. De, miután jött a két gyerek, a kevés helyett több keresményre lett szükségem — mondja Binder Gyuláné, a vasutasfeleség, aki máso­dik éve él az Orion kenye­rén. — Persze, végigjártam minden lépcsőt, amíg cso­portvezetővé avanzsáltam, s élvezem Józsa Gyula üzemfő- nökünk bizalmát. No, meg a négyezren felüli havi ke­resmény mellett az sem kö­zömbös, hogy ugrásnyira la­kunk a munkahelytől, az egy műszak mellett pedig több idő jut a családra! e Nem .ismerem közelebbről, de talán kiütközően gyenge a kereskedelemben dolgozók bérezése. Mi más indokolná, miszerint a kilencven lányt, fiatalasszonyt foglalkoztató kis üzemben húszán a bol­ti pultoktól váltak meg, s jöttek ki dolgozni, jöttek az iparba, ide, a Palkó-tanya szomszédságába. Ilyen tini­korú Szabó Katalin is. Alig, hogy elvégezte Gyön­gyösön a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzőt, alig dolgozott két hó­napig a 47-es üzletben, már vetette is le a fehér köpenyt, majd felvett egy másikat, s szocializmus tanaiban. Eze­ket tisztázni, magyarázni kell. Nem könnyű kiigazod­ni ugyanis az egyre bonyo­lultabbá váló világunkban. A továbbiakban részletesen szólt a párt- és tömegszer­vezetek kapcsolatáról, a szer­vezeti életről, az alapszer­vezet gazdasági munkájáról, a pártépítésről, a pártmeg­bízatásokról, a szocialista munkaversenyről. Tartal­mazza a beszámoló az ese­ményt megelőző, a tagsággal történő elbeszélgetések ta­pasztalatait is. A hozzászólások során pa­rázs vita alakult ki. Kisari Zoltán, az A—B üzem KISZ- alapszervezeteinek munká­ját dicsérte. Elmondta, hogy tagjai közül többen megér­tek a párttagságra, s aján­lotta a vezetőségnek, hogy a pártépítés során ezt vegyék figyelembe, mert ezzel so­kat nyerhet a pártalapszer- vezet. Szedmák László azt fejtegette, hogy az alapszer­vezet minden hónapban pon­tos információs jelentést ad a felsőbb pártszerveknek. A vállalati felvetésekre min­den alkalommal választ kap­nak. Ugyanez viszont a vá­rosi, illetve országos jellegű témakörökre már nem jel­lemző. Konkrét válasz ezek­re nem érkezett, még váro­si reagálás sem. Papp Jó- zsefné arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy többet kell tö­rődni a nyugdíjas párttagok­kal. Bóta Albert azt fejte­gette, hogy sokat segített mindennapi munkájuk so­rán a feltételek korábbiaknál történő jobb biztosítása. A vita összefoglalója után a tagság a beszámolót a ki­egészítésekkel együtt egy­hangú szavazással elfogadta. (k. sz. e.) lassan fél éve lesz, hogy az Orionhoz szegődött. — Igaz, mire megtanul­tam a gép utáni forrasztás javítását, beletelt egy hónap, s mindössze 800 forint volt az első keresményem. Most viszont megvan a havi 3900, amihez ülve jutok, naponta reggel fél 8-tól. déután fél 4-ig. így futja időmből az otthoni tennivalókra, meg futja a szórakozásra, erre- arra. o Binder Gyuláné. akárcsak Szabó Katalin és még any- nyii társuk, a helyi tanács munkaerő-közvetítő irodá­jának köszönheti a több ke­resetet, a jobb* munkaköri lehetőségeket. Így például a kellő szociális gondoskodást, benne az újonnan létesített női öltözővel, mosdóval és ama kulturálódási formák­kal, amelyek szellemi izmo­sodásukat szolgálják. A Há­mén Kató szocialista brigád kezdeményezésére, a napok­ban is pesti színházlátoga­tásra indulnak. Ám kínálkoz­hat a mostaninál jobb mun­kalehetőség. Mi lesz akkor? Vajon hogyan döntenek? Itt­hagyják az Oriont? Mind­ketten fejükkel nemet inte­nek. — Minek mennék, amikor igazán jól érzem magam — így Binderné. Válogatják a gépeket, s kezelőik is készülődnek. Az Egri Közúti Építő Vállalat csapata — rövidesen hosz- szú útra, a Szovjetunióba indul. — Vajon, mi az iújabb kül­földi .