Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. március 14., szombat AHOL BARÁTOK A PÁCIENSEK Kórház az állatoknak Buksi nyugtalanul fongat- ja szemelt. Föltápászkodik — szűk neki a betonailapza- tú ketrec. Szomorúan ros- kad le: nem a gazdi érkezett. A nagytermetű fehér kuvasz egy hete lakója az egri állatkórháznak. — Vírusos bélgyulladással hozták be — tájékoztat dr. Kovács László állatorvos. — Infúziót kapott és tablettákat. Még egyikét nap, és újra otthon lehet. Buksi — mii neveztük el így — jól tűri a kezelést. Azért se acsarkodik, hogy pár centivel odébb sűrű rá- csú „szálláshelyen” két macska most a lakótárs, ókelmék a gazdáikat marták meg. Ilyenkor pedig a teendő : kéthetes megfigyelés, hogy nem veszettségről van-e szó. Tavaly hazánkban két ember halt meg ebben a gyógyíthatatlan betegségben ... Kilenc kismalac és a császármetszés Buksinak nemigen volt kedve körülnézni, amikor ide került. Ha most sétára indulna, a hátsó szárnyban kilenc kismalacot látogathatna meg. — Az anyjuk egy héttel az ellési idő előtt adott nekik életet — meséli a doktor. — Tizenkilencen voltak, de csak ezek maradtak meg. Két nappal a fialás után a koca sajnos kimúlt. A szomszédos helyiségben jól megfér egymással tehén és ló. A tófalui tsz-bőil hozott magyar félvér érthetően bosszús: patkolá&kor meg- szegelték! Alig tudja csití- tani gondozója, Tokay László. A gyógyulás ideje 10—14 nap. Szokatlan a környezet, csak nem olyan a takarmány se, mint odahaza. Az istálló többi részét szarvas- marhák foglalják el. Legtöbbjüknek — kapom a felvilágosítást — az emésztésével van gond. A szemben levő épületben viszont operációra készülnek. Besenyőtelki gazdálkodó tarkája várakozik kikötve. Császármetszés következik. Az állatot állva tartják, s helyileg érzéstelenítik. Így egyszerűbb. A stábban dr. Kecskés Vilmos gyakornok az operatőr. Ott szorgoskodnak a többiek: a szaksegéd Montvai Béla, Ze- lei Zsolt, Petres Gábor és Tokay László ápolók. Szőrtel enítés, fertőtlenítés, majd másfél arasznyi vágás a bal horpaszon A minőségtói a megelőzésig Az intézmény persze, nemcsak a beteg négylábúak, szárnyasok és más jószágok hospitálja. Állategészség- ségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, immár 1985 januárja óta. — Űj szárnyat építtettünk — mondja dr. Kőházi István igazgató-főállatorvos —. ahol az állati eredetű élelmiszerek minőségét vizsgáljuk. Igaz, ez a tevékenység már 1983-ban is megvolt. Élelmiszer-higiéniai részlegünkben arra adjuk meg a választ, fogyaszthatok-e ezek a termékek. Igazolást adunk ki a húsvizsgálatról. Emellett központi állategészségügyi Dr. Kőházi István igazgató-főállatorvos : „Legfontosabb a megelőzés !” (Fotó: Tóth Gizella) Laboratóriumunkban rendszeresen figyelemmel kísérjük, pem lépett-e fel valamilyen kór. Vizsgáljuk a mezőgazdasági nagyüzemek állatállományát. Vér- és pa- razitológiai megfigyeléseket tartunk a sertéseknél, a szarvasmarháiknál és a ju- hoknál. Kórházi részlegünkben pedig kezeléssel foglalkozunk. Együttvéve 131-en dolgozunk. Állatorvosok, laboránsok, gondozók. — Gazdasági szempontból sem érdektelen, milyen rne- gyénk állatállományának az egészsége'! — Elég, ha csak azt mondom, Hevesben 15 esztendeje nem fordult elő nagy