Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

4. i'm.i'.H NÉPÚJSÁG, 1987. március 16., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Szülőföldjeim Elsősorban az irodalomba­rátok számára kínált tartal­mas kikapcsolódást, mara­dandó élményeket a márci­us nyolcadikán, vasárnap es­te vetített Szülőföldjeim cí­mű műsor, amelynek kere­tében a kitűnő novellista, az Európa-szerte ismert dráma­író, Szakonyi Károly kalau­zolt el minket azokra a he­lyekre, tájakra, ahol szüle­tett, ahol gyermek- és ifjú­korának esztendeit töltötte. Természetesen nem csaló­dott az a néző sem, aki nem vonzódik különösképp a li- teratúrához. hiszen ahogy so­rakoznak mögöttünk az évek, egyre szívesebben tallózunk ifjúságunk emlékképei kö­zött. akaratlanul is azt ku­tatva: mit adott nekünk az otthon, a szülők, a rokon­ság, a hajdani kollégák, ba­rátok köre. Kimondatlanul is leltározzuk azt az útravalót, amit kaptunk, s gazdagítva szeretnénk továbbadni azok­nak. akik hozzánk közel áll­nak, akik figyelnek szavunk­ra, aki'k igényt tartanak ön­zetlenül ajánlott intelmeink­re. A toliforgatás mestere épp ezért vállalkozott izgalmas portyára. Invitált, kimondat­lanul is arra kért bennün­ket: legyünk kísérői, társai ezen az izgalmas, oknyomo­zó körúton. Megérte, mert készség­gel szólt — többek között — arról, hogy az egykori ér­zelmi motívumok, a sértet­lenül őrzött történetek ho­gyan, milyen módon épülnek be a művek sokaságába. Ügy is fogalmazhatnánk: belép­hettünk alkotóműhelyébe. Ekként jártunk Pesten és Budán, valamint Győr-Sop- ron megyében, sót Burgen- landban is. Ismét rádöbben­tünk arra. hogy nem velünk kezdődött minden, hanem egy több évezredes folyamat részei vagyunk, s tisztelettel kell adóznunk őseink hagya­tékának, mert ez a szelle­mi-emocionális örökség ta­gadva is befolyásolja, sót olykor meg is határozza tet­teinket. cselekedeteinket. Ezért vált ez a program közérdekűvé. Az se mellé­kes. hogy nem maradt el a ráadás, ugyanis az ötvenöt perc arra is jó volt, hogy kirajzolódjék előttünk a fő­szereplő megnyerő portréja. Munkáit milliók becsülik, értékelik, most megismerhet­ték az embert is. akitől ide­gen mindenféle művészi al­lűr. bántó póz, aki minden­napos elfoglaltságát küldetés­nek tekinti, s hisz abban, hogy a szülőföldekről ívelő utak egymás felé vezetnek. Holnap még inkább, mint ma . . . Pécsi István Összefüggések Ha kellően filozofikus han­gulatba révedünk. akkor el­mondhatjuk: az élet is egy nagy sorozat, a televízió te­hát jól teszi, hogy nem bo­csát ki a markából, hanem fogva tart bennünket. A dol­ga ugyanis az, hogy tükröz­ze az életet, így hát a leg­kézenfekvőbb számára. ha gyorsan szerez egy több száz részes szériát, s egyik részt a másik után vetítve, meg­szabadul a műsorszerkesz­tés felesleges gondjaitól. Lehet, hogy ez a némileg kesernyés és túlzó gondolko­dásmód tévútra vezeti a né­zőt, de egy tény: alig, hogy gyors ütemben elszirénáztak a Mentők, hetente kétszer, az ismétlésekkel együtt négyszer boldogítva a nagyérdeműt, máris megjelent a Juanita, elfoglalva a keddi, szerdai, majd a csütörtöki „főmű­sort”. Ami azt illeti, egy kis pihenőt tarthattunk volna, mert alig szokunk meg egy­két arcot, figurát, máris to­vább kell lépni, újabb és újabb „családtagokat" szük­séges befogadnunk ottho­nunkba. Azért ez nem köny_ nyű, mert a lakásunk nem tágítható a végtelenségig, s ha már beköltözött hoz­zánk Isaura, az összes pere­puttyával együtt, jó darab időnek el kellett telni, míg Jandera doktornak is helyet szorítottunk. S végre a né­pes vendégsereg megoszto­zott figyelmünkön és szívün­kön, de egy spanyol szépség kért ibebocsátást. Ilyenkor az ember mit te­het, széttárja a karját, s kö­rülmutat: ha elfér, jöhet. De aztán hamarosan