Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. mórcius 3., kedd 3* HAZÁNK ÉS A KÖZÖS PIAC Megállapodás születik? Minden jel. a felgyorsult párbeszéd erre vall. hogy küszöbön állnak Magyarország és az Európai Gazda­sági Közösség (közkeletűbb elnevezéssel a Közös Piac) hivatalos tárgyalásai egy átfogó kereskedelmi megálla­podás létrejöttétől. A tárgyalásoknak persze előfeltétele, hogy az EGK végrehajtó szerve, a brüsszeli bizottság megkapja a felhatalmazást a tizenkét tagállam kor­mányától. Ez minden bizonnyal belátható időn belül megtörténik. Vizlágvító automaták Nagy­kanizsáról Korszerű vízkezelő auto­matákat gyártanak Nagy­kanizsán. az Április 4. Gépgyár Hidroplasztik Leányvállalatánál. A be­rendezéseket elsősorban az élelmiszer- és az épí­tőiparban használják, de alkalmasak a kazánok megfelelő minőségű táp­víz ellátására is. Az üzem­ben 20-féle vízkezelő-be­rendezést gyártanak, az óránkénti hét tized köb­méteres teljesítményűtől az óránként 10 köbméte­res teljesítményűig (MTI-fotó Czika László — KS) A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK A legszorosabb kapcsolatban a lakossággal Hazánk és a Közös Piac- dialógusa beleágyazódik a KGST — illetve annak tag­államai — és az EGK pár­beszédrendszerébe. A két országcsoport tárgyalásainak története jó egy évtizedre nyúlik vissza. Az első kap­csolatfelvétel a KGST kez­deményezésére történt. A szocialista integrációs szer­vezet kezdetben olyan ke­reskedelempolitikai megol­dást javasolt, amelyet az egyes tagállamok és a két szervezet közösen irt vol­na alá. A tárgyalások azon­ban hat évvel ezelőtt meg­szakadtak. Főként azért, mert az EGK kizárólag az egyes KGST-tagállamokkal kívánt megállapodást kötni, illet­ve húzódozott a legnagyobb kedvezmény elvének teljes körű megadásától és a hát­rányos megkülönböztetések f elszá molásától. A KGST 1985-ben új meg­közelítésben javasolta az együttműködés lehetőségei­nek vizsgálatát, majd szö­vegtervezetet küldött Brüsz- szelbe egy közös dokumen­tumra vonatkozólag. Ezúttal nem kereskedelempolitikai megállapodást javasolt a KGST, hanem olyan nyilat­kozatot. amelynek talaján a két szervezet saját hatáskö­rében létesíthetne egymással hivatalos kapcsolatokat. A közös nyilatkozat kinyilvá­A magyar nyelv védel­mében, a kereskedelmi há­lózatban mértéktelenül el­szaporodott idegen üzleti ki­fejezések visszaszorítására PÁLYÁZAT -ot hirdet a Belkereskedelmi Miniszté­rium, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének Be­széd- és Magatartáskultúra Bizottsága és a budapesti Anyanyelvvédők Klubja. A pályázat célja, magyar üzleti elnevezések terjeszté­se, népszerűsítése. A pályá­zat feltételei: az elnevezés jellemzően fejezze ki az üz­let szakjellegét; legyen fi­gyelemkeltő; feleljen meg a nyelvi követelményeknek. A pályázat meghirdetői el_ sősorban a következő keres­nítaná az együttműködés szándékát és jelezné azokat a területeket, ahol megin­dulhatna a kooperáció. Brüsszel készségét fejezte ki a dialógus ilyen értelmű folytatására. Egyidejűleg — a, tavalyi év elején — leve­let intézett a KGST hét eu­rópai tagjának kormányá­hoz is a kétoldalú kapcsola­tok kérdésében. A KGST- országok együttesen és kü- lün-külön is azt a választ adták: nincs akadálya a kap­csolatok kétoldalú