gazdasági kárt okozó fertőzés. Szarvasmarháink 1982 óta mentesek a gümőkórtól és a brucellózistól. Idén indítjuk azt a többéves programot, amellyel a sertések járványos megbetegedéseit igyekszünk kiküszöbölni. — A megelőzésben azért az állattartóknak is vannak kötelességeik ... — Az emberekre is átterjedő, illetve a gazdasági kárt előidéző fertőzések észlelésekor azonnal bejelentést kell tenniük. Ugyanígy túrni, hogy a mentesítést — akár végső eszközként a kiirtással is — elvégezzük! De a bajok megelőzéséért sokat tehetnek orvosaink is! Főképp a kellő felvilágosítással, hisz faluhelyen ugyancsak adnak a szavukra. — Említett szolgáltató tevékenységet is. — Ez érvényes egyaránt a gazdasági haszonállatok és a kedvtelésből tartottak megvizsgálására, gyógykezelésére. Természetesen központilag meghatározott tarifa alapján ... Kaloda, hidraulikus döntőasztal A befejező mozzanatok az új élet világra segítésénél. Megszenvednek a csoport tagjai, mire kiráncigál- ják a méhből a 70 kilónyi bikaborjút. Sajnos, már nem él. Megfulladt. Késve hozták az anyját. Az esély ilyenkor egyébként is< 50 százalékos az életben maradásra. Mérjük. hetven percnél állt meg az óramutató. Vannak ennél rövidebb, de hosszabb beavatkozások is. — Ez- a fülcsonkítás — mutat dr. Kovács László az altatástól még bágyadt óriás snauzer-kölyökre — harminc-negyven perc. ötvenig tartott egy lónál a fülsipoly kimetszése. Máskor meg a rejtettheréjű mén gyógyítása több mint két órába tellett. Az úgynevezett nagyállatműtő elég ridegnek tűnik. A kalodával, ahol a lovak kezelése folyik, a hidraulikus döntőasztallal. amely a szarvasmarhák fej- és tőgy- műtéteinél tesz jó szolgálatot. Egy helyiséggel odébb már barátságosabb a kisállatoknak való operációs szoba. Megfordulnak itt közönséges baromfiak és madárritkaságok. Doromboló, dörgö- lődő cicák és mély hangú, morgós dogok, dobermannok. — Egyszer nemes csincsilla nyállal jött a gazdája — emlékezik egyik esetére Kovács doktor. — Beszorult valahová a hátsó végtagja. Sikerült úgy amputálni, hogy azért még tudott mozogni szegény. De lakónk volt már arany hörcsög, ék- szerteknőc is. Ami az ember dolga Buksi addigra már biztos rég elfelejti az itt töltött napokat, mire bekövetkezik, amit az igazgató ígér: — Ebben az évben szeretnénk felújítani a kisállatok ..hálótermeit”. Mozgathatókkal cseréljük fel a mostani betonba ágyazott ketreceket. Ezek barátságosabbak, s ami a fő, köny- nyebben tisztíthatok, fer- tőtleníthetők. Nem maradhat el, hogy szóba ne hozzuk ember és állat kapcsolatát. Kísérőink szerint az nem is lehet jó állatorvos, aki nem szereti a jószágokat. Kőházi doktornak például tengerimalac és papagájkorszak után már egy Betyár névre hallgató magyar vizslája is van. Kovács doktor felesége viszont egy perzsa macskáért rajong. Megemlítik egyiiik egyetemi tanárukat, aki hüllők társaságában érzi magát a legjobban. Rémálom lehet úgy felelni, hogy a vizsgáztató háta mögött kígyó csörög — — Az állatokkal való törődés fontos lehet például a gyerek magatartásának formálásában is — fogalmazza meg dr. Kőházi István. — Hisz, morvájuk a kutyát rendszeresen etetni, sétáltatni kell. Egyfajta felelősségérzetet is kialakíthat. Persze, van ennek egy