kiderül, hogy háromnak kéne ki­menni ahhoz, hogy egy be­jöhessen. így tehát érdemes volna arra is gondolni, hogy egy-egy ilyen nagyobb „fa­latnak" holdudvara is van, s a valódi takarékosságot az szolgálja, ha megérzik a szerkesztők azt a lélektani pillanatot, amikor újra szí­vébe zárhatja az ország az éppen esedékes „hőst". Hasonlóan járt például an­nak idején a Maláj tigris, amely a mozikban részvét- lenség mellett futott le elő­ször. Később épp olyan pil­lanatot „csípett el" a tele vízióban, amikor jött. látott és győzött. Akadnak olyan időszakok, amikor a leg vonzóbb figura sem élne meg, máskor meg valóságos diadalmenet a vetítés. Nem könnyen vergődne most a hazai élvonalba az Angyal, ahogy Kloss kapitány sem. Nem megfejthetetlen a titok, csak hát nagyobb realizmust kell tanúsítani: a műsort nem érdemes egy tömbből farag ni. néha érdemes elaprózni, másfajta összefüggésekben gondolkodni, mint egy-egy sorozat. Érdekes: a hét legjobb filmjét, a Fame címűt, hogy „eldugták" a szombati prog­ramban. Pedig ez a „zenélő filmkocka" is lehetett volna egy komoly építőköve a nagy egésznek. Gábor László Szolgáltatások a gyöngyösi fonotékában A gyöngyösi városi könyv­tárban korszerű zenei rész­leg várja az érdeklődőket. A megnövekedett igényeket jól tükrözi, hogy az elmúlt évben megduplázódott az ide betérők száma. Az álta­lános és középiskolások ré­szére rendhagyó zenei és iro­dalmi órák tartására is le­hetőség nyílik. A 3500 hang­lemezből ki-ki megtalálhat­ja az érdeklődési körének megfelelőt. A komoly zenei és irodalmi lemezeken túl a legfrissebb könnyűzenei új­donságok is meghallgatha­tók. A nyelvtanulást több, mint 300 hangszalag segíti. Újdon­ság, hogy a hangzó anyagok másolására is mód van, mi­nimális térítési díj ellenében MŰVELŐDÉSI FOLYAMATOKBAN GONDOLKOZVA A hatvani ifjúsági ház útkeresése A Hatvan Városi Ifjúsági Ház és Művelődési Köz­pont 1986 novemberében nyitotta meg kapuit. Az el­telt rövid időszak alatt nem beszélhetünk még hagyo­mányteremtésről, hiszen az indulás nehézségein épp, hogy túljutottak. A város közművelődésében sajátos helyet foglalnak el, hiszen elsősorban az ifjúsággal kell törődniük. — A legfontosabb, hogy megtaláljuk a helyes kiin­dulási alapokat, s felderít­sük a helyi sajátosságokat — kezdi a bemutatkozást dr. Kasza Sándor megbízott igazgató. — Nem szeret­nék arról beszélni, hogy ideálisan mennyi pénzre len­ne szükségünk, mert ez a gondolkodásmód nem ter­mékeny. Csak a tények és lehetőségek tudomásulvéte­lével lehet munkához látni. Hatvanban egy eddig is sok új formát alkalmazó, friss szemléletű kulturális életbe kapcsolódott be ez az intézmény. Elég ha a könyv­tár. a TIT, a Hatvani Galé­ria és a közművelődési egye­sület tevékenységére utalok. — Miben találták meg sa­játos lehetőségeiket, s mi­lyen feladatok adódtak eb­ből? — Különösen a kezdéskor, a helyzet feltérképezésekor segítettek sokat az előbb em­lített intézmények munka­társai. A leglényegesebb a helyi társadalomban rejlő te­hetőségek kihasználása. Több találkozót szeretnénk szer­vezni. hogy a város vezetői és a fiatalok kicserélhetnék nézeteiket. Távlati terv ugyan, de ezt a célt szolgál­ja majd a városi tévé- és hangoshíradó létrehozása is, melybe mi is bekapcsoló­dunk. Másik megoldandó gondunk a munkahelyekkel kialakítandó kapcsolat. Jog­gal várják el a gazdálkodó egységek, hogy tegyünk az asztalra valamit. Egyik fő törekvésünk, hogy segítsük a gazdaságot a magunk mód­ján. A nehézséget az jelen­ti, hogy nem mindig tudnak mit kezdeni a művelődéssel, sokszor csak nyűgnek tekin­tik. Pedig a reformfolyama­tok sikere az embereken múlna elsősorban. Az üze­meknél persze a szakmai képzést tartják az elsőnek. A mi intézményünk a számí­tástechnikai