rendezé­sének sem. Ezek után tavaly szeptemberben Genfben szakértői eszmecsere zajlott le a KGST szövegtervezeté­nek alapján. Nyilvánvalóan további szakértői megbeszé­lések várhatók. Brüsszeli megítélés szerint a dolgok jó úton haladnak abba az irányba, hogy az EGK és a KGST kölcsönö­sen elismerje egymást, nagy­követet cseréljenek. A Kö­zös Piac ugyanakkor nagy súlyt helyez a KGST egyes tagállamaival való kétoldalú kapcsolatokra is, s az eset­leges egyezményekben az adott ország sajátosságainak megfelelő differenciáltságra törekszik. Magyarország ese­tében például elvben figye­lembe veszi azt a tényt, hogy hazánk tagja az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa­egyezménynek, a GATT-nak kedelmi üzlettípusok köré­ben várják a jelenleg hely­telenül használatos kifejezé­sek módosítását: second hand shop, night club, snack bar: music center; szabad kate­gória. Bármilyen üzletkör­ben. szakmában a szemet bántó idegen elnevezést mó­dosító javaslat. A pályázat határideje: 1987. május 31. A fővárosi lakhelyű pá--* lyázók javaslataikat a bu­dapesti Anyanyelvvédők Klubja címére — 1366 Buda­pest. Népköztársaság útja 125. —, más lakóhelyen élő érdeklődők a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa szék­háza címére — 1360 Buda­pest, Pf.: 6. — küldjék pá­Az egyes szocialista álla­mokkal különböző szintet ért el a párbeszéd. Magyar- ország esetében a Közös Pi­ac bizottsága kidolgozta a maga tervezetét az érdemi megbeszélések lefolytatásá­ra. E tervezethez várja a tárgyalási felhatalmazást, a mandátumot. Hazánk képviselői az elő­zetes megbeszéléseken szor­galmazzák a szocialista or­szágokkal. így Magyaror­szággal szemben is alkalma­zott diszkriminatív mennyi­ségi korlátozások feloldását a Közös Piac részéről. Ezek minden objektív megítélés szerint sértik a nemzetközi kereskedelem szabályait, a GATT alapgondolatait, ezért feloldásukat elvi kérdésnek tekintjük. A mezőgazdasági termékek terén Magyaror­szág ugyanolyan kedvezmé­nyeket kívánna, mint ami­lyeneket más külső orszá­goknak megadott a Közös Piac. Az EGK úgynevezett preferenciális — bizonyos külső országoknak előnyt biztosító — megállapodásai az iparcikkek esetében is vámhátrányt jelentenek a magyar termékek számára, így e téren is kedvezőbb piacra jutási feltételeket szándékozunk elérni. A párbeszédnek természe­tesen politikai jelentősége, ez irányú vonatkozásai is vannak. Az esetleges meg­állapodás létrejötte Magyar- ország és a Közös Piac kö­zött mindenképp túlmutat­na a gazdasági szférán, no­ha ez utóbbi fontosságát aligha lehet túlértékelni. Hi­szen hazánk konvertibilis el­számolású külkereskedelmé­nek mintegy 40 százaléka a Közös Piac országaival bo­nyolódik le. lyázatukat. A pályázat nem jeligés, ezért kérjük a pon­tos lakás és név feltünteté­sével, valamint a borítókon a következő megjelölést: „Üzleti elnevezés” pályázat. A pályázatokat a meghir­dető szervek által kijelölt bi­zottság bírálja el. A pályázat nyertesei között kategórián­ként 5, 3, és 2 ezer forint értékű díjat adunk át első, második, harmadik helye­zésként. Az eredményhirdetésről és a díjkiosztásról a Magyar Nemzet 1987. szeptember 4-i száma tudósít. BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM HAZAFIAS NÉPFRONT Kevés olyan