értelmes, egészséges határa. Van, aki tizenvalahány macskát tart a lakásban. Ez közegészségügyi szempontból is káros lehet. Mint ahogy állatkínzó dolog nagytermetű kuvaszt, vagy szabadságot szerető pulit emeletes házban nevelni. Sok gondot okoznak a kóbor ebek is. Tavasz tájékán — február—márciusban van a kötelező védőoltás —, amikor az adót is megállapítják, fura módon felszökik a számuk ... Igen veszélyesek lehetnek: nemrég Pető- fibányán majdnem széttéptek egy gyereket. Befogásuk a gyepmesterek feladata, akik viszont a tanácsok alkalmazásában vannak. így hiába is telefonálnak a kórháznak. Mindez után érthető a mondás: némelykor nem is az igazi páciensek, hanem gazdáik szorulnának kezelésre . . . Szalay Zoltán Szomorú dolog a kórházi ketrec, de Buksi Császármetszés — az operatőr dr. Kecskés hamarosan elhagyhatja Vilmos gyakornok Versenyben vagyunk az OTP-vef Beszélgetés a Szövosz takarékszövetkezeti főosztályvezetőjével A takarékszövetkezeteket a közvélemény csak úgy ismeri, hogy a falusi bankok. A legutóbbi időben ez már nem pontosan fedi a valóságot, hiszen a városokban is terjeszkednek, s Budapest 15 kerületében már fiókokat nyitottak. Sok mindenre vállalkozhatnak ma már. olyan feladatok is a munkájukhoz tartoznak, amelyekről régebben csak álmodtak. Munkájuk eredményességét jelzi, hogy öt év alatt hatszorosára nőtt nyereségük. Mi van a változások hátterében ? — kérdeztük dr. Majoros Annát, a Szövosz takarékszövetkezeti főosztályának vezetőjét. — Hány takarékszövetkezet van ma Magyarországon, és mennyi a taglétszámuk? — A szövetkezetek száma 260, taglétszámuk csaknem kétmillió, részjegyalapjuk pedig 2,2 milliárd forint. — Tehát több a takarékszövetkezeti tag, mint az áfész-tag. A közvéleményben mégis az áfész-ek ismertebbek. Hogyan lehetséges ez? — Természetes, hogy az áfész-eket jobban ismerik, hiszen minden faluban van boltjuk. Aki manapság falun kenyeret, tejet vásárol, csaknem bizonyos lehet benne, hogy valamelyik szövetkezeti boltban veszi. Persze a takarékszövetkezetek is sok faluban jelen vannak, a 260 szövetkezetnek 1648 üzlete van. A viszonylag kisebb ismertség azzal van összefüggésben, hogy korábban a takarékszövetkezetek sok olyan szolgáltatást nem nyújthattak, amelyeket az OTP adott. Elterjedt az az egyébként helytelen szóhasználat, hogy az áruvásárlási hitelt egyszerűen csak OTP. hitelnek emlegetik, s a lakossági betétek helyett is gyakran OTP-betéteket említenek még a szakemberek is. Ezek nem fedik a valóságot, hiszen a takarékszövetkezetek is adnak áruvásárlási kölcsönöket és a lakossági- betéteknek is több mint 14 százalékát kezelik. A lényeg azt hiszem az, hogy a takarékszövetkezetek szolgáltatásainak köre csak a legutóbbi öt évben bővült jól érzékelhetően és gyors ütemben. Ma már néhány kivételtől eltekintve a szövetkezeti szolgáltatások száma megegyezik a takarék- pénztáréval. — A szolgáltatások kiterjesztése a magyarázata a legújabb öt esztendő fejlődésének is? — Ez is az egyik magyarázat, de a gondos és figyelmes kiszolgálás is vonzza a tags&qot. A takarékszövetkezetek öt év alatt csaknem annyi betétet gyűjtöttek, mint az azt megelőző negyedszázadban, s a betét összege meghaladja a 40 milliárd forintot. Ugyancsak öt év alatt 116 százalékkal növelték bevételeiket, a tervciklusban elért 1,7 milliárd forint nyereségük 1,1 milliárddal több, mint az V. ötéves tervidőszakban volt. E méretek és a kiterjedt szolgáltatások azt is jól érzékeltetik, hogy a takarék- szövetkezeteket ismerik a falvakban. — A takarékszövetkezeti vagy a takarékpénztári hálózat a régebbi? — Lakossági pénzintézetként a szövetkezetek korábbiak, hiszen már a háború előtt is működtek hitelszövetkezetek. A szövetkezeti formák között is elsők voltak, mert Magyarországon is a hitelszövetkezetekkel indult a szövetkezeti mozgalom. Az államosítás után viszont csak 1957-ben kezdte meg működését az első takarékszövetkezet . — Napjainkban teret hódítanak a takarékszövetkezetek a városokban is. Csak Budapesten 15 fiókot nyitottak meg 1986 májusától. — Jelenleg a fővárosban 5496 tagjuk van a takarék- szövetkezeteknek, részjegyeik összege 87 millió forint. A fővárosi kirendeltségek betétállománya 73 millió forint, s több mint 85 millió forint kölcsönt adtak a hozzájuk fordulóknak. — Vannak arról információik, hogy miként vélekedik erről az OTP? — Ügy tudjuk, hogy a takarékpénztári fiókok dolgozói örülnek a szövetkezeti terjeszkedésnek, hiszen üzleteik többségében zsúfoltak, s alkalmazottaik igen sokat dolgoznak, hogy ki tudják szolgálni ügyfeleiket. Persze azt is természetesnek tartom, hogy némi féltékenységgel nézik a takarékszövetkezeti üzletnyitásokat. — Fordítsuk meg a kérdést. A takarékszövetkezetek örülnének az OTP terjeszkedésének? — Napjainkban a verseny idejét éljük, ezzel szembe kell nézni és vállalni kell a kihívást. Ez tény, akár örülünk neki, akár nem. Én személy szerint versenypárti vagyok, ez ugyanis a nagyobb teljesítményekre sarkall. — A szövetkezeti mozgalomban sokfelé hallani,- hogy nem mindig azonosak a verseny feltételei az állami vállalatokéval vagy a magánszektorral. így van ez a takarékszövetkezeti mozgalomban is? — így, bár el kell ismerni, hogy a legutóbbi öt évben kedvező változások következtek be. Már csak néhány területen vannak hátrányban a takarékszövetkezetek az OTP-vei szemben. — A takarékszövetkezetek nem mondanak le az ötletekről. Legújabb céljuk a bankká szerveződés. — A hivatalos besorolások szerint a szövetkezetek már korábban megkapták a banki státuszt, s így számos banki funkciót elláthattak. A lehetőség azonban nem jelenti azt, hogy minden szövetkezet egy csapásra igazi bankká vált. A cél most az. hogy a szövetkezeti önállóság és az előnyös sajátosságok megőrzése mellett takarékszövetkezeti bank részvénytársaságot hozzunk létre. Ügy tűnik, ez a tervünk már az idén megvalósul. Fontos érdeke fűződik ehhez a mozgalomnak és a népgazdaságnak egyaránt, hiszen a bank révén felgyorsulhat a tőkeáramlás, megszűnnek a takarékszövetkezeti hálózat szétaprózottságából származó hátrányok. — Végezetül egy személyes kérdés: ha felesleges pénzem volna és éppen valamelyik takarékszövetkezetnél tagként szeretném azt elhelyezni, milyen előnyöket élveznék? — Korábban szövetkezeti tagnak kellett lenni ahhoz. hogy a hozzánk forduló hitelt kaphasson. 1986 január, jától megszűnt ez a megkülönböztetés, azoknak is folyósítunk hitelt, akik nem tagjai a szövetkezeteknek. Ez a helyzet viszont erősíti azt a követelményt, hogy a szövetkezet tagközpontú legyen, gazdagítsa kapcsolatait létrehozóival. A tagsággal kapcsolatos előnyökről általában nem lehet beszélni, hiszen a szövetkezetek más-más formáját alkalmazzák a tagsági kapcsolatok ápolásának. Csak néhány példa: egyes szövetkezetek tagjaikat előnyben részesítik a hitelek folyósításánál — s amíg hevesebb a hitel mint az igénylő, ez nem lényegtelen — kamat- illetve kezelési költségkedvezményt adnak, utazásaikat önköltségesen szervezik, átutalási betétszámlájukat ingyen vezetik, ifjúsági betéttel ajándékozzák meg a tagok gyermekeit, téli tüzelőt vásárolnak nekik, és még lehetne folytató ni. A lényeg az, hogy mindenütt igyekeznek szolgáltatásaikat vonzóvá tenni, tagjaikat megbecsülni, hiszen a szövetkezeti eszme hordozója a tagság. V. F. J. Figyelem Nem ritkaság egy-egy ülésen, tanácskozáson, hogy miközben a hozzászólás hangzik — a7 „elnöklő" személy, vagy éppenséggel az „elnökség" több tagja is: beszélget .. . Száll a szó a sorokból gondokat, vágyakat, javaslatokat, kívánságokat fogalmaz valaki, s aligha pusztán csak azért, mert jólesik fülének, amit hall. Ám, ahová címezi — ott, láthatóan nem különösebben kíváncsiak rá, mert ha figyelmet érdemlőnek, érdekesnek találnák, bizonyára eszükbe sem jutna a tereferélés. Sajnálom, őszintén sajnálom mindazokat, akik az ilyesfajta sértést újra meg újra, itt is, ott is „lenyelik”. Már a fáradság miatt is, amit a felszólalásra jelentkezés, aztán pedig a megfogalmazott gondolatok kimondása okoz. A véleményformálásért meg leginkább, hiszen az kerül csak igazán erőfeszítésbe, hiszen általában alapos elmélyedést kíván a napirendre került témában, a saját tapasztalatok mellett többnyire mások észrevételeinek, álláspontjainak, kéréseinek egybegyűjtésére, összegzésére is szükség van, mivel nem mindig 'szerencsés dolog csupán egyéni problémákkal, elképzelésekkel a társak elé állni, nyilvánosság előtt szerepelni. Szóval, ha az egyszerű kiállás sem éppen könnyű, még nehezebb beszélni, is ott „lenn’’. S ha már a kéznyújtás elismerést érdemel, főleg tisztelet kell, hogy illesse a szót. Még akkor is, ha netalán egyedi, sajátos gondolatokat közvetít. Esetleg olykor éppen ezért, mert valami újat ad, olyant ami egyébként meglehet, hogy magunktól eszünkbe sem jutna, előttünk továbra is vagy éppenséggel örökre rejtve maradna. így viszont bővíti az ismereteinket, valamiben biztosan előbbre visz bennünket. Korántsem a fecsegők, a notórius felszólalók, a semmitmondó felszólalások számára hiányolom a néha-néha elsikkadó figyelmet. Azoknak keveslem, kifogásolom a tiszteletet, akik mindenféle nógatás nélkül is okos dolgokról beszélnek, mialatt az asztal élén vagy a pulpituson kedélyesen cseverésznek, uram bocsá' nevetgélnek, fülük mellett könnyelműen és bosszantóan eleresztve a többet érő szót. Ébreszthet egy-egy szó, mondás újabb gondolatot természetesen „odafenn” is, s lehet, persze, hogy lehet reagálni rá, hozzáfűzhető a megjegyzés — de tisztességesebb, ha ez egyelőre csak egy papírlapra kerül, a jegyzetfüzetbe. A szomszéddal való „konzultáció'' pedig későbbre marad. S a választ legelőször az kapja, aki leginkább várja, aki ennek kedvéért kért szót. így az illendőbb. Gyóni Gyula