lehetőségek fej­lesztésével tud segíteni. Környékünkön öt termelő- szövetkezet és Íjét állami gazdaság tevékenykedik. Ná­luk kulcskérdés a növényvé­delem. Éppen most' szerve­zünk egy kiállítással egybe­kötött szakmai fórumot. Meg­győződésem, hogy ha a költ­ségeket közösen vállalják, adatbázisai lehetünk így egy korszerű mezőgazdasági ter­melésnek. A mi számítás­technikai berendezéseink hasznosíthatóak ezen a té­ren is. Távlatilag egy agrár­klub létrehozása is lehetsé­ges. Ezentúl a vállalati műve­lődési bizottságoknak szak­mai segítséget nyújtunk; tan­folyamok szervezésével és folyamatos konzultációk biz­tosításával. Az itteni közös­ségekhez eljuttatjuk kulturá­lis kínálatunkat, hogy vá­laszthassanak és jelezzék igé­nyeiket. — Sokat hallunk a klub­mozgalom, s bizonyos for­mák válságáról. Egyre ne­hezebb a szervezés: itt mi­lyen módon szeretnék az if­júságot aktivizálni? — A fiatalokat érintő ak­tuális gazdasági-társadalmi folyamatok megértéséhez a HVG-klubunk és az Iránytű című sorozatunk adja a leg­jobb támpontot. Az itt meg­mutatkozó érdeklődést sze­retnénk kihasználni. A fia­talok önszervező képességét kell erősíteni. Kerüljük a közvetlen beavatkozást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magukra hagyjuk őket. Így jött létre az avantgárd ze­nei klub, a break és az ön- ' ismereti kör, ahol természe­tes igények formálták a kö­zösségeket. Nem titkolt cé­lunk. egy ifjúsági kulturális egyesület létrehozása. Ez látszik a legalkalmasabbnak arra, hogy saját arculatuk­nak megfelelően kapcsolód­janak hozzánk a fiatalok. — Manapság szomorú sta­tisztikák látnak napvilágot, melyek az életmód torzulá­sáról árulkodnak. Sajnos, a fiatalok sem jelentenek ki­vételt. Mit tudnak értük e vonatkozásban tenni? — Olyan országos jelen­ségekről van szó, amelyek városunkat sem kerülik el. Segítenünk kell az egészsé­ges életmód kialakításában. Az ismeretterjesztéstől a lel­ki épség jegyében szervező­dött csoportokig számos te­rületen szeretnének vonzó lehetőségeket teremteni. Ezt a célt szolgálja a tömegsport népszerűsítése is. Mi. rend­szeres, folyamatos, a min­dennapi élet szerves részét képező tevékenységnek te­kintjük ezt. A szokássá váló országjárás, a családi ver­seny. utcabajnokság, a test­építés a mi malmunkra hajt­ja a vizet. A pillanatnyi fel­lángolások eredményei két­ségesek. Ezért művelődési folyamatokban gondolko­dunk. A mindennapokban jelen lévő értékes mozzana­tokat szükséges felerősíteni, ezekhez kapcsolódni, ezek sorát szinte észrevétlenül tu­datosítva, irányítva. Azt persze tudjuk, hogy a mi munkánk nem adhat vég­leges megoldást valamennyi problémára. Az a legbizta­tóbb, hogy partnereink kö­zös ügynek tekintik a műve­lődést. Ezért nem maradunk magunkra, ami annál is lé­nyegesebb, mert még csak az út elején járunk . .. (B. Szabó) TÖPRENGETÖ 4 férfítéle A férfiaknál a szerelem rendszerint csak epizód, amely a mindennapi élet egyéb ügyei között foglal he­lyet. még a regényben olyan fontossággal és jelentőséggel ruháznák fel, ami nem fe­lel meg a való életnek. Ke­vés férfi van, akinek a sze­relem a legfontosabb a vi­lágon, és ezek nem is na­gyon érdekesek. Még a nők is — akiknek pedig egész életük a szerelem körül fo­rog — lenézik őket. Bár a mindenekfölött való szen­vedély hízelgő és izgató ha­tással van az asszonyokra. szánalmas teremtésnek tart­ják az ilyen férfiakat. (Somerset Maugham) Szerelem? Kinevette azo­kat a barátait, akik egy lány vagy asszony miatt jajveszé- keltek. Számára a dolog el­intéződött a két test össze­csapásával. Nyugodtan di­csekedhetett azzal, hogy akit meg akart kapni, meg is kapta mindig. Nem volt eb­ben .gemmi boszorkányság. Szép fiú volt, gavallér, tu­dott a nőkkel bánni, tisztel­te és ünnepelte