< vállalkozás? — kér­dem Holló László igazgató­tól? — Testvérvállalatainkkal együtt részt veszünk mi is a „Tengizi Kőolaj- és Gáz­komplexum” megvalósításá­ban — mondja —, abban a nagy építkezésben, amely­nek színhelye a Kaszpi-ten- ger keleti oldala. Meglehe­tősen nagy munkáról, mint­egy 6—7 milliárd forint ér­tékű feladatról van szó, s ekkora megbízáson osztozni sem kevés. Közös gazdasági társaságunk Tengizen kívül Kulszáriban, illetve Gurjev- ben dolgozik, s az előbbi helység úgynevezett organi­zációs bázisának tulajdon­képpen mór tavaly megkezdődött a kialakítása. Lényegében ez az együttes vállalkozás nyitánya, így az idén már a folytatáson a sor. Ami az egrieket illeti: mii csak ez­után következünk. Alakul a gárda, amelynek tagjait ön­kéntes jelentkezések alap­ján, sokoldalú vizsgálódás­sal. mérlegeléssel állítjuk majd csatasorba, kivétel nél­kül a saját embereinkből. A szükséges létszám több­4! Binder Gyuláné: „— Fekete­fehér tévékhez dolgozunk” (Fotó:' Kőhidi Imre) — Képzettségemhez mér­ten hol nyújtanak ennél töb­bet — toldja meg Szabó Ka­talin. — És ez a helyzet nem változik egyhamar . . . © A szocialista brigádmozga­lom dolga is szóba kerül köztünk. Majd hamar tisz­tázódik, hogy a Hámán Ka­tó kötelékébe tartozó tizen­öt asszony, leány például igencsak egy véleményen, egy akaraton van minden vállalás tekintetében. — Bronz fokozatot remé­lünk május elsejétől — mondja kéklő szeme alól Szabó Katalin. — S úgy vé­lem, jó úton haladunk. Az utolsó havi teljesítményünk már elérte a 120 százalékot. Aztán mögöttünk van né­hány napi paradicsomszedés, amivel csányi brigádtársunk, Major Erika családján segí­tettünk. Benne voltunk to­vábbá a Hegyalja úti „hon­foglaláskor” adódott fürdő­alakítási. teleprendezési mun­kákban. szőröse is kínálkozott, így valóban módunk van a leg­alkalmasabb munkatársakat küldenünk . . . Különféle fel­vonulási létesítmények' el­készítése, alapozási mufikák, út- és közműépítések, tér­burkolások várnak vállala­tainkra, aszfalt-, illetve be­tonkeverő telepieket kell üze­meltetnünk a magyar adott­ságoktól. körülményektől lé­nyegesen eltérő földrajzi, természeti környezetben, sa­játos, sivatagos területen. Töb éves a megrendelés. Egy részét keretszerződések biz­tosítják, míg a továbbiakról előrehaladott tárgyalásokat folytatunk külföldi partne­reinkkel. Egyszóval — aho­gyan emlegetni szokás —, „na9V fába hágtuk a fej­szénket”. S — mint beszélgetésünk további részéből kiderül — a legkisebb kaland is: ki­zárva! Az Egri Közúti Épí­tő Vállalatot ez alkalom­mal sem más, mint a nap­jainkban másutt is oly gya­korta emlegetett „több lá­bon állás, járás" gazdasági kényszere sorakoztatta a szakmai egyesülés „zászlaja” alá. Különben egyre kevés­bé tudna a cég „talpon” ma­radni. Voltaképpen pedig nem is éppen mostanában, hanem még 1978-ban tör­tént ilyesféle „lépésváltás”. S ma már a legtermészete­sebbé teszi, hogy az állami útépítők erőteljesebb mély­építési munkákkal, gázveze­tékekkel, vasúti témákkal, addig nem ismert lakossá­gi szolgáltatásokkal is fog­lalkozzanak. S próbálkozá­saik alkalmával az említett Szabó Katalin: „— Kereske­dőből lettem műszerész” o A kis. négyszögletes üveg­pavilonból, ahol beszélge­tünk, lelátni a „szalagra”, amelynek két oldalán — mint telefondróton a fecs­kék — a csinos, gyors és ügyes kezű asszonyok. lá­nyok szorgoskodnak. És ahogy érezni: sem Józsa Gyulának, sem Bíndernének komolyabb gondot nem okoz a velük való törődés, mun­kájuk felügyelete. Megerősít ebben a telepvezető: — Egyívásúakkal, szinte egy szűkebb városrészből to- borzódott gárdával könnyebb boldogulná. Mondjam úgy: egy húron pendülnek. És, miután igyekszünk a ked­vükben járni, keresményü­ket a lehető keretig fejlesz­teni, azt hiszem, a jövőben sem lesz gond velük. Ami pedig a Hámán brigád bron­zát illeti? Biztosra veszem. Miként meggyőződésem, hogy összefogásuk, a telje­sítményükkel növekvő javuk ösztönzően hat a többiekre. Tehát bővülhet a mozgalom, fényesebbre válhat a bronz, a termékek minősége révén pedig gyarapodhat a város jó híre .,. Moldvay Győző tengizi sem az első külföl­di megrendelés, amit telje­sítenek. A dolgozókat sem a pusz­ta „kirándulás" vágya, él­ménye fűti. Nem véletlen, hogy végül is a legráter­mettebbek — a legügyeseb­bek, a legnagyobb gyakor- latúak, a legmegbízhatóbb kollégák közül kerül ki a „különítmény”. Az együttes valamenyi tagjától kemény helytállást követel a temérdek tennivaló, pró­batételt jelent számukra már az otthonuktól elválasztó sok-sok kilométer is. Tény, hogy érdekesebbek, izgalma­sabbak, esetleg még roman- tikusabbak is lesznek az is­merős helytől jóval mesz- szebb töltött műszakok, ám a követelmények összeha­sonlíthatatlanul magasab­bak, mint idehaza eddig bárhol. — A világért serri akar­tuk erőltetni kollégáink részvételét — magyarázza befejezésül az igazgató —, végeredményben tengizi vál­lalkozásunk is csak egy az újabbakból. Elsősorban to­vábbra is a hazai piacon szeretnénk megfelelni a min­denkori igényeknek. A leg­kevésbé sem akarjuk, hogy külföldre irányított gépeink, embereink hiányát az ittho­ni partnereink megérezzék. S reméljük, hogy mindez sikerül! (gyóni) Kurt Hager, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a nemzetközi helyzet alakulá­sáról ír. Rámutat: a milita­rista erők politikája fokoz­za a feszültséget, élezi a nemzetközi helyzetet. A nuk­leáris fegyverek felhalmozá­sa és a hagyományos fegy­verzet tökéletesítése olyan méreteket öltött, hogy ma már egyik fél sem győzhet. A Mongol Népi Forradal­mi Pártnak a következő évekre kitűzött fő feladata a társadalmi termelés foko­zatos fejlesztése, hatékony­ságának fokozása, és e nö­vekedés alapján a dolgozók jólétének növelése. Duma- gijn Szodnom, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is­merteti azt a gazdasági irányvonalat, amelyet a párt legutóbbi, XIX. kongresszu­sán fogadtak el. Michael O’Riordan, Íror­szág Kommunista Pártjának országos elnöke a szakszer­vezetek háborúellenes moz­galmának erősödéséről ír. Hangoztatja: A katonai ki­adások mindenkire súlyos terheket rónak, de különö­sen pusztítók és értelmetle­nek a fejlődő országokra. Hiszen a fegyverkezési haj­sza nagymértékben korlátoz­za legégetőbb társadalmi és gazdasági feladataik megol­dásának, az évszázados el­maradottság leküzdésének lehetőségeit. Az USA hatalmi törekvé­seinek anyagi alapja egy­részt az Egyesült Államok vezető szerepét rögzítő ka­tonai tömb, másrészt az ame­rikai monopóliumok és ban­kok köré szerveződő transz­nacionális tőke példátlan nö­vekedése. A transznacioná­lis tőke hatalma jelenleg Mmikaverseiiy a Mátra Volánnál A Mátra Volán Vállalat­nál is értékelték a szocia­lista brigádvezetők küldöt­tei a tavalyi munkaverseny tapasztalatait. Az elmúlt év­ben személyszállítási, áru- fuvarozási, gépjármű-karban­tartási, ipari és alkalmazot­ti területeken 157 