Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1937. március 3., kedd EGY KICSIT OTTHON Mindenki a Csárdáskirálynőnek hódolt Nagy várakozás előzte meg a Csárddskirálynö gyöngyösi előadását. Érthető ez. hiszen a szolnoki társulatot egy kicsit a magukénak tekintik a mátraalji település színházlátogatói, de az is elterjedt, hogy Rátonyi Róbert valami egészen újat alkotott, mint rendező. A Csárdáskirálynő pedig...! önmagában is elég ahhoz, hogy tömegeket vonzzon. Az idősebbek már többször is látták ezt a nagyoperettet, többféle szerep- osztásban is és mégis .. .! A fiatalabbak viszont azért voltak rá kíváncsiak, mert annyi mindent hallottak már róla. Arról nem is beszélve, hogv Kálmán Imre muzsikája ott cseng mindenki fülében. Nem túlzás azt megkockáztatni, hogy ez a színpadi mű egy kicsit „nemzeti kincsünknek ' is számít. Mondhatják persze, hogy ez „csak” egy operett. A csak szót jól el lehet nyújtani a kiejtéskor, ezzel is jelezve az arisztokratikus elzárkózást az ilyen könnyű kis li- monádécskáktól. Pedig ... nem más ez, mint mese felnőtteknek. Ugyan ki venné komolyan a romantikus történetet? De arra mindenképpen alkalmas ez a mese. hogy egy kicsit elábrándozzunk, a végletes nagy érzelmek átjárjanak bennünket. és a hétköznapi gondjainktól megváltson bennünket Sylvia és Edvin, a soha nem volt környezet és a soha nem volt történés. Ugyanis az ember egy kicsit mindenkorra gyermek marad. örül a tündéri álomnak és teleszívja magát valami csodálatos megnyugvással : lám. az élet szép, hiszen a szerelem mindent legyőz. Omnia Vincit amor: ezt már a latinok is hitték. Ami pedig az előadást illeti. A szolnokiak már évek óta úgy jönnek Gyöngyösre, mint kedves közönségükhöz. A gyöngyösiek úgy tudnak lelkesedni a játékukon, mintha a saját társulatuk lenne a Szigligeti Színház együttese. Ha az egész produkciót kell összefoglalóan minősíteni, csak azt lehet rá mondani, hogy jó volt, szép volt, megfelelt a várakozásnak. mindenki igyekezett képessége legjavát adni. Minden a helyén volt. minden kifogástalan volt. minden azt mutatta, hogy a színház ki akar tenni magáért. Jól szórakoztunk három órán át. Egyet nem szabad: összehasonlítást tenni a már látott előadásokkal, az ismert színészekkel. Ez a mostani Csárdáskirálynő így önálló és teljes, ahogy van. A szolnokiak sem akartak utánozni senkit, hanem önmagukat adták. Bár ... olykor-olykor „rátonyisra vették a figurát”, ami viszont érthető is. noha Bóni gróf szerepében Szerémi Zoltán gesztusai a kelleténél ismerősebbek voltak. Azon is lehet vitatkozni, hogy a drámai konfliktusokat annyira „halálosan” komolyan kellett-e játszani, vagy lehetett volna egy kicsit operettesíteni. Ez a kérdés ugyancsak a rendezői felfogást érinti. Ide tartozik: az operettnek. egyik sajátja, hogy abban énekelnek is, táncolnak is. Csak elismeréssel' nyugtázhattuk, hogy Egri Márta a közismert dallamokat bírta hanggal, noha alkalmanként ez nem is volt könnyű feladat neki. Vele azonos módon igyekezett Szerémi Zoltán, a főszereplők közül a többi is. Egyedül Harmat Albert hangja emelkedett ki a karból, a szó szoros értelmében is. ö Edvin herceg szerepét játszotta. A megjelenítés, a prózai színészi feladat szinte semmi hiányt nem hagyott maga után. Ebben a teljes't- ményben volt a nagyobb ereje a társulatnak. Zárjuk azonban a további részletezés helyett, hogy huncut az. aki bármily csekély mértékben is fanyalog a szolnoki előadáson, mert az a műfajnak emlékezetes állomása volt, amit a hálás közönség sok-sok tapssal is elismert. G. Molnár Ferenc Természetfotók Gyöngyösön Fehér Miklós tanárt a „Mátra gazdájaként" ismerik Gyöngyösön és környékén. Legsikerültebb természetfotóiból rendezett most kiállítást a Kócsag úti iskolában. Heti könyvajánlat EUROPA KÖNYVKIADÓ: Bacon. Francis: Esszék avagy tanácsok az okos és erkölcsös életre. (Mérleg) GONDOLAT KÖNYVKIADÓ: Bíró Dávid: Ellenkultúra Amerikában. Tények — szociológiai értékelések. Koczogh Ákos: Otthon, Finnországban. (Világjárók)- Cs. Szabó László: Shakespeare. Esszék. HELIKON KIADÓ: Gustav Klimt. JÍOSSUTH KÖNYVKIADÓ: Gáspár László: A szubjektumok termelése. A rr.arxi életmű pedagógiai mondanivalója. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVKIADÓ: Rédei P György: Genetika. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Darvas József: Részeg eső. Regény. TANKÖNYVKIADÓ: Török Endre: Lev Tolsztoj. Világtudat és regényforma. EGYÉB KIADVÁNYOK: Matematikai versenyek 1986. Rock 86. Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére a XIX. században. A szerző 1922-es kötetének, bevezető fejezettel módosított kiadása. Új képzőművészeti kiadványok Újabb kötetekkel gazdago. dik az idén a képzőművésze- • ti kiadványok sora. Monográfiával köszönti a Képző- művészeti Kiadó az egyik legjelentősebb XX. századi magyar festő és grafikus Uitz Béla születésének centenáriumát. A magyar akti- vizmus egyik vezéregyéniségének életművét Bajkai Éva mutatja be. Néhány évi szünet után ismét egy ötvösművészről, Barta Éváról adnak ki új kismonográfiát. A festőként indult művész az ötvenes években kezdett ékszerkészítéssel foglalkozni. Pályáját, s alkotásait — amelyeket plasztikai és festői erényei tesznek egyedivé, különlegessé — Bodri Ferenc vázolja, elemzi. A hajnal meghozta az esőt. Apró szemekben szitált, alattomosan beférkőzve a kabátok, pulóverek alá, megborzongatva a korán kelő testeket, miáltal a maradék jó kedv az éjszakai szeméttel együtt eltűnt a kanálisok torkában. Az asszony már a tenyérnyi öltözőben ült. Mint min. dig, most is a köhögési rohamával kezdte a napot. Görnyedten hajolt előre a fényesre koptatott fapadon, ujjaival elsátorozva az arcát; válla meg-megremegett, ahogy tüdejét elhagyták a hangok, s szemében megjelent néhány könnycsepp. Aztán arca elől elbontotta a sátort, megtörölte a szemét, és öltözködni kezdett. A sápadt villanykörte fényében kibújt magas szárú lábbelijéből, lassan lepergette magáról harisnyáját: vas. kos lábai, akár a liszt, fehéren, szétömlőn értek a rideg kőre. Lábfejét néhány pillanatig elöre-hátra mozgatta. majd fáslit vett elő. s reszkető, májfoltos kezeicHajnali mmcHON vei tekerni kezdte a bokája karította az idő; apró, ránkörül. cokkal szabdalt arcában Kifakult, kék köpenyt vett mindössze ívelt, arányosan magára, melynek az alja kis- metszett orra árulkodott ar- mama cipőjének szegélyét ról, hogy valamikor szép asz- súrolta. Odalépett a szék- szony lehetett. Vékony ajkai rényhez, táskájából szalvétá- körül néhány árok ereszke- ,ba csomagolt zsíros kenyeret dett lefelé, mely a nyaka tett az asztalra, széttereget- körül vízszintesen folytatóié a papírt, s apró. kabát- dott. Ősz haját szorosan hát- gombnagyságú falatokban rafésülte koponyáján, így az- ermi kezdett. tán el is vesztette hajjelleSzeme tompán fénylett, gét, de ő ezzel mit sem .tö- mint egy kopott tégla a szí- rődött.. . Egyenként szede- táló esőben. Bogarából már gette össze a viaszosvászon- az öröm maradékát is elta- mai takart asztalról a szétgurult morzsákat, majd órájára pillantott: hat óra lesz tíz perc múlva. Miután befejezte a műveletet, fölállt, a másik szekrényhez lépett. Vödröt, felmosóruhát, partfist vett elő, s elindult a hosszú, alagsori folyosón. A liftesfiú csak nyolcra járt. így gyalog ballagott föl a negyedik emeletre. Mindig a negyedik emeleten kezdte a takarítást. Két emelet volt az övé, a negyedik és a harmadik. Pontosabban kettejüké, Mártié és az övé, csak hát Márti mindig elkésett. Az asszony tudta, hogy negyed nyolcnál előbb úgysem számíthat rá. mégsem jelentette föl soha. Talán azért, mert Márti fiatal volt, mindössze tizennyolc éves. Gyorsan, hangtalanul dolgozott. Pontosan úgy történt, ahogy gondolta: Márti negyed nyolckor jelent meg a lépcsőfordulóban. (Folytatjuk) öncélú mesék Meggyőződésem, hogy kitartásom. határozottságom, csak azért is újrakezdési lendületem, hitem. küzdőkedvem elsősorban annak köszönhetem, hogy gyerekkoromban — jó néhány évtizede már ennek — nemcsak a magyar népmesék bővöltek el, hanem — hogy csak két példát említsek — Andersen, s a Grimm testvérek történetei is. Ekkor gyűlöltem meg a fondorkodókat, a gonoszko- dókat, az alattomosokat, a gyengéket, a kiszolgáltatottakat kisemmizöket, s ezt az alapállást, ezt az indulatot nem koptathatta meg a gyorsan múló idő. a negatív tapasztalatok regimentje sem. Sajnos, a