vállalat van. amelynek munkáját minden, nap ezrek és tízezrek mérik meg és ellenőrzik. Ilyen a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is Ezt a tényt sem megkerül­ni. sem lekicsinyellni nem lehetett a vállalat gyöngyösi pártalapszervezetének beszá­moló taggyűlésén. De az is természetes, hogy ezen a tanácskozáson, amely egy év tevékenységét tette nagyító alá, nem az volt a feladat, hogy a gazdasági ve­zetők helyett tartsanak va­lamiféle termelési beszámo­lót. Bár a gazdaságpolitikai vonatkozások jelentős hang­súlyt kaptak, mégis a párt­munka került terítékre. Eb- ban is az emberi tényezők elemzése és szerepének ki­emelése volt a döntő. Ez a téma húzódott végig azon a beszámolón, amelyet Mol­nár István párttitkár ter­jesztett elő az alapszervezet vezetőségének a nevében. Nyomatékkai szólt arról, hogy ma az 'erőfeszítések ré­vén a vártnál nagyobb mér­tékű tervteljesítéssel és nye­reségtömeggel számolhatnak el. Még nemrég is az orszá­gos sorrendben a vállalatok között eléggé a hátrább lé­vők iközé tartoztak, mára már a középmezőny fel­sőbb részéhez emelkedtek fel. Ezt a teljesítményt to­vább kell fokozniuk az idén, ha „állva akarnak maradni" — ahogyan fogalmaztak. Ehhez azonban jelentős mértékben keH növelni a tervet és a nyereségüket, de a dolgozók jövedelmének alakulása ezt az arányt nem éri majd el. Szó volt arról, hogy a párt­tagoknak és az idősebbek­nek kell elöljárniuk a jó pél­dával. Annál is inkább, mi­vel a fiatalok körében bizo­nyos hátrahúzódást lehet ta­pasztalni. Anélkül, hogy ge­nerációs kérdést akartak vol­na provokálni, többen és többször beszéltek arról, hogy a fiatalabbak közül ugyan jó néhányan jól meg­állják a helyüket, lehet rá­juk számítani, de mintha még mindez nem lenne elég az „utánpótlás" szempontjá­ból. Ezeket a megállapításo­kat nemcsak a kereskedői tevékenységgel összefüggés­ben sorolták el. hanem a párt- és a mozgalmi mun­kával kapcsolatban is. Jelentős azoknak a száma, akik igazolatlanul hiányoz­nak a taggyűléseken. Róluk mondta Kürtösi Károly. hogy aki nem tesz eleget .a szervezeti szabályzatba fog­lalt követelményeknek, an­nak nem kell „könyörögni" Egyébként is csak olyan emberek, párttagok tudják előbbre vinni közös ügyün­ket. akik a szakmai tudás birtokában vannak és szór galmasak, lelkiismeretesek Az volt a taggyűlés han­gulatára jellemző, hogy vi­lágosan megfogalmazták: a jobb holnapokért az eddi­gieknél többet kell tennie mindenkinek. A városi pártbizottság ér­tékelését Sasvári Tivadar is­mertette. Az abban foglal­tak teljesen összhangban voltak a beszámoló főbb megállapításaival. Ezen a taggyűlésen nem a nehézségeket emlegették, ha­nem a tennivalókat. (gmf) L. Z Pályázót Üzleti feliratok magyar nyelvű elnevezésére A VILLAN YSZERELÖ-TANULÓK GYŐZTESE; „Nem a díj miatt versenyeztem...” Szép siker örvendeztette meg a közelmúltban Szaló- ky Csabát, az egri szak­munkásképző harmadéves diákját: első lett az épület­villamossági szerelők me­gyei tanulmányi versenyén. — Hogyan lett győztes egy fiatalemberből, már a pálya elején? — kérdem tőle, na­pokkal az izgalmas hatvani vetélkedő után. — Bizonyára úgy hogy ott és akkor nem akadt jobb nálam — válaszolja a világ legtermészetesebb hangján, de mindenféle nagyképűség nélkül... — Sokat