szocialis­ta brigád tevékenykedett. Ezek közül az 1986. évi mun­ka alapján 97 kollektíva ért el arany fokozatot, amelyek közül tíz a Vállalat Kiváló Brigádja címre is jogot ka­pott a küldöttértekezlet dön­tése alapján. A testület a Volán Vál­lalatok Kiváló Brigádja el­ismerésre a gyöngyösi üzem­egység Zalka Máté munkás- brigádját terjesztette fel. A tavalyi tevékenységükért a gyöngyösieket illeti a Ki­váló Üzemegység cim is. „Lengyel bolt” Gyöngyösön A visontai Gagarin Hőerő­mű rekonstrukciójában részt vesznek lengyel szakmunká­sok is, akiket Gyöngyösön, egy többszintes házban he­lyezett el az erőmű. Az itt lakók kényelmét szolgálja az a bolt, amelyet a Gyöngy- szöv ÁFÉSZ létesített. Eb­ben a boltban szinte min­den olyan áruféleség megta­lálható, amely a mindenna­pi élethez szükséges. A bolt vezetője. Füleki Sándor elmondta, hogy ne­gyedosztályú árakon kínálja a választék különböző da­rabjait, és még arra is te­kintettel van, hogy vasár­nap is szolgálatára legyen az itt lakóknak. A büfé decem­berben csaknem 140 ezer fo­rint forgalmat bonyolított le, amit nemcsak megtartani akarnak, hanem még növel­ni is. Ezt a bolt vezetője csak úgy tudja elérni, hogy szabadidejének egy részét az áru beszerzésével tölti el. olyan nagy, hogy szemben áll a nemzeti állam erejé­vel. William Kashtan. a ka­nadai Kommunista Párt fő­titkára ezt Kanada példáján keresztül bizonyítja. Azt szokták mondani, hogy „amiről nem szól az újság és a televízió, az nincs is". Bármilyen paradoxnak hang­zik is ez, sok tekintetben ki­fejezi a való helyzetet. És kiváltképpen áll ez a nem­zetközi életre. A nemzetkö­zi események csak a tájé­koztatás révén válnak a tár­sadalmi tudat fényeivé, csak így tesznek szert ilyen vagy amolyan poltikai jelentőség­re. A tudományos-technikai forradalom a tájékoztatás eszközeit olyan egyetemes és hatékony eszközrendszerré fejlesztette, amely formálja az emberek gondolkodás- módját. következésképpen pedig magatartását is. Jiri Kubka, a Nemzetközi Újság­író Szövetség főtitkára az atomkorban működő újság­író felelősségéről ír. Az iparilag fejlett tőkés országokban az új technoló­giák meghonosodása, az ipa­ri termelés struktúrájának meggyorsult átalakítása mélyreható változásokat idéz elő a társadalom szerkeze­tében. A „rugalmas” munka­időre való áttérés, vállalatok decentralizálása és az ottho­ni munka ösztönzése, a nö­vekvő munkanélküliség, az emberek kiszorítása a ter­melésből még a nyugdíj- korhatár elérése előtt — mindez a társadalomnak, ki­váltképp a társadalom leg­aktívabb. leginkább munka­képes részének felaprózódá­sához vezet. Jacques Moins, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja feltárja a bonyolult tár­sadalmi. politikai folyama­tok ellentmondásait. Kelten az Orionból Ahol lelkes, fiatal nőcsapat gyarapítja Hatvan jó hírét Alig egy esztendeje új cégtábla tűnt fel a7 egyik Hegy­alja úti kapun, jelezve, hogy az Orion Vállalat — a Bajcsy- Zsilinszky úti megtelepedést követően — bővítkezik Hatvan­ban. Az üzemcsarnokokat, amelyek jelentős beruházással újultak meg, a Lenin Termelőszövetkezettől bérlik. Saját tulajdon viszont a már létrehívott szalagsor, amelyen feke­te-fehér televíziókhoz készülnek a nyomtatott áramköri lapok. Továbbá friss, fiatal d gárda, amely itt dolgozik, s tagjai zömmel szoknyát viselnek. Honnan, mi hozta ide őket? Miért hagyták ott annyian korábbi munkaterületü­ket? Majdnem általános, amit válaszként kapunk. Megjelent a Béke és Szocializmus 2-es száma

Next

/
Thumbnails
Contents