ma kicsinyei egyre ritkábban drukkolhatnak a legkisebb királyfinak, aki ezernyi megpróbáltatás árán is diadalmaskodik, s érvényt szerez a szívmelengető igazságnak. Az effajta történetek helyett kiagyalt, kínnal —keservvel szült, íróasztali tákolmányokkal bombázzák őket, egyáltalán nem alapozva jóra fogékony lelkűk egészséges igényére, óhajára, fantáziaéhségük kielégi- tetlenségére. Ezért figyelem a sokasodó, de rendre színvonalatlan kínálatlistát, bevallatlanul is remélve az annyira sóvárgott kellemes csalódást. Sajnos, hiába vártam erre vasárnap délután is. Ek kor — a Petőfi adón — Horgas Béla Egész héten Rózái című sajátos hangvételű kompozícióját hallgathatták a műfaj barátai. A kicsik bizonyára nem örvendeztek, hiszen aligha igazodtak el a feleslegesen szövevényes, az épkézlábnak, az ötletesnek, a leleménygazdagnak aligha nevezhető cselekményszövésen Maradtunk mi, felnőttek, hogy füstölögjünk, meditáljunk, háborogjunk, persze abban a tudatban, hogy mindezt hiába tesszük. A szerző — ezt el kell ismerni — bravúrosan versel. képei is poétikus han goltságúak. Magvas erények ezek, de céltalanul villantotta fel valamennyit Remek színészek — a bámulatos Márkus László Császár Angela, Sörös Sándor■ Szakácsi Sándor és Székhelyi József — adtak ízelítőt képességeik legjavából Ráadásul ügyes zenekar is szorgoskodott a sikerért Mégis csupán hiányérzetünket panaszolhatjuk. Méghozzá azok nevében, akik egykor majd a helyünkre állnak, akikre számítunk azon a porondon, ahol váltani kell minket. A nemes ügyek színeiben, illetve zászlaja alatt. . . A legkisebb királyfik hevületétől sarkallva, az ö tettvá- g.vukkal felvértezve. Pécsi István Éjszakai magazin A Bagoly pénteki műsorát a Petőfi adón Győrffy Miklós szerkesztő-műsorvezető ajánlotta a rádiózók figyelmébe, a tartalomból is néhány mondatot kiemelve már a műsor elején. így érdeklődési körének megfelelően választhatta ki a hallgató az őt érdeklő témát. Ezt a többórás műsoridő is indokolta. Miért durvulunk, miért vagyunk türelmetlenek. indulatosak■ miért vetkőzünk ki magunkból ma inkább, mint tegnap? Ezekre a kérdésekre kereste a választ — többek között — a műsorvezető körkérdés formájában. Vámos Miklós író nem a durva kifejezéseket kifogásolta, hanem a mondatok mögötti ingerültséget. az indulatok feszültségét. Okait kutatva rámutatott, hogy a közhelynek számító gazdasági nehézségeket már nem szabad emlegetnünk. A társadalmi szerkezet alkalmatlan voltát bizonygatta, melyben egy család nehezen bonyolíthatja mindennapi életét. A két keresőre berendezkedett családban, ha csak egy porszem csúszik a mindennapi teendők közé, már a megfelelő ellátás nem biztosítható. Tehát az ellátási körülmények is okozzák az indulatok elszabadulását. Hankiss Elemér szociológus a demokratizálódási folyamat előrehaladásában látja az okok megszüntetését, az egyenrangú emberek közötti kapcsolatok kiépülését sürgetve. A demokratikus kultúra kialakulása csökkentheti a feszültségeket Samu István, mint pszichiáter ennek a magatartásnak a sérültjeivel találkozik Tény, hogy a keresett önálló egzisztencia gyakori ösz- szeütközésre ad lehetőséget, a kitérés esélyére kevés reményt lát. Kifogásolta nevelésünkben azt, hogy a humán jelleg háttérbe szorult, a magatartási modellek nevelő szerepe csökkent. Nádast Antal közlekedési szak értő szerint a közlekedők viselkedésében a társadalmi morál tükröződik. A másik véglet, amikor társadalmon kívülinek érzi magát a volán mögött ülő. A kivételezett vagy a hátrányos helyzet is táptalaja az agresszivitásnak. Csepeli György szociálpszichológus az értékek elsivárosodásából, csőn - kulásából eredő magatartás- formákat elemezte. Ancsel Éva filozófus a hétköznapi gondok szorongató érzéseiről beszélt. A bántódások. igazta lanságok újraelosztásának láncolata fokozott ingerültséget, durvaságot, trágárságot okoz. Gondjainkat megértik az emberek, de a kiáltó esszerűtlenségeket nehezen viselik. Ha tudják, hogy mihez is kell a türelem, perspektívát látnak, ez magatartásukban is tükröződik. A kérdésre válaszolók elemzései azt sugallták, hogy nagyobb megértésre, egymás iránti bizalomra, toleranciára kel'1 törekednünk Lövei Gyula