őket, hízel- gett és könyörgött nekik mindaddig, amíg vonakod­tak, és lenézte őket, mihelyt hajlottak szavára. Számára a férfinak a nővel szemben egyetlen kötelessége volt csak: hogy férfi legyen. (Heltai Jenő) (Biberach mondja): „Sok férfiak — tudom magamról — az olyat, ki könnyű győ­zelmet ígér, azért se szíve­lik. de legyen a meghódítás nehéz, már akkor ők, csak puszta büszkeségből is, belé szeretnek”. (Katona József) A férfi végtelen önzésé­ben nem vette észre a két főbenjáró élvezeti cikk, a nő és rostélyos közötti lé­nyeges különbséget: hogy a rostélyos nem harap vissza, de a nő visszaharap. (Karinthy Frigyes) Kilencvenhat brigád vett részt A Tiszta szívvel vetélkedő József Attila halálának kö­zelgő 50. évfordulója tiszte­letére hirdette meg a múlt esztendő őszén a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Népszava Lap- és Könyvki­adó Vállalat, a Magyar Te­levízióval közösen, a Tiszta szívvel irodalmi vetélkedőt művelődő kisközösségek szá­mára. A rendezvény megyei lebonyolítását az SZMT köz­ponti könyvtára vállalta. A részletes kiírást októ­ber végén, november elején kapták meg a munkahelyi alapszervezetek. A nagyfokú érdeklődésre jellemző, hogy mintegy 18 megyei vállalat, intézmény kilencvenhat bri­gádja küldte be nevezését. A háromtagú csapatok közpon­ti tematika alapján készül­hettek föl a helyi fordulók­ra. A téma felöleli nem csupán József Attila költé­szetét, hanem a huszadik századi irodalom jelentős al­kotásait is. Január—február hónapban tíz helyszínen zajlottak az általában nyolcfordulós ve­télkedők. A nagy érdeklő­désre jellemző volt, hogy az egri Finomszerelvénygyárból tíz, a Mátravidéki Fémmű- vekből 19, a gyöngyösi Ipa­pari Szerelvény- és Gépgyár­ból 20 brigád versenyzői vál­lalták a „vizsgáztatást”. Vé­gül is tíz csapat jutott to­vább a megyei döntőbe, melyre előreláthatóan Eger­ben. a könyvheti rendezvé­nyek keretében kerül sor. Fantasztikum és társadalmi dráma Új alkotások a film­klubokban Nyolc új alkotást mutatnak be a közeljövőben az or­szágos filmklubhálózatban, így megyénkben is. Elsőként az Egri Ifjúsági Házban, majd a gyöngyösi Művész­ben. ezt követően pedig a hevesi, füzesabonyi és hat­vani Vörös Csillagban vetí­tik a sorozat darabjait. A megyeszékhely közönsé­ge februárban már találkoz­hatott Eric Rohmer Félhol­das éjszakák című művével. A hatvanas évekbeli Fran­co Sponyolországáról, az em­beri kiszolgáltatottságról raj­zol megrendítő képet az Ap­rószentek — Mario Camus filmje, amely a napokban te­kinthető meg. A márciusi vetítéseken ta­lálkozhatnak a művészeti ág kedvelői; a népszerű Woody Allen Broadway Danny Rose című munkájával, amelyben a művész ezúttal egy meg­lehetősen ügyetlen impresz. száriót kelt- életre, aki párt- fogoltjaival különös kalan­dokba. keveredik. Egy nyári hadgyakorlatról elkalandozó tartalékosok hol vidám, hol szomorú históriáját beszéli el a Bolygók együttállása című szovjet film. Az O-bi, O-ba Piotr Szul- kin lengyel rendező tudomá­nyos-fantasztikus elemekkel átszőtt alkotása egy nukleá­ris katasztrófát átélő em­bercsoport küzdelmeit eleve­níti fel. A századfordulón játszódik a Gregorio Cortez balladája, amelynek színhe­lye Texas állam. Egy ártat­lanul meghurtolt férfi sor­sának bemutatásával a me­xikói kisebbség mostoha éle­tét példázza. Alain Resnais — a Tavaly Marienbadban, a Szerelmem, Hiroshima, a Há­borúnak vége világhírű ren­dezőjének új produkcióját is láthatja a hazái közönség. A Halálos szerelem főszereplői között találjuk például a Truffaut-filmekből ismert Fanny Ardant is. A XVI— XVII. század fordulójának Olaszországába kalauzolja el nézőit az az angol film, ame­lyet Derek Jarman készített a híres festő. Caravaggio életéről.

Next

/
Thumbnails
Contents