ugyanis nem mond­hatok magamról. Inkább csak amolyan közepes ta­nuló vagyok az iskolában, s ha nevelőim nem jelölnek, eszembe sem jut, hogy ver­sengésre utazzam. így azon­ban indulnom kellett min­denképpen, két másik egri társammal együtt. A három vállalathoz osztott osztá­lyunkból jómagam képvisel­tem a tanácsi, „kollégám” pedig az állami építőket, míg a harmadik fiú az Evill „színeiben" tartott velünk, összesen nyolcán gyűltünk össze a kétnapos erőpróbára, amelyen először elméleti, aztán a gyakorlati tudásunkról adtunk számot. Feladatlapon kaptuk a kér­déseket, majd a műhelyben is megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek. Ez utób­bi alkalmával egy erőátvite­li kapcsolást kellett megépí­tenünk a panelen, majd fénycsőmérést végeztünk, különféle szempontokból. Szóval: mindezek után, együttes teljesítményeim alapján ítéltek a legjobbnak. — Segített-e a helyezésben szakmai örökség, sajátos von­zódás? — Nem, a családom­ban, de még a rokonságban, sőt ismerőseim körében sem volt villanyszerelő, arríikor már érdeklődtem az elektro­mosság iránt. Talán ötödikes lehettem az általánosban, amikor a magnómat szét­szedtem és ... össze is raktam. S ekkoriban vagy később kezdtem észrevenni például a „kicsapott” bizto­sítékot vagy az elszakadt vezetéket, ha éppenséggel a villany „elaludt". . Többet azonban akkor sem csinál­tam. amikor a fizikából már egyebet is megtanultam. Vi­szont a pálya, valahogy mégis csak vonzott. Leen­dő szakmámat már tudato­san választottam . . . Most már szinte mindenfélét meg ­csinálok odahaza a lakás­ban, a híradástechnikai ké­szülékek sem különösebben idegenek a számomra. Bizo­nyára sokat jelentett ebben, hogy a vállalatomnál elég hamar „bedobtak a mély vízbe”: már az első ével követő nyáron felnőtt sze­relők között dolgozhattam az egri piaccsarnok kivitele­zésén. A tavalyi második félévtől a tihaméri építkezé­sen osztoztam a villanysze­relési munkákon, most pe­dig történetesen andorrtak- tályai családi házaknál vég­zek szakmába vágó felada­tokat. Társaimmal együtt viszonylag nagy önállóságot kapok, többnyire akkor néz­nek ránk jobban is. akkor állnak mellénk, ha nem megy valami. A verseny nélkül is úgy érzeném, hogy elég jól haladok, nem hozok szégyent Csőke Lajosné osz­tályfőnökömre vagy Tóth Lajos oktatómra, de mégis jó volt erről Hatvanban meggyőződnöm. Remek al­kalom volt ez a megyei ver­seny a felmérésre. Azt hi­szem: helyesebb, ha mások. pártatlan idegenek is véle­ményt mondanak rólam. — Mi lett a jutalom? — Tulajdoniképpen a pusz­ta részvétel, hiszen érdekes módon most nem volt kü­lönösebb tétje a szakmai ve­télkedőnek. A megyei győz­tes , is országos továbbjutás nélkül kapta az elismerő ok­levelet és mellé ajándékul a könyveket. S ezt előre tudtuk. Nem a díj miatt versenyeztem hát, azt tar­tom igazi nyereségnek, hogy a siker megnövelte az ön­bizalmamat, megsokszorozta erőmet a közelgő szakmun­kásvizsgához. Sokkal nyűgöd - tabb vagyok már a jövömet illetően. Jobban hiszem, hogy majd többre is viszem, előbb vagy utóbb elektromű­szerész leszek, aki a jelen­leginél jóval nagyobbra ké­pes. Szóval: egyszer olyant is tudok csinálni, amiről eddig legfeljebb csak álmod ­tam .. . Gy